Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Elhárító mechanizmusok (énvédő technikák)
2
Szorongás Szorongás = kellemetlen belső állapot, melyet az emberek igyekeznek elkerülni, vagy igye-keznek tőle megszabadulni. Olyan veszélyjelző, amely figyelmezteti az ént, hogy várhatóan valami kellemetlen következik. Fajtái: reális szorongás (külső világ valós fenyegetései vagy ve- szélyei miatt); neurotikus szorongás (attól, hogy az ösztönén impulzu- sai kikerülnek ellenőrzésünk alól, amiért büntetés jár); morális szorongás (a felettes én részét képező lelkiisme- rettől).
3
A kellemetlen belső állapot kezelésének lehetőségei
1. Az én növelheti racionális problémamegoldó erő- feszítéseit jobb és tudatosabb megküzdés a fenyegető veszéllyel (a reális szorongás esetén a leghatékonyabb). 2. Feldolgozás (a feszültségnek tevékenységi erővé való átalakítása, valamilyen hasznos tevékeny- ségbe való „belefeledkezés”): munka- és/vagy fantáziaelaborálás. 3. Nyílt agresszió. 4. Elhárító mechanizmusok (énvédő technikák) .
4
Az elhárító mechanizmusok jellemzői
olyan eljárások, taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdjön a szorongással; ha az elhárítás jól működik, már a szorongás fellé- pését is megakadályozhatja; tudattanul működnek; valamilyen módon eltorzítják, vagy meghamisítják a valóságot; összefüggésbe hozhatók az életkorral, illetve az é- rettség szintjével (Anna Freud); alkalmazásuk lehet átmeneti vagy az aktuális álla- pottól függő, illetve a személyiséget tartósan jel- lemző, karaktermeghatározó.
5
Az alapvető elhárító mechanizmusok
Elfojtás (represszió): a legalapvetőbb énvédő mechanizmus; Freud gyakran az elhárítás szinonimájaként használta; fájdalmas vagy félelmetes memóriatartalmak kiszorítá- sa a tudatból; különösen fontos az ösztön-én-impulzusok vonatkozá- ban (a lelki dinamikából származó problémák kezelé- sében); nem feltétlenül tökéletes (részleges elfojtás – emlék- szünk rá, de amint lehet elfelejtjük); sok energiát igényel (csökkenti az adaptívabb célokra felhasználható energiamennyiséget).
6
az embert elárasztó fenyegető valóság esetén használ-
Tagadás: az embert elárasztó fenyegető valóság esetén használ- juk; lényege adott esemény bekövetkeztének vagy adott állapot fenntartásának az elutasítása anélkül, hogy az arra utaló jeleket vagy bizonyítékokat tekintetbe ven- nénk; pl., ha a vizsgajegyeket tartalmazó listán a nevünk mellett szereplő rossz osztályzatot nem hisszük el, mert úgy gondoljuk, hogy tévedés történt. Kivetítés (projekció): saját elfogadhatatlan impulzusainkat, kívánságainkat és vágyainkat másoknak tulajdonítunk általában felna- gyított formában; lényege, hogy az elutasított tartalmat – ha mégolykor torzított formában is – mégiscsak kifejezzük úgy, hogy
7
logikailag vagy társadalmilag ésszerű magyarázat ta-
az én és a felettes-én nem ismerik fel az impulzus fenyegető ereje megszűnik. pl. az a nő, aki már nem érez szerelmet férje iránt, lehet, hogy saját férjét vádolja meg, hogy ő nem érez szerelmet iránta. Racionalizáció: logikailag vagy társadalmilag ésszerű magyarázat ta- lálása arra a viselkedésre, amit valójában elfogadha- tatlan okok váltottak ki; kettős célt szolgál: elfogadható motívumokat, indoko- kat találunk viselkedésünk magyarázatára, illetve csökkenti a cél elérésének meghiúsulása okozta csa- lódottságunkat ; pl. az a diák, aki rosszul teljesít, ezt azzal magyarázza, hogy tanára „pikkel rá”, és nem vallja be magának sem, hogy nem volt különöseb- ben motivált a tanulásra.
8
analitikus, tárgyilagos módon gondolkodunk a tör-
Intellektualizáció: analitikus, tárgyilagos módon gondolkodunk a tör- té nésekről, ez lehetővé teszi, hogy leválasszuk a gondo latokat a hozzátartozó érzésekről, így távol tartjuk ma gunkat a szorongástól a fenyegető e- seményt elszigeteljük attól az érzéstől, amellyel nor- málisan együtt járna; pl. , ha valakinek közeli hozzátartozója súlyosan megbetegszik, a hely- zettel úgy is megbirkózhat, hogy az érzelmi átélés helyett orvosi szak- könyveket kezd el bújni, és a betegségről kizárólag szakkifejezésekben gondolkodik és beszél. Reakcióképzés: az elfogadhatatlan impulzus kifejeződésének mega- kadályozása az ellenkezőjének hangsúlyozásával;
9
az érett megküzdési stratégiák helyett primitívebb és
a valós késztetések ellen irányuló motivácó; pl. az az anya, aki tudattalanul nem szereti gyermekét, túlzottan féltő módon nevelheti azt. Regresszió: az érett megküzdési stratégiák helyett primitívebb és infantilisebb formát választunk; olyan stratégiákat, amelyek a fixációs szakaszra jel- lemzőek; a fejlődés minden pontján megjelenhet; a regrediáló felnőtt nem minden esetben viselkedik a szó szoros értelmében a fejlődés korábbi szakaszának megfelelően inkább szimbolikusan (gondolatait, vi- selkedését átszövik a korábbi szakaszra jellemző gon- dok és érdeklődések).
10
Áttolás és szublimáció:
áttolás: fenyegető céltárgy esetén az indulat egyik célpontról egy másikra tevődik át (az eredeti fenye- gető céltárgyat behelyettesítjük egy kevésbé fenye- getővel (dühünket nem a főnökön, hanem a csalá- don vezetjük le); szublimáció: az eredeti ösztön-én impulzust elfogad- hatóvá alakítja (szexuális impulzusainkat sportban, művészetekben éljük ki). Izoláció: bizonyos tudattartalmakat elszigetelünk egymástól, azáltal, hogy más tudattartalmakat kényszeresen a felszínen tartunk (házastársi konfliktusok helyett munkahelyi gondok, illetve azok felnagyítása, túlér- tékelése).
11
Meg nem történté tevés (anullálás):
a feszültséget okozó érzés, viselkedés egy másik cse- lekvéssel való semlegesítése, érvénytelenítése (gyer- mek: … behunyja a szemét, mágikusan visszacsinálja a dolgot; felnőtt: megbánt valakit, azután ajándékot vesz neki; gyónás). Azonosulás (identifikáció): a szorongáscsökkentés összetett folyamata; fontos szerepet játszik a szocializált viselkedés kia- lakításában; alapja a szoros érzelmi kötődés; Freud szerint az érzelmi kötődés ambivalens (ellenté- tes: szeretet - gyűlölet és félelem) elemeket tartalmaz az ambivalenciából származó feszültséget az azo- nosulás csökkenti.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.