Papp Tünde IFO II. nappali

Az előadások a következő témára: "Papp Tünde IFO II. nappali"— Előadás másolata:

1 Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09.
Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali

2 Francia festészet a XIX. században
XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa Jacques-Louis David ( ) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus Jean August Dominique Ingres ( ) David tanítványa J. A. D. Ingres:Jupiter és Thetis (1811) J. L. David: Horatiusok esküje (1784)

3 A Szabadság vezeti a népet (1830)
Théodore Géricault ( ) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) Eugène Delacroix ( ) merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830) Théodore Géricault: Medúza tutaja (1819)

4 Impresszionizmus Tájképfestészet: Barbizoni festőiskola (Fontainebleau mellett ) Camille Corot ( ) elvágyódás François Millet ( ) realisztikus parasztcsendéletek Camille Corot:Orpheus kivezeti Eurydikét az alvilágból (1861) François Millet: Kalásszedők (1857)

5 Realizmus: Gustave Courbet ( ) Édouard Manet ( ) az impresszionisták előfutára, merész, megbotránkoztató Édouard Manet: Reggeli a szabadban (1863) Gustave Courbet: Fürdőzők (1853)

6 Impresszió (A felkelő nap) (1872)
Impresszionizmus: Claude Monet ( ) fény és színek lényegét kutatta Auguste Renoir ( ) -> impresszionista csoport alapítása, fény és árnyék játékának megragadása (Impresszionisták kiállítása – Musée D’Orsay) Auguste Renoir: Evezősök reggelije (1881) Claude Monet: Impresszió (A felkelő nap) (1872)

7 Az impresszionizmus hatása a korabeli festőkre
Paul Cézanne ( ) (egyre eltávolodott az impresszionistáktól), tájképek, Provence Edgar Degas ( ) gyors, változó mozdulatok ábrázolása (táncosok, lovasok) Edgar Degas: Táncosnő (1878) Paul Cézanne: Mount Saint- Victoire (1898)

8 Henri de Toulouse-Lautrec:
Paul Gauguin ( ) egzotikum, Tahiti Henri de Toulouse-Lautrec ( ) Montmartre bohém világa Vincent van Gogh ( ) „a holland zseni” Paul Gauguin: Tahiti nők (1892) Vincent van Gogh: Csillagos éj (1889) Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge (1892)

9 XX. századi francia festészet
Fauve-izmus: („ a vadak”) Nem törődtek a realizmussal, csak a színekkel és a kompozícióval Henri Matisse ( ) a modern művészetek festőóriása Georges Braque ( ) Pablo Picassoval közösen a kubizmus alapítója is (xx. századi festészet és grafika: Centre Georges Pompidou) Henri Matisse: Zöld sugaras portré (1905)

10 1914-ig a francia képzőművészet uralkodó stílusa
Kubizmus: 1914-ig a francia képzőművészet uralkodó stílusa Fernand Léger ( ) témája: gépesítés, gyári munka Georges Braque: Éstaque-i viadukt (1892) Fernand Léger: Nő macskával (1921)

11 Francia festészet a két világháború között
Szürrealizmus: Legismertebb képviselői nem franciák Max Ernst ( , német) René Magritte ( , belga) Max Ernst: Szűz Mária elfenekeli a gyermek Jézust (1926) René Magritte: Szeretők (1928)

12 Marc Chagall (1887-1985) SZU-ból emigrált; szárnyaló fantázia
Joan Miro ( , katalán) gyermekrajzok és az avantgarde újító varázsa Marc Chagall ( ) SZU-ból emigrált; szárnyaló fantázia Marc Chagall: Menyasszony (1927) Joan Miro: Az éneklő hal (1972)

13 A francia festészet hatása az európai művészetben
A francia festőművészek mindig élenjárók voltak az új témák, és technikai kidolgozások keresésében Új szemléletmódok, nézőpontok A realista, már-már objektív ábrázolásmódtól a szubjektív, impresszión alapuló önkifejezési formákig -> Szubjektum kibontakoztatása, előtérbe helyezése.

14 Párizs, a divat fővárosa

15 Párizs, a divat fővárosa
A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés

16 A XX. század első évtizedeinek divatja
Paul Poiret ( ) Az orosz balett mecénása Az avantgarde művészek barátja szoknya hosszának megrövidítése "robe-chemise" (ingruha)

17 Elsa Schiaparelli ( ) szürrealista látásmód (Salvador Dali nagy barátja) nem egyszer Dali ötleteit keltette életre drámai színek, meghökkentő ruhadarabok (kalap-cipő) válltömés (1932),

18 Gabrielle (Coco) Chanel (1883-1971)
A kalaposhölgy Garconne-stílus Nőies, elegáns, dolgozó nőtípus kosztüm finom, puha hurkolt anyagból kis vékony paszpól 1. mesterséges parfüm, 1921: Chanel Nr. 5 "kis fekete" ruha, bizsu (’30-as évek) Christian Dior ( ) Kezdetben galériát vezet Sapkavázlatok „New Look” 1947 1948-tól USA piacára is betör, erős marketing Parfümcég is, 1. kollekcióval egy időben (Miss Dior)

19 Divat a 2. világháború után
Yves Saint Laurent ( ) Dior utódja 21 évesen művészeti vezető „Nude Look” (áttetsző anyagok) Hubert de Givenchy (1927-) Dior és Schiapparelli tanítványa Divatház 1952, Audrey Hepburn

20 Divat napjainkig Pierre Cardin (1922-) elsők között nyitott Kelet felé
- 1965: gumicsizmás manökenek, fényes, műanyag kabátban, nadrágban Jean paul Gaultier (1952-) – férfiszoknyák, extremitás, jelmezek (Luc Besson: Az ötödik elem) Christian Lacroix (1951-)- luxus, ragyogás, tökéletességre törekvés

21 Összefoglalás „francia ízlésvilág” kifinomultság és elegancia,
meghökkentő, újdonság erejével ható Mind a képző-, mind az iparművészetben rendkívüli formáló erőként hatottak az európai kultúrkör művészvilágára. szubjektív szemlélet fontos, sajátos mondanivaló minden egyes alkotásban, legyen az festmény, vagy ruhadarab.

22 Köszönjük a figyelmet!