Hajdúnánás Város Önkormányzata Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák összefoglalása és az eredmények.

Az előadások a következő témára: "Hajdúnánás Város Önkormányzata Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák összefoglalása és az eredmények."— Előadás másolata:

1 Hajdúnánás Város Önkormányzata Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák összefoglalása és az eredmények bemutatása

2 Előzmények Elvégzett feladatok Diagnosztika eredménye Biztonságba helyezés Biztonságban tartás

3 Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa

4 A diagnosztika során elvégzett munkák
szennyező források feltárásos vizsgálata, helyszíni felszínközeli vizsgálatok az utánpótlódási területen, vízvizsgálatok (komplex EU, általános, spec.), termelő kutak műszeres vizsgálata, komplex észlelő hálózat kialakítása, egyidejű vízszintmérések és egymásrahatás-vizsgálatok, geodéziai bemérések.

5 Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata

6 Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata
A vízbázis környezetében lévő 18 db szennyezőforrás hatásának megállapítására megtörtént: 24 db feltárás 330 fm összhosszúságban, 10 db figyelőkút kiképzése 77 fm összmélységgel, 36 db vízmintavétel és vízanalitika, 16 db talajmintavétel és talajanalitika.

7 Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata

8 Helyszíni felszínközeli vizsgálatok az utánpótlódási területen

9 Helyszíni felszínközeli vizsgálatok az utánpótlódási területen
Sekélyfúrásos feltárások Az utánpótlódás szempontjából kiemelt területeken helyszíni felszínközeli vizsgálatokat, 10 db 100 fm összmélységű fúrást végeztünk a helyszíni adottságokhoz alkalmazkodva. Fúrásonként 1 db vízmintát és 2 talajmintát vettünk és analizáltattunk.

10 Helyszíni felszín közeli vizsgálatok az utánpótlódási területen
Talajtani vizsgálat A vízmű kutak környezetében 55 ha területen végeztünk talajfizikai, talajanalitikai és talajvízanalitikai vizsgálatokat. A talajvizsgálatok során a talajtípusoktól függően kiválasztott jellemző szelvényekben elvégzett feltárásokban mintavételezés történt. A talajmintákból szaklaboratóriumban meghatározásra kerültek a vizsgált területen található genetikai talajtípusok, a talajok kémiai, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai (humusztartalom, pH, kötöttség, savanyúság, összsó, vízvezetőképesség, vízáteresztőképesség, báziscsere, részletes mechanikai elemzés, PF vizsgálatok, hasznosvíz és holtvíz tartalom, nitrogénháztartás) és a nitrogén ill. toxikus elem tartalom.

11 Helyszíni felszín közeli vizsgálatok az utánpótlódási területen
Felszíni geofizikai vizsgálatok 2 ütemben zajlottak a vizsgálatok: a vízműkutak közvetlen környezetében, 4 db szelvény mentén, 6 km összhosszúsággal, multielektródás egyenáramú szelvényezés módszerével, a vízműkutaktól K-i irányban, a tágabb utánpótlódási területen, 2 szelvényvonal mentén összesen 2 km hosszúsággal, vertikális és horizontális elektromos szondázás módszerével.

12 Helyszíni felszín közeli vizsgálatok az utánpótlódási területen
Nitrogén-izotóp vizsgálatok A víztermelő kutakban megjelenő ammónium, nitrit és nitrátionok eredetének meghatározására 5 db vízmű kútból vett vízmintákból meghatároztuk a vizek ammóniumion- és nitrátion-koncentrációit, valamint a stabilis N-izotóparányokat mindkét nitrogénforrásra vonatkozóan. Kút elnevezése δ15N(AIR) [%o](NO3-) δ15N(AIR) [%o] (NH4+) Hajdúnánási Vízmű 1. sz.kút 20,1 6 Hajdúnánási Vízmű 2. sz.kút 37,5 4,6 Hajdúnánási Vízmű 3. sz.kút 18,4 - Hajdúnánási Vízmű 4. sz.kút 30,4 2,6 Hajdúnánási Vízmű 6. sz.kút 17,6 4,2

13 Vízkémiai vizsgálatok
A vízbázis termelőkútjaiból vett vízmintákból összesen 22 db főkomponensekre, 8 db komplex EU elemekre, 4 db tríciumra kiterjedő vizsgálatot végeztünk.

14 Víztermelő kutak műszeres vizsgálata
A műszeres kútvizsgálati mérések fontos részletekkel szolgálnak: a kutak aktuális műszaki állapotáról; a kutak szerkezetének állapotáról; a víztermelés aktuális paramétereiről; a rétegek vízadó-képességének változásairól.

15 Komplex észlelő hálózat megtervezése és kivitelezése
3 db vízszintfigyelő kút létesült 285 fm összmélységgel, A Vf-1, Vf-2 és Vf-3 jelű kutakat a vízbázistól K irányban a termelőkutak utánpótlódási területén, a víz áramlási irányának figyelembe vételével képeztük ki 45, 95 és 135 fm-es talpmélységgel. A kutakból 3 alkalommal végeztünk szivattyúzásos vízmintavételt és vizsgáltattuk be azokat.

16 Egyidejű vízszintmérés és egymásrahatás-vizsgálat

17 Tervezési munkák Adatgyűjtés, feldolgozás, értékelés
Utánpótlódási- és hatásterület meghatározása, prognosztizált védőterület meghatározása Részletes terepbejárás, szennyezőforrások helyszíni feltárása Kutak engedélyezési dokumentációinak összeállítása Szivárgáshidraulikai modellezés Monitoring-rendszer tervezése A vízbázis komplex állapotértékelése Biztonságba helyezési terv kidolgozása Javaslat a vízbázis biztonságban tartására Térinformatikai feldolgozás I. és II. ütemi záródokumentáció összeállítása

18 Földtani jellemzés Földtani jellemzés
A vízműkutak a negyedkori rétegsor felső szakaszában, m között található homokrétegek vizét termelik. Földtani jellemzés

19 A védőidomok, védőterület meghatározása
Szivárgáshidraulikai modellezés A modellezéssel érintett terület a vízbázis 72 km2-es részét öleli fel, 8 modellréteget különítettünk el, melyek közül a 7. sz. a vízmű minden kútjában szűrőzött vízadó réteg. Egyedül az 5. sz. vízmű kutat telepítették két rétegre Kút Belső védőövezet Külső védőövezet Hidro-geológiai m3/d m3/hó m3/év 1. 712 20 990 2/a. 782 24 312 3/a. 19 356 4. 847 26 257 5. 626 18 475 55 627 6. 1 251 32 860 ÖSSZES 5 000

20 Belső, 20 napos elérési idejű védőidom

21 Külső, 180 napos elérési idejű védőidom

22 Hidrogeológiai „A”, 5 éves elérési idejű védőidom

23 Hidrogeológiai „B”, 50 éves elérési idejű védőterület és védőidom

24 A vízbázis biztonságba helyezése
Az állapotfelmérés és biztonságba helyezés sokrétű munkáinak, vizsgálatainak értelmezése, kiértékelése és feldolgozása alapján az alábbi védőövezeti rendszer kijelölését javasoljuk: belső védőterület és védőidom; külső védőidom; hidrogeológiai védőidom A és B zónája; hidrogeológiai védőterület és védőidom B zónája. A biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések közül kiemeljük a belső védőterületek szabályos, előírt méretű (min. 10 m a vízkivételtől) kialakításának fontosságát. Ez ingatlanok megosztásával, tulajdoni jogok rendezésével, védőkerítések átépítésével jár több kút esetében. A nemrég kivitelezett 2/a és 3/a kutak esetében rendezésre vár mind a belső védőterület mérete, mind annak földhivatali bejegyeztetése, mind a vízföldtani napló elkészíttetése, és a kutak vízjogi helyzetének rendezése. Az eddig használaton kívüli 7. és 8. számú, az üzemeltetési engedélyben nem szereplő (de minden nyilvántartásban, így az ajánlati kiírásban is megtalálható) kutakat monitoring-kutakként javasoljuk fenntartani, kialakítva belső védőterületeiket, rendezve földhivatali nyilvántartásukat és vízjogi helyzetüket. Ugyancsak sürgősnek ítéljük meg a lehatárolt védőterületen található szennyvízürítő felszámoltatása iránti eljárás kezdeményezését. Hatósági eljárás lefolytatása.

25 A vízbázis biztonságban tartása
Néhány fontosabb feladat: a monitoring-rendszer üzemeltetése; a védőövezeti rendszer fenntartása, ellenőrzése; a védőövezeteken folytatott tevékenységek ellenőrzése; rendszeres állapotértékelés elvégzése; védelmi terv rendszeres felülvizsgálata.