Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaGabi Fábiánné Megváltozta több, mint 9 éve
1
A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 1 Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék Dr. Szemmelveiszné Dr. Hodvogner Katalin, egyetemi docens Dr. Palotás Árpád Bence, intézetigazgató, egyetemi docens
2
A biomasszában rejlő lehetőségek A biomassza, mint energiaforrás a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek biotechnológiai iparágak termékei, hulladékai, melléktermékei. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján elsődleges: mező és erdőgazdasági hulladékok, melléktermékek; másodlagos: állattenyésztés melléktermékei, hulladékai; harmadlagos: a biológiai anyagokat felhasználó iparágak hulladékai A biomassza, mint tüzelőanyag előkészítés nélkül: fűrészpor, maghéj gyengén előkészített: apríték előkészítés után: pellet, brikett A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 2
3
Sokféleség, tárolás, salakosodás A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 3
4
Kutatási területek I. Tüzeléstechnikai jellemzők meghatározása Nedvességtartalom Hamutartalom Illótartalom Elemi összetétel (C, H, N, S) Égéshő, fűtőérték Nedvességtartalom szerepének vizsgálata A nedvességtartalom hatása a biomasszák száradási, illó-eltávozási és oxidációs folyamataira Módszer: termonalitikai (derivatográfos) vizsgálatok A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 4
5
Kutatási területek II. Vegyes-tüzelés problematikája Milyen hatása van a szénhez kevert biomasszának a tüzeléstechnikai jellemzőkre, és hőtani folyamatokra? Módszer: a keverék tüzeléstechnikai jellemzőinek meghatározása Szilárd égéstermékek okozta gondok Milyen kapcsolat van a tűzterek salakosodását és a hőcserélő felületek korrózióját okozó hamu összetevők, és a hamu lágyulási jellemzői között? Módszer: a hamu elemi és ásványi összetételének és szintereződési tulajdonságainak meghatározása. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 5
6
A nedvességtartalom hatása A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 6
7
Fenyőfa minták összetétele Minta jele Összetétel, % (m/m) NedvességIllóFix karbonHamu Nedv-56,4658,7334,280,53 Nedv-1011,0358,5228,002,45 Nedv-1514,8356,4126,192,57 Nedv-3029,4747,6620,612,26 Nedv-4548,8131,6016,612,98 Nedv-5052,9929,2115,941,86 Nedv-6059,8627,0411,221,88 A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 7
8
Légszáraz és élőnedves fenyőfa apríték összetétele A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 8
9
Illó-, és fix-karbon tartalom a nedvesség tartalom függvényében A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 9
10
A vegyes tüzelés vizsgálata A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 10 ENERGIAFŰBARNASZÉN KEVERÉK
11
Tüzelőanyagok összetétele A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 11
12
Exoterm folyamatok véghőmérséklete A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 12
13
Salakosodási és korróziós problémák A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 13 Az égetőkamra boltozata Az adagoló nyílás és levegő fúvókák A salak deformálta boltozat Olvadékkal eltömött levegő fúvóka
14
Hamu vizsgálatok Vizsgálatok: Kémiai és szerkezeti összetétel meghatározása kémiai összetétel scanning elektronmikroszkópos- mikroszondás vizsgálata szerkezeti összetétel röntgen diffrakciós vizsgálata Szintereződési, lágyulási jellemzők vizsgálata Bunte-Baum - féle lágyulás vizsgálat Hevítő mikroszkóp alkalmazása Vizsgált biomasszák: Fenyőfa, energiafű, maghéj, keverék A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 14
15
Kémiai összetétel vizsgálat A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 15
16
Biomassza hamuk kémiai összetétele, % (m/m) HamuCONaMgAlSiPSClKCa Fenyő9,4239,640,74,835,59,551,410,980,053,2820,28 Fenyő-szp13,4633,480,463,381,087,201,197,690,1220,919,55 Energiafű12,6122,356,401,60-22,9--15,4615,533,16 Maghéj8,4129,870,693,970,000,292,881,961,5444,096,30 Keverék14,6132,681,141,932,7818,97-4,042,032,569,86 A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 16
17
Hamuk diffraktogramja A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 17 barnaszén fenyő energiafű Diffrakciós szög, 2q Beütésszám SiO 2 KCl CaCO 3 Ca 2 SiO 3 Cl 2 Fe 2 O 3 SiO 2 Ca 2 Cl 2 SiO 4 Fe 2 O 3 SiO 2 KCl
18
A hamuk kristályos fázisai A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 18 számaképletemegnevezésemennyisége m/m % Energiafű hamu 411476KClszilvit36,7 100220SiCl 4 sziliciumklorid3,6 170763CaCO 3 kalciumkarbonát6,3 391425SiO 2 krisztoballit40,9 330303Ca 2 SiO 4 kalciumszilikát4,1 Fenyőfa hamu 411743CaCO 3 kalcit43,4 260324CaSikalciumszilicid9,3 421455Ca 2 SiO 3 Cl 2 Ca-szilikát-klorid24,7 391073Mn 1.0 Al 1.1 S 1.89 Mn-Al-szulfid3,0 231302P2O5P2O5 foszforpentoxid2,7 420379Na 2.38 Al 2 Si 57.2 O 118.59 Na-Al-szilikát6,8 450123K 2 Al 2 Si 3 O 10 (KCl)K-Al-klorid-szilikát10,1 Barnaszén hamu 240072Fe 2 O 3 hematit25,4 461045SiO 2 kvarc50,8 030418Ca-Mg Al-Si-OCa-Al-Mg-szilikát1,7 100123AlPO 4 berlinit16,7 240032Ca 2 Cl 2 SiO 4 Ca-klorid-szilikát5,4
19
Lágyulási jellemzők vizsgálata A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 19
20
Fenyőhamu lágyulási diagramja A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 20
21
Hamuk lágyulási hőmérsékletei MintaT kezd [°C]T 5 [°C]T 20 [°C]∆T k-20 [°C] Fenyő11821229125068 Energiafű580640845265 Maghéj532636762230 Keverék10451114>1180>135 Barnaszén140015251605205 A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 21
22
Lágyulási hőmérséklet - alkáli tartalom A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 22
23
Eredmények, következtetések Illótartalom meghatározás A szilárd tüzelőanyagok illótartalmának mérésére vonatkozó szabványos eljárásokat felülvizsgálva megállapítottuk, hogy azok nem minden esetben alkalmasak a biomasszák tulajdonságainak meghatározására. Komplex vizsgálati módszert dolgoztunk ki, amely alkalmas a széles intervallumban változó tulajdonságú biomasszák értékelésére. Az eljárással meghatároztuk fás és lágyszárú biomasszák illótartalmának mérésére alkalmas hőmérsékletet. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 23
24
Eredmények, következtetések II. Termogravimetria Derivatográfos mérési sorozattal vizsgáljuk, hogy a nedves- ségtartalom hogyan befolyásolja a biomasszák a száradási, illó- eltávozási, begyulladási és oxidációs folyamatait. A mérések alapján megalkotott egyenletekkel számítható a nedvességtartalom függvényében a fenyőfában lévő illóknak (V) és fix-karbonnak (FC) a részaránya: % m/m ahol: V 0, FC 0 – a fenyőfa W = 0 % m/m állapotára vonatkozó illó és fix-C tartalma. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 24
25
Eredmények, következtetések III. Hőmérséklet tartomány A félnedves-élőnedves (W ≥ 45 % m/m) fenyőfának a légszárazhoz (W ≤ 15 % m/m) képest kisebb illó és fix-C tartalma szűk hőmérséklet tartományban (T vol =200-400 °C) oxidálódik. Különösen érzékelhető ez a fix-C esetében (T fix-C =400-620 °C), amelynek égése 620°C-on befejeződik. Az illók égési sebessége nagyobb, mint a később, nagyobb hőmérsékleten begyulladó fix-karboné. Az energiafű-szén 20-80 %-os hőarányú tüzelőanyag keverék derivatográfos vizsgálatának eredményei alapján, hogy a keverék égési folyamatai – a tisztán széntüzeléshez képest – mintegy 400 °C-kal kisebb hőmérsékleten (~1000 °C) fejeződnek be. A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 25
26
Eredmények, következtetések IV. Szilárd égési maradék A fenyőfa égési maradékának a szállóporba kerülő részében a kálium több mint hatszorosára, a klór pedig több mint kétszeresére feldúsul a tűztérben maradó hamuhoz képest. Az energiafű hamujában a kálium KCl alakjában van jelen. Lágyulási hőmérsékletek A vizsgált tüzelőanyagok hamuja lágyulásának kezdetéhez (T kezd ) tartozó hőmérsékletek: fenyőfaT kezd = 1182 °C energiafű-barnaszén 20-80 % hőarányT kezd = 1045 °C energiafűT kezd = 580 °C napraforgó maghéjT kezd = 532 °C A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 26
27
Eredmények, következetések V. Lágyulási hőmérsékletek A biomasszák és a keverék tüzelőanyagok hamujának lágyulási hőmérséklete 200-800 °C-kal kisebb, mint a barnaszeneké (T kezd,szén = 1200-1400 °C). A 20 % m/m-nál nagyobb kálium tartalmú hamuk 600 °C-nál kisebb hőmérsékleten kezdenek lágyul-ni. A napraforgó maghéj (K = 44,09 % m/m) erőműi eltüzelése még vegyes tüzelésben sem javasolható, a hőcserélő felületekre rakódó tapadványok miatt A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 27
28
Köszönöm figyelmüket! A megújuló energiatermelés nyersanyagforrásai és használatuk - Miskolc, 2010. 02. 24. 28
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.