Újra-értékelés? Értékelői dilemmák 2014-hez közeledve.

Az előadások a következő témára: "Újra-értékelés? Értékelői dilemmák 2014-hez közeledve."— Előadás másolata:

1 Újra-értékelés? Értékelői dilemmák 2014-hez közeledve

2 A prezentáció tartalma I.Új kohéziós politikai narratíva II.Néhány téma az NSRK tapasztalatok fényében Városfejlesztés – megtérülő finanszírozás? K+F, innováció – abszorpció képtelenség? KKV fejlesztés – visszatérítendő hatékonyság? Intézményrendszer – reorganizáció? III.Összegzés

3 Az új kohéziós politika főbb dokumentumai Az új narratíva elemei  Európa 2020 Stratégia Kapcsolódó dokumentumok: Növekedési jelentések, Nemzeti reformprogramok, Stabilitási és konvergencia programok, Ország-specifikus ajánlások  V. Kohéziós jelentés Új fogalmak: Közös Stratégiai Keret, Partnerségi Szerződés  Multiannual Financial Framework 2014-2020 Teljes tervezett keret: 376 milliárd EUR o Kohéziós politikai jogszabálycsomag – DRAFT 2011/10

4 Közös Stratégiai keret (KSK): Bizottság által elfogadott Keret, magában foglalja az ERFA, ESZA, KA, EMVA alapokat Partnerségi Szerződés (PSz): KSK alapján tematikus célok, kulcs akciók és források meghatározása Operatív Programok: • Tartalma: alapokra és tematikus célkitűzésekre vonatkoznak (mutli-fund) • Alapja: KSK, PSz és az Ország-specifikus Ajánlások (!) Néhány elv • Megosztott menedzsment (Bizottság – tagállam) • Közösségi teljesítménytartalék (5% - 2019); • Csökkenő EU társfinanszírozás, növekvő kondicionalitás (ex-ante /ex-post) • Nagyobb területi rugalmasság, Makro-regionális stratégiák • Pénzügyi konstrukciók bővülő köre Új / újragondolt definíciók – amiket meg kell tanulnunk Várható keretek 2014-2020

5 Kutatás-fejlesztés és innováció Környezetvédelem, klímavédelem KKV fejlesztés Telekommunikáció Energetikai és közlekedési infrastruktúra Egészségügy Oktatási és szociális infrastruktúra Fenntartható városfejlesztés ! Felhasználási területek közötti megoszlás ERFA tervezett célok

6 Városfejlesztés – NSRK Értékelői megállapítások - 2010 Az anyagilag „kifeszített” önkormányzatok számára kiemelt kockázatot jelentenek a költségnövelő beruházások Az önkormányzatok beruházási projektek megvalósítására rendelkezésre álló humán és IT erőforrásai gyengék ill. erősen heterogének Az önkormányzati fejlesztések „pályázat-vezéreltek”: arra pályáztak, ami ki volt írva, féltek az elszalasztott lehetőségtől A pénzügyi kockázat magas : 5% átlagos többletköltség, 25 Mrd Ft-nyi többletkiadást jelent az önkormányzatoknak. (ROP)

7 Városfejlesztés – NSRK Van fejlesztési szándék, ugyanakkor az elmúlt években készült stratégiák nincsenek tekintettel az anyagi lehetőségekre és beruházások fenntartási költségeire szándékok szintjén látható a jövedelemtermelő, költségcsökkentő beruházások előtérbe kerülése Az új önkormányzati törvény új jogi és finanszírozási helyzetet teremt Értékelői megállapítások - 2011

8 Városfejlesztés: új kohéziós politikai válaszok Erősebb értékelés (kondicionalitás): mérföldkövek, indikátorok, éves jelentéstétel „Városfejlesztési menetrend” Indikatív forráskeret Érintett települések megjelölése „Urban platform” tervezése Pénzügyi eszközök szerepe Megtérülő beruházások ÁFA (?) „housing” (?) „A városi területek a növekedés motorjai lehetnek” (Kohéziós jelentés)

9 K+F, Innováció – NSRK (GOP) „A K+F+I … eddigi abszorpciója alacsony. A teljes abszorpció kérdéses, amennyiben a nagyprojekt megvalósítása nem a terveknek megfelelően alakul.” „Az abszorpciót hátráltatja a K+F+I fogalmának szűk értelmezése, a támogató, „kézenfogó” attitűd hiánya.” A támogatási programok értékelési rendszere jelenleg nem tartalmaz olyan elemet, amely az innovációs tudás, az innováció- menedzsment terén segítené a vállalkozókat. Értékelői megállapítások - 2010

10 K+F, Innováció Kohéziós politikai válaszok K+F+I ráfordítás: Tények - EU 2020 célok: EU 27:2,1 (2009) (12% NonGov) – 3 (2020) HU: 1,15 (2009) (20% NonGov)– 1,8 (2020) (csökkenő növekedés) Indikatív belső forrás-megosztás Magyar válaszok Indirekt eszközök (járulék) Pre-commercial Procurement (PCP) Innováció menedzsment/képesség fejlesztés Célok - eszközök

11 KKV fejlesztés – NSRK (GOP) Értékelői megállapítások Policy / Politics típusú célok versenye Kicsi & automatikus (foglalkoztatási hatás) Közepes / nagy (?) kockázatosabb (növekedési hatás) Válság: amikor a feneketlen kút is megtelik (lemorzsolódás) „Free lunch”: VT és/vagy VNT – (abszorpciós nyomás) Traded – non traded: „helyi” gazdaság fejlesztése Mesterséges széttagoltság: OP szeletek

12 KKV fejlesztés Új kohéziós politika Nemzeti Ajánlás: „…javítsa a vállalkozási környezetet; értékelje a kkv-kat támogató jelenlegi szakpolitika hatékonyságát és igazítsa ki az állami programokat a nem banki finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében” Indikatív belső forrásmegosztás (KKV! V.ö. GVOP ) Szabályozási környezet javítása (támogatási rendszer!) „Kombinált” kísérlet értékelése

13 Megosztott menedzsment: Centralizáció – decentralizáció – regionalizáció Költség-hatás elemzés! Phare tapasztalatok (DIS Manual)? Meglévő intézményrendszer és kapacitások? ? Intézményrendszer

14 Összegzés Értékelés fontossága: kapacitások, módszerek, reális indikátorok Időszerű kérdések: tervezés ágazati szinten, önkormányzati rendszer kohéziós politikai szempontú vizsgálata/felkészítése „Dicsérd a közös mezőt és műveld a sajátodat”

15 Köszönöm a figyelmet!