Minőségmenedzsment 9. előadás

Az előadások a következő témára: "Minőségmenedzsment 9. előadás"— Előadás másolata:

1 Minőségmenedzsment 9. előadás
A minőség eszközei II – QFD (Quality Function Deployment)

2 Minőség háza A vevői igények lefordítása technikai elvárásokká
A vevő hangja

3 A hagyományos tervezés és a QFD viszonya
Tervezés QFD-vel Vevői igények Vevői igények Vevői vélemények Konkurens termék jellemzői Tervezési irányértékek Tervezés Tervezés Tervezési eredmények Tervezési eredmények Gyártás tervezés Gyártás tervezés

4 1. Lépés – a vevői igények meghatározása
Vevő igények 1. 2. 3. 4. Tisztaság Kényelmes székek Finom ételek Megfelelő kiszolgálás

5 2. Műszaki paraméterek meghatározása
1. 2. 3. 4. 5. A felszolgálók képzése Csempe típusa A padló csempe tisztíthatósága A székek anyaga Standard menü

6 3. Egymásra hatás meghatározása
Műszaki paraméterek 1. Csempe típusa 2. Padló csempe tisztíthatósága 3. Székek anyaga 4. felszolgálók képzése 5.Standard menü 9 – erős kapcsolat 3 – közepes kapcsolat 1 – gyenge kapcsolat Vevő igények 1. Tisztaság 2. Kényelem 3. Finom ételek 4. Kiszolgálás 9  3 1  9  1

7 4. lépés: a műszaki paraméterek egymásra hatása
9 -3 9 – erős pozitív kapcsolat 3 – pozitív kapcsolat -3 – negatív kapcsolat -9 – erős negatív kapcsolat Műszaki paraméterek 1. Csempe típusa 2. Padló csempe 3. Székek anyaga 4. Felszolgálók képzése 5.Standard menü

8 5. lépés: konkurencia értékelése
Vevői igény 1 2 3 4 5 S  B  A   A  B  S Mind a vevői igények Mind a műszaki paraméterek esetében 1-5 skálán A, B – konkurens vállalat S – saját vállalat Műszaki paraméterek 1 A S 2 B S,B 3  4  5 

9 6. Lépés: a vevői igények priorizálása
Vevői igény súlya (0-10) Cél érték (1-5) Árbevétel hatás (1-2) Abszolút súly – a három előző szorzata súly Célérték Árbev. Hatás Abszolút súly Vevő igények 1. Tisztaság 9 3 1 27 2. Kényelem 6 5 30 3. Finom ételek 8 4 2 64 4. Kiszolgálás 7 56

10 7. lépés: műszaki paraméterek priorizálása
Nehézség (0-10) Célérték (az előzőhöz hasonlóan) Abszolút fontosság (a vevői súly és a koefficiens szorzata) Relatív fontosság (a vevői igény abszolút súlyának és a koefficiensnek a szorzata)

11 8.lépés: végső értékelés
Műszaki paraméterek 1. Csempe 2. Padló csempe 3. Székek anyaga felszolgálók képzése 5.Standard menü súly Cél-érték Árbev Hatás Absz. 9 3 1 27 6 5 30 8 4 2 64 7 56 Vevő igények 1. Tisztaság 2. Kényelem 3. Finom ételek 4. Kiszolgálás 9  3 1  9  1 Abszolút súly Relatív súly 81 81 81 80 93 Σ416 8.lépés: végső értékelés 0,19 0,19 0,19 0,19 0,22 243 243 351 595 744 Σ2176 0,11 0,11 0,16 0,27 0,34 Értékelés: az étteremnek a menü elkészítésére kell konentrálni

12 FMEA (Failure Mode and Effects Analysis – a lehetséges hibák és összefüggések elemzése)

13 FMEA

14 FMEA A módszer a hibákat a becsült kockázatuk alapján rangsorolja
Legtöbbször egy termék, folyamat vagy rendszer még be nem következett hibáival foglalkozik. Célja: az összes lehetséges hiba és hatás feltárása, és azok vevőhöz való eljutásának meggátlása. a kritikus komponensek, potenciális gyenge pontok feltárása a hibákból eredő kockázatok becslése, számszerűsítése sorozatgyártásnál a szükséges változtatások minimalizálása valamennyi potenciális hiba feltárása Típusa: konstrukciós FMEA - Célja a konstrukciós megoldásokból és a tervező által készített előírásokból eredő hibák és hibalehetőségek feltárása és megszüntetése. Már gyártásban levő, vagy új konstrukcióra alkalmazható. Folyamat FMEA - Célja a gyártás, előállítás során fennálló hibalehetőségek feltárása és megszüntetése: Anyagbeszerzéstől a csomagoláson keresztül a kiszállításig a technológiai fegyelmezetlenségből, anyag-, gép-, eszközhibából eredő hibalehetőségek feltárása a feladat.

15 FMEA Lépései munkacsoport létrehozása
termék vagy folyamat elemekre bontása, az egyes elemekhez funkciók kapcsolása: hibák feltárása: a funkció hiányos vagy nem teljesülése, következmények megfogalmazása hiba okok feltárása pl halszálka elemzéssel ellenőrző intézkedések számbavétele, a láncolatok jelentőségének értékelése, súlyozása (RPN szám – Risk Priority Number) javaslatok, beavatkozások megtervezése javító intézkedések

16 fontossági mérőszámok megállapítása (RPN).
Hiba előfordulása (RA): 1-10, hiba előfordulásának gyakorisága alapján A hiba következményének jelentősége (RB): 1-10, a vevő szemszögéből pontozva – alig észleli vagy biztonságát veszélyezteti Ellenőrzés hatékonysága (RC): a minőség-ellenőrzés a hibát feltárja, és az nem jut el a vevőhöz RPN=RA * RB * RC

17 RF (Risk of Failure) a hibák jelentősségének összesítése
az i.-dik elem, j-dik hibájára Ez a szám mindazon RPN számok összege, amelyek az adott hibához tartozó alágakon találhatók, mivel egy hibához több okot tárhatunk fel. Ez alapján történik a hibák rangsorolása. Első helyen az a hiba áll, amelynek következménye súlyos, oka gyakori (akár több kisebb gyakoriságú hibaok összesítéséből adódóan), és az ellenőrzés nem képes kiszűrni.

18 RP (Risk of Parts) – elemek jelentősége
Ez a mutató az adott elemhez tartozó valamennyi ág RPN számainak összege. Megmutatja, hogy egy alkatrész vagy művelet milyen mértékű problémát jelent a minőségszabályozás szempontjából. Kiugró értékének jelentése: döntően az adott alkatrésznél jelentkeznek a hibák, és ezek gyakorisága és/vagy jelentősége túl nagy, és/vagy ellenőrzésük nem megfelelő. Ezen elem javítása, fejlesztése első helyen kell szerepeljen.

19 Taguchi-féle kísérlettervezés

20 Taguchi minőség megközelítése
Robosztus tervezés– a technológia megválasztása Parameter tervezés – azon paraméterek megválasztása, amelyek befolyásolják a minőséget (nem változtatja meg a gyártási költséget) Tolerancia tervezés – a minőség fejlesztésére, ha a paraméter tervezés nem megfelelő eredményű (növeli a gyártási költséget) Negatív minőség definíció

21 Minőség veszteség függvény (QLF - Quality Loss Function)
L=K*V2 K – konstans 2 - szórásnégyzet K=C/T2 C – egy termék javításának költsége T – tolerancia intervallum LSL célérték USL

22 Feladat - QLF Egy autó esetében a hűtő berendezés javításának költsége $200. Határozza meg a QLF alapján a veszteség értékét a célértéktől való eltérés alapján, ha a specifikáció 6±0,5 mm és a szórásnégyzet (1/6)2. Megoldás: K=200/0,52=800 L=K* 2 =800*(1/6)2=22,22$/db

23 TAGUCHI kísérletterv 1. probléma meghatározás 2. Brainstorming
A faktorok, az értékek és a kapcsolatok meghatározása, Szabályozó faktor Zaj faktor Célok meghatározása Minél kisebb, annál jobb Konkrét célérték Minél nagyobb, annál jobb A kísérlet megtervezése Offline kísérletek (az ismétlések számának meghatározása) Kísérlet lefuttatása Ortogonális tömbök (a faktorok száma és értékeinek függvényében) Eredmények rögzítése A faktorokhoz kapcsolódó átlagos eredmények rögzítése a kedvezőbb érték kiválasztása Elemzés (faktorok értékének megválasztása) A kísérlet megerősítése (az eredmények validálása)

24 Köszönöm a figyelmet!