Takarmány szennyezők carry-over hatása a tejtermelő állatokra Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság.

Az előadások a következő témára: "Takarmány szennyezők carry-over hatása a tejtermelő állatokra Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság."— Előadás másolata:

1 Takarmány szennyezők carry-over hatása a tejtermelő állatokra Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Búza László – M.Schill Judit

2 A takarmány minőségének jelentősége a táplálékláncban TAKARMÁNYTAKARMÁNY Káros anyagokat tartalmaz: mikotoxinok, toxikus nehéz- fémek, növényvédőszer maradékok, dioxinok, PCBk, gyógyszer maradékok, gyommagvak stb. ÁLLATÁLLAT A szövetekben, a vérben, a tejben feldúsulva egészségkárosító hatásúak EMBEREMBER

3 Tejminőség, tejbiztonság jogszabályi háttér A BIZOTTSÁG 1881/2006/EK RENDELETE (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról Nyerstej, tejalapú termékek előállításához használt tej és hőkezelt tej: aflatoxin M1 0,05 mg/kg ólom 0,02 mg/kg Nyerstej és tejtermékek, beleértve a vajzsírt is: Dioxinok összege (WHO-PCDD/FTEQ) 3,0 pg/g zsír Dioxinok és dioxinszerű PCB-k összege (WHOPCDD/ F-PCB-TEQ) 6,0 pg/g zsír

4 Elsődleges takarmányok Legelő és takarmány alapanyag - kockázatok A tej minőségének romlása – kellemetlen ízváltozás Első kaszálású lucerna – keserű-, illetve halíz Mezei tarsóka - fokhagymaíz Francia perje - keserűíz Méreganyagok (konkoly, somkóró, pipacs, farkaskutyatej) – átkerülnek a tejbe •Takarmány alapanyagok (répa, gyapot, repce) – a tej ízhatását rontják, illetve – nemkívánatos anyagként megjelenhet a tejben a gosszipol

5 Toxikus nehézfémek hatása Ólom Élelmiszer – Pb eredet: növények felületi szennyeződése Állati szövetekben (csont) felhalmozódás – kalcium metabilizáció Vér Tej A szarvasmarha vérének és tejének ólomtartalma között exponenciális az összefüggés; 0,2-0,3 mg/l ólom/vér  0,05-0,08 mg/l ólom/tej > 0,3 mg/l ólom/vér  a tej ólomtartalma meredeken emelkedik (0,5-0,8 mg/l ólom/tej Carry-over hatás (takarmány  tej) = 0,1-5%  közepes kockázat

6 Toxikus nehézfémek hatása Kadmium Élelmiszer – Cd eredet: ipari nehézfém emisszió, bányászat, hulladékégetők, foszfát műtrágyák szennyezettsége, komposztált városi szemét mezőgazdasági területre kerülése Talaj Növénybe felszívódik (pH függő – csökkenő pH növeli a felvételt ) Talajok Cd átlagértékei: 0,8-2,2 mg/kg szárazanyag Lucerna, kukorica, gabonamagvak (legelő és takarmány alapanyagok) Cd átlagértékek: 0,08-0,31 mg/kg szárazanyag Carry-over hatás (takarmány  tej) = 0,05-0,1%  alacsony kockázat Jelentősebb carry-over hatás 250-300 mg/kg kadmium/takarmány, amely sokszorosa a megengedettnek A tej Cd tartalma közvetlenül az ellés után a legmagasabb, a laktációs csúcs idejére lecsökken

7 Toxikus nehézfémek hatása Higany és arzén Élelmiszer – Hg eredet: csávázott vetőmagvak tilalom ellenére történő feletetése, talajok higanytartalmú szennyvíziszappal való terhelés Felszívódás szájon, légutakon, bőrön át – mértéke: anorganikus  6-15%,organikus: alkil-higany  80-95% metil-higany  95-100%, Felhalmozódás állati szövetekben (máj, vese), de átjut a vér-agygáton is, ezért megjelenhet a tejben Carry-over hatás (takarmány  tej) = 0,1%  kis kockázat Arzén nincs carry-over hatás

8 Mikotoxinok hatása A takarmányban előforduló aflatoxin B1 az állati szervezetben átalakul és a tejben, mint aflatoxin M1 jelenik meg. Az EFSA egy regressziós egyenletettel számítja ki a carry-over hatást A takarmányokban előforduló Fusarium toxinok (DON, F2, fumonisin) bejutása tejbe nagyon alacsony hatásfokú. Az ochratoxin jellemző felhalmozódási helye a máj és vese. A tejbe való átmenet nem jellemző. 10,95 + 0,787 x ug aflatoxin B1/napi adag = aflatoxin M1 (ng/kg tej)

9 Nem engedélyezett peszticidek hatása 1. Gyorsan lebomló komponensek (klór-pirifosz, deltametrin, diazinon, endoszulfán, metoxiklór) 1-4 nappal az etetés után a tejben már nem lehet kimutatni Carry-over hatás (takarmány  tej): klór-pirifosz < 0,01%, diazinon < 0,05% metoxiklór < 0,05%, endoszulfán 0,01%, deltametrin 0,4-1,6% 2. Állati szövetekben felhalmozódó komponensek (klordan, endrin,  -hexaklór-hexán (  -HCH),  -HCH Klordan esetében becslések szerint egy hét a lebomlási idő, Endrin kumulálódási tulajdonsága kismértékű Carry-over hatás (takarmány  tej):  -HCH (szarvasmarha) 9,5%, (juh) 4,3%,  -HCH (szarvasmarha) 2-4%, (juh) 1,5%,

10 Nem engedélyezett peszticidek hatása 3. Állati szövetekben jelentősen felhalmozódó komponensek (DDT, aldrin, dieldrin, hexaklórbenzol /HCB/,  -HCH, heptaklór, heptaklór-epoxid) Carry over hatás (takarmány  tej): • DDT 4% (de metabolija /DDE/ 80%!), • aldrin-dieldrin 18-40%, • HCB (szarvasmarha) 79%, (juh) 6,5%, •  HCH van példa 100%, de átlag 15% a szarvasmarha és 10% a juh esetében • heptaklór /átalakul heptaklór-epoxiddá/ (szarvasmarha) 5-37%, (juh) 15%

11 Peszticidek - következtetések és teendők A fenti anyagok állati szövetekben különböző mértékű felhalmozódási tulajdonságuk ellenére kisebb kockázatot jelentenek, mivel ezek Európában és az USA-ban nem engedélyezettek. Azokról a területekről származó áruknál, ahol ezeket még felhasználhatják (India, távol Kelet,afrikai országok), szigorú ellenőrzésnek kell történni a takarmány anyagok esetében is a beléptető határállomásokon és a felhasználási helyeken. Engedélyezett növényvédőszerek használata esetén – legelő a legelő környezetében végzett permetezés időpontjának és a szer hatóanyagának ismerete, az érintettek értesítése, az egészségügyi várakozási idő betartása  alacsony a kockázat Takarmány alapanyagok esetében a felhasználás kizárólag az egészségügyi várakozási idő lejárta után  „0” kockázat

12 Környezeti kontaminánsok PCBk, dioxinok, furánok, toxafen Carry-over hatás (takarmány  tej): PCBk (dioxinszerű) 2-70% /kongenerenként eltérő/. A 0,07 ng/kg (kb. egy nagyságrenddel kisebb a 2006/13/EK irányelvben meghatározott határértéknél) dioxinszerű PCB-t tartalmazó takarmányetetése után 40 nappal átlag 31%-os a carry-over hatás tejre vonatkoztatva Carry-over hatás (takarmány  tej): Dioxinok és furánok 0,5-40%. Magasabb klóratomszámú kongenerek esetén kisebb a tejben a carry-over hatás/ azok a zsírszövetekben halmozódnak fel/ Toxafen esetén a carry-over hatás 8-14% a kongenerektől függően. A környezeti kontamináció nehezebben kontrolálható. Fontos, hogy a megengedett határértékek rendszeres felülvizsgálatra kerüljenek (az EFSA javaslatot készít a monitoring eredmények alapján a határértékek szigorítására). Az ellenőrzések során a határértéket meghaladó tételeket azonnal el kell távolítani az élelmiszerláncból. További organikus szennyezők: PAH – nem bizonyított a carry-over hatás

13 Állatgyógyászati szerek Amennyiben a gyógyszeres takarmányt engedélyezett módon használják (koncentráció-idő), a carry-over hatás alacsony  1% Például 250 mg/kg szulfadimidin tartalmú takarmány etetése esetén, 21 nap elteltével a tejben mérhető koncentráció 100  g/l, amely az EU-ban alkalmazott MRL értékkel azonos. A terápiásan alkalmazott, de nem a takarmánnyal bevitt gyógyszerek esetében nagyobb a kockázat a tejbe való átjutásnak. Gazdasági előny –tiltott hormonhatású anyagok használata Tejhozam növelés takarmányba kevert hormokkal- tiroxin, tireoglobulin- 30 %-os hozam növekedés- tejben megjelentek a hormonanyagok

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!