Földtani alapismeretek III.

Az előadások a következő témára: "Földtani alapismeretek III."— Előadás másolata:

1 Földtani alapismeretek III.

2 Vízföldtani alapok

3 felszín alatti vízmozgások
páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó tengerek folyó szárazföld lefolyás felszín alatti vízmozgások

4 Magyarország éves csapadékának eloszlása

5 A globális besugárzás Magyarországon

6 A lefolyás magyarországi változása

7

8 A felszíni vizek típusai
óceánok tengerek tavak belvizek jég felszínen lefolyó vizek folyók források

9 Magyarország vízföldrajza

10

11 Balaton változásai

12 A felszín alatti vizek típusai
szerkezeti víz (a kristályokba beépülve) kötött (kapilláris víz, vízpára) talajvíz (összefüggően kitöltve a hézagokat) karsztvíz (a mészkő repedéseiben) rétegvíz (vízzáró rétegek között)

13 Felszín alatti vizek

14 típusok 5 lebegő talajvíz 6 általajvíz
talaj szabad felszínű 2 nyomás alatti víz alsó emelet 4 vízdóm típusok 5 lebegő talajvíz 6 általajvíz

15 A rétegződés hatása a talajvízre

16 Szabad felszínű és nyomás alatti talajvizek

17

18

19 Talajvízfajták zavartalan (szabályos)
természetes hatások által befolyásolt mesterséges hatások által befolyásolt

20 A talajvíz éves járása kontinentális éghajlaton

21 A folyók hatása a talajvízre

22

23 Karsztvíztípusok Támaszkodó karsztvíz Leszálló karsztvíz Sekély karszt
Megemelt karszt Szabadszintű fedett karszt Leszorított szintű fedett karszt Kibukkanó karszt Karsztvíztípusok Nyílt karszt Fedett karszt

24 Forrástípusok talajvízforrás rétegforrás karsztforrás gátolt forrás
átbukó forrás felszálló forrás felszálló forrás gyűrt rétegben időszakos karsztforrás laza vízvezető réteg vízzáró réteg karsztos kőzet vízvezető karsztos járatok időszakos feltöltődő karszt forrás talajvízszint a víz mozgásiránya

25 Magyarország földtana

26

27

28 Magyarország egyszerűsített földtani térképe

29 Magyarország az oligocénban

30

31

32 Magyarország a pleisztocénban

33

34 Magyarország agyagásványos társulása

35 ókor 235 millió évnél régebben
lepusztult hegységrészei az alaphegység felét képezik kambrium nincs hazai előfordulás szilur palák (Balaton, Mecsek) devon mészkő és dolomit (Polgárdi, Észak-Borsod) karbon gránit, márvány (Velencei hg) palák (Soproni és Kőszegi hg) perm vörös homokkő (Balaton-felvidék, Mecsek, Bükk)

36 középkor 235 és 67 millió évvel ezelőtti időközben
a hazánk területét fedő Thetisz-tenger teljes rétegsora az alaphegység felét adja részben a felszínen megjelenve triász mészkő, dolomit és márga (Bakony, Bükk, Mecsek, Aggtelek) jura mészkő, kőszén (Bakony, Gerecse, Mecsek) kréta mészkő, agyag, márga, bauxit (Dunántúli-középhegység, Mecsek)

37 harmadkor 2 és 67 millió évvel ezelőtti időközben
A sekély tengerekből a hegységek szigetként emelkedtek ki, s partjaikon vastag üledékek képződtek, aktív vulkánosság is volt. eocén agyag, breccsa, márga, mészkő (Vértes, Nógrád, Buda) barnaszén (Tatabánya) oligocén mint előbb hárshegyi homokkő és kiscelli agyag (Budapest) miocén agyag, mészkő, kőszén (Nógrád, Fertőrákos,Bp.) andezit (Mátra, Zempléni hg.) pliocén pannon homokos agyag és lignit (hegyperemeken) bazalt vulkánok (Balaton-felvidék, Nógrád)

38 negyedkor 2 millió éve tartó időszak
szárazföldi viszonyok közt szélhordta és folyami üledékképződés pleisztocén jégkorszaki lösz (Dunántúli medence, Alföld) futó homok (Alföld) durva folyami hordalékok (Kisalföld) holocén futó homokok (Alföld) folyami hordalékok (nagy folyók mentén) öntéstalajok, tőzegek (kisebb folyók mentén)

39 Mérnökgeológiai térképek

40 Negyedidőszaknál idősebb képződmények felszín alatti mélysége

41 A felszín alatti 5 m-ben levő képződ-mények

42 A talaj-víz mély-sége

43 Építés-alkalmassági térkép

44 Földtani szelvény szerkesztése

45 Építőanyagok bányászata

46

47

48