Hozzászólás Köllő János „Integrációs minták – Képzetlen emberek és munkahelyeik Norvégiában, Olaszországban és Magyarországon” c. tanulmányához Simonyi.

Az előadások a következő témára: "Hozzászólás Köllő János „Integrációs minták – Képzetlen emberek és munkahelyeik Norvégiában, Olaszországban és Magyarországon” c. tanulmányához Simonyi."— Előadás másolata:

1 Hozzászólás Köllő János „Integrációs minták – Képzetlen emberek és munkahelyeik Norvégiában, Olaszországban és Magyarországon” c. tanulmányához Simonyi Ágnes Szirák, MTA EEG TB 2013 november 15-16

2 Három téma • Welfare regimes – jóléti rendszerek összehasonlító irodalma • Szervezeti tanulás, tudásfelhasználása, tanuló szervezetek • Olasz kisvállalkozások és nagyvállalati integráció

3 Welfare regime theories • A társadalmi integráció jóléti eszközei, aktorai, finanszírozása, fejlődéstörténetek, filozófiák • Kontinentális(konzervatív) – angolszász (liberális) – skandináv (szociáldemokrata) + déli (mediterrán) és KKE (??? mixek és alváltozatok vita) • Döntően szociálpolitikai indikátorok – kevés foglalkoztatási • Újabban: női foglalkoztatás kapcsán jóléti rendszer (regime) összefüggések a regime elméletekben • És munkaszervezeti paradigmák, tudásfelhasználási modellek is keresik a regime öszefüggéseket

4 Regime típusok és integrációs minták KJnál • Bizonyos tudásokat, kompetenciákat igénylő feladatokkal járó munkahelyek betöltése összefügg az un. szervezeti tanulással és az un. társadalmi tanulással • A képzetlenek foglalkoztatási integrációját a társadalmi integráció rendszerszerű jellegzetességeivel köti össze • Északi – déli – KKE jóléti regime esetek • Figura A1: KKE és Északiak valamint a köztük csúszkáló kontinentális és déli regimek - nők esetében déliek visszacsúsznak KKE közelébe

5 Szervezeti tanulás, tanuló szervezetek • Eurofound 2005-ös felvétel munkaszervezeti tanulási lehetőségek (autonómiák, teammunka, segítség elérhetősége, learnin by doing, stb) szerinti elemzésének 4 klasztere • Szervezeti tanulást elősegítő 2: tanuló szervezetek és karcsúsított szervezetek • Nem kedvező 2: taylori és egyszerű/hagyományos • Tanuló szervezetek leginkább skandinávoknál és Hollandiában • Kisebb arányban kontinentálisokban és még kevésbé délieknél és KKE (kivételekkel) • Taylori szervezetek nagyobb arányban délieknél és KKE

6 Magyar és olasz gyors összehasonlítás -A tanuló valamint a taylori szervezetek gyakoriságát illetően hasonlóak -Az előbbi a 27 országon belül közepes 38 és 37 % az utóbbi a 27-eken belül magas 24-24 % -Ugyanakkor Olaszországban a tudás felhasználást jobban előmozdító karcsúsított szervezetek aránya nagyobb (24 % v 18 %) -Míg Magyarországon a tudásfelhasználásának legkevésbé kedvező egyszerű, hagyományos szervezetek aránya a nagyobb (20 % v 15 %)

7 Az olasz esethez (színfoltok) • Kisvállalkozások sokfélesége • Nagyvállalati belső karrier - OJT és gyakorlat • Migránsok az olasz foglalkoztatásban (Luciano, Rieser, Reyneri)

8 A sokféleség • Innovatív (közép és észak-olasz jelenség), intenzív szakmai tudások; könnyen elérhetők, korrekciók gyorsakformálisan képzettek és képzetlen de bizonyos skillekkel és kompetenciákkal bírók együtt dolgoznak, helyi társadalmak társadalmi integráló intézményei, „szakmai tér” • Bedolgozó, függő alvállalkozó kis szervezetek (a kke délolasz, de országosan is elterjedt változata); képzetlenek belépése könnyű, nem formalizált tudás rövid betanulással, kevesebb tovább képzési és előmeneteli lehetőség • Helyi piacok kis szoláltató családi vállalkozásai; bizalmi viszonyok, hagyományok alapján, belépés nehezebb (fehér gallér, kispolgárság zárva pl. migránsok előtt)

9 Olasz nagyvállalati integráció • A nem iskolai képzésben szerzett tudások formalizálása • Szakszervezeti és politikai küzdelmek: szerzett kompetenciák, gyakorlati tapasztalatok elismerése; bennlevők (képzetlenek és képzettek) erős, bár gyengülő védelme • Az „olasz taylorizmus története; észak-olasz iparosítás és terjedése Dél felé; képzetlenek tömeges integrálása gyors OJT betanítással kb. 70-es évekig • Mára: nem dominánsak az iskolai szakképzési rendszerből kikerültek; szakképzettséget igénylő munkaköröket a benn töltött idő és tapasztalat alapján szakmunkások töltik be (v német, francia ipari gyakorlat) • Iskolarendszerű szakképzés gyenge, kevéssé konvertálható szakképzettségek, függés és kevés belépés és mobilitás

10 A migráns képzetlenek integrációja az olasz foglalkoztatási rendszerben (Fullin, Reyneri 2010) • Munkaképes korú lakosság 5%-a bevándorló • 90-es évek döntően É-Afrikából, 2000-es évektől KKE (98-as tv-i regularizáció) • Átlagban 55-60 % nem iskolázott, de nagy különbségek • Nők aránya kb 50 % • Férfiak ipari fizikai kékgalléros munkákban, nők háztartásokban, képzettek nagyobb hátrányban a képzettséget igénylő szegmensben • Fehér galléros képzetlen munkahelyek és önfoglalkoztatás majdnem zárva; bizalmi, családi viszonyok, helyi kapcsolatok jelentősége!

11 Migráns képzetlenek – folyt. A bevándorlók viszonylag jelentős része (közel egyharmada, összevetve az olaszok 17 %-val szakmunkásként végez fizikai munkát. Társadalmi státusuk alacsony, mert kis cégeknél dolgoznak, több mint 50 %-uk 10 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatónál, amelyeknél a bérek alacsonyak és alacsony a jogi védelem szintje is. És mivel az on-the-job képzés a szakképzettséghez, szakmunkás státushoz vezető fő csatorna, ezért a migránsok beilleszkedése és emelkedése jóval könnyebb, mint az intézményes képzéshez és a szakmunkás bizonyítványhoz kötött előmenetelt előíró országokban (pl. Németország, Dánia…) (Fullin, Reyneri 2011)

12 Migráns képzetlenek – folyt. 2 Fullin, Reyneri : …. Olaszországban a kézi/fizikai munka és a nem fizikai munka közötti határok jóval markánsabbak, mint más európai országban, miközben akár munkafeltételek, akár társadalmi státuszt illetően a képzett és a képzetlen dolgozók közötti különbségek jóval csekélyebbek. (Miközben a képzett fizikai munkások nagy része kis cégeknél dolgozik, ezek sem nyújtanak presztízst – írja, és a fizikai szakmunkának – ellentétben Németországgal – nincs társadalmi megbecsültsége. (Ld még: Maurice M)

13 végül Fontos tanulmány, kapocs munkaszervezeti tanulás, társadalmi tanulás irányába és eleme a welfare regime elméleteket továbbfejlesztő társadalmi integrációs irodalomnak