Az államháztartás.

Az előadások a következő témára: "Az államháztartás."— Előadás másolata:

1 Az államháztartás

2 Az állam szerepe Klasszikus kapitalizmus időszaka:
az ország külső védelme a belső rend, a nyugalom védelme olyan közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani

3 Az állam szerepe XIX. sz. vége: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése okai: társadalmi feszültségek tompítása nyomor enyhítése a termelés folytonosságának biztosítása az infrastruktúra kiépítése

4 Az állam szerepe I. világháború:
hadigazdálkodás → az állami beavatkozás további növekedése : sürgető kérdés az állami beavatkozás → Keynes: az állam fontos szerepe: jövedelmek igazságosabb elosztása állami beruházások, infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése → termelés és fogyasztás növelése

5 Az állam szerepe II. világháború után:
keynesi koncepció → megerősödött az állam gazdasági beavatkozása az állam aktív szerepvállalása intézményesített jóléti juttatások Melyek azok a területek, ahonnan az állam kivonulása problémamentesen megvalósítható?

6 Javak (jószágfajták) csoportosítása
2 szempont: a jószág fogyasztása egyénileg vagy közösen történik-e? ki lehet-e bárkit ésszerűen zárni a jószág fogyasztásából vagy sem?

7 Javak (jószágfajták) csoportosítása
Magánjavak Közjavak Díjfizető javak Közös készletű javak Közbenső javak

8 Magánjavak a fogyasztásból a nem fizetők könnyen kizárhatók
a jószágok fogyasztása egyénileg (nem párhuzamosan) történik pl: élelem, ruha, lakás, palackozott víz, nem életmentő sebészet, felsőoktatás

9 Közjavak a kizárás nem valósítható meg
a fogyasztás ugyanazon jószágra irányul sok embertől pl. honvédelem, TV műsorszórás, bűnözők bebörtönzése, védőoltás, rendőrjárőr, tűzoltóság

10 Díjfizető javak a kizárás megvalósítható a fogyasztás közösen történik
pl. kábel- és műholdas TV, telefon, vezetékes víz, elektromos áram, tömegközlekedés, színház, stadion, könyvtár

11 Közös készletű javak a kizárás nem valósítható meg
a javak fogyasztása egyénileg történik pl. levegő, tengeri hal, ásványok az óceánban, tavak és folyók

12 Közbenső javak fogyasztás és kizárhatóság szempontjából közbenső helyzetet foglalnak el pl. orvosi ellátás, alapfokú oktatás, szemételhordás városi környezetben, utcai parkolás

13 Az állam szerepe – a jóléti államok
jelentős gazdasági fejlődés az állam alapvető célja: a tartós növekedés biztosítása beruházások ösztönzése munkahelyteremtés jóléti minőségi elemek előtérbe kerülése: társadalmi biztonságérzet az emberhez méltó jövőbe vetett bizalom az állami szerepvállalás új prioritásai: egészségügy oktatás közhasznú infrastruktúra kiépítése és fejlesztése

14 Az állam szerepe – a jóléti államok válsága
XX. sz. utolsó harmada: fejlődés megtorpanása → a beavatkozást nem lehet és nem szabad eltúlozni a jóléti állam súlyos finanszírozási válsága → kihívás: Miként lehet az egészségügy, a nyugdíjak és más jóléti juttatások, az oktatás és az infrastruktúra működőképességét és fejlődését biztosítani? Milyen szerepet játszhat ebben az állam? Miként tudja finanszírozni szerepvállalását?

15 Az állam szerepe – a jóléti államok válsága
az állam diszfunkciói (pl. pazarlás) felerősödtek az állam problémamegoldó képességébe vetett bizalom megrendült az ellátás finanszírozása korlátokba ütközött csökkent a tőketulajdonosok reál-beruházásokban való érdekeltsége (a tőkepiaci spekuláció többet hoz) csökkent az állami újraelosztás ésszerűsége megnőtt a bürokratizmus várható: csökken az állam közvetlen gazdasági, termelési, beruházási tevékenysége a nem hatékonyan működő állami tulajdon privatizálása folytatódik

16 Az állam szerepe – a jóléti államok válsága
szerepvállalás szűkítése ≠ állam kivonulása a gazdaságból! közfeladat: jogrend és szociális közbiztonság garantálása piaci versenyfeltételek biztosítása a gazdasági erővel, az erőfölénnyel, a monopol-, oligopol- helyzettel történő visszaélés meggátolása nemzetek feletti összefogást igénylő feladatok koordinálása közösségi javak biztosítása természeti környezet védelme egészségügy, oktatás, kutatás, infrastruktúra fenntartása és fejlesztése

17 Az államháztartás rendszere
A nemzetgazdaság szereplői: háztartások vállalatok pénzügyi vállalatok háztartásokat segítő nem profitérdekelt szervezetek külföld államháztartás

18 Háztartások általában végső fogyasztók
de a tagok saját vállalkozásaikban termelő és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek a munkaerőt szolgáltatják a többi szereplőnek el nem költött jövedelmüket megtakarítják

19 Vállalatok, pénzügyi vállalatok
a szereplők megtakarításait gyűjtik össze és osztják újra termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak jellemzően nettó hitelfelvevők, saját forrásaikat hitellel egészítik ki

20 Nonprofit szervezetek
célja nem a nyereségszerzés, hanem a közösségi feladatok ellátása, ezek feltételeinek biztosítása jövedelmük nagy részét a háztartásoktól kapják jellemzően végső fogyasztók

21 Külföld hazai árukat vásárol (export), és saját árut nyújt (import)
a külföld és hazánk között megtakarítások is áramolhatnak adhatja a munkaerő egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerő egy részét is

22 Az államháztartás végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez
jövedelme a többi szereplő által befizetett adókból, járulékokból, hozzájárulásokból származik jellemzően általában pénzbeli és társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt

23 A gazdasági körforgás

24 A magyar államháztartási rendszer felépítése
Az államháztartás alrendszerei: központi kormányzat az elkülönített állami pénzalapok helyi önkormányzatok társadalombiztosítás az államháztartás működésének szabályozása: évi XXXVIII. Tv.

25 A központi kormányzat a közfeladatok ellátásának központi szintje
a költségvetési politika céljainak kialakítása meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét meghatározza a közfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat kialakítja az államháztartás alrendszereit kialakítja az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők közötti munkamegosztást és a finanszírozás rendjét támogatja az önkormányzatokat és az alapokat szükség esetén támogatja a társadalombiztosítást ide tartoznak: a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgyűlés, minisztériumok, fő hatóságok) a központi igazgatási szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek)

26 Társadalombiztosítás
a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere Mo: 1990-től önálló alap feladatainak ellátása: Országos Egészségügyi Pénztár Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár a szervezetek önkormányzatként funkcionálnak → döntéseinél nincs közvetlen központi ráhatása

27 Helyi önkormányzás képesség és jog → a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében az állami feladatok ellátása helyi szinten helyi közösségekben az igazgatási feladatok megvalósítói és a közös fogyasztás finanszírozói költségvetésébe tartoznak: helyi szervek a helyi szervek által irányított intézmények

28 Elkülönített állami pénzalapok
meghatározott társadalmi-gazdasági feladatokra létrehozott parlamenti felhatalmazás alapján hozható létre létesítéskor meg kell határozni az alap feladatait, bevételi forrásait, teljesíthető kiadások körét gazdálkodásról éves beszámoló és mérleg készítése

29 Elkülönített állami pénzalapok
Munkaerő-piaci Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Szülőföld Alap 

30 A magyar államháztartás kiadásai

31

32

33

34 A központi költségvetés

35 A központi költségvetés struktúrája
4 szerkezeti egység: Költségvetési fejezet Fejezetcím (alcím) Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat

36 Költségvetési fejezet
Valamely szervezethez kapcsolódik Legfontosabb állami szervek Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, MEH, Alkotmánybíróság, ÁSZ, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala Összes minisztérium Országos hatáskörű állami szerv KSH, Gazdasági Versenyhivatal, Történeti Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Köztestület (pl. MTA)

37 Alfejezetek Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok, pl. Politikai pártok költségvetési támogatása Országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítása Év közben kiegészíthető

38 Előirányzat-csoportok
Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Kölcsönök Egyéb speciális célú előirányzat

39 Költségvetési ciklus 4 fázis:
Döntés-előkészítő szakasz → költségvetési évet megelőző évben Döntési szakasz → normál esetben a költségvetési évet megelőző évben Döntés-végrehajtási szakasz → időtartama egybeesik a költségvetési évvel Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza → a költségvetési évet követő esztendő

40 A központi költségvetés bevételei
Az adórendszer

41 A költségvetés bevételeinek csoportosítása
Adójellegű bevételek Nem adójellegű bevételek Állami vagyonhoz kapcsolható bevételek Adományok, segélyek és egyéb bevételek

42 Adójellegű bevételek Adók Állami monopóliumok Vámok
Társadalombiztosítási járulékok

43 Nem adójellegű bevételek
Illetékek Díjak bírságok

44 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
Privatizáció Állami tulajdonú vállalatok profitja

45 Adományok, segélyek, egyéb bevételek
Nemzetközi szervezetektől kapott segélyek Állampolgári felajánlások Vállalati felajánlások

46 Adórendszer Adó jellemzői: Jogszabályi előíráson alapul
fedezeti, befolyásolási és arányosítási funkció Jogszabályi előíráson alapul Egyszeri vagy folyamatos Mértékének megállapítása egyoldalúan történik Adórendszer: többféle adó egymás mellett alkalmazása oly módon, hogy azok egymást kiegészítsék

47 Az adók csoportosítása
Közvetlen adók (egyenes, direkt) Azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak Pl. SZJA, nyereségadó Közvetett adók (indirekt) Termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak → a forgalmat, fogyasztást terhelik, figyelmen kívül hagyva az adófizető egyéb körülményeit Pl. ÁFA, értéknövekedési adó

48 Adók csoportosítása Adó alanya szerint:
Lakossági adók Vállalati adók Az adóztatás jogosultsága szerint: Központi adók Helyi adók

49 A mai magyar adórendszer
Központi adók, illetékek Közvetlen (adóalany = adófizető) Közvetett (adóalany ≠ adófizető) Járulékok Díjak Hozzájárulások Illetékek Helyi adók Építményadó Telekadó Kommunális adó IFA Iparűzési adó

50 Központi adók, illetékek: Közvetlen adók
SZJA (17%, 32%) Társasági adó (16% → 19%) Különadó (4% → 0%) Játékadó EVA (25% → 30%) Gépjárműadó (teljesítmény alapján)

51 Központi adók, illetékek: Közvetett adó
ÁFA (25%, 18%) Jövedéki adó Regisztrációs adó Energiaadó

52 Központi adók, illetékek: Járulékok
Munkaadói járulék (1%) Munkavállalói járulék Nemzeti kulturális járulék Társadalombiztosítási járulék Foglalkoztatói Nyugdíjbiztosítási (24%) Egészségbiztosítási (1,5% + 0,5%) Biztosítotti Egészségbiztosítási (6%) Nyugdíj (9,5%) Vállalkozói járulék Innovációs járulék

53 Központi adók, illetékek: Díjak
Környezetvédelmi termékdíj Környezetterhelési díj

54 Központi adók, illetékek: Hozzájárulások
Rehabilitációs hozzájárulás ( Ft / fő / év) Egészségügyi hozzájárulás Tételes (1950 FT / hó → 0 FT) Százalékos (27%) Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás (MAX. 70% → 60%)

55 Központi adók, illetékek: Illetékek
Öröklési és ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási illeték Közigazgatási Bírósági Polgári eljárási Igazgatási, bírósági eljárás díja

56 Helyi adók Építményadó Telekadó Kommunális adó IFA Iparűzési adó

57 Legfontosabb adófajták
Nyereségadó (társasági adó) Állami vállalatok, rt, kft, szövetkezet Jövedelemadó Magánszemély 2009. Ft: 18% Ft-tól: Ft (18+36%) 2010. – szuperbruttósítás! Ft: 17% Ft felett: 32% Vagyonadó Lakossági vagy vállalati vagyon után Tárgya: ingatlan (pl. föld, ház) vagy ingó vagyon (értékpapír, pénz)

58 Legfontosabb adófajták
Forgalmi adó Termékek, szolgáltatások vagy vagyontárgyak forgalmi folyamatához kapcsolódik Áralakító tényező: az adót a végső felhasználók képviseljék Fogyasztási adó Egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó speciális forgalmi adó Cél: szelektív befolyásolás Egészségre ártalmas Luxus Import magas költséggel jár

59 Bruttó és nettó bér alakulása Munkavállaló (2009 -2010)
Havi bruttó munkabér Ft Ft Ft Ft Nyugdíjjárulék (9,5%) 9.500 Ft Ft Ft Ft Ft Egészségbiztosítási járulék (6% → 4% + 2%) 6.000 Ft 9.000 Ft Ft Ft Ft Munkavállalói járulék (Munkaerő-piaci járulék) (1,5%) 1.500 Ft 2.250 Ft 3.000 Ft 4.050 Ft SZJA (18%-36% → 17%-32%) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Adójóváírás Ft Ft 7.215 Ft 2.715 Ft 0 Ft 5.832 Ft Fizetendő adó 6.660 Ft 6.490 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Havi nettó munkabér Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

60 Bruttó és nettó bér alakulása Munkáltató (2009 - 2010)
Munkavállaló havi bruttó fizetése Ft Ft Ft Ft Szakképzési hozzájárulás (1,5% → 0%) 1.500 Ft 0 Ft 2.250 Ft 3.000 Ft 4.050 Ft Munkaadói járulék (3%) Munkaerő-piaci járulék (1%) 1.000 Ft 4.500 Ft 6.000 Ft 2.000 Ft 8.100 Ft 2.700 Ft Nyugdíjjárulék (24%) Ft Ft Ft Ft Egészségbiztosítási járulék (5%) Egészségbiztosítási járulék (1,5% + 0,5%) 5.000 Ft 500 Ft 7.500 Ft 750 Ft Ft Ft 1.350 Ft Egészségügyi hozzájárulás 1.950 Ft Foglalkoztatás költsége 35.450 27.000