A „Smart City” helyzete Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A „Smart City” helyzete Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A „Smart City” helyzete Magyarországon
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika 2011/11/21

2 Kereslet- és kínálatoldali determinációk
5 Kereslet- és kínálatoldali determinációk egyre több felhasználó egyre több csatorna egyre több eszköz és szolgáltatás egyre több tartalom és alkalmazás Fogyasztói igények Szolgáltató vállalatok E-közigazgatás Mobil fizetés Navigáció Energia-mérés Mobilitás iránti igény nő Növekvő interaktivitás Közlekedés E-egészségügy Komplex, együttműködő alkalmazások Gyorsan bővülő sávszélesség-igény Életminőség javítás utáni növekvő igény Az állam felelőssége, hogy felkarolja, ösztönözze a digitális szolgáltatásokat, alkalmazásokat és ezek együttműködéséből olyan környezetet teremtsen, amely a közösség életminőségét javítja.

3 Mi jellemzi az intelligens várost?
Az intelligens város fejlett alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújt a közösség számára az infokommunikációs technológiák segítségével azáltal, hogy szolgáltatásokat tesz elérhetővé bárkinek, bárhol, bármikor Ezek a szolgáltatások a biztonság, az egészségügy, az oktatás, az energia és a közlekedés, állampolgári szolgáltatások, e-gazdaság területén hasznosíthatóak Az intelligens városok fő jellemzője a szélessávú infrastruktúra Közösségek egymáshoz vannak kapcsolódva egy integrált szolgáltatási architektúra segítségével, amely lehetővé teszi az azonnali információ megosztást Innovációs platformként is funkcionál, amely új szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését segíti elő „Hálózatosodás” (belső és városok közötti értelemben is) Együttműködési kultúra Minden smart city lényeges feltétele a szélessávú infrastruktúra megléte

4 Magyarországi „smart city étlap”
Hódmezővásárhely „Emberek” alrendszer (közbiztonság, egészségügy és oktatás) Üzleti alrendszer Városi szolgáltatások alrendszer Közlekedési alrendszer Kommunikációs alrendszer Vízgazdálkodási alrendszer Energiagazdálkodási alrendszer Bóly 3880 lakos, lakás, helyi vállalkozás teljes körű infrastruktúra és szociális hálózat az FTTH korai adaptációja Ericsson rendszer1600 optikai kábel,1250 végponttal Szolgáltatások: 5 TV csomag Internet szolgáltatás (5 – 10 Mbps lakossági) Telefon FTP tároló (100 – 200 Mb), WEB tároló ( Mb) 100 Mbps városon belüli rendszersebesség

5 Nincs egységes smart city definíció, nincs bevált recept
Alapvető feltételek Innovatív hozzáállás, nyitottság Vállalkozó szellem, win-win együttműködések keresése Jó üzleti kultúra Nemzetközi kapcsolatok Gazdaság - vállalkozások Jelentős a magas képzettségűek aránya a közösségben Kreatív, törődő Nyitott gondolkodás, új befogadásának képessége Közösségi életben való önkéntes, aktív részvétel Társadalom - lakosság Önkormányzat Elkötelezett a fejlődés mellett Világos, reális városfejlesztési vízió és stratégiával rendelkezik Példamutató, élenjár, motivál és tudatosságra nevel Átlátható kormányzás, Infrastruktúra Bárhol, bármikor elérhető szélessáv Minél több nyilvános ingyenes szélessáv elérés IKT és média eszközök széles spektrumának elérhetősége Fejlett közműhálózat Nincs egységes smart city definíció, nincs bevált recept A kialakulás és sikeres működés feltétele a 3 fő stakeholder csoport együttműködése

6 Támogatáspolitikai eszköztár
Ma meglévő kormányzati stratégiai alapok IKT Zöld energia Közlekedés Nemzeti Energiastratégia energiabiztonság fenntarthatóság Versenyképesség 2020-ig 20%-kal csökkenteni a káros anyag kibocsátást és ezzel párhuzamosan 20%-kal növeli az alternatív, megújuló energia felhasználást. Intelligens közlekedési rendszerek koncepció a város fejlesztés és közlekedéspolitikája határozza meg az elérendő célokat – az ITS csak eszköz, nem cél Támogatáspolitikai eszköztár IKT stratégia és akcióterv INFRASTRUKTÚRA: infokommunikációs technológiák (IKT) mint „enabler” (eszköz, szoftver) INNOVÁCIÓ: környezetünk élhetőbbé és intelligensebbé tétele TUDÁS: motiváció- és figyelemfelkeltés, oktatás, használatösztönzés Finanszírozás Közpolitika Szabályozás

7 Energiahatékonyság, CO2 kibocsátás csökkentése
Lehetséges beavatkozási területek Közlekedési megoldások Állampolgári szolgáltatások Energia Online ügyintézés Távfelügyelet, video megfigyelés kialakítása, vagyonbiztonsági rendszer kialakítása Települések/ vállalatok flotta menedzsmentje (hulladékkezelés, közművállalatok, stb.) Okos energiamérő rendszer kialakítása Környezetvédelmi megfigyelő rendszerek kialakítása (integrált por, zaj, talajvíz mérő rendszerek) Intelligens világítás, fényerő szabályozás megvalósítása, kontroll kiépítése (M2M, Obserware kontroll) Közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentje Elektronikus jegyrendszer Forgalomirányítási rendszer Motor stop/start rendszerek, visszaszámlálós közlekedési jelzőlámpák Forgalomirányító lámpák; érzékelők Parkolóhely menedzsment; Multimodális/gyalogos navigációs rendszerek Sebességmérő rendszer Közlekedési szabályok betartását ellenőrző kamerás rendszerek (buszsáv, tilos megállás, tilos jelzésen áthaladás) Okos, „forgalomfigyelő” gyalogátkelőhelyek Állampolgári szolgáltatások: gyorsabb ügymenet, ügyfélkiszolgálás, belső folyamatok racionalizálása Energia: energiaköltségek csökkenése Közlekedési megoldások: forgalomcsillapítás, forgalombiztonság, balesetek csökkenése, időzíthető közlekedés Az energiafelhasználás 70%-a városokhoz kötődik. A közlekedési rendszerek a városokban okozzák a legtöbb problémát. A városokban élők „számlájára írható” az ügyintézések nagy része.

8 Állami szerepvállalás lehetséges irányai
Az intelligens városok olyan települések, amelyek ösztönzik a fenntartható gazdasági növekedést, ezért fejlesztésük fontos nemzetgazdasági érdek Koordinátor állam Vegyes modell Kezdeményező állam Fejlesztési stratégia kidolgozása Koordináció Ajánlások Feladatok Közpolitika Best practice Pénzügyi, finanszírozási források tervezése (EU-s pályázatok felhasználása) Kommunikáció Monitoring Megjelenés európai uniós és nemzetközi porondon Kiemelt pályázati konstrukció kidolgozása Társfinanszírozás Az intelligens városok alapvetően állami és piaci szerepvállalás mellett kell megvalósuljanak. Minden fejlesztésnél az állampolgári igényeket, a környezetvédelmi szempontokat és gazdasági érdekeket kell figyelembe venni.

9 Bizottsági Versenyképességi Innovációs Program (CIP ICTP)
Stratégiai célok: Az energia hatékony intelligens városok digitális támogatása: Innovatív digitális szolgáltatások az energia hatékony alacsony CO2 kibocsátású smart city-k részére Más közösségi szolgáltatásokkal fennálló szinergiák kihasználása (pl. eGov): Erős integráció: a meglévő szinergiákra építve és azokkal együttműködve Támogassa a Zöld Digitális Kartát: Az elkötelezett városok tapasztalatait felhasználva Együttműködő közlekedési rendszerek alkalmazás az intelligens mobilitás megvalósítására Elérendő hatások: A városok az innovatív IKT segítségével lépjenek előre az energia megtakarításban Intelligens, energia hatékony, alacsony CO2 kibocsátású intelligens városok kooperációja Intelligens folyamatok (pl. távmunka, zöld közcélú szolgáltatások, fejlett logisztika, mikro-generáció használata) Energia szolgáltatók bevonása