INNOINFO A szerb és magyar kis- és középvállalkozások közötti üzleti - információs korlátok innovatív felszámolása Karagics Dusko, külgazdasági szakdiplomata.

Az előadások a következő témára: "INNOINFO A szerb és magyar kis- és középvállalkozások közötti üzleti - információs korlátok innovatív felszámolása Karagics Dusko, külgazdasági szakdiplomata."— Előadás másolata:

1 INNOINFO A szerb és magyar kis- és középvállalkozások közötti üzleti - információs korlátok innovatív felszámolása Karagics Dusko, külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyarország Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: Fax:

2 Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő
Hivatalos megnevezés Szerb Köztársaság Főváros Belgrád (Beograd) Terület km² Népesség fő Nemzetiségi megoszlás szerb 82,9%, magyar 3,9%, roma 1,4%, horvát 0,9%, szlovák 0,8%, bolgár 0,56%, román 0,54%, egyéb 9,0% Vallási megoszlás ortodox 85%, római katolikus 5,5%, muzulmán 3,2%, protestáns 1,1%, egyéb 5,2% Hivatalos nyelv szerb Klíma kontinentális Államfő Boris Tadic Miniszterelnök Mirko Cvetkovic Hivatalos pénznem szerb dinár (RSD) Jelentősebb városok Belgrád (főváros) (Beograd), Újvidék (Novi Sad), Niš, Kragujevac, Szabadka (Subotica)

3 2008 2009 2010 2011 GDP értéke folyóáron (M EUR) 32.668,2 28.883,4 29.023,8 32.993 GDP növekedése változatlan áron (%) 3,8 -3,5 1,0 2,0 Egy főre jutó GDP folyó áron (EUR/fő) 4.444,5 3.945,4 3.981 4.543 Infláció (%) 8,6 6,6 10,3 7,0 Munkanélküliség (%) 14,4 16,9 20,0 24,4 Nettó átlagkereset (EUR) 347 402 381 369 Export (M EUR) 7.428,9 5.961,4 7.393,4 8 439,4 Import (M EUR) 16.478,1 11.504,6 12.621,9 14 449,7 Működő tőke import (M EUR) 1.824 1.373 860 1.514,1 Költségvetési hiány (GDP %-a) -1,8 -3,2 -4,8 -4,5 Államadósság (GDP %-a) 29,2 34,8 42,9 45,1

4 A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2011-ben 14,8%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest; Magyarország 2011-ben az 5. legnagyobb exportőr volt Szerbiában (Oroszország, Németország, Olaszország és Kína után); Magyarország exportja Szerbiába a következő árucsoportokban volt a legjelentősebb: természetes és mesterséges gáz; kőolaj, kőolajtermék és hasonló anyag; híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülék és berendezés; műanyag alapanyag; szén, koksz és brikett. Magyarország importja Szerbiából a következő árucsoportokban volt a legjelentősebb: villamos energia; cukor, cukorkészítmény és méz; fémtermék; közúti jármű; növényi zsír és olaj. 2008 2009 2010 2011 Magyarország exportja (M USD) 1050,6 640,2 807,9 927,9 (+14,8%) Magyarország importja (M USD) 324,7 255,3 303,3 346,4 (+14,2%)

5 Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában:
A közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország a befektetési rangsor 13. helyén áll; A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (2006-ban 244 M USD FDI érkezett Magyarországról Szerbiába); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); Mol – jelenleg 33 benzinkúttal rendelkezik; Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; Betonút Zrt. – a Valjevoput útépítő vállalat megvásárlása; Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; Fornetti – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban; 2009 2010 2011 X. Magyarországról Szerbiába érkező FDI (M USD) 353 23 22 45

6 Szabadkereskedelmi megállapodások
Oroszország; Kazahsztán; Belarusz; Törökország; CEFTA (Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldova és Koszovó); EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc); Európai Unió – Átmeneti Kereskedelmi Megállapodás; Egyesült Államok – Általános Preferencia Rendszer;

7 Kereskedelmi és befektetési lehetőségek
Mezőgazdaság – növénytermesztés, állattenyésztés, korszerű technológiák; Környezetvédelem – szennyvíztisztítás, csatornázás, hulladéklerakók; Megújuló energiaforrások – elsősorban biomassza és geotermikus energia; Autóipar – járműalkatrészek, színesfémek és gumigyártmányok; Gyógyszeripar – gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek; Turizmus – elsősorban a fürdőturizmus területén;

8 Kereskedelmi és befektetési akadályok
Körbetartozás (likviditáshiány), melyet elsősorban az állam generál; Korrupció; Bürokratikus akadályok; Építési engedélyek kiadása, melyhez 279 napra és 19 procedurális lépésre van szükség; Adófizetés – évente 66-szor kell különböző adóterheket fizetni; Hosszadalmas bírósági eljárások;

9 Hasznos információforrások
SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség): naprakész információk a befektetés-ösztönzési támogatásokról és az egyes iparágakról ( VIP Fond (Vajdasági Befektetés-ösztönzési Alap): hasznos információk a vajdasági beruházási lehetőségekről ( Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ( Szerb Cégbejegyzési Ügynökség: cégalapítás ( Szerb Vámügynökség: vámszabályok és vámtarifa, illetve nemzetközi kereskedelmi szerződések ( Szerb Nemzeti Bank: hivatalos árfolyam és egyéb hasznos információk (

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyarország Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: Fax: