Adatbázis-kezelés.

Az előadások a következő témára: "Adatbázis-kezelés."— Előadás másolata:

1 Adatbázis-kezelés

2 Egy gyakorlati példa A következőkben egy összetett feladatot láthat, melynek bemutatása során végigvesszük az adatbázis tervezésének legfontosabb lépéseit, azaz az egyedtípusok megalkotását, majd az ER, illetve a relációs modell megalkotását is.

3 A feladat Készítsen relációs adatmodellt egy háziorvosi betegnyilvántartó rendszerhez. Az orvosok elvárásainak megfelelően az adatbázisnak tartalmaznia kell a betegek személyi adatait, gyógyszerérzékenységüket, az egyes vizsgálatok időpontját, valamint a felírt gyógyszereket. Feltételezzük, hogy: egy vizsgálaton több betegség is diagnosztizálható egy betegségre több gyógyszer is felírható egy-egy páciens több gyógyszerre is érzékeny lehet egy vizsgálatot a dátum és a vizsgálat kódja határoz meg egyértelműen

4 A tervezés Kik a szereplői a feladatban megvalósítandó kis világnak. Azaz milyen egyedtípusokat hozzunk létre. Az ER modell a valóság egy modellezni kívánt darabját szemlélteti. Az ER modellben lehet minden igényt, kérdést tisztázni az adatbázissal kapcsola-tosan a legegyszerűbben. Az ER modell szolgál majd az adatbázis-kezelőkben megvalósított modell alapjául.

5 Az egyedtípusok megalkotása
A modellt nem törvényszerűségek, hanem saját elgondolásaink alapján alkotjuk meg. Más körülmények között a valóság is más lehet. Az adatbázis egyedtípusai, azaz a kis világ szereplői tehát: páciensek (PÁCIENS egyedtípus) gyógyszerek (GYÓGYSZER egyedtípus) betegségek (BETEGSÉG egyedtípus) vizsgálatok (VIZSGÁLAT egyedtípus)

6 A PÁCIENS egyedtípus Négy egyedtípust alkottunk meg tehát, ezek között vizsgáljuk meg a kapcsolatokat! A páciensek és a gyógyszerek között van kapcsolat, olyan szempontól, hogy egy páciens melyik gyógyszerre érzékeny. A tojásdiagramok tehát: PÁCIENS A tojás az egyedtípust szimbolizálja Míg a kis körök az egyedtípusban a való világ egyedeit, azaz a valós pácienseket (pl: Kiss Béla)

7 A GYÓGYSZER egyedtípus
Négy egyedtípust alkottunk meg tehát, ezek között vizsgáljuk meg a kapcsolatokat! A páciensek és a gyógyszerek között van kapcsolat, olyan szempontól, hogy egy páciens melyik gyógyszerre érzékeny. A tojásdiagramok tehát: PÁCIENS GYÓGYSZER a gyógyszer egyedtípus és a valódi gyógyszer egyedek (pl: Algopirin)

8 Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat
PÁCIENS ÉRZÉKENY GYÓGYSZER Az egyedtípusok közti kapcsolat, benn a a kis négyzetek a valódi egyedek közti valóságos kapcsolat

9 Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat
PÁCIENS ÉRZÉKENY GYÓGYSZER A kapcsolatban nem vesz minden páciens részt (tehát parciális (részleges) a részvétel) – van olyan páciens, aki egy gyógyszerre sem érzékeny! A kapcsolatban nem vesz minden gyógyszer részt, tehát (parciális részvétel) – van olyan gyógyszer, amire senki sem érzékeny.

10 Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat
PÁCIENS ÉRZÉKENY GYÓGYSZER Parciális részvétel

11 Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat
PÁCIENS ÉRZÉKENY GYÓGYSZER A kapcsolat típusa M:N (azaz sok-sok), hiszen egy pácienshez több gyógyszer is kapcsolódhat (többre is érzékeny lehet) (M) egy gyógyszer több pácienshez is kapcsolódhat (egy azon gyógyszerre többen is érzékenyek lehetnek) (N) Parciális részvétel

12 Az ÉRZÉKENYSÉG kapcsolat
PÁCIENS ÉRZÉKENY GYÓGYSZER Parciális részvétel A kapcsolat típusa M:N Az ER modell későbbi megalkotásához tehát ezen két egyedtípus közti kapcsolatot megfelelően megalkottuk.

13 További kapcsolatok Talán világos miért nem helyes a BETEGSÉG és a PÁCIENS között közvetlen kapcsolatot alkotni A BETEGSÉG nem annyira a PÁCIENShez kapcsolódik, mint sokkal inkább a VIZSGÁLAThoz A BETEGSÉG a VIZSGÁLAT során kerül megállapításra a diagnózis eredményeként. Tehát előbb tekintsük a PÁCIENS és a VIZSGÁLAT kapcsolatát.

14 A RÉSZT_VETT kapcsolat
PÁCIENS RÉSZT_VETT VIZSGÁLAT A PÁCIENS csak részlegesen (parciálisan) vesz részt a kapcsolatban, hiszen az adatbázisban nem feltétlenül vett már részt minden páciens egy vizsgálaton. A VIZSGÁLAT teljesen (totálisan) vesz részt a kapcsolatban, hiszen minden vizsgálaton – vizsgálatnak nevezzük, amikor vizsgálnak egy beteget – részt vesz valamely páciens.

15 A RÉSZT_VETT kapcsolat
PÁCIENS RÉSZT_VETT VIZSGÁLAT Parciális részvétel Totális részvétel

16 A RÉSZT_VETT kapcsolat
PÁCIENS RÉSZT_VETT VIZSGÁLAT A kapcsolat típusa 1:N (azaz egy-sok) (most logikusan N:1-nek kellene jelölni, de ilyen esetben is 1:N kapcsolat az elnevezés!), hiszen egy páciens megjelenhet több vizsgálaton is (pl: az első karika, az első egyed) (N) azonban egy vizsgálaton egyszerre csak egy beteg jelenhet meg – illetve megjelenhet több is, de egy vizsgálaton, egyszerre csak egy betegről készül diagnózis (1) Parciális részvétel Totális részvétel

17 A RÉSZT_VETT kapcsolat
PÁCIENS RÉSZT_VETT VIZSGÁLAT Parciális részvétel Totális részvétel A kapcsolat típusa 1:N

18 Egy újabb kapcsolat Nyilván a GYÓGYSZER egyedtípust még egyszer „elő kell vegyük”, hiszen nem csak a gyógyszerérzékenység miatt kell szerepeljen az adatbázisban, hanem azért is, mert az orvos azt felírja. Másrészt vajon a BETEGSÉGGEL kapcsolatban áll-e? Azt mondhatjuk, hogy igen, hiszen egy betegségre a páciens általában egy gyógyszert kap. Azonban gondoljuk meg, ez a kapcsolat – BETEGSÉG –GYÓGYSZER - nem egészen helyes, hiszen előfordulhat, hogy két különböző páciens két különböző gyógyszert kap, vagy esetleg az orvos úgy ítéli meg, hogy egy új gyógyszert javasol ugyanarra a betegségre. Ezen a szálon továbbhaladva talán érthető, hogy a GYÓGYSZER egyedtípus a BETEGSÉG helyett sokkal inkább a VIZSGÁLATtal áll kapcsolatban, hiszen valójában a VIZSGÁLATon kerül az felírásra – a gyógyszer kiválasztása pedig nem csupán a betegség függvénye, sokkal inkább az orvoson múlik, mit is fog felírni – nyilván mérlegelve a beteg életkorát, a gyógyszerérzékenységét, stb.

19 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLAT FELIRVA GYÓGYSZER
A kapcsolatban a VIZSGÁLAT csak részlegesen (parciálisan) vesz részt, hiszen nem minden vizsgálat során kerül gyógyszer felírásra. A kapcsolatban a GYÓGYSZER is csak részlegesen (parciálisan) vesz részt, hiszen nem minden GYÓGYSZER kerül felírásra, azaz van olyan GYÓGYSZER, ami még nem került felírásra.

20 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLAT FELIRVA GYÓGYSZER
Parciális részvétel Parciális részvétel

21 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLAT FELIRVA GYÓGYSZER
Parciális részvétel Parciális részvétel A kapcsolat típusa M:N (sok-sok kapcsolat), hiszen egy VIZSGÁLAT során több GYÓGYSZERt is felírhat az orvos (M) és egy GYÓGYSZERT több VIZSGÁLAT során is felírhatnak (N)

22 A FELÍRVA kapcsolat VIZSGÁLAT FELIRVA GYÓGYSZER
Parciális részvétel Parciális részvétel A kapcsolat típusa M:N

23 A teljes modell Elérkeztünk a tervezés azon pontjára, ahol
tisztáztuk a lehetséges kapcsolatokat, végiggondoltuk, hogy az egyes kapcsolatok miért nem lennének helyesek. Ezt követően meg kell alkotnunk az egyedtípusok attribútumait (azaz tulajdonságait), majd az ER modellt. Ehhez célszerű még egyszer jól átgondolni a tervezett kapcsolatokat.

24 Az ER modell jelölései Egyedtípusok: Kapcsolatok: Parciális részvétel
Teljes részvétel 1:N kapcsolat M:N kapcsolat EGYEDTÍPUS_NEVE kapcs_név 1 N M N

25 Az ER modell PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT
1./ Rajzoljuk fel az egyedtípusokat!

26 Az ER modell ÉRZÉKENY M N PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT
2./ Haladjunk végig sorban a kapcsolatokon és rajzoljuk azokat az ER modellbe (segítségül láthatóak itt újra a tojásdiagramok is)

27 Az ER modell ÉRZÉKENY M N PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT 1 N
RÉSZT_VETT N totális részvétel (folytonos vonal)

28 Az ER modell ÉRZÉKENY M N PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT 1 N
RÉSZT_VETT N DIAGNOZIS M N

29 Az ER modell ÉRZÉKENY M N PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT 1 M
FELIRVA RÉSZT_VETT N N DIAGNOZIS M N

30 Az ER modell ÉRZÉKENY M N PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT 1 M
3./ Az ER modell elkészült. Vizsgáljuk meg a modellt, hogy megfelel-e a valóságnak! FELIRVA RÉSZT_VETT Például: Egy páciens több vizsgálaton is részt vehet (N) N N DIAGNOZIS M N

31 Az ER modell ÉRZÉKENY M N PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT 1 M
3./ Az ER modell elkészült. Vizsgáljuk meg a modellt, hogy megfelel-e a valóságnak! FELIRVA RÉSZT_VETT De egy vizsgálaton csak egy páciens vizsgálható (1) N N DIAGNOZIS M N

32 Az ER modell ÉRZÉKENY M N PÁCIENS GYÓGYSZER BETEGSÉG VIZSGÁLAT 1 M
azonosító név cím telefonszám Gyazonosító Gynév bazon Vazonosító dátum bnev 1 M FELIRVA 4./ Határozzuk meg az egyes egyedtípusokra jellemző attribútumokat (tulajdonságokat) RÉSZT_VETT N N DIAGNOZIS M N

33 A relációs adatmodell Annak érdekében, hogy a megalkotott ER modellt a választott adatbázis-kezelő programban is meg tudjuk valósítani, relációs adatmodellé kell alakítani. Az egyedtípusokból táblázatokat (relációkat) készítünk. A kapcsolatok azonosak maradnak. M:N kapcsolat esetén magának a kapcsolatnak is létrehozunk egy táblát.

34 A relációs adatmodell (folyt.)
Telszám PÁCIENS PK Pazonosító Név Cím GYÓGYSZER GYazonosító GYnév 1:N VIZSGÁLAT PK Vazonosító FK1 Pazonosító Dátum FELÍRVA PK,FK2 PK,FK1 GYazonosító 1:N BETEGSÉG PK Bazonosító Bnév DIAGNÓZIS PK,FK1 Vazonosító 1:N

35 Közvetett jellemzők Miután a táblázataink és a köztük lévő kapcsolatok elkészültek érdemes azt alaposabban szemügyre venni. Az egyik legfontosabb, hogy megvizsgáljuk a táblázatainkban az egyes tulajdonságok valóban csak az elsődleges kulcstól függenek-e. Azaz nincsenek-e olyan közvetett jellemzők, amelyek külön táblázatba kiemelhetők.

36 Közvetett jellemzők (folyt.)
Az alábbi példában a háziorvos telefonja nem közvetlenül a páciens tulajdonságtípusa Ha ugyanaz a doktor több pácienst is kezel, akkor ez az információ többször (feleslegesen) előfordul Ezt az információt kiemelhetjük egy külön ORVOSOK táblába, így könnyebben kezelhetővé válik A PÁCIENS tábla kulcs Név Cím Telefon Házirovos Neve Háziorvos Tel. Kő Pál 8200 Veszrpém Dr. Vas Jenő Nincs Imre 7334 Bugyi Dr. Gaál Zsuzsa Csemete Éva 2045 Dabas Dr. Lugasi Géza Idegen kulcs kulcs ORVOSOK kulcs Név Cím Telefon Házirovos Neve Kő Pál 8200 Veszrpém Dr. Vas Jenő Nincs Imre 7334 Bugyi Dr. Gaál Zsuzsa Csemete Éva 2045 Dabas Dr. Lugasi Géza Név Telefon Dr. Vas Jenő Dr. Gaál Zsuzsa Dr. Lugasi Géza

37 Kapcsolat táblázatok között
Ahogy az előző példából láttuk, két táblázat között az elsődleges kulcsok teremtenek kapcsolatot. Ha egy tábla egy adott sorára fókuszálunk, az idegen kulcs révén, implicit módon, a kapcsolt tábla meghatározott elemeit is kiválasztjuk 1:N kapcsolat esetén pontosan egyet M:N kapcsolat esetén egy halmazt