A könyvtári digitalizálás kézikönyve és honlapja

Az előadások a következő témára: "A könyvtári digitalizálás kézikönyve és honlapja"— Előadás másolata:

1 A könyvtári digitalizálás kézikönyve és honlapja
Káldos János Országos Széchényi Könyvtár Köszöntés Az elkövetkező előadás célja egyszerű bejelentés és figyelemfelkeltés. Tehát: Az OSZK december 1-én elindítja A könyvtári digitalizálásról szóló honlapot és a tervek szerint ugyanekkor megjelenik – kis példányszámban nyomtatva – A könyvtári digitalizálás kézikönyve is. Persze ez a tény önmagában kevés lenne, hogy ezen a késő délutáni órán fenntartsam az Önök érdeklődését tehát igyekszem egyrészt a száraz tényközlést kicsit feldobni – játékokkal – és némi polémiával. A játék közben lesz a polémia pedig ekkép vázolható.

2 Állítások, következtetések
A digitalizálás egyszerű, olcsó, a felhasználók, az olvasók digitalizáljanak. A digitalizálás bonyolult, drága, a szakemberek és intézmények digitalizáljanak. Mostanában elhangzott egy rendkívül erős állítás, amelynek lényege, hogy a dokumentumok digitalizálása egyszerű, olcsó, tárolása megoldott a felhőben. Ezért ezt a munkát elvégezhetik maguk a felhasználó, olvasók. Ebből következően – hanem is minden – de az erre költött közpénz kidobott pénz. Az állítást szembeállíthatjuk azzal a levezetéssel, hogy a digitalizálás bonyolult, drága és éppen ezért szakemberek és intézmények feladata. Több pénzt a digitalizálásra! Most nem fontos, hogy ki és mikor mondta, mivel többek közös véleményét, szemléletet fogalmazott meg. Kézikönyvünk és honlapunk nem ezek cáfolatául készült, de ezen az előadáson mégis szembeállítom az előző állításokat a mi tapasztalatainkkal és az abból kibontakozó képpel. Szándékosan kerülöm a jogi problémákra való hivatkozást. Először a tények:

3 Előzmények Egy évtizedes tapasztalat
Számtalan digitalizálási projekt (sikerek, kudarcok, korlátok) Sikeres digitalizálás lépésről lépésre (2003) Digitális könyvtár Füzetek (CD) I. EPA ajánlás elektronikus folyóiratok kiadóinak, szolgáltatóinak elektronikus időszaki kiadványok public domain publikálásához (2008) II. A képalapú digitalizálás elmélete és gyakorlata a könyvtárakban (2011) Tervek = vágyak -

4 Minták DAM Learning Center Digital Asset Management Knowledge and Inspiration JSIC – Digitalmedia What is JISC? JISC is driving innovation in UK education and research, and has been doing so for more than 15 years. Historically, the acronym stood for ‘Joint Information Systems Committee’. Over time our role has evolved and our reputation in the UK and internationally has grown. So while we may not be an ‘information systems committee’ any longer, we continue to champion the use of digital technology to ensure the UK remains world-class in research, teaching and learning.

5 Most! (vagy soha) Időszerű. (?) (!!!) (MaNDA)
Projektünk 2012 első negyedévében kezdődött, mikor egyrészt pályázati támogatás segítségével, másrészt könyvtárunk érdekeinek felismeréséből fakadó döntés alapján elindulhatott a munka. Nem volt egyszerű a döntés. Fel kellett, hogy tegyük a kérdést, vajon időszerű-e még egy ilyen összefoglalás. Abból kiindulva, hogy vágyaink 4-5 évvel ezelőtt már megfogalmazódtak, akár időszerűtlennek és megkésettnek is tarthatnánk. Hiszen – utalás az előbbi állításra – ma már mindenki, olcsón digitalizál, rendelkezésre állnak az eszközök: szkennerek, digitális kézi eszközök sokasága stb. Azonban úgy látjuk, hogy – ha némi megkésettséggel is – de éppen megfelelő pillanatban vagyunk. Már eddig is sok digitalizált dokumentumunk van – s olyan vélemény is hallható, hogy már alig van mit digitalizálni, s ami nincs vagy nem lesz digitalizálva a közeljövőben az ki is eshet a kollektív emlékezetből. Inkább úgy látjuk, hogy olyan tervek valósulnak meg a közeljövőben, amelyek minden eddiginél nagyobb léptékű digitalizálást valósítanak meg. S itt a MaNDA-ra gondolok. Ebben az összefüggében nagyon is időszerű összefoglaló munkánk. Tehát nem a múltról szóló összefoglaló apológia, hanem a tapasztalatok összegzése alapján a jövőnek szóló üzenet.

6 Célok Elősegíteni ... segítséget adni ... (MaNDA)
a magyar kollektív emlékezet digitálizálását, digitális megőrzését a digitális médiatérben való közzétételét segítséget adni ... az elméleti és gyakorlati kérdések megoldásához (MaNDA) Könyvünk célja, hogy az eddig felhalmozódott tapasztalat alapján hatékony módszertani segítséget és tájékozódási lehetőséget nyújtson elsősorban a könyvtárakban digitalizálással foglalkozó szakemberek és döntéshozók számára. Mivel a könyvtárakban sok olyan dokumentumottípust őriznek, amelyek múzeumokban, levéltárakban és egyéb digitalizálással foglalkozó gyűjteményekben is megtalálható, reméljük, hogy ezekben a gyűjteményekben is haszonnal olvassák majd az alábbiakat. Célunk az is, hogy a nagy gyűjteményeken kívül a kisebb közösségi- és magán emlékezet digitalizálása terén munkálkodóknak is támpontokat és ötleteket nyújtsunk. És szeretnénk egy olyan honlapot is létrehozni és folyamatosan működtetni ( amelyen mindezen területekről érkező visszajelzések és a tapasztalatok megosztásával közösen segítenénk a magyar kollektív emlékezet digitálizálását, digitális megőrzését és a digitális médiatérben való közzétételét.

7 Célcsoport közgyűjteményi szakemberek döntéshozók
+ közösségi és magánemlékezettel foglalkozók

8 Szerzők OSZK munkatársak Szakértők Digitalizálással foglalkozó cégek
Felhasználók (pedagógusok)

9 Tartalom

10 Szemlélet Analóg > digitális Fogalmi tisztázás Folyamat leírás
Elmélet és gyakorlat kapcsolata Szemléletesség A digitalizálás alapja mindig analóg eredeti. Szemléletünk alapja, hogy a digitalizálás nem kizárólag „átrakodás” a digitális térbe, hanem az analóg eredeti védelme, megőrzése is, és figyelemfelhívás. Ez a múlt, amelyre a jövő épül.

11 Fogalmak - Fogalomtár

12 A „eredetik” tulajdonságai

13 Optikai tulajdonságok

14 Optikai tulajdonságok

15 Folyamatkövetés A fejezetek felépítése a digitalizálás folyamatát követi

16 Folyamatábrák

17 Esettanulmányok Tömeges digitalizálás (folyóiratok, képeslapok)
Speciális digitalizálás Technológiai kérdések Jogi kérdések Üzleti modellek

18 A honlap funkciói A könyv + laikus felhasználóknak egyszerűsítve
Esettanulmányok Hírek Azonnali segítség Blog Keresés

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32 Állítások, következtetések
A digitalizálást megatározó tényezők Az analóg eredeti tulajdonságai A digitalizálás célja Elvárt minőségi követelmények Költségek? Ki csinálja? A digitalizálás költségei nagymértékben függnek - az analóg eredeti tulajdonságaitól a digitalizálás céljaitól - az elvárt minőségi követelményektől

33 Dublin, Trinity College Library – Candida Höfer, Umberto Eco

34 José Vasconcelos Calderon Library, Mexico City
From Wikipedia, the free encyclopedia Jump to: navigation, search Gabriel Orozco's Ballena (Whale). Mexico City's José Vasconcelos Library, labeled by the press as the "Megabiblioteca" ("megalibrary"), is considered controversial[by whom?] and is the largest investment in infrastructure by the Vicente Fox administration. It is dedicated to José Vasconcelos, the former philosopher, presidential candidate and president of the National Library of Mexico. The library is spread across 38,000 square metres (409,000 sq ft)[1] and had an initial planned cost of 954 million pesos (roughly US$98 million).[2] The Congress of Mexico proposed plans to reduce the budget of 2006 that included cuts for all three branches of government. National Action Party (PAN) presented an alternative budget that preserved funds for Enciclomedia and the José Vasconcelos Library.[3] Fox inaugurated the library on 16 May 2006, and stated that this was one of the most advanced constructions of the 21st century, and that it would be spoken of throughout the world.[4] This inauguration took place a week before the deadline the president had to promote his accomplishments before the 2006 presidential election.[5] The library had to close in March 2007 due to construction defects.[6][7] The Superior Auditor of the Federation detected 36 construction irregularities and issued 13 motions of responsibility for public servants of the federal government.[6] Among the irregularities found was the misplacement of marble blocks at a cost of 15 million pesos (roughly 1.4 million dollars).[6] The library is located in downtown Delegación Cuauhtémoc at the Buenavista train station where the metro, suburban train, and metrobus meet. It is adorned by several sculptures by Mexican artists, including Gabriel Orozco's Ballena (Whale), prominently located at the centre of the building. During Calderón's administration, efforts to restore it continued with a further investment of 32 million pesos (roughly US$3 million).[8] It was reopened to the public in November 2008 after 22 months.

35 Chris Harrison: Amazon Book Map
Amazon Book Map Aaron Swartz, who runs theinfo.org, contacted me back in January '08 with an interesting data set. He had built a list of 735,323 books by crawling Amazon. Of course a gigantic list is pretty boring, but Aaron had also captured similarity data between books. In particular, he had amassed a whopping 10,316,775 connections (edges) between books Amazon believed were related. This allowed me to throw the data into my old wikiviz engine to spatially layout a huge mosaic of books (I let it run for a 140 hours). Items that were noted as being similar had attractive forces, bringing them together, often into large groups. Unsurprisingly, when we color coded by Amazon book category, there was an obvious coalescence. The way various high-level categorizations mix and meet also seems fairly logical. I produced a few versions of what I am dubbing the Amazon Book Map. The first visualization is a huge mosaic of book covers, tinted by their respective category colors. I can't produce this in one go at full resolution because the memory requires are enormous. The second version uses color-coded dots. The layout (clustering-wise) is decent, but not great. I don't think my algorithm works all that well for highly-unstructured graphs. For those that are curious, I've included a small graph of how the layout converged. Details below.

36 Káldos János Országos Széchényi Könyvtár
Chris Harrison: Internet Maps (World City-to-City Connections) The Dimes Project provides several excellent data sets that describe the structure of the Internet. Using their most recent data at the time (Feb me for 2011 versions), I created a set of visualizations that display how cities across the globe are interconnected (by router configuration and not physical backbone). In total, there are 89,344 connections. The first rendering displays the relative densities of Internet connectivity across the globe. The stronger the contrast, the more connectivity there is. It is immediately obvious, for example, that North America and Europe are considerably more connected than Africa or South America. However, it is important to note that this only reflects density of connections, and not usage - hundreds of people may utilize a single connection in an internet cafe, often the only form of connectivity people have access to in developing nations. Additionally, three graphs were created that display how the net is connected. I should note this is not the first time graphs like this have been created - I've seen several variations, most being practical in nature (e.g. cable locations, bandwidth). I decided to pursue an aesthetic approach - one more visually intriguing and interesting to explore than useful. The intensity of edge contrast reflects the number of connections between the two points. No country borders or geographic features are shown - the only thing you see is the data. However, it should be fairly easy to orient yourself. Note: These visualizations use a cylindrical equidistant projection. Point latitudes and longitudes were rounded to the nearest whole number and used in a flat coordinate system. This means that the planetary surface area represented by each point varies, skewing density data (both point and edge)! Very high resolution versions have been provided for more detailed examination or print purposes. If you do decide to print, please let me know. I'd love to see a photograph of it in your home or office.