Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rádió piaci tanulmány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rádió piaci tanulmány."— Előadás másolata:

1 Rádió piaci tanulmány

2 „Egy hete annak, hogy valami izgalmas inger, lázzá fokozódó kíváncsiság lepte meg Budapest közönségét. Egy rejtélyes szó jár szájról-szájra, mese – mely megvalósult, régen megírt regény, mely most kezdődik. A beszélő újság, a Telefonhírmondó ez…” Ország-Világ 1893.

3 Tartalom Médiatörvény A magyar rádiós piac szerkezete, szereplői
Történeti áttekintés Nemzetközi kitekintés A rádióhallgatás hatásmechanizmusa Hallgatói profilok közötti eltérések Programming Rádiós kutatások A jövő Kereskedelmi rádiók értékesítési politikája

4 Médiatörvény Hatályban lévő: évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról Létrehozza: Országgyűlés, 2/3-os többséggel Célja: a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatás

5 Törvényi szabályozások – fontosabb fogalmak
Fő műsoridő Reklám (hirdetés) Támogatás Burkolt reklám

6 Támogatás Valamely - reklámnak nem minősülő - műsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet népszerűsítse.

7 Burkolt reklám Az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.

8 Törvényi szabályozás- tiltások
A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.

9 Törvényi szabályozás- tiltások
Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető. A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.

10 Törvényi szabályozás- tiltások
Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot. Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó műsorszám a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne, e) nem tehető közzé fő műsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, f) nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklámjáték tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető. A reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra.

11 A rádió működése Antenna Hungária Rt műsor reklám zene hírek DJ
átjátszó adók

12 A magyar rádiós piac szerkezete

13 A műsorszolgáltatás törvényileg meghatározott típusai
Országos műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több műsorszolgáltató összekapcsolódása ugyanazon műsorszám, vagy műsor egyidejű, vagy csaknem egyidejű szolgáltatására. Helyi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.

14 Kereskedelmi és közszolgálati rádiózás
Tulajdon-viszonyok Állami tulajdon Magyarországon jellemzően magántulajdon (profitorientált) Működési költségek Állami ktg.vetés, reklámbev., támogatások, pályázati pénzek Reklámbevételek, szponzorációk, pályázatok (pl. EU forrás) Feladatok Kulturális értékek megőrzése és ápolása, tömegtájékoztatás (non-profit jelleg) Szórakoztatás, tényszerű és független tájékoztatás, közszolgálatiság Reklámidő A műsoridő 10%-a, de óránként max. 6 perc A műsoridő 20%-a, de óránként max. 12 perc Közszolgálati műsorok A rádió fő feladata! Jellemzően a napi műsoridő 10%-a. Nehézségek, problémák Nincs szponzorácó, politikai befolyásoltság, nem hatékony működés, alultőkésítettség Médiatörvény, túl sok piaci szereplő

15 Műsorszolgáltatási Alap
Elkülönített pénzalap Kezelője: ORTT Forrásai: Műsorszolgáltatási díj Pályázati díj Szerződésszegési kötbér és kártérítés Bírság Költségvetési hozzájárulás Önkéntes befizetések

16 Országos kereskedelmi rádiók
Danubius: 11 adótorony 67 %-os országos lefedettség Pénzügyi befektetői háttér (Advent International) Sláger: 16 adótorony 81 %-os országos lefedettség Szakmai befektetői háttér (EMMIS Communications) Forrás: radioweb.atw.hu

17 Hálózatos rádiók Rádió 1: Juventus: Klubrádió:
Amerikai modell szerint – csak részleges corporate identity ~43%-os lefedettség 4 vidéki állomás hálózata 2001-től Rádió 1: Francia modell szerinti – azonos, egységes corporate identity ~30% lefedettség 13 vidéki állomás hálózata 1998-tól Klubrádió: Inkább a francia modellre hasonlít Talk and news rádió Összesen 9 frekvencián, kb. 3-3,5 millió potenciális hallgató ~ 45% lefedettség

18 A regionális és helyi rádiók - Budapest
Roxy (96.4): Budapest és 70 km-es körzete DSH értékesítés Radio Deejay (92.9): Info Rádió (95.8): Budapest és 60 km-es körzete Radiocafé 98.6 Budapest és 60 km-es körzete Sztár FM (Budapesten 102,1) Budapest és 50 km-es körzete Miskolc Budapest Rádió (88,1) Budapest és 40 km-es körzete Gazdasági Rádió (105,9) Budapest

19 Non-profit rádiók Budapest környékén
Pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használhatja fel Óránként 3 perc reklámidő Évente újra kell pályázni a frekvenciáért Bizonyos esetekben a non-profit pályázó előnyt élvez a kereskedelmivel szemben Regionális: Civil Rádió, Fiksz Rádió Helyi: Cool FM, Rádió C, Tilos Rádió A Cool FM-et üzemeltető stáb: Puskás Tivadar Távközlési Technikum

20 A magyar rádiós piac tulajdonosi szerkezet alapján

21 Történeti áttekintés a magyar rádiózásról 1997-től napjainkig
Múlt és Jelen Történeti áttekintés a magyar rádiózásról 1997-től napjainkig

22 A rádiós piac története
1997. eleje: két kereskedelmi rádió pályázat kiírása: Az akkori Danubius Rádió 11 adóból álló frekvenciáin Egy új, 16 adóból álló kereskedelmi rádió frekvenciáin A közszolgálati adóknak URH sugárzás biztosítása a Juventus akkori két adója közül a 93.9-es a Petőfi URH lánc része lesz 1997. november: A Danubius Rádióra kiírt pályázatot, annak ismert nevével együtt az OKR Rt. nyeri el Az új frekvenciákra kiírt pályázatot az akkor még Hungária Rádió néven indult pályázó, az EMMIS nyeri el 1997. december: A Juventus a 93.9-es frekvencián nem sugároz tovább, csak a 89.5-es budapesti frekvencián

23 A rádiós piac története
1998. február 16.: A Sláger Rádió 0 óra 00 perckor elkezdi a műsorszolgáltatást a Juventus regionális adóvá válik egy budapesti frekvenciával 1998: Hálózatosodás elindulása Magyarországon (Rádió1) 1999: A Bochkor –Boros páros a Danubius reggeli műsorától a Sláger Rádióhoz „teker” át 2001: A Juventus is megkezdi a hálózatos műsorszórást (műhold) A Sláger Rádió kezdeményezi a frekvenciadíjak újratárgyalását

24 A rádiós piac története
2002. december: A Sláger Rádió megnyeri az ORTT ellen indított frekvenciadíj-pert és újabb 5 évvel hosszabbítja meg koncessziós szerződését. Őt a Danubius és a Juventus követi. 2003: Független optimalizáló cég jelenik meg a piacon (RMS), felélénkül a helyi rádiós értékesítési verseny 2004. november: Fischer András és csapata elhagyja a Danubius Rádiót (együtt tovább a Magyar Televízió kereskedelmi csapatához)– új management (vezérigazgató: Mark A. Hope) 2005. július: Megszűnik az RMS 2005. október : A Danubiusban ismét vezérigazgató-váltás: Mark A. Hope helyét Bartucz László, az Est Média korábbi ügyvezető igazgatója veszi át

25 Sláger Rádió 1997-ben kiírt pályázaton Hungária Rádió Műsorszolgáltató Rt. néven pályázik 1997 novembere: megnyeri a pályázaton a 16 adóból álló adóláncot Piackutatás alapján: a es korosztálynak nincs rádiója Music radio formátum, zenei stílusát tekintve a 60-as 70-es évek slágereivel 1998. február 16. megkezdődik a sugárzás Név: Sláger Rádió 1998. májusára piacvezető lesz a magyar rádiós piacon, saját célcsoportjában 1999. Bochkor Gábor és Boros Lajos „átteker” a Sláger Rádióra 2000. szeptemberétől: már a 80-as évek slágereivel is 2002. januártól: már a 90-es évekből is játszik, új szlogen: Minden idők legnagyobb slágerei! 2002 óta a Bumeráng Magyarország leghallgatottabb reggeli műsora 2002 év vége. a rádió megnyeri az ORTT ellen indított pert és újabb 5 évre köt szerződést Budaörsről Budapestre költözik a Sláger Rádió – I. ker. Fő utca – új stúdiók, új technika

26 Danubius Rádió 1997 nov.: az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. (négy tőkeerős cég (Daily Mail Group Radio Hungary, DMG Radio Trust, Wallis Rt., OTP Rt. + a Négyek Tanácsa) megnyeri a pályázatot A kezdeti piackutatás eredménye: a es korosztálynak szólni Music radio formátum, a zenei stílusát tekintve Pop, Dance 1997. dec. 31-ig csak éjfélig sugároz 1998. márciustól új stúdió a Váci út 141. alatt Változások: új célcsoport: évesek a 80-as 90-es évek és napjaink legnagyobb slágerei Tulajdonos váltás – új tulajdonos: GWR Csoport (szakmai befektető) 2003. jún. - Új tulajdonos kezében a Danubius Rádió – Advent International 2003. júl. - A távozó Sándor Istvánt Fischer András váltja a vezérigazgatói poszton 2004. nov. – Fischer András és csapata távozik a Danubius Rádiótól 2005.aug. - az Advent értékesíteni szeretné a Danubiust? (Forrás: VG) 2005. okt. – Mark A. Hope távozik a vezérigazgatói székből 2006. jan. – Új vezérigazgató, Bartucz László (akcióterv a Danubius brand felértékelésére)

27 Radio 1 1996-tól francia támogatással (La Gardere csoport) indult el
Kerepesi úti székházukban kezdték meg működésüket, Márton Dávid ügyvezető vezényletével, aki a mai napig betölti a pozíciót Kezdetben 8 órában (12-től este 8-ig) volt hallható 1997-szeptemberétől 24 órás rádióvá vált (megállapodott az azonos frekvencián (100,3) működő 2 másik rádió tulajdonosával (Rádió11 és RádióM)) A kezdetektől a helyi rádiók brókereként is tevékenykedik 1999-től kezdte meg hálózatosodását a debreceni adóval 2000-től új frekvencián, a 103,9-on fogható Budapesten és vonzáskörzetében Kutatások alapján a éves lakosság a kitűzött célcsoport Music radio formátum, a zenei stílusát tekintve HIT rádió 2000 óta többszöri programigazgató-váltás Nagy lehetőségek voltak a rádiótulajdonosok kezében, azonban a Roxy piacra lépésével ezek a lehetőségek elúsztak 2003-tól egy független optimalizáló cég (RMS) megjelenése miatt kiélezetté vált a verseny a helyi rádiós értékesítésben

28 Juventus Rádió 1995. május - az amerikai Metromedia International Group tulajdonában lévő Juventus Rádió Budapestre költözött és megkezdte a napi 24 órás sugárzását. (Budapest km-es körzete, Balaton környéke és dunántúli vételkörzet) 1997. – Kialakult a Juventus Rádió új arculata: Juventus, a zene rádiója! 1999. jan. 1-től júl. 3-ig a Juventus Rádió kizárólag az FM 89.5-ös frekvencián sugárzott. 2000-ben a Juventus a hazai piacon elsőként megjelenik az internetes piacon önálló médiumként is helytálló portállal, az Uno.hu-val 2001. máj. - egy műholdas hálózaton keresztül több vidéki rádióállomáshoz juttatja el műsorát. 2002. júl. 3-tól a Juventus ismét hallgatható a Balaton területén (92,6) tulajdonosváltás, a Metromedia International Group eladta rádiós üzletágát az ír Communicorp Group Ltd-nek. 2005. nyár: a programigazgató távozik a Danubiushoz, helyét a vezérigazgató veszi át 2006. január: Új programigazgató érkezett (Sófalvy Antal – Rádió1 Veszprém korábbi vezetője)

29 Nemzetközi piacok

30 Mi is történik körülöttünk?
Ausztria a kereskedelmi rádiózás kezdete 1993 Több mint 80% a közszolgálati adók részesedése Csehország 16 közszolgálati, 76 kereskedelmi csatorna a közszolgálati rádiózásban 4 országos lefedettségű, a többi hálózatba tömörül Egyesült Királyság: A BBC 1920-ban kezdett sugározni, a kereskedelmi rádiózás a ’70-es években indult Több mint 56 digitális rádió működik, csak a BBC az ország ~90%-át fedi le

31 Hasonló piacok Németország Lengyelország Norvégia
ARD-Werbung (országos és regionális) – 36% piacrész RMS (regionális) – 63% piacrész Lengyelország RMF FM – 32% piacrész, 24% közönségarány Radio Zet – 24% piacrész, 21% közönségarány Norvégia NRK (3 közszolgálati adó) – 60% közönségarány P4 – 22% közönségarány

32 Rádió részaránya a teljes reklámköltésből az EU-ban - 2004
Átlagos rádiós piacrész: 7,0%

33 A rádióhallgatás és az életmód, a rádió hatásmechanizmusa
Részlet a BMB Focus 2000-ben készített tanulmányából

34 Feszültségoldó eszköz, szórakoztató háttér
A mintában mindenki sokat hallgat rádiót. A funkció: “zajfüggöny” a háttérben. A csend szorongáskeltő. Szól a rádió reggel otthon, szól az autóban és sokaknál szól még a munkahelyen is - a rádió sokkal nagyobb felületen hat, mint a TV. A fiatalabbak számára a rádió szórakoztató háttér, hírekkel megszakítva. A rádióban nem érzékelik a „megszakítás jelenséget”, a reklámoknak nincs zavaró jellegük, sőt hozzátartoznak a rádiózáshoz. Minta: ill évesek, fókuszcsoport

35 Fontos a hírek szerepe A férfiaknak és vidéken a nőknek is, igényük van a hírekre, a naprakész, aktuális információra. A nők számára a képekkel alátámasztott, néha brutális híranyagok ijesztőek, taszítóak - a TV-ben ezektől elfordulnak. A rádióból érkező, hasonló híreket inkább elfogadják. Minta: ill évesek, fókuszcsoport

36 Esti rádiózás Fiatalok este is hallgatnak rádiót.
Az idősebbek ilyenkor inkább TV-t néznek. Az esti rádióhallgatásban nagyobb szerepet kaphatnak a “beszélgetős műsorok” (már nem mint háttér). Az esti rádiózás általában magányos tevékenység. Minta: ill évesek, fókuszcsoport

37 Felszabadult, tolerálható, megvigasztal
A rádió fő funkciója, hogy elterelje a gondolataikat, megvigasztaljon. Rá lehet szokni: audio drog, ami akár a személyiséget is megváltoztathatja - a műsorvezetőhöz hasonulnak, nem a műsorhoz! A rádió felszabadult média, hiszen ez az, ami a legkevésbé korlátozza az embert - mindenhol velünk lehet. A rádiót nem kell hárítani, mint a TV-t, nem kell a távkapcsolót markolászni és a reklámblokknál halkítani. Tolerálható. Minta: ill évesek, fókuszcsoport

38 Hogyan hat? Az ember fantáziáját mozgatja meg a rádió.
Nem az ikonikus emlékezetet veszi igénybe, hanem a magasabb rendű kognitív műveleteket (képzelet, gondolkodás, hosszú idejű emlékezet) A képekhez szegényesebb asszociatív hálózat társul. Az emberek a fantáziájukon keresztül többet képzelnek el, mint amit a képen látnak. A rádiót behunyt szemmel is lehet élvezni. Minta: ill évesek, fókuszcsoport

39 Hallgatói profilok

40 Sláger és Danubius TGI 2004/ /1-2 TGI Hungary Ltd. 2005

41 Országos kereskedelmi rádiók Esomar státusz alapján Eltérés indexe a teljes lakossághoz viszonyítva
Forrás: TGI 2004/ /1-2

42 Alapvető trendek

43 Rádiós reklámköltés alakulása
millió HUF Forrás: TNS Media Intelligence, MRSZ

44 Forrás: TNS Media Intelligence

45 Közönségarány változása Éves átlagok, 15+ lakosság
Forrás: GfK-Szonda Ipsos

46 Közönségarány változása Éves átlagok, 15+ lakosság, Budapest
Forrás: GfK-Szonda Ipsos

47 Hol rádióznak hétköznap?
15+ lakosság Forrás: GfK-Szonda Ipsos, január-december

48 Hol rádióznak hétvégén?
15+ lakosság Forrás: GfK-Szonda Ipsos, január-december

49 Hétköznapi hallgatottsági görbe
15+ országos Forrás: GfK-Szonda Ipsos, október-december

50 Hétvégi hallgatottsági görbe
15+ országos Forrás: GfK-Szonda Ipsos, október-december

51 Reggeli műsorok az elektronikus médiában 2005. szeptember
Forrás: GfK-Szonda Ipsos, ABG Hungary *15-29 célcsoportban a rádiónál 3 havi összevont adatok (július-szeptember)

52 Programming

53 Magyar Rádiózás 2005 Rádiók műsorstruktúra szerint Hallgatói elvárások
Zenei rádiók (Sláger, Danubius, Juventus) Talk/News rádiók (Kossuth, Info, Klub, Café) Hallgatói elvárások Kedvenc zenéim Kedves, közvetlen műsorvezető Információk Nyeremények, játékok?

54 Amik „fenyegetnek” iPod (mp3) CD másolás TV a mobilon
PVR (Sky+, Tivo etc.) Internet Az újítás hiánya

55 Amit szeretnek bennünk
Nem az eszközt, a tartalmat Bárhol velem van Egyszerű és ingyenes Párhuzamos aktivitás Nem feltétlenül passzív hallgatás

56 A rádiózás jövője Mihez kell a rádió? Mit ajánl a rádió?
Hol és kitől kapom meg? ATS, Share, Reach Alternatív technológiák Podcasting HD Radio, Satelite Radio

57 Ami szép a rádiózásban Amiről majd mindenki beszél
Ami személyes és azt érzem, hogy nekem szól Játszik a képzelettel

58 Rádióreklámok – 1985-1995 Információ átadása
A lehető legtöbb információ átadása Ha lehet, a telefonszám még egyszer legyen benne Ja és a cím is Ja és az összes termék Zene, mint hangulati tényező A titkárnőmnek nagyon jó hangja van Minden tekintetben legyen a legolcsóbb

59 „A jó rádióreklám” A jó reklám nem kreatív
Eladja a terméket A jó reklám tudja, kihez szól A nők emocionálisak A férfiak vizuálisak Kreatív ötlet és médiaterv egységet alkot

60 „A jó rádióreklám” A képzeletre hagyatkozik
Pont olyan, mint a tv-reklám, csak szebb a nő, aranyosabb a kutya, színesebbek a színek… Sokkal olcsóbb, mint egy a tv-reklám

61 Folyamatos és egyszeri kutatások
Rádiós kutatások Folyamatos és egyszeri kutatások

62 Rádiós kutatások Kétféle felmérés létezik egymás mellett a piacon:
Szonda Ipsos-Gfk: Naplós felmérés, országos rádióhallgatottsági mérés 2.610 fős kiinduló minta havonta – országosan reprezentatív a 15+ lakosságra Havonta egy hetet vizsgál, negyedórás bontásban Életstílusra, hallgatói fogyasztói szokásokra vonatkozó elemzési lehetőségek is Szonda Ipsos-Gfk: Telefonos, tegnap módszerű felmérés, helyi rádiós mérés 15-49 éveseket vizsgál Megyeszékhelyeken és Budapesten készül – nem országosan reprezentatív az agglomeráció és az egyéb települések kihagyása miatt Városonként 500 fős minta, Budapesten fő hullámonként Négyhavonta készül, 2 héten keresztül telefonos megkérdezéssel

63 Négyszer kevésbé zavaró egy rádióreklám mint egy tévéműsort megszakító szpot
100-as skálán az egyes eszközök zavaró értéke

64 Egy átlagos rádióreklám 82%-át hozza egy átlagos tévéreklámnak

65 Kereskedelmi rádiók értékesítési politikája

66 Sláger vs. Danubius SLÁGER DANUBIUS Célcsoport 30-50 évesek
Szervezeti háttér Kizárólag a Sláger Rádió értékesítése, aktív knowledge centerrel a háttérben (nemzetközi szakmai befektetői háttér miatt) Danubius Sales House (Roxy és Danubius közös értékesítés) Értékesítés alapja Non-lineáris 15-30 mp és mp Lineáris, másodperc alapú Szpothosszúság Minimum 15 mp, maximum 60 mp Min. 20 mp, max. 90 mp Integrált kommunikáció 1780 sms szám Alkalmazott kedvezmények Mennyiségi, ügynökségi, share alapú bónusz Mennyiségi, ügynökségi, bónusz sugárzás Promóciók Egész évben Időszakosan B2B Szilárd alapok, ezzel együtt tovább erősödő Erős múlt, jól megalapozott

67 Juventus vs. Rádió1 JUVENTUS RÁDIÓ1 Célcsoport 20-40 évesek
Struktúra Lokális és regionális értékesítés, saját és szerződött adók Értékesítés Lineáris, másodperc alapú Szpothosszúság Minimum 20 mp, maximum 60 mp Nincs meghatározva Integrált kommunikáció Nincs honlap Alkalmazott kedvezmények Mennyiségi, ügynökségi, bónusz sugárzás Promóciók Időszakos, visszafogott Alkalmanként, Megasztár B2B Jól megalapozott, kevéssé fejlesztett Esetleges, időnként komoly ráfordítás, időnként csend komoly szakmaiság!

68 Reklámfelületek Non-Tradicionális megjelenések
Spot Szpon-zoráció Élő műsor-vezetői említés Tradicionális megjelenések Adó promóció Sales promóció Non-Tradicionális megjelenések online Saját kiad-ványok Egyéb megjelenések

69

70

71

72

73 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Rádió piaci tanulmány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések