A tudományos közlések alapkérdései

Az előadások a következő témára: "A tudományos közlések alapkérdései"— Előadás másolata:

1 A tudományos közlések alapkérdései
Vasas Lívia, PhD Semmelweis Egyetem. Doktori Iskola. Sporttudományok – felkért előadás

2 Miről lesz szó? Tudományos folyóiratok ismérvei Közlési etika
Kiadás Szerzői utasítások Rovatok Közleménytípusok IF/publikációs pont társítás Közlési etika Szerzőség, társszerzők Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság) Plágium Közlemények formai követelményei Közlemények szerkezete Bibliográfiai rekord - szabványos leírás PhD adatlap hitelesítése a Központi Könyvtárban A hitelesítések során tapasztalt „nem megfelelőségek”! 2/26

3 Rövidítések jegyzéke COPE – Committee On Publication Ethics
DOI – Digital Object Identifier ICMJE - International Committee of Medical Journal Editors IF – Impact Factor ISBN - International Standard Book Number ISSN - International Standard Serial Number NIH - National Institutes of Health 3/26

4 A tudományos folyóiratok ismérvei
Nyomtatott - online változat, ISSN szám DOI szám - közleményeknek Rovatai vannak, és köztük „eredeti közlemények” Rendelkezik angol címmel, tartalomjegyzékkel, absztrakttal, kulcsszavakkal Rendszeresen megjelenik Betartja mindazt, amit a szerkesztők ígérnek! 4/26

5 5/26

6 6/26

7 7/26

8 Szerzői utasítások Alapvető: megkeresni adott folyóiratra vonatkozó szerzői utasítást Példa a Kalokagathia folyóirat: online elérés Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals: Writing and Editing for Biomedical Publications TARTALMI ÉS FORMAI ELŐÍRÁSOK 8/26

9 ROVATOK Válogatás a tudományos folyóiratok rovataiból
News Review articles Original articles Horus Letters to the editor From the literature Reports Book reviews Interview Miscellany Hírek Összefoglaló referátumok Eredeti közlemények Történet Levelek a szerkesztőhöz Folyóiratcikkekből referátumok Beszámolók Könyvismertetések Interjú Vegyes anyag 9/26

10 A tudományos közlemények gyakoribb fajtái
Eredeti közlemények Szokványos közlemények (original/regular articles) Sürgős közlemények (rapid communications, accelerated publications) Előzetes közlemények (preliminary articles / preliminary reports) Tudományos levelek (science / research letter, brief / short communications) Összefoglaló közlemények Rendszerező/leíró összefoglaló közlemények (review articles, review, overview, series) Gyors szemle (rapid reviews, long commentaries) Útmutatók (guidelines) Szerkesztőségi közlemények (editorials) Továbbképző közlemények (educational articles) Gyökerek - történeti összefoglalók (history) Összegző elemzések (metaanalyzis) Esettanulmányok Esetismertetések (case reports) Egyéb közleményfajták Elnöki köszöntő (presidental address) Levél a szerkesztőséghez/szerkesztőhöz (letters to editor, correspondence) Véleménynyilvánítás (commentary) Kerekasztal-megbeszélés (round table discussion) Hírek, bejelentések, könyvismertetések, beszámolók stb. Forrás: Bősze P., Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p 10/26

11 IF/publikációs pont társítás
Milyen közlemények kaphatnak IF-t? A tudományos szakcikkek, technikai közlemények és összefoglaló közlemények. Az MTMT-ben ezek az Essay, Letter (tudományos szakcikk), Survey paper (Review), Article, Proceedings paper, Note besorolást kaphatják. Nem rendelünk IF értéket, ha egy közlemény besorolása - többek között - szerkesztőségi közlemény, levelezés, hír és konferencia absztraktja, oktatási anyag. Az ismeretterjesztő közlemények nem kapnak impakt faktort Forrás: Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára [megnézve: ]. Megtalálható: Milyen közlemények kaphatnak publikációs pontot? A tudományos szakcikkek, technikai közlemények és összefoglaló közlemények, amelyek bár a Web of Science-ben nem jegyzett folyóiratokban, de a megfelelő mellékletben felsorolásra kerültek Nem kaphat publikációs pontot, a szerkesztőségi közlemény, levelezés, hír és konferencia absztraktja, oktatási anyag, könyvismertetés, illetve, ha nem felel meg a publikáció a tudományos közlemény elvárásainak Doktori Szabályzat – melléklet. Doktori Iskola Szabályzatok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: 11/26

12 Közlési etika - tartalmi kérdések COPE – Committee On Publication Ethics Szerzőség, társszerzők Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság) Plágium 12/26

13 Szerzőség, társszerzők
ICMJE meghatározása 3 főbb pontra bontható, hogy ki lehet szerző: 1. pontban találhatók a conception (ötlet, kezdeményezés szerzője), a design (megtervezésben résztvevő), illetve az analysis and interpretation (az elemzésben aktívan szereplő) kifejezések. 2. pontból a drafting the article (a cikk megfogalmazásában résztvevő) fogalmat emelnénk ki, míg a 3. pont a final approval kifejezéssel a végső szöveg elfogadására utal. Szerző csak az lehet, aki mind a három pontban foglaltaknak megfelel. a NIH útmutatása 8 pontban fogalmazza meg, hogy melyek lehetnek szerzőre jogosító tényezők: ötlet, kezdeményezés, elképzelés, megtervezés, kivitelezés, értelmezés, értékelés és megírás. A fő különbség az ICMJE meghatározásától, hogy a NIH szerint, ha a 8 pont bármelyikének megfelel valaki, szerzőnek tekinthető. Abban viszont mind a két változat megegyezik, hogy a kivitelezés anyagi biztosítása illetve maga az adatgyűjtés nem tartozik a szerzőség fogalmába. A közreműködő (contributor) – de valódi szerzőnek nem tekinthető – személyek, kutatócsoportok, akik támogatóként stb. vettek részt a közlemény létrejöttében a köszönetnyilvánításban vagy lábjegyzetben vagy egyéb szövegrészben megemlíthetők, de semmiképp sem a „byline” részben. A nem szerzőnek ítélt csoportok, személyek különösen a multicentrikus közleményeknél számítanak. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): 13/26

14 Másodközlés Kettős közlés kérdése Nem etikus: Etikus:
Ugyanannak a tudományos anyagnak ugyanazon/vagy különböző nyelven való többszöri közlése (teljes terjedelemben) némi adat- vagy szerkezeti módosítással Egy kutatási eredmény részekre szedése, s adott szöveg és bibliográfiai azonosság – autoplagium – más cím mellett ismételt közlés Etikus: Rövid előzetes közlemények (előadások, poszterek összefoglalója, kivonata) teljes terjedelemben (in extenso) való megjelenése Ugyanazon eredmények magyar és idegen nyelven való közlése? – Első közlés esetén a copyright ismerete elengedhetetlen: ebben rögzítik, hogy megengedett-e a másodközlés vagy sem. – Másodközlés esetén feltétlen fel kell tüntetni az első közlés megjelenési adatait megjegyzés vagy lábjegyzet formájában. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): 189. 14/26

15 Plágium Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Akár egy mondat szó szerinti átvétele, egy táblázat használata a forrás feltüntetése nélkül plágiumot jelent. Irodalomjegyzék! „Authors should always give credit to the work and ideas of others that led to their work or influenced it in some way.” Forrás: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Blackwell Publishing, pp.:177. 15/26

16 Közlemények formai követelményei
Közlemények szerkezete Bibliográfiai rekord - szabványos leírás 16/26

17 Tudományos közlemények szerkezete Eredeti közlemény részei:
A közlemény címe, szerzők neve és munkahelye Összefoglalás és kulcsszavak A teljes szövegű közlemény: Bevezetés Anyagok és módszerek A vizsgálat tárgya Alkalmazott módszerek Értékelés módja Eredmények (kép, ábra, grafikon, táblázat, szöveges ismertetés) Megbeszélés Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék 17/26

18 Bibliográfiai rekord - szabványos leírás
Pontos bibliográfiai adatok: Teljes szerzőség feltüntetése: az eredeti dokumentumnak megfelelő sorrendben Pontos cím: az eredeti dokumentumon szereplővel megegyező Pontos forrás jelölés: Papír folyóirat adatai az elsődlegesek: folyóiratnév, megjelenés éve, évfolyamszám, adott szám és az oldalszám (tól-ig). Pl. Brain Research 2005; 15(4): Ha még nem jelent meg nyomtatásban: DOI szám / Epub feltüntetése! Segédlet: Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: ]. Megtalálható: 18/26

19 PhD adatlap hitelesítése a Központi Könyvtárban
1. PhD könyvtári adatlap megfelelő kitöltése: pontos és teljes bibliográfiai adatok feltüntetése. Az adatlap táblázatainak sorai szükségszerűen bővíthetők. 2. Mellékelni a könyvtári adatlapon felsorolt publikációkat teljes terjedelemben. 3. Még nem megjelent, de közlésre elfogadott publikáció esetében: olyan hiteles elfogadó nyilatkozat csatolása (hivatalos levél másolataként vagy formájában), amelyen szerepel az „accepted for publication” vagy a „közlésre elfogadva” kifejezés. 4. A könyvtári adatlap egyéb (III. Egyéb – nem az értekezés témájában megjelent – közlemények) rovatában  is csak tudományos közlemények tüntethetők fel. 5. A kitöltött adatlap – mellékelve hozzá a közlemények teljes szövege – hétköznap óra (pénteken ) között a Központi Könyvtár Titkárságára (Mikszáth tér 5., III. emelet) adható le. 6. Az esetleges módosítások miatt elérhetőséget ( címet és telefonszámot) mindenképpen adjanak meg. Az ellenőrzés határideje: 10 munkanap. A hitelesítés elkészültéről a könyvtár értesítést küld. 19/26

20 A hitelesítések során tapasztalt formai problémák
Leggyakoribb hibák: Pontatlan és hiányos bibliográfiai adatok Az egyes pontokon belül ( I-III.) nem kronológiai sorrendet használnak Az IF értéket az adatlap benyújtója kitölti! Különlenyomatok hiánya 20/26

21 A hitelesítések során tapasztalt tartalmi kérdések
Leggyakoribb hibák: Ugyanaz a közlés két vagy több nyelven – a magasabb rendű kap publikációs pontot vagy impakt faktort Ismeretterjesztő közlemény feltüntetése Nem megfelelő az elfogadó nyilatkozat a még „meg nem jelent közleménynél” : In press, „közlésre benyújtott” „közlésre előjegyezve” stb MEGFELELŐ: „Accept for publication” „Közlésre elfogadva” Valótlan közlemény feltüntetése Nincs irodalomjegyzéke a feltüntetett közleménynek – tudományos? Ha egy közlemény nem felel meg az eredeti tudományos közlemény kritériumainak akkor természetesen nem kaphat publikációs pontot vagy impakt faktort. 21/26

22 Fontos tudni még… „Történeti áttekintés, review: ha megfelel a közlemény az úgynevezett "updated review" kritériumainak, ami egy világos vezérfonal mentén foglalja össze az irodalmi adatokat, kritikusan elemzi a mai ismereteket, ütközteti a különböző nézeteket, kiemeli a legfontosabb újdonságokat stb. ilyen közlemény a sporttudományok területén elfogadható, még ha nincs is benne saját vizsgálati adat.” Forrás:RE: Kérdés a tudományos közlemény szerkezetéről [címzett] [küldő címe:] 22/26

23 Szempontok egy közlemény írásakor
Irodalom-kezelő szoftver alkalmazása (EndNote, RefMan, stb.) Kutatás tervezése, (Anyag-módszer), szerzőség megbeszélése Eredmények: legkisebb közlési egység A tárgyban további eredmények: komment, letter, stb. formában, illetve új közlemény, de nem lehet azonos szövegrész …. Diszkusszió ténylegesen.. Bibliográfia – nem lehet 2 közleménynek közös bibliográfiája 23/26

24 A Doktori Iskola Szabályzata szerint szükséges
„Új tudományos eredményt tartalmazó folyóirat cikk, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület legújabb eredményeit összefoglaló referátum, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület interdiszciplináris vonatkozásait újszerű megvilágításba helyező tanulmány, lektorált folyóiratban. A saját kutatási területet érintő önálló könyv vagy fejezet tudományos könyvben (ISBN regisztrált könyv).” Doktori Szabályzat – melléklet. Doktori Iskola Szabályzatok. [Internet] Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: 24/26

25 Felhasznált, válogatott irodalom
Berhidi A, Csajbók E, Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil. 2010; 151(5): Bősze P, Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p. Doktori Szabályzat. Doktori Iskola Szabályzatok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Malden: Blackwell Publishing, p. Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára [megnézve: ]. Megtalálható: Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: ]. Megtalálható: 25/26

26 Köszönöm a figyelmet!