Forradalom és szabadságharc

Az előadások a következő témára: "Forradalom és szabadságharc"— Előadás másolata:

1 Forradalom és szabadságharc
1956 Szolnokon Forradalom és szabadságharc

2 Az előzmények… 1944. június 2-től 11 angol-amerikai légitámadás.
A németek felrobbantották a hidakat. 1944. november 4-én a szovjetek bevették a várost. 7000 lakóházból 1000 rommá vált

3 Az előzmények… A város 1505 zsidó lakosából 799-et megöltek Auschwitzban. A lakosság kilenc tizede vidékre menekült. telén „kórházváros” volt.

4 A háború után: a városi igazgatás újjászervezése
Az első polgármester: Zsemlye Ferenc, kommunista politikus A Nemzeti Bizottság elnöke: Guba Mihály, kisgazdapárti Polgárőrség, rendőrség megalakítása

5 Az 1945-ös választás szolnoki eredménye
(az országos eredmény zárójelben) FKGP: 39,28 % (57,03 %) MKP: 34,9 %, (16,96 %) Szoc.dem.P: 22,65 % (22,65 %)

6 Az 1947-es választás szolnoki eredménye
(az országos eredmény zárójelben) MKP: 34,26 % (22,25 %) M.Függetl.Párt 7,05 % (13,43 %) Szoc.dem. P: 16,35 % (14,86 %) FKGP: 13,62 % (15,64 %)

7 Mit mutat a szolnokiak választása?
az ipar túlsúlyban van, nagy a baloldali munkásmozgalmi hagyományokat őrző munkások száma.

8 1948: kiépül az egypártrendszer
1950-ben a helyi közigazgatást is átszervezték: az önkormányzatokat felváltotta a tanácsi rendszer. A valódi döntések az erősen központosított pártapparátusban születtek.

9 1945 … A város újjáépül Romeltakarítás, lakóházak újjáépítése
A város fásítása Megépül a Damjanich uszoda (1949.) Ságvári körút (50-es évek) A piac a mai helyére kerül.

10 Nehézkes az ellátás

11 A Kossuth tér 1953-ban

12 Szolnok nehézipari központtá válik
Államosítások A Járműjavító kiemelt támogatása A Cukorgyár és a Papírgyár bővül Vegyiművek: vegyipari központ (1951.) A város a kőolaj-és földgázkutatás és kitermelés központja A magánkisipar és kiskereskedelem visszaszorul

13 A lakosság gyorsan növekszik:
mert a nagyüzemek munkaerőt igényelnek a környező falvak téeszesítése és kuláküldözése elől menekülnek ide 1949: fő 1960: fő

14 A kultúra is állami ellenőrzés alá kerül:
felszámolják a polgári önszerveződéssel létrejött egyleteket, szervezeteket feloszlatják a szerzetesrendeket csak kommunista tömegszervezet létezhet államosítják az iskolákat megszüntetik a hitoktatást

15 Figyeld meg a forgalmat! (Nincs lezárva a belváros)

16 Az oktatás helyzete: magas szintű iparitanuló-oktatás között Közlekedési és Műszaki Egyetem működött a városban 1949-től Kilián György Repülőhajózó Tiszti Iskola (1961-től főiskola)

17 Kultúra, művelődés Folyóiratok: Tiszavidék, Jászkunság, Szolnok megyei Néplap (1952-től napilap) 1950: Ságvári Művelődési Ház 1949-ben államosították a színházat, 1951-től: Szigligeti Színház 1951: a könyvtár és a múzeum kettéválik. 1951: a Damjanich Múzeum a mai helyére költözik.

18 Válságban a diktatúra:
1953: szovjet nyomásra szakít az MDP a személyi kultusszal és Rákosival. Nagy Imre lesz a miniszterelnök. 1955 nyarán visszarendeződés (ismét szovjet nyomásra) Nagy Imrét leváltják, decemberben a pártból is kizárják.

19 1956. július Rákosit leváltják, helyére Gerő Ernőt választják, Rákosi elvbarátját. Lengyelországban pozitív változások kezdődnek.

20 1956. október 6. Rajk Lászlónak és mártírtársainak újratemetése.

21 Egy német újságból „Október elsején Magyarországon több mint hatszáz személyvonat állt le. A kormány elrendelte több mint ezer motoros jármű és ötszáz autóbusz leállítását is. E drasztikus rendszabályok oka: a szén- és tüzelőanyag hiány. Magyarország évek óta lappangó gazdasági válsága kezd katasztrofális alakot ölteni. Az ország ma gyakorlatilag többé-kevésbé gazdasági összeomlás előtt áll.”

22 A Petőfi-kör ülése október 22-én

23 Részlet a Petőfi-kör vezetőségi határozatából (okt. 22.)
„ … a párt és a kormány tárja fel nyíltan az ország gazdasági helyzetét, (…) és dolgozzon ki hazai sajátságainknak megfelelő konkrét építő programot. …Nagy Imre elvtárs vegyen részt a párt és a kormány vezetésében. …Javasoljuk Rákosi Mátyás kizárását a párt Központi Vezetőségéből, s visszahívását az Országgyűlésből és az Elnöki Tanácsból. …”

24 Október 23. Tüntető egyetemisták

25 Október 23. délután 3 óra. Tízezrek a Petőfi-szobornál

26 Tömeg a Parlamentnél „Nagy Imrét a vezetésbe!”

27 Október 23. Este fél nyolckor az épületet védő ÁVH-sok a tömegbe lőttek.
A felkelők megostromolták a Rádió székházát. Éjfélkor megérkeztek a Székesfehérvárról ide vezényelt szovjet tankok.

28 A tömeg a Sztálin-szobor ledöntésénél

29

30 Tüntetések, fegyveres összecsapások helyszínei Budapesten, október 23-án.

31 Szolnok, október 23. A közlekedésmérnöki kar diákjai késő
estig tartó gyűlésen határozták el, hogy a MEFESZ-hez, az új egyetemista szövetséghez csatlakoznak. Itt kapták telefonon a hírt a pesti forradalomról. A színházba siettek, ahol félbeszakították az előadást. Az események hírére Szolnokon is kitört a forradalom.

32 Október 24. Budapest Bata István honvédelmi miniszter hajnalban elrendeli a felkelés fegyveres leverését. Megindulnak a szovjet tankok Budapest felé. Statáriumot és kijárási tilalmat rendelnek el. A fővárosban leáll a termelés, az iskolák zárva maradnak. Innentől kezdve a harcok folyamatosak.

33 Október 24. Szovjet T-54-es tank a Szabadság híd pesti hídfőjénél.

34 Tüntetők vesznek körbe
egy magyar harckocsit október 24-én.

35 Október 25. A Nyugati pályaudvar homlokzatáról levert „Rákosi-címer”

36 Szovjet tankok és békés tüntetők a Parlament előtt.
Október 25. délelőtt Szovjet tankok és békés tüntetők a Parlament előtt. Küldötteik a követeléseiket vitték be a Parlamentbe. 11 óra után tömegbe – máig tisztázatlan körülmények között – belelőnek. Ezután egy szovjet tankból sortüzet nyitnak. Legalább száz halott, több mint százötven sebesült.

37 Október 25. Szolnok Megjelennek az első szovjet tankok.
A város közepén húzódó 4-es főúton Pest irányába haladnak a konvojok. Gyerekek megdobálják a tankokat: egy szovjet tiszt megsérül. A városvezetés nagygyűlést hív össze másnapra.

38 Szolnok, október 26. délelőtt
Tizenötezer fős nagygyűlés a városháza előtt. Kálmán István, a pártbizottság első titkára felolvassa a forradalmi változásokat tartalmazó 16 pontos követelést. Nyugalomra inti az embereket. Lemondanak a népszerűtlen városvezetők.

39 A nagygyűlés után: a „szivar” – a Rendelőintézet előtt álló szovjet emlékmű ledöntése.

40 A szobrot végül egy traktorral húzatták le. Ledőlt a gyűlölt szimbólum.

41 Valaki énekelni kezdi a Himnuszt, és vele énekel a tömeg.

42 Október 26. délután. Munkások és diákok küldöttei a megyeházán.
Megválasztják a forradalmi munkástanács tagjait. Elnök: Dancsi József, a fűtőház vízműlakatosa.

43 A Forradalmi Munkástanács elnöksége

44 A megyeháza erkélyéről bemutatkoznak a munkástanács tagjai.
Kablay Lajos alezredes, helyőrségparancsnok a katonaság támogatásáról biztosítja a szolnokiakat.

45 Október 26.: országos helyzet
A fővárosban folyamatosak a harcok. Az egész országban rendszeressé váltak a tüntetések. Mindenhol leállt a munka és a tanítás. Az MDP nem ura a helyzetnek. A katonák egyre kevésbé engedelmeskednek feljebbvalóiknak. Október 27-ére fegyverszünetet hirdetnek.

46 Október 28.: győz a forradalom
Nagy Imre leteszi a hivatali esküt. Rádióbeszédében reformokat ígér: pl. a beszolgáltatás eltörlését. Feloszlatja az ÁVH-t.

47 Október 29-30.: a harcok folytatódnak …
A felkelők nem bíznak az új kormányban, amíg a szovjet csapatokat ki nem vonják. Az MDP Köztársaság téri székházának ostroma: az ÁVH titkos börtönét keresték. Újjászerveződnek a pártok

48 Szolnok: október 30. Kablay Lajos repülőn Budapest fölé viszi a fegyvert követelő fiatalokat: nézzék meg a pusztulást.

49 A szolnoki munkástanács megszervezi a lakosság ellátását
a felesleges élelmiszert Budapestre szállíttatják biztosítja a létfontosságú termékeket előállító üzemek működését, rendőrökből, katonákból és egyetemista diákokból szervezett járőrökkel fenntartják a biztonságot végrehajtják a Nagy Imre-kormány rendelkezéseit lehetővé teszik a pártok újjáalakulását védőőrizetbe helyezik az ÁVH tagjait.

50 November 1-3. A Nagy Imre-kormány kihirdeti az ország semlegességét,
a Varsói Szerződésből való kilépést. A szovjet csapatok vezetői többször is tárgyalnak a magyar hadsereg vezetőivel. A szovjet csapatok éjjel-nappal özönlenek Budapest felé. A magyar katonai vezetést Tökölön fogságba ejtik a szovjetek.

51 November 2. Szolnok A szovjet katonai főparancsnokság a Vörös Csillag úti (ma: Városmajor út) laktanyába települt.

52 November 4.: a „Forgószél” hadművelet
Szolnokról indult hajnali 4 órakor. Szovjet támadás a Rékasi úti laktanya ellen. Szathmári József ezredparancsnok ráveszi az orosz parancsnokot a tüzelés beszüntetésére.

53

54 A Kádár-kormány megalakulása
Megalakulása helyéről a „szolnoki kormány” néven emlegették, bár csak fizikailag gyűlt itt össze, névsorát a Hruscsov állította össze, és ismertette november 3-án a Moszkvába vitt magyar vezetőkkel, köztük a Nagy Imre-kormány elmozdítására kiszemelt Kádár Jánossal.

55 November November 4. délben: Kádár János és az újonnan alakult kormány néhány tagja Szolnokra érkezik. Hajnalban nem Szolnokról, hanem Ungvárról sugározták a kormány felhívását, de estétől már innen közvetítik a kormány közleményeit.

56 Megtorlások: Szathmári József
1957-ben másfél évre börtönbe zárták, kitüntetéseitől megfosztották, vagyonelkobzásra ítélték.

57 Kablay Lajos 1957-ben vizsgálati fogságba került. Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

58 Dancsi József: Kádár miniszteri tárcát ajánlott neki, de ő visszautasította. Koholt vádakkal letartóztatták, többször megverték. 8 évi börtönbüntetésre ítélték.