Monarchiatípusok összehasonlítása

Az előadások a következő témára: "Monarchiatípusok összehasonlítása"— Előadás másolata:

1 Monarchiatípusok összehasonlítása

2 Vázlat bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése
monarchiák a keresztény Nyugat-Európában a magyar monarchiatípusok

3 Fogalmak Állam: Államformák:
valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Államformák: Monarchikus: (császár, király, emír, sah = államfő) tradicionális hatalom, általában örökléssel Köztrársasági: (köztársasági elnök = államfő) rendszeres választások, népképviselet elve

4 Államtípusok demokratikus autokratikus totális fundamentalista

5 Uralkodó állam (országok) vezetője
tisztségét örökléssel / beházasodással / az országgyűlés általi választással nyeri hatalom alapja a származás dinasztiák alakulnak ki, ezeken belül öröklődik a hatalom

6 Ma elkülönül a modern államokon belül:
parlament: legfőbb törvényhozó szerv + végrehajtó szerv ellenőrzése kormány: tanácsadó szervből lett a legfőbb végrehajtó hatalom bíróság: személyi és szervezeti függetlenség, elkülönült bírói hatalom Államfő: szimbolikus szerep,korlátozott politikai jogok

7 Régen… nem különült el a törvényhozás, végrehajtás és a bírói hatalom
az uralkodó egységesen gyakorolta ezeket a jogokat a történelem folyamán az uralkodói jogok fokozatosan csökkentek Hogyan?

8 ki részesedik még a hatalomból
jellemző korszak uralkodó hatalma ki részesedik még a hatalomból despotikus ókor korlátlan patrimoniális középkor eleje pápa elismerése+ föld nagysága kiváltságosok: katonai erő rendi század rendek joga az adó és katonamegsza- vazás rendek: papság, nemesség, polgárság abszolutista 16-17.század szinte korlátlan polgárság: gazdasági erő alkotmányos 1689-től alkotmány korlátozza a válsztás és választhatóság eleinte kiváltság parlamentáris 20. század valódi politikia befolyás csekély

9 Ókor despotikus hatalom
jellemző az istenkirályság pl. fáraók Egyiptomban Spártában 2 király volt türannosz (Kr.e , Athén) egyeduralkodó, de önkényuralom

10 Császári cím császár: legmagasabb uralkodói hatalom a Római Birdalomban, Ceasar nevéből ered 395: kettéválik a birodalom - Kelet: a bizánci bazileus, mint császár uralkodik 1453-ig - Nyugat: a pápa lesz a legfőbb hatalom - 800-ban Nagy Károly császár lesz - Német-római császári cím

11 A középkori kereszténység
- az uralkodó hatalmát Istentől eredezteti - Isten jelölte ki a nép vezetésésre a nép nem kérdőjelezi meg a hatalmát a király jogai: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás a király kötelezettsége: a nép és az ország védelme a király hatalmát a koronázással nyeri el

12 Koronázás az egyház védelmezője a keresztény államokban az uralkodó
az uralkodót akkor ismeri el a többi keresztény állam, ha a pápa is elismeri hatalmát a koronázás fő eleme a felkenés uralkodói jelképek: korona, koronázási palást, kard, jogar, országalma

13 Patrimoniális királyság
- a hatalom egyik alapja a kereszténység a másik a földbirtok a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja földszerzés öröklés + házasság + hódítás

14 Frank Királyság Klodvig (497) és utódai a Merovingok
Kis Pippin és a Karolingok Nagy Károly (800-ban császár lesz) 843. verduni szerződés Kopasz Károly Német Lajos (Francia Királyság) (Német-Római Birodalom) Lothar (Itália, Burgundia)

15 Francia Királyság Karolingok (843-987) Capetingek (987-1328)
Valois -ház ( ) Bourbon -ház ( ) Orleans-i ház ( ) Császárok: I. (Bonaparte) Napóleon( ) III. Napóleon ( )

16 Német-Római Birodalom
Karolingok ( ) I. Ottó 962-ben császár lesz Szász-dinasztia ( ) Száli- dinasztia ( ) Hohenstaufok ( ) Interregnum ( ) Vegyesházi uralkodók ( ) Luxemburgi- ház ( ) Habsburg uralkodók ( )

17 Anglia - Normandiai- ház (1066-1135)
- Anjou- Plantagenet- ház ( ) - Lancester- és York- ház ( ) - Tudor- ház ( ) - Stuart- dinasztia ( ) - III. (Oránia) Vilmos ( ) - Hannover- ház ( ) - Windsor- ház ( )

18 Patrimoniális -> Rendi monarchia
belső konfliktusok - államok közötti konfliktusok: a dinasztiák összefonódása hatalmi konfliktusokat eredményez a Plantagenet dinasztiának is vannak földjei Franciaországban ->100 éves háború ( ) államok és egyház közötti konfliktusok: a pápa világi hatalmat akar - az uralkodó nagyobb támogatásra szorul

19 Rendi monarchia az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

20 Német-Római Birodalom
a császár hatalma gyenge az invesztitúra- harc különösen gyengíti az uralkodó hatalmát klasszkius rendiségről nem beszélhetünk 1356-ban a német aranybulla elfogadásával a birodalom megosztottsága szentesítetté válik 7 választófejedelm beleegyezése kell a császári címhez

21 Francia Királyság IV. Szép Fülöp (1285-1314) hódításaihoz pénz kell
meg akarja adóztatni az egyházat az egyházzal szembeni támaszát a rendi gyűléssel biztosítja 1302-ben hívja össze az első rendi gyűlést egykamarás gyűlés, de ülön tanácskozik a 3 rend

22 Anglia 1215. június 15. Magna Carta Libertatum
63 követelés betartására tesz ígéretet az uralkodó a Nagy Államtanács beleegyezése kell az adókivetéshez tárgyalás nélkül nem ítélhetnek el szabad embert nemesek szembeszállhatnak a királlyal

23 Anglia 1265-ben hívják össze az első rendi gyűlést, mert a király nem tatja be a Magna Carta Libertatumot a gyűlésre a városok és grófságok képviselőit is meghívják a Simon de Monfort által vezetett felkelés elbukik, de a király (III. Henrik) rájön, hogy a polgárság támasz lehet a nemességgel és a papsággal szemben kialakul a kétkamarás rendi gyűlés

24 Rendi monarchia ->Abszolutizmus
az uralkodó és a rendek közötti erőviszony megváltozik feudális viszonyok felbomlása felfedezések -> polgárság megerősödése -> adókon kívüli egyéb bevételek az uralkodó a rendek félretolásával irányít

25 Abszolutizmus az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz
eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok Közös: - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) nincs rendi gyűlés zsoldos hadsereg királytól függő hivatalnoki réteg

26 Abszolutizmus a király általában korlátozza a rendeket:
egyházzal + nemesekkel + polgársággal milyen a viszonya az uralkodónak az adott országban?

27 Német-Római Birodalom
V. Károly ( ) tipikus abszolutista uralkodó: zsoldos sereg, hivatalnokok, hatalmas gyarmati bevételek a katolikus egyház az uralkodó támasza: hosszú távon azonban lemarad ban a birodalom ketté válik II. Fülöp (spanyol ág) Ferdinánd (osztrák ág)

28 Francia Királyság vallásháborúk után 1589-től IV. Henrik és a Bourbon- dinasztia 1614-től nem hívnak össze rendi gyűlést 1789-ig tipikus abszolutista uralkodók: XIII. Lajos ( ) XIV. Lajos ( ) - de ált. jellemző a társadalmi életben a nemesség meghatározó szerepe (taláros nemesség)

29 Anglia tőkés átalakulás korán végbemegy a nemesség is vállalkozik
az uralkodó és a rendek érdekei egyeznek: van rendi gyűlés egyetértés -> nem kell zsoldoshadsereg -> nem kell önálló hivatalnoki réteg az egyházzal viszont érdekellentét: VIII. Henrik ( ) 1534. Anglikán egyház -egyetértés megszűnik : Stuart abszolutizmus tól

30 Mi vezet az abszolutisztikus hatalom végéhez?
felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés változás: Anglia : alkotmányos monarchia Franciaország: forradalom

31 Angol polgári forradalom Alkotmányos monarchia
Stuart abszolutizmus 1603-tól 1629-től nem hívják össze a parlamentet 1642. jan. 10-én kitör a polgárháború 1649. Anglia Köztársaság lesz 1688-ig 1689. Jognyilatkozat

32 Francia forradalom 1791. polgári liberális alkotmány ->
alkotmányos királyság 1792. szept. 20. köztársaság 1804. Napóleon császár lesz: a tradíciók dominálnak, dinasztiát akar létrehozni 1815. restauráció 1852. III. Napóleon császár lesz

33 Felvilágosult abszolutizmus
Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország a 18. században a centrumon kívül a tőkés fejlődés és polgári átalakulás késik az uralkodók átvesznek néhány praktikus dolgot a felvilágosodásból a reformok felülről jönnek, abszolutisztikus eszközökkel a felvilágosodás eszméinek terjedését igyekeznek meggátolni (cenzúra)

34 Felvilágosult abszolutizmus
Habsburg Birodalom Mária Terézia ( ) II. József ( ) Poroszország II. Frigyes ( ) Oroszország I. Péter ( ) II. Katalin ( )

35 Változások a 19-20. században
az alkotmányok fejlődése a montesqueieu-i elvek megvalósítása népképviselet a legtöbb királyság demokratikus 25 királyság létezik ma a királyhoz hasonló státusz más kultúrákban: emír, szultán, omán, cár

36 Parlamentáris monarchia Anglia
- az államfő örökli tisztségét közszereplő, a nemzet egységének kifejezője az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot II. Erzsébet jún. 2. óta uralkodik - államfő - egyházfő - a brit nemzetközösség feje

37 II. Erzsébet államfői feladatai
a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal napi összegzést kap a parlamenti munkáról aláírása kell a törvények életbelépéséhez, de a vétójoggal az uralkodók 1707 óta nem éltek Ő jelöli ki a miniszterelnököt

38 Magyar Királyság Patrimoniális királyság 1001-től kb. 1222-ig
(koronázási rend) Rendi monarchia kb tól (rendek: papok, főnemesek, serviensek) speciális helyzet:törökök+ Habsburgok miatt Abszolutizmus 1687-től (a pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról)

39 Felvilágosult abszolutizmus 1740-1790
Alkotmányos monarchia 1848 április 11. szakítás a rendi szemlélettel: választójog, közteherviselés az első független, parlamentnek felelős kormány választott parlament Neoabszolutizmus Parlamentáris monarchia

40 Köztársaság 1918 nov. 16. Tanácsköztársaság márc. 21. Király nélküli alkotmányos királyság 1920. márc. 1. II. Köztársaság február 1.

41 Királyok a házban… Árpád-házi királyok (1000-1301)
Vegyesházi uralkodók ( ) Anjou Luxemburgi Jagelló Hunyadi Szapolyai Habsburgok ( )

42 Árpád-ház I. (Szent) István 1000-1038 Péter 1038-1041
Aba Sámuel Péter másodszor I. András I. Béla Salamon I. Géza I. (Szent) László (Könyves) Kálmán II. István II. (Vak) Béla II. Géza III. István II. László ellenkirály IV. István ellenkirály III. Béla Imre III. László (kiskorú) II. András IV. Béla V. István IV. (Kun) László III. András

43 Vegyesházi uralkodók (Cseh) Vencel 1301-1305
(Bajor) Ottó (Anjou) I. Károly Róbert (Anjou) I. (Nagy) Lajos (Anjou) Mária II. (Kis) Károly (Anjou) Mária (1387-től társuralkodó) (Luxemburgi) Zsigmond (Habsburg) Albert (Jagelló) I. Ulászló (Habsburg) V. László Hunyadi János kormányzó (Hunyadi) I. Mátyás (Jagelló) II. Ulászló (Jagelló) II. Lajos Szapolyai János

44 Habsburg-ház I. Ferdinánd 1526-1564 I. Miksa 1564-1576
II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd IV. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly Mária Terézia II. József II. Lipót I. Ferenc V. Ferdinánd I. Ferenc József IV. Károly

45 Készítette: Fekete Zsófi Fizsó
Köszönöm a figyelmet! Készítette: Fekete Zsófi Fizsó