Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

Az előadások a következő témára: "Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika"— Előadás másolata:

1 Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika
Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 4/5

2 Az előadások témakörei
1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története 3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG 4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES) 5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

3 4/5 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása, működése és következményei a tagállami foglalkoztatáspolitika alakítására

4 Kérdés 1,2,3 Mit jelent az Európai Közösség (EK)? (és előzménye az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Mit az Európai Unió (EU)? és mit takar az európai munkaerőpiac/ képzési tér (area of skills and competencies)?

5 Az európai együttműködés szerződéseinek fejlődéstörténete 1948-2009

6 XIX. századi előzmények
1815 bécsi kongresszus… Szent Szövetség Krími háború ( ) itáliai háború (1860), a dán- porosz-osztrák háború (1864), a porosz-osztrák háború (1866), Forrás: A haditechnika fejlődése és alkalmazása 19. század háborúiban

7 Történelmi előzmények: honnét indult Európa?
Porosz-francia háború 1870. július 19-én küldte el hadüzenetét III. Napóleon (ur ) Berlin számára, ezzel kitört a francia-porosz háború, a német egyesítés folyamatának utolsó összecsapása. I. Vilmos (ur ) és Bismarck Poroszországa megsemmisítő vereséget mért a francia császár erőire, ezzel előidézte a Második Császárság bukását, majd a Harmadik Köztársaság megszületését. (Tarján: Rubicon)

8 I. és II. világháborúk

9 A II. világháború után 1946 Churchill; fultoni beszéd (ld. Rubicon)
A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai- tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre.” (Részlet Winston Churchill fultoni beszédéből) 1946 Churchill; fultoni beszéd (ld. Rubicon) Nyugat-Európa újjáépítése; Marshall-segély ( ) 1948-ban az ENSZ „Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” 1949 Európa Tanács „Európa négy arany évtizede” ( ) Kelet-Európa: szovjet befolyás, tervutasítás Mediterrán Európa: (EL, PT, SP) jobboldali diktatúrák

10 A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/ ) ESZAK (1951) RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza ESZA (1958; tényleges működés 1962-től) ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal” EEO (Egységes Európai Okmány 1986) Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employment in Europe, EiE) (1988) Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989) Maastrichti Szerződés (1992) Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994) Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai értékelés (1995)

11 A RSZ előzménye: Ohlin-jelentés
bérek közötti egyenlőtlenségek csökkentését, szociális biztonsági rendszerek finanszírozását, és a munkaidőre vonatkozó szabályozások

12 Római Szerződés (1957) Az RSZ kötelezi a résztvevő tagállamokat egyes szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai tevékenységek felvállalására, de ezek tartalmi kereteit nem szabályozza. Így nevesíti a: - foglalkoztatás, - munkajog, és munkakörülmények, - szakmai alap- és továbbképzés, - szociális biztonság, - üzemi balesetek, foglalkozási betegségek megelőzése, - munkahelyi egészségvédelem, - szakszervezet-alakítási jog és kollektív tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között kérdéseit.

13 EGK kezdeti időszaka neoliberális gazdaságpolitikán, a felhőtlen gazdasági növekedésen van a hangsúly, ennek érdekében a szabad munkaerő-áramlás elősegítése a cél. A hatvanas évek végére a politikai klíma kezd megváltozni (1968 Párizs diáklázadás, 1969 Olaszország szakszervezeti mozgalmak)

14 Olajsokk (1973…)

15 Végül mégis a gazdasági fejlődés lelassulása adja a végső lökést (1972 első olajkrízis). Az 1972-es párizsi értekezleten a Közös Piac fejlesztése szempontjából a kormányfők és államfők felértékelik a szociális védelem súlyát. Az 1971-ben megkezdett bizottsági munka 1974-ben jut látványos szakaszába. Elindul az Európai Szociális Akcióprogram, amelyet európai New Dealként is emlegetnek. Az akcióprogram három fő prioritása a: - foglalkoztatási helyzet javítása, - élet- és munkakörülmények javítása, - szélesebb körű párbeszéd a Közösség gazdasági és szociális döntéseinek előkészítésében

16 Az 1980-as évektől a Bizottság ajánlásokkal próbálta meg átformálni a munkaerőpiacot (pl. a munkaidő csökkentés, rugalmas nyugdíjazás, részmunkaidő ügyeiben). A brit ellenállás folytán (a brit miniszterelnök ekkor Margaret Thatcher volt) egyik ajánlásból sem lett kötelező joganyag. A nyolcvanas években domináns „Európai Szociális Tér” (espace sociale) gondolatát a francia elnök Francois Mitterand vetette fel. A Bizottság akkori elnöke Jacques Delors magáévá tette a gondolatot. Az elképzelés értelmében a szociális kohézió nem választható el a gazdasági kohéziótól, így a továbbiakban a kétfajta kohézióról csak kölcsönös összefüggésben lehet beszélni róluk és az európai kohézió kérdéseiről.

17 Maastrichti Csúcstalálkozó (1991/92)
megszületett az RSZ második módosítása, a britek itt is élénken elutasítják a szociálpolitikai fejezet módosítását, így a többi 11 tagállam az RSZ módosítása helyett megjelenteti a 14. számú Szociálpolitikai Jegyzőkönyvet és megszületik a Szociálpolitikai Megállapodás, amely nem vonatkozik Nagy-Britanniára és Észak- Írországra A megállapodásban a tagállamok rögzítik, hogy lépéseket tesznek a foglalkoztatás előmozdítása, élet-, és munkafeltételek javítása, megfelelő szociális védelem, szociális párbeszéd, magas és tartós foglalkoztatási színvonal, emberi erőforrások fejlesztése és a kirekesztés elleni közdelem érdekében OMC modell megszületése

18 Fehér Könyv a foglalkoztatásról, amely a „Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatásról (1993)
Jelentősé vált a munkanélküliség problémája, amelynek hátterében az inaktivitás növekedése, a versenyképesség romlása állt. Az 1970-es évek (1973 olajválság után) óta eltelt 20 évben nőtt a munkanélküliség 17 millió főre nőtt (1993) a tagállamok összességében. Ugyanakkor a 80% jóléti növekmény csak 9% foglalkoztatás emelkedés ( ) eredményezett. A Közösség USA-hoz és Japánhoz viszonyított elmaradása növekedett

19 Fehér Könyv ajánlások (1993)
aktív szolidaritás, élethosszig tartó tanulás, (lifelong education and training;) - nagyobb rugalmasság (flexibility) belső /*vállalati, ágazati értelemben/ (internally) és külső (externally) vonatkozásban is; - decentralizáció, innováció, - az alacsonyan képzett munkások számarányának csökkentése, - foglalkoztatáspolitikák teljes és alapos felülvizsgálata

20 Hol lesznek az új munkahelyek?
1. ) A helyi- házi, házkörüli munkák feltárása Házi segítségnyújtás, betegápolás idősebbeknek, fogyatékkal élőknek, Óvodásokra, kisiskolásokra vigyázás iskola előtt és után, Fiatalok segítése különböző (mentális, tanulási, beilleszkedési stb.) problémák esetében, Házfelügyelet, vagyonvédelem Helyi, vidéki, külvárosi kisboltok nyitása 2.) Új szórakoztatótechnikára alapuló munkahelyek, a növekvő szabadidő eltöltésére alapuló munkák 3.) Az életminőség javítását célzó lépésekhez kötődő munkahelyek Régi, komfort nélküli házak, blokkok felújítása, Helyi közszolgáltatások fejlesztése 4.) Környezetvédelem Környezet megóvása, újrafelhasználás Vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás Minőségbiztosítás Energiatakarékosság,

21 Amsterdami Csúcsértekezlet (1997)
Foglalkoztatási irányelvek (FI) / guidelines- előbb évente majd több évre Európai Foglalkoztatáspolitikai Stratégia (EFS) (European Employment Strategy EES) National Action Plan for Employment (NAP) Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (NFA), amelyet 2005-től felvált az Integrált Irányvonalakhoz kapcsolódó nemzeti intézkedéseket és eredményeket bemutató Nemzeti Reform Program fogalma Joint Employment Report (JER) Közös Foglalkoztatási Jelentés a Tanács és a Bizottság közös értékelése, valamint a Nyitott Koordináció azaz open method of co-ordination (OMC)

22 A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése (1997- (2012)-2020) Amszterdami Szerződés (1997): -új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999) Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság) Nizzai Nyilatkozat (2001) Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001) Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás Sapir- jelentés (2003); Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése ( ) 3 új irányelv Kok- jelentés (2004) I. és II. Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma) Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár) Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása (2008) Új integrált irányelvek re és Nemzeti Reform Programok (NRP) Európa 2020, Európai Szemeszter ( ) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások

23 1.) Az Európai Tanács elemzi és értékeli a Közösség foglalkoztatási helyzetét. Majd a Tanács és a Bizottság közös éves jelentést tesz közzé (Közös Foglalkoztatási Jelentés- Joint Employment Report, JER). 2.) A Tanács a Bizottság előterjesztése és a JER következtetései alapján irányvonalakat (guidelines) fogad el (Irányelv más közösségi eszközt jelöl!) Elfogadásuk előtt a Tanács konzultál az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a Munkaerő-piaci Bizottsággal. 3.) Az éves irányelvek alapján minden tagállam felépíti saját Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét, (NFA) (Magyarország 2004-ben készített először ilyet.) amelyben a kiadott irányelveknek megfelelő célokat és az elérésükhöz vezető intézkedéseket ír le től a NFA-val összhangban a tagállamok beszámolnak az elért eredményeikről. (1998-ban, az első évben a beszámolás még két elkülönülő részben történt meg.) 4.) Az NFA célok és elért eredmények alapján a Tanács értékeli a tagállamok munkáját. E folyamat eredményeként visszajelzést kapnak az éves célok teljesítéséről. A következő éves célok megfogalmazása a visszajelzések alapján történik meg. (A Tanács minősített többséggel konkrét ajánlásokat is megfogalmazhat a tagállamai felé.) Minden tagállam visszajelzést kap a teljesítményéről. Mivel az EU feltett szándéka az átláthatóság növelése és a polgárközelibb EU kialakítása minden foglalkoztatási dokumentum felkerül az unió hivatalos honlapjára29. A folyamat végül az első lépéstől kezdődik újra, meg újra. A Közösségben ezt a folyamatot hívják Nyitott Koordinációs Modellnek (open method of coordination OMC).

24 OMC: szakpolitikai kör: 1995-2011

25 EFS értékelés 1997-től, LiS és annak kiegészítései 2000-2011

26 EU kohéziós politika

27 Köszönöm a figyelmet!