Civil szervezetek szerepe a hátránnyal élők életkörülményeinek javításában Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának magyar perspektívái című konferencia.

Az előadások a következő témára: "Civil szervezetek szerepe a hátránnyal élők életkörülményeinek javításában Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának magyar perspektívái című konferencia."— Előadás másolata:

1 Civil szervezetek szerepe a hátránnyal élők életkörülményeinek javításában Fogyatékossággal élők foglalkoztatásának magyar perspektívái című konferencia 2011. június 23.

2 Általános információk A 130 éves Magyar Vöröskereszt Magyarországon a legnagyobb önkéntes hálózattal rendelkező szervezet. A Magyar Vöröskereszt alapszabályában rögzített feladatok közt szerepel a hátránnyal élők életkörülményeinek javítása. A Magyar Vöröskereszt célja és feladata szerint a szociális feladatok ellátása keretein belül részt vállal az országban élő rászorult személyek segítésében, adományok gyűjtésével és újraelosztásával, a szociális segélyezésben és gondozásban. A Magyar Vöröskereszt kiemelkedően közhasznú társaság, mely az alábbi tevékenységeket látja el: 1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 3. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 4. Kulturális tevékenység, 5. Környezetvédelem, 6. Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 7. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 8. Emberi és állampolgári jogok védelme, 9. Sport, szabadidő hasznos eltöltése 10. Rehabilitációs foglalkoztatás, 11. Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások.

3 A civil szervezetek előnyei -Stabil társadalmi háttér -Önkéntes hálózattal rendelkeznek -Társadalmi ismertség és elismertség -Széleskörű kapcsolat rendszert működtetnek -Lehetőségük van az adományok gyűjtésére és újraelosztására -A célcsoport igényeinek való megfelelés -Elhivatottság és elkötelezettség a végzett feladatok iránt -Szakmai tapasztalattal és végzettséggel rendelkező munkatársakat foglalkoztatnak -Szociális szolgálatok (Támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, hajléktalan ellátás) -Jól szervezett struktúra -Pályázati források kihasználása -Területileg könnyen adaptálható

4 Vöröskereszt szerepvállalása 1.Feltérképezés és kapcsolatfelvétel – Önkéntesek jelzései – Szakszolgálatok, intézmények kliensköre – Mentori szolgáltatás – Az alapfeladatok (véradás, elsősegélynyújtás) végzése során megszólított társadalmi csoportok – Érdekképviseleti szervek jelzései – Egészségügyi intézmények jelzései

5 Vöröskereszt szerepvállalása 2. Szükségletek és igények felmérése –Intézményeknél és a szolgálatoknál dolgozó szakemberek bevonásával (a látókörbe került emberek tovább irányítása a megfelelő ellátáshoz) –A krízis helyzetbe került személyek ellátása (mentális, anyagi és kapcsolati segítség)

6 Vöröskereszt szerepvállalása 3. A hátrányosság kezelése - Bentlakásos szociális intézmények - Nappali szociális intézmények - Szociális szolgálatok - Komplex akadálymentesítés - Önkéntesek bevonása CÉL: A szociális ellátórendszerekben való részvétel megteremti a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz jutás lehetőségét.

7

8 A szolgáltatás kezdete A szolgáltatás kezdete •A 4M szolgáltatás 2002. november 01-én indult a brit Munka-és Nyugdíjügyi Minisztérium, valamint a magyar Foglalkoztatás-politikai és Munkaügyi Minisztérium közös támogatásával kísérleti programként Zala megyében, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének részvételével.

9 A szolgáltatás létrehozását az alábbi célok vezérelték •A munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése •A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációjának/ reintegrációjának elősegítése •A fenti cél megvalósítását segítő civil szervezetek, és a munkaerő-piaci szervezet közötti együttműködés fejlesztése

10 Az átvett elvek •Személyre szabott legyen és valós igényeket elégítsen ki. •Ügyfeleink meglévő/megmaradt képességeire épüljön. •Az integrált foglalkoztatás elérését, a tartós elhelyezkedést célozza. •A társadalmi szemléletváltás elérése.

11 A program célcsoportja: •Ügyfelek - A gazdaságilag inaktív, munkaképes (aktív) korú megvál-tozott munkaképességű/fogyatékossággal élő, rokkantsági nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsággal összefüggésben folyó-sított pénzellátásban részesülő, munkaviszonyban nem álló emberek. (OOSZI minősítés szerint legalább 50%-ban megváltozott munka- képességűek, vagy az ORSZI minősítés szerint legalább 40%-os egész-ségkárosodást szenvedtek.) •Munkáltatók - Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató, valamint foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók. (Olyan cégek, amelyek tevékenységük alapján rendelkeznek megváltozott munkaképességű/fogyatékossággal élő munkavállalók által betölthető munkakörökkel.) •Partnerszervezetek - Azon állami és civil szervezetek, melyek érintettek a rehabilitáció témájában, illetve segítséget tudnak nyújtani a fenti két célcsoport egymásra találásában, illesztésében, az említett cél (tehát a foglalkoztathatóság, elhelyezkedés)

12 A program célja  A megváltozott munkaképességű, fogya- tékossággal élő személyek foglalkoztatha- tóságának elősegítése elsősorban az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedésüket illetően;  valamint az elfogadó/befogadó társadalmi környezet kialakítása, társadalmi szemlélet-váltás elindítása a fenti célcsoport esély-egyenlőségének előmozdítása érdekében.

13 Szolgáltatás elemei: Kapcsolatteremtés szakasza •Kapcsolatfelvétel – A megváltozott munka-képességű, fogyatékossággal élő célcsoporttal, munkáltatókkal és külső segítő szervezetekkel személyes kapcsolatfelvétel. •Tájékoztatás – Naprakész információk kezelése és nyújtása. •Programba vonás – Az együttműködési megállapodás megkötése a célcsoporttal.

14 Felkészítés szakasza •Szükségletek felmérése – A célcsoport egyéni képességeinek, szükségleteinek, foglalkoztatási nehézségeinek feltárása. •Egyénre szabott fejlesztési terv – Személyre szóló fejlesztési terv készítése és megvalósítása az ügyfelekkel közösen. •Kapcsolattartás – Kapcsolatok ápolása a célcsoporttal. •Egyéb szolgáltatások – Álláskeresési technikák tréning nyújtása, önéletrajz írása, információs csatornák kialakítása és elérhetőségének biztosítása. Rehabilitációs eszközök és támogatások bevonása a foglalkoztatás előkészítésébe.

15 Közvetítés szakasza •Munkahelyfeltárás – A munkáltatókkal való rend-szeres kapcsolattartás, üres álláshelyek feltárása a reha-bilitációban érintett személyek foglalkoztatása érdeké-ben. •Képzési lehetőség feltárása – A képző intézmények-kel való rendszeres kapcsolattartás, képzési lehetőségek feltárása a rehabilitációban érintett személyek képzésbe kerülése érdekében. •Munkaközvetítés, elhelyezés – Az érintett munkavál-lalók foglalkoztatásának elősegítése, elhelyezése a nyílt munkaerő-piacon. •Képzésbe irányítás, képzésbe kerülés – Ügyfeleink szakmát adó képzésbe kerülésének elősegítése.

16 Utókövetés szakasza •Utókövetés – Az elhelyezett és képzésbe került ügyfelek utókövetése a tartós munkavállalás, a képzésben maradás, a beilleszkedés, a problémák megoldása, konfliktusok kezelése érdekében.

17 Út a hálózat kialakításához •A 4M szolgáltatás nem önálló szervezetként tevékenykedik, hanem különböző civil és non-profit szervezetek teszik lehetővé a helyszíneken a szolgáltatás nyújtását, hozzáadva ehhez a munkához saját erőforrásaikat és elkötelezettségüket is. •Mára már az ország 12 megyéjében 19 helyszínen 44 4M tanácsadó dolgozik a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása érdekében.

18 S zolnok Miskolc Nyíregyháza

19 A 4M Hálózat az 2002.11.01 – 2011.04.30. között a következő számszerű eredményeket érte el: Bevont ügyfelek száma 9500 Elhelyezések összesen (elsődleges elhelyezés, célszervezet, kiemelt, vagy védett, AM kiskönyv) 3600 Elsődleges elhelyezések 3100 Munkáltatói kapcsolatok 4100 Partneri kapcsolatok 1400

20 Jövőbeni feladatok A civil szervetek jövőbeni feladatai a fogyatékkal élők életkörülményeinek javításában 1.Foglalkoztatási akkreditáció személyi- és tárgyi feltételeinek (szakemberek és akadálymentesítés) 2.Az akkreditált képzések kiszélesítése 3.A tervezett szolgáltatási akkreditáció feltételeinek való megfelelés 4.A megfelelő, tervezhető és megbízható finanszírozási rendszer elérése 5.Uniós pályázatokban való részvétel kiszélesítése 6.Állami szférával való együttműködés erősítése 7.Fogyatékkal élők foglalkoztatásának anyagi és erkölcsi elismertetése

21 Összegzés A civil szervezetek kapacitásainak megerősítése (humánerőforrás, technikai kapacitás) A szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése

22 Köszönöm a figyelmet!