Család: a gazdaság alapegysége

Az előadások a következő témára: "Család: a gazdaság alapegysége"— Előadás másolata:

1 Család: a gazdaság alapegysége
„Ahhoz, hogy megmentsük a családot, forradalmasítanunk kell a nemzetet” Chesterton

2 A házasság. A házasság nem merül ki a párkapcsolatban, egyértelmű célja a gyermek. A házasság az emberiség fennmaradásának intézménye. Közgazdaságilag nézve a házasság az ember „újratermelésének” milliárdnyi színtere.

3 A család és az – „izmusok...”
A család mindenkor a gazdálkodás természetes alapegysége volt, s - lenne ma is. Kommun-izmus, kapital-izmus: egyik sem tekinti alapegységnek a családot. -a liberál-kapitalizmus a bérmunkával proletárrá tette a család minden tagját .A feminista mozgalmak a nők munkavállalásáért harcolva, a család gyengítéséhez járultak hozzá. -A szocializmusnak is jó az apolitikus „magányos tömeg”. A „nők emancipálásának” szocialista szélsőségességei –traktoros lány, malteros lány- család-ellenesek.

4 A család és a vagyon Mindkét izmus megsemmisítette a család vagyoni alapjait. A proletár-lét alapja a vagyontalanság. Sokan kívánatosnak tartották a tulajdon végletes koncentrációjának megakadályozását. W. Röpke P.Schumacher síkra szált a kis-közepes tulajdonok mellett. „ Small is beautiful” H. Belloc:”A tulajdon olyan, mint a trágya. Akkor hasznos, ha szétszórjuk.”.. Chesterton: ”Ha meg akarjuk menteni a tulajdont, szét kell szórnunk azt”. A modern gazdaságban a középosztály közvetett tulajdonnal rendelkezik, megtakarításain,- ha vannak-, a befektetési és nyugdíjalapokon keresztül. Csakhogy széles körben tapasztalható a világban a középosztály zsugorodása

5 Munka és humántőke A két termelési tényező, munka és tőke közül a munka az elsődleges. Az ember nem tárgy, a személy méltóságát tisztelni kell.. A dolgozó nem tulajdona a tőkésnek. A feleség sem tulajdona a férjnek, a gyerek sem tulajdona a szülőknek. Mégis: Az ember maga tőke is: humántőke. Meghatározott képességek és készségek alapján tud részt venni az érték-termelésben, s nélküle a folyamat lehetetlen is. Ahhoz, hogy a kívánt munkaerő rendelkezésre álljon, jelentős befektetés kell. Nem csak a képzés, oktatás, de a mindennapi betevő falat, s az egészségvédelem is része a humántőke-képződésének.

6 Robert Schultz a humántőkéről
„Vannak, akiket az emberekbe fektetett tőke puszta gondolata is sért. Értékrendünk és hiedelmeink megakadályoznak bennünket abban, hogy emberekre, mint tőke-javakra tekintsünk. Erősen befolyásol bennünket a hosszú harc, amelyet a társadalom a szolgaság megszüntetésért és az emberi szabadságot kivívó jogi intézmények kialakításáért vívott ./../.Ezért emberi lényeket vagyonként kezelni, amelyet beruházással növelni lehet, mélyen gyökerező értékekkel áll szemben. Úgy tűnik, ez a felfogás az embert ismét puszta anyagi összetevővé, a tulajdonhoz hasonló valamivé teszi, és ez lealacsonyítónak tűnket...” /R. Schultz: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó/

7 A gyermek: közjószág A történelem során a munkaerőt adottságnak vették (mint a természetet is.) A közgazdaságtan nem foglalkozott, csak az utolsó negyed században, s akkor is marginálisan, a humántőke kérdésével. Pedig ezt a „termelési tényezőt” létre kell hozni: meg kell szülni a gyermekeket, felnevelni, taníttatni. Ezeket a költségeket közgazdasági értelemben beruházásnak kell tekinteni, hisz mindnyájunk érdeke, hogy a termeléshez szükséges munkaerő rendelkezésre álljon. A gyermek nem puszta magánügy: közügy is!

8 Demográfiai problémák
Míg a világ legtöbb fejlődő országában a túlnépesedés a gond, Európa demográfiai deficittel küzd. A termékenységi mutató nagyon alacsony, a népesség csökkenését veti előre. Nem csak nálunk- az egész Európában! A keleti országokban a helyzet rosszabb, mint Északon vagy Nyugaton: úgy tűnik, az a kapitalizmus a „legjobb születésszabályozó”, amelyik a kommunizmust követte... Magyarország abszolút „listavezető”!

9 Társadalombiztosítás és család
A család szétveréséhez- milyen ellentmondás!- a XX század egyik legnagyobb szociális vívmánya, a társadalombiztosítás is hozzájárult. A gyermekszám- a születések-csökkenése számos tényezőnek tulajdonítható: a fogamzásgátlás technikai módszerei egyszerűsödésének, az abortusz legalizálásának, de mindenek előtt az abszolút individualizmusra alapuló liberális társadalomfilozófiának. Ezeken túlmenően: annak is, hogy az időskori jövedelmek biztosíthatóak gyermek felnevelése nélkül is!

10 A gyermek: luxuscikk?!! A polgár tud számolni: az egy főre jutó jövedelem nagyobb, ha nincsen gyerek. A gyerek: luxuscikk.. Az élet számos tehertől mentesebb, ha nem vállalják. Viszont a nyugdíjra- a befizetései alapján – éppúgy jogosult, mint az, aki 4-5 gyermeket felnevel. Közgazdaságilag a nyugdíjbefizetés: vagyoni jogot keletkeztet, ami tőke. De a termeléshez nem csak dologi tőke kell, hanem emberi tőke is! Igazságtalan, hogy aki mindkettőt produkálja, ugyanannyit fizessen!

11 A társadalombiztosítás csődje
A TB lehetőségei mindig attól függenek, mennyien vannak munkaképes korban, s mennyien kapnak közülük valóban munkajövedelmet, ami után járulékot fizetnek. Ha csökken az egymást követő generációk száma, akkor a járadékokat nincs miből fizetni! Be kell lépnie az államnak, s az adókból kell kiegészíteni azt! De hát ezzel se sokat oldottunk meg: az adók zömét is a munkavállalók fizetik. Az összes adó hatvan-hetven százalékát a forgalmi adók és a személyi jövedelem-adó teszi ki; ezt pedig legnagyobb részt az aktív lakosság fizeti. Tehát, ha az államra hárítjuk a terheket, akkor is az aktív munkavállalók terhe marad a nyugdíj. Ha kevesen fizetnek járulékot, akkor a kulcsot kellene emelni Emelni az elvonásokat viszont nem lehet már. Miért?

12 Demográfia és globalizmus
A nyugati fejlett gazdaságok elöregszenek. A megtakarításaikat felélik az idős korosztályok. Kevés a gyerek, az is hosszú ideig van az iskolapadban. Egyre több inaktív számára kellene jövedelmet biztosítani, de ha emelik a járulékokat, a vállalkozások a nemzetközi piacon versenyképtelenek lesznek! Az elmúlt húsz év megváltoztatta a világgazdaságot! Az olcsó kínai, stb áru elözönli a piacainkat, s ők fillérekért termelnek! Ráadásul társadalombiztosítás nélkül! Az idős korúak eltartását döntően nagycsaládi keretekben –nagyon szerényen - oldják meg! Tehát a járulék-emelés nem járható út...

13 TB-reform kisérletek Az, hogy a tb-t részben átalakították magánnyugdíj –pénztárakká, egyáltalán nem jelentett megoldást a fenntarthatóságra. Fokozta az individualizmust, de a megtakarítások értékét nem garantálja. Amibe a nyugdíjpénztár befektet, az zömében állampapír- az se több, mint egy ígéret.. Más országokban, ahol a részvény-befektetések aránya nagyobb, ott is kérdéses, hogy ki veszi meg ezeket a befektetéseket? Ugyanis, azokat pénzre kell váltani, ha abból nyugdíjat akarunk fizetni... Ki lesz, aki pénzre váltja, ha kevés az új megtakarító, ha kevés az új munkavállaló? Persze, mondhatjuk: Ma is sokan nem dolgoznak, s ez a járulék-hiány fő oka. EZ IGAZ IS.

14 Munkaerő-piac és a család
Mivel hazánkban kiemelkedően alacsony az aktív népesség aránya, növelni kellene a munkalehetőségeket. (Nők munkába állása, ifjúsági munkanélküliség csökkentése, roma-foglalkoztatás megoldása.) Kinek is kellene ezt tennie? A külföldi tőke keveset foglalkoztat.( Tulajdon-arány: 50-50%, munkáltatás: 20:80) Mert vagy képzetlenek a potenciális munkavállalók, vagy nincs a termékeknek elegendő piacuk. A potenciális munkavállalók egy része nem is keres intenzíven munkát, segélyre rendezkedik be. Az Európai Unió is hasonló tanácsokat osztogat. A javaslatok fele helyes, csak kérdezzük: miből? Ahol magasabb a nők aránya a munkában (Svédország), ott a mienkénél sokkal fejlettebbek a gyermek- intézmények.. Mi meg most építettük le őket. A nők munkába terelése- 8 órában –egyébként is elhibázott gondolat. ( Európa se csalhatatlan bölcs!) Több gondot eredményez, mint amennyit megold.

15 A probléma gyökere Nem kétséges, a materialista individualizmus a felelős a kialakult helyzetért. Ezt nyilván nem lehet egy csapásra megváltoztatni. Az rá kell döbbenniük a család igazi értékére, arra, hogy nincs más kiút a gazdasági-társadalmi problémákból, mint a család megerősítése. Ez részben anyagi, de semmiképp nem csak anyagi, hanem szemléleti kérdés is! Szemlélet-váltás csak akkor várható, ha a politika is magáévá teszi, támogatja a családbarát társadalom és gazdaság létrejöttét. Ha ezzel ellentétes alapon áll, nem tudjuk megváltoztatni az intézményeket, adórendszert , tb-rendszert, munkaerő-piaci feltételeket, akkor kis szigetek maradnak az önfeláldozó nagycsaládosok!

16 Lehet: Lehet a TB járulékot gyermekszám szerint differenciálni,
Lehet a nagycsaládosok munkavállalása esetén, a munkáltatónak járulék-kedvezményt adni, hogy szívesen alkalmazzanak sokgyerekeseket, Lehet részmunkaidővel segíteni az anyák munkavállalását Lehet nyugdíj-korkedvezményt adni a sokgyermekeseknek- hisz így tudnak aktív korú gyermekeiknek segíteni az unokáknál Lehet a lakáspolitikát ahhoz igazítani, hogy többgeneráció békés együttélésére alkalmas legyen

17 Igazságosság! Nem lehet jogrendet igazságtalanságra alapozni. A jelen liberális jogrend- szerte a fejlett világban – az individualizmusra alapoz, s akarva, akaratlan igazságtalan, mert hátrányos helyzetbe hozza a családot vállalókat. Tűri, intézményesíti az igazságtalanságot! Kötelességünk a társadalomban aktív vélemény formálóvá válni- szeretettel, de igazságban! Rehabilitálni kell a családot, a társadalom és a gazdaság alapegységét. Nem kegyet kérünk a családosoknak: az őket jogosan megillető járandóságokat! Van megoldás! De az biztos, hogy politikai akarat szükséges hozzá!

18 Fenntartható nyugdíjrendszer

19 Témaválasztás A napi „tűzoltás” mellett elterelődik a figyelem a stratégiai jelentőségű témákról. Régóta tudjuk, hogy a TB –nyugdíjrendszer a demográfiai folyamatok miatt fenntarthatatlan lesz belátható időn belül . Ezért próbálkoztak a magánnyugdíj-pénztárral. Azzal azonban, hogy elvonták a mai nyugdíjasoktól a járulékfedezetet, államadósságot kényszerítettek ki. Visszavonták: de mi legyen helyette?

20 Karácsonyfa vagy oszlop-tuja?
A fejlett országokban a demográfia a gyerekszületések csökkenését, az idősek tovább élését, tehát az elöregedést mutatja... A demográfiai kihívás nagyobb, mint a kommunizmus összedőlése!Lélektani, szociológiai, de főképp gazdasági problémákat okoz! A nyugdíjrendszer közösségi finanszírozása mindenütt probléma!

21 Fejéről a talpára A három kenyér példázata: tisztázni kell, kinek is fizetjük a járulékot? Nem magunknak gyűjtünk! A járulék-befizetések a szülők nyugdíjának fedezetére szolgálnak! Adósságunkat törlesztjük... Számunkra meg gyermekeink fognak törleszteni, hiszen mi „hiteleztünk” nekik, felnevelésük költségeivel. És itt csak a pénzbeli ráfordításokat vettük figyelembe... Ennél többet áldoznak a szülők gyermekeikre!

22 Minden TB-rendszerben!
Probléma csak a felosztó-kirovó rendszerben van? A tőkefedezeti típusú rendszerben is probléma a demográfia! Olyan tömeges megtakarítást, mint amilyet a nyugdíjrendszer produkál, aligha képes néhány gazdag megvásárolni (régen rossz lenne...) Márpedig a nyugdíjfizetés idejében elvileg el kell adni a befektetéseket, pénzre kell váltani!! Az új járulékfizetőké lesz a biztosítóban felhalmozott érték- ha megveszik. Ha nincs kinek eladni, esik a megtakarított vagyon értéke! (Valójában minden érett társadalomban a nyugdíjrendszer felosztó-kirovóvá válik...)

23 Mi a társadalombiztosítás?
Ágazatai: betegség, anyaság, munkahelyi baleset,nyugdíj, munkanélküliség esetére nyújt szolgáltatást Alapelvek: Szolidaritás, (törvényi)kötelező jelleg, állam készfizető kezessége

24 Fogalmak Bruttó kereset: tartalmazza az szja-t és az egyéni járulékokat Nettó kereset: a bruttó kereset , csökkentve az szja-val és az egyéni járulékokkal. Ezzel rendelkezik szabadon a munkavállaló. Járulék-mérték: a bruttó bérnek az a hányada, %-ban kifejezve, amit a munkáltató és a munkavállaló befizet a TB kasszába

25 A nyugdíjjárulék mértéke
Egyéni járulék: 10%,munkáltatói járulék24% összesen: 34% 2010-ben a havi bruttó nemzetgazdasági átlagbér Ft, a nettó Ft. A bruttó bérre vetített 34% Ft összege72 420Ft Ez a nettó bérre vetítve 52%-os járulék –mértéket jelent. Ebből 36%pont fordítódik az öregségi nyugdíjra!

26 A nyugdíjpont fogalma Nemzetközi gyakorlatban a nettó átlagbér jelent egy pontot a nyugdíjrendszer szempontjából. 36% öregségi nyugdíjjárulék 0,36 pontot jelent 40 év szolgálati idő alatt a mindenkori nettó nemzetgazdasági átlagbért kereső munkavállaló 14,4 pontot szerez, amely ennyi (14,4) évi nemzetgazdasági nettó átlagbér összegével egyenlő

27 A pontrendszer szerinti nyugdíj kiszámítása
Az aktív korban megszerzett pontok számát elosztják a nyugdíjba menetel időpontjában várható élettartam éveinek számával. Az így kapott hányados és a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér szorzata a nyugdíjas nyugdíj-járadéka. Példánkban: 14,4 pont osztva 17,5-tel (várható átlagos élettartam, nemek átlagában) = 0, 82 Ez szorozva az nettó átlagbérrel( Ft) = Ft

28 A pontrendszer előnyei
Egyszerű, közérthető, nyomon követhető, könnyen kiszámítható. A munkavállalót visszatartja a fekete munkától, sőt, ösztönzi a magasabb képesítés és így jövedelem megszerzésére. Nem szakad el az aktív munkavállalók jövedelmétől. Biztosított az automatikus valorizáció! A régi és új nyugdíjak közt nincs szakadék. Lehetőség a rugalmas nyugdíjkorhatár alkalmazására.

29 A nyugdíjrendszer finanszírozhatósága
Csak zárt rendszer stabilizálható és finanszírozható ! A zártságot az biztosítja, ha minden leendő nyugdíjas munkavállaló állít maga mögé legalább egy járulék-fizetőt! Kétkeresős modellben egy családnak két gyermeket kell minimálisan vállalnia és fölnevelni a munkaképes korig. Ennek során ráfordításai, költségei vannak: humántőke befektetés!

30 Humántőke ráfordítások
22 év alatt két gyermeket felnevelő és taníttató szülőpár szülőnként 11 évi jövedelmét költi a gyermekekre. Három gyerek felnevelésénél 13,2 évnyit, vagyis 2,2 évnyi jövedelemmel többet. Négy gyerek esetén 14,5 évnyit, vagyis 3,5 évnyivel többet. 1 gyerek esetén 7,3 évnyit, vagyis, 3,7 évnyivel kevesebbet, mint a kétgyermekes szülők. A gyermektelen teljes jövedelmét magára költi. ( Ha a szülőpár 22 évnél rövidebb ideig taníttatja gyermekeit, vagyis hamarabb munkába állítja, akkor a pontszám arányosan kisebb lesz.)

31 Pontszámok differenciálása
Negyven év alatt a nemzeti átlagjövedelmet szerző munkavállaló pontjainak száma 14,4. Ezt akkor kaphatja meg ,ha állított maga mögé járulékfizetőt, azaz, van egy-egy , családonként két gyerek. Három gyermek esetén a pontszámot 2,2 ponttal (+15%) négy gyerek esetén 3,5 ponttal (+24%) indokolt megnövelni. Ha csak egy gyermek van, 3,7 ponttal(-26%) gyermektelenség estén méltányosságból csupán 5,5%-kal (-38%) csökkenne a pontok száma. ( Méltányosságból, hisz egyáltalán nem állított maga mögé járulék-fizetőt.)

32 Jutalmazás-vagy büntetés?
Egyik sem! Igazságos teherelosztás társadalmi méretekben, a ráfordítások elismerése, a természetes szolidaritás alapján.Kényes pont: Van, aki szeretne, de nem lehet gyermeke. Ő büntetésként élheti meg a differenciálást. De ne felejtsük el, neki nincs kiadása –tőkebefektetése!- a gyermekekre, így maga félre tehet tőkét(pénztőkét) a nyugdíjas évekre, biztosítási vagy egyéb konstrukcióban.

33 Bevezetés lehetősége Gyakorlatilag azonnal lehetséges a már most nyugdíjba menőkre is bevezetni. Sőt szükséges is, ha azt akarjuk, hogy mire a nyugdíjrendszer pénzügyileg ellehetetlenülne- amint ez a jelenlegi trendek szerint lenne-, mégis csak legyenek járulék-fizetők. Egyébként, a jelenlegi népességben átlagosan a 2 gyermek megszületett. Tehát a számítások szerint is a mai helyettesítési rátának megfelelő 82% körüli nyugdíjat kapnák azok is, akik a közeljövőben nyugdíjba mennének!!

34 A jelenlegi nyugdíjasok?
Ha azonnal bevezetnénk a rendszert, feszültség alakulna ki a már most nyugdíjban levő és a most nyugdíjba menő szülők között. A sokgyermekesek igazságtalannak éreznék , hogy ők miért nem kapnak többet, a most nyugdíjba menő gyermektelenek meg a pontszám-levonást kifogásolnák. Ezért célszerű a rendszernek egy éves kifutási időt biztosítani. ( 40 év fölött kisebb az esélye, hogy alkalmazkodni tud gyermekvállalással a jogszabályhoz a polgár.) De ettől még be kell vezetni! És nem változtatgatni rajta!!! Az átmeneti idő alatt vegyes rendszer lenne érvényben.

35 Kulcskérdés: a foglalkoztatás
Javaslatunk nem oldja meg az alapkérdést, hogy az embereknek legyen munkahelyük... Ez a kormány gazdaságpolitikájának a függvénye. Komplex intézkedés rendszert jelent, a szociálpolitikától a foglalkoztatás- és vidékfejlesztési politikán át, a lakáspolitikáig. Javaslatunkba beépíthető elem a járulékkedvezmény a nagycsaládosok foglalkoztatása esetén a munkáltatók számára

36