Motorfűrész-kezelő tanfolyam

Az előadások a következő témára: "Motorfűrész-kezelő tanfolyam"— Előadás másolata:

1 Motorfűrész-kezelő tanfolyam
A motorfűrészek kezelése és karbantartása

2 Belső égésű motorok, a motorok működési elve
Diesel öngyulladású motorok Otto vagy szikragyújtású motorok

3 Négyütemű otto motorok Kétütemű otto motorok

4 Négyütemű otto motorok
Négyütemben csak egy a munkavégző, minden második= egy munkafolyamat, négy löket, két főtengelyfordulat Ütemek: Szívás, sűrítés, terjeszkedés, kipufogás

5 Ütemek/1 Szívóütem: A dugattyú a felső holtpontról az alsó holtpont felé halad, a hengertérben és a szívócsőben légritkulás= a karburátoron nagy sebességgel áramló levegő elporlasztja az üzemanyagot. Az elporlasztott tüzelőanyag bejut a hengertérbe és kitölti azt.

6 Ütemek/2 Sűrítés: a dugattyú az alsó holtpontról a felső holtpont felé halad, közben mindkét szelep zárva=a gázkeveréket maga előtt tolva összesűríti. A felső holtponton (8-12 atm. a kompresszió-végnyomás) véget ér a sűrítés, a gázkeveréket elektromos szikrával meggyújtjuk. Az ütem végére egy teljes főtengelyfordulat

7 Ütemek/3 Munkaütem: a begyújtott gázkeverék (25-35 atm., 2500˚C gázhőmérséklet) robbanásszerűen elég= a dugattyú a felső holtpontról az alsó holtpont felé indul és munkát végez. Mindkét szelep zárva van. Másfél főtengelyfordulat az ütem végéig. Az ütem végére a nyomás 3-5 atm., a hőmérséklet ˚C

8 Ütemek/4 Kipufogóütem: a dugattyú az alsó holtpontról a felső holtpont felé indul. A kipufogó szelep kinyitja a kipufogó csatornát, a dugattyú kitolja a hengerből az égésterméket. Az ütem befejezéséig két teljes főtengelyfordulat.

9 A szelepek vezérlése Külön vezérmű végzi a szelepek nyitását-zárását
A szelepek nem a holtpontokon nyitnak-zárnak

10 Kétütemű otto motorok működése
Minden főtengelyfordulatra jut egy munkavégző ütem A dugattyú végzi a vezérlést A forgattyúsház is részt vesz a működési folyamatban

11 Dugattyúvezérlésű motor
A dugattyú mozgása közben a palástjával nyitja-zárja a szívó-átömlő-kipufogó csatornákat

12 Kétütemű otto motor működése 1. ütem
A hengerben: a felfelé mozgó dugattyú elzárja az átömlő majd a kipufogocsatornát, összesűríti a gázkeveréket A forgattyúsházban: szívó hatás következtében friss gázkeveréket szív a forgattyúsházba

13

14 Kétütemű otto motor működése 2. ütem
A hengerben: a felső holtpont előtt elektromos szikra begyújtja a gázkeveréket (előgyújtás 10-30°), amely robbanásszerűen elég A forgattyúsházban: az alsó holtpont felé haladó dugattyú elzárja a szívócsatornát, így térfogatcsökkenést és nyomásnövekedést okoz, elősűríti a gázkeveréket

15 Bevezető Mire jogosít fel a végzettség? Ehhez mindenki ért…
Munkavégzés motorfűrésszel Védőfelszerelések és alkalmazásuk Miért nem hord a favágó sisakot? között 22 halálos baleset munkavégzés közben Mi a teendő sérülés, baleset esetén?

16 Benzinmotoros láncfűrészek
Az egyik legnehezebb fizikai munkát gépesíti a motorfűrész A fadöntés és a darabolás alapgépei Növekvő műszaki színvonal és egy főre jutó teljesítmény, csökkenő nehézségi fok Már a 19. sz.-ban működtek motorfűrészek

17 A motorfűrész-kezelés személyi és tárgyi feltételei
A gép kezelésére vonatkozó szakképesítés Egészséges, józan, kipihent állapot A szakmai és munkavédelmi ismeretek megléte Érvényes orvosi alkalmassági igazolás Jó műszaki állapotú motorfűrész Védőfelszerelések

18 Motorfűrészek elterjedése a fakitermelésben
kcal a napi energiafogyasztás munkavégzés közben Az első motorfűrész Angliában 1878-ban készítették- gőzhajtású volt Kaliforniában 1905-ben benzinmotoros láncfűrész Az első gépek az emberi kar mozgását utánozták

19 Az 1950-es évek világszerte hirtelen fejlődés
Szovjetunió, Svédország között db motorfűrész került használatba Magyarországon ERP, MRP típusú csehszlovák gyártmányú fűrészek Druzsba (már egyszemélyes) később Stihl

20 Motorfűrészek szerkezeti egységeinek fejlődése
Benzinüzemű és villanymotoros fűrészek elterjedése Különleges körülmények között: hidraulikus, pneumatikus (mocsaras területek, víz alatti munka) Kezdetben villanymotoros fűrészek Az első benzinmotoros fűrész az MRP kétszemélyes volt

21 A motorfűrészek motorjának fejlődése
Négyütemű kísérleti jelleggel, egyébként kétütemű motor Kétütemű: azonos hengerűrtartalom mellett 30-40%-al nagyobb LE teljesítm. Kisebb súly Nagyobb üzemanyag-fogyasztás és üzemelési ktsg.

22 LE teljesítmény növelés a fordulatszám és a sűrítési viszony emelése mellett
Kezdetben Druzsba, MRP ford./perc főtengelyfordulat. A mai gépeknél eléri a fordulatot percenként Sűrítési viszonyszám 3.5-5, míg ma 7-8 (a beszívott levegőt hányszorosára sűríti össze, kompresszió) (a beszívott levegő összesűrítése az ütem előtt) Üzemanyag-ellátó berendezés kezdetben úszóházas porlasztók Mai gépek membrános rendszerű Tillotson karburátor tápszivattyúval és szintszabályzóval

23 Tüzelőanyag ellátó berendezés

24 A levegő szűrése korábban fémszita-szűrővel, ma műanyag ill. papír
A fűrészelést végző vezető formája ma már elliptikus alakú, különleges anyagú így szúróvágásra alkalmas A vezető egy darabból, rugóacélból Az orri rész páncélozott vagy terelőkerekes A lánc kezdetben szakítófogas, ma gyalufogas lánc van használatban A lánc és a vezető olajzása kezdetben kézi-olajzó berendezéssel majd fogaskerekes szivattyúval, ma már automatikus működésű membrános ill. csigakerekes olajszivattyú A szállított olaj mennyisége szabályozható

25 Lánchajtókerék egybeépítve a kapcsoló dobbal a mai kapcsolódobra fogaskoszorú
A fogantyúkar a mai gépeken kényelmes, antivibrációs, káros rezgéseket felfogja A kipufogó dob cserélhető betétes hangtompító Láncsebesség 16m/sec

26 Motorfűrészek általános szerkezeti felépítése
Tüzelőanyag-ellátó rendszer Gyújtóberendezés Indítóberendezés Erőátvitel Munkavégző rész Henger a hengerfejjel Forgattyús-hajtómű Forgattyúház

27 Henger-hengerfej Hengerben az üzemanyag elégetése, így nyerünk hasznos munkavégzést A henger-fej a forgattyúházra van felerősítve grafitos-azbeszt tömítéssel Henger belső felülete kemény krómmal ellátva (galvanizálással) A hengerben két átömlő csatorna: egy szívó és egy kipufogó A henger-hengerfej égésterében a gyújtógyertya menetes nyílása Hűtőbordázat a hő elvezetésére Dekompresszor furata a hengerfejben

28 Forgattyú-ház A forgattyú-ház és a főtengely közötti tömítések a csapágyak mellett a főtengelyen (szimering-gyűrű) A ház anyaga könnyűfém ötvözet

29 Forgattyúshajtómű A dugattyú egyenes vonalú mozgását alakítja át forgó mozgássá Felépítése: dugattyú, dugattyúcsap, hajtórúd, forgattyústengely (főtengely), lendkerék

30 Dugattyú/1 A munkaütem alatt a gázkeverék nyomását mozgássá alakítja
A meddő ütemek munkafeladatát elvégezze A hengertől légmentesen elzárja a forgattyúsházat A sűrítés alatt lévő gázból a meleget elvezeti

31 Dugattyú/2 Főbb részei: dugattyúfenék, dugattyúpalást, dugattyúgyűrűk a horonyban, dugattyúcsap, hajtórúd Tűgörgős csapágyazás Seeger-gyűrű (oldalirányú elmozdulás ellen)

32 Forgattústengely vagy főtengely
A hajtókartól kapott energiát veszi át és alakítja forgó mozgássá a dugattyú egyenes vonalú mozgását Lendítőkerék ventillátorral: a motor egyenletes járásának biztosítása a forgattyús hajtómű átsegítése a holtpontokon A ventillátor a hűtést segíti elő Forgattyúház: a motor tartó váza, benne van a forgattyúshajtómű, ide szívja be az üzemanyag-levegő keveréket a dugattyú

33 A motor kenése A kétütemű motorok keverék kenésűek.
Az egymáson csúszó alkatrészek súrlódásának csökkentése az üzemanyagba kevert STIHL vagy más olaj biztosítja 1:40= 1 dl olaj: 4l benzin

34 A motor hűtése A hűtőbordákat mindenféle szennyeződéstől meg kell tisztítani A lendkerékre szerelt ventilátor által termelt levegőáram végzi a hűtést A hűtőbordára került szennyeződés megváltoztatja a könnyűfém bordák hőleadását, a motor túlhevülhet

35 A motor tüzelőanyag ellátó berendezése
A tüzelőanyag-ellátó berendezés feladata az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag tárolása, szállítása és az üzemi viszonyoknak megfelelő üzemanyag-levegő keverék előállítása Részei: tüzelőanyag tartály, tüzelőanyag szűrők, csővezeték, tápszivattyú, karburátor, légszűrő

36 Tüzelőanyag tartály A ventillátor oldali részen helyezkedik el, az üzemeltetéshez szükséges benzin-olaj keverék tárolására szolgál 1 óra folyamatos munkavégzéshez szükséges tüzelőanyagot képes tárolni A záró fedélen szellőztető nyílás van kiképezve, eltömődése esetén a tartály légmentesen lezárul

37 Tüzelőanyag szűrők Feladatuk az üzemanyagban lévő víz és szennyeződés leválasztása A motorfűrészeken két fokozatú szűrést alkalmazunk: a tartályban és a tápszivattyúban, ez utóbbi fémszita szűrő Tisztításuk tiszta benzinben 50 üzemóránként

38 Tápszivattyú A haditechnikából átvett, a repülőgépek üzemanyag-ellátó berendezését használják a motorfűrészekben Tillotson karburátor 3 részből tevődik össze: tápszivattyú, szintszabályzó, porlasztó A tápszivattyú felső részén elhelyezkedő szivattyúmembránt a forgattyúsházban létrejövő nyomásváltozás működteti, amely a tüzelőanyag szállítását végzi Az összeköttetés a forgattyúsház és a tápszivattyú között műanyag vezetékkel ú.n. impulzuscsatornával történik

39 Porlasztó A folyékony tüzelőanyagot szétporlasztja.
A porlasztott tüzelőanyagot megfelelő arányban keveri össze az égéshez szükséges levegővel 1 kg tüzelőanyag elégetéséhez 16 kg levegő szükséges, ellenkező esetben légfeleslegről vagy léghiányról beszélünk amely szegény vagy dús keveréket eredményez

40 A porlasztó

41 Szintszabályzó membrán
A fúvókákhoz áramló üzemanyag mennyiségét a szintszabályzó membrán végzi A szintszabályzó részei: membrán (gumiszövetű), műanyag tűszelep, tűszelep- emelő rugóval, tüzelőanyag kamra A membránt a fúvókákon keresztül érvényesülő szívás valamint a membránt alulról érő atmoszférikus levegő nyomása a keverőtér felé nyomja

42 Szintszabályzó membrán nyitó üteme

43 Szintszabályzó membrán záró üteme

44 Levegőszűrő A légszennyezést szűri ki Gyakran kell tisztítani
Tisztítása tiszta benzinnel vagy nagy nyomású levegővel belülről kifelé történik 1 g por koptató hatására 0.01 mm-el nagyobbodik a hengerátmérő

45 Fordulatszám határoló
A motor túlpörgésénak és az ebből származó meghibásodások megakadályozására szolgál Két típusát ismerjük: indítócsappantyús, golyószelepes

46 Indítócsappantyús: A ventillátor mögé légcsappantyút szereltek, melyet egy rugó feszített a beáramló levegővel szemben Ha a fordulatszám túllépte a gyári értéket, a megnövekedett levegőnyomás elnyomta a légcsappantyút Egy szabályzó rudazaton keresztül elfordította az indítócsappantyút, a motor lefulladt, s visszaállt az eredeti fordulatszám

47 Golyószelepes A porlasztóban van elhelyezve az indítócsappantyú alatt
Hat rá a szintszabályzóban lévő üzemanyag nyomása Fordulatszám növekedésével nő a tápszivattyú által szállított üzemanyag mennyisége és nyomása Maximális fordulatszám elérésekor ez a nyomás egy rugó ellenében elnyomja a golyószelepet, mely kinyitja a porlasztóba vezető nyílást, így többlet üzemanyag keletkezik a porlasztótérbe Ettől a motor lefullad, visszaáll az eredeti fordulatszám

48 Indító berendezés Feladata a főtengelyt forgásba hozni, a ventilátor fedélre van szerelve Kallantyús rendszerű Részei: fogantyú, indítókötél, kötélorsó, gyűrű, 2 db indítókallantyú, rugó Az indító kötél kihúzásával a kötélorsó elfordul a kallantyúkkal, amelyek a centrifugális erő hatására fölemelkednek és beleakadnak a lendítő kerékbe

49 A motorfűrész erőátviteli berendezése
Oldható kapcsolatot létesít a főtengely és a lánckerék között Részei a tengelykapcsoló és a lánchajtó kerék vagy csillagkerék, röpsúlyok visszahúzó rugóval Működése a fordulatszámtól függ Hibái: nem kapcsol ki, nem hajt

50 A motorfűrész lánckenőolaj-ellátó berendezése
Csigakerekes olajszivattyú: csak akkor működik amikor a lánc mozgásba jön Részei: szivattyúház, dugattyú, csigakerék,

51 Erdészeti Biztonsági Szabályzat E.B.SZ.
15/1989 (X.8.) MÉM rend. Előzetes orvosi vizsgálat (a munka megkezdése előtt) Időszakos orvosi vizsgálat (évente) Az EBSZ előírásai az elsősegélynyújtással kapcsolatban (két vagy több fő munkavégzése esetén) Munkaruha, védőruha, EBSZ által előírt védőfölszerelések

52 Motorfűrészes munka során fellépő foglalkozási ártalmak
Helytelen testtartásból származó ártalmak Hő és hideg hatására bekövetkező ártalmak Vibrációs ártalmak Zajártalmak Kullancsveszély Viperamarás

53 A fakitermelés műveletei, a döntés munkarendje
Fakitermelés: döntés, gallyazás, választékolás, darabolás, felkészítés, készletezés Döntés: a döntendő fa felkeresése, a tőátmérő megállapítása, a húzási és a döntési irány megválasztása, munkaakadályok eltávolítása, biztonsági sáv kialakítása, terpeszeltávolítás, hajk elkészítése, döntőfűrészvágás, a dőlő fa irányítása, szakáll levágása

54 Az erdőben és egyéb lakott területen végzett fakitermelési munkára vonatkozó EBSZ előírások
Technológiai utasításban meghatározni Felkészítő és készletező helyek kijelölése 10%-nál nagyobb lejtésű területen az esésvonal irányába dönteni Vágásrend meghatározása a megbontott állomány felé Erősáramú vezeték a famagasság 2x-es famagasságon belül Közút 18. évet betöltött dolgozók fél órát, 21. évet betöltött dolgozók 3 órát dolgozhatnak

55 A fa döntésére vonatkozó EBSZ
A döntésre kerülő fa 2x-es magasságán belül legfeljebb 3 fő munkát végző és 2 fő munkát irányító tartózkodhat Biztonsági terület kialakítása (0.7m 2m r, menekülési út) Amely fák húzási irány nem azonos a döntési iránnyal, irányított döntéssel döntjük Szél: a fa csúcsának kilengése nagyobb mint 50 cm, hőmérséklet -15 C felett, nincs villámlás, látótávolság nem csökken a fa 2x-es hossza alá Fadöntés önállóan legalább két éves tapasztalattal

56 A döntést befolyásoló tényezők
Fafaj A fák mérete, alakja, súlyvonalhelyzete A terep, lejtfok, kitettség Évszak, időjárás, elsősorban szél A fák szövetszerkezete, fahibák, nedvességtartam Az állomány kora, egészségi állapota, Választott munkarendszer A dolgozók szakképzettsége

57 A hajk fogalma, szerepe és méreti előírásai
Hajk: a fának a tervezett döntési irányba való dőlését elősegítő, a fapalást behasadását megakadályozását elősegítő bevágás a fába, részei: hajk alap és hajk tető Méretei: mélysége a tőátmérő 1/10- ¼-e, szöge: 40 fok, Pajeszvágás A törési lépcső az átmérő 1/10-e, A törési léc szélessége 40 cm tőátmérőig az átmérő 1/10-e, cm között 4-6 cm, 80 cm átmérő felett 6-10 cm.

58 Gallyazás és a rá vonatkozó EBSZ előírások
Gallyazás: a fakitermelés azon része, amely során a ledöntött fatörzsről a gallyakat és vízhajtásokat, ágcsonkokat, az 5 cm-nél vékonyabb ágrészeket eltávolítjuk A fa töve felöl kezdjük A lábtól elfelé történő mozdulattal A fatörzs elmozdulása ellen meg kell támasztani a fát U.a.-on fán egyszerre csak egy fő végezhet gallyazást Mindkét lábbal biztonságosan állva kell végezni a munkát A fatörzset a láb közé venni tilos Menni csak álló láncú géppel ill. a fa ellentétes oldalán kell tartani ha jár a lánc Fenyők gallyazása a svéd módszer szerint

59 Álló fa gallyazása Álló fák gallyazás általában vegetációs időn kívül szabad, kivéve zöld nyesés és a nyári viharkárokból eredő sérülések 5 cm vagy az annál vékonyabb átmérőjű ágakat egy vágással a fa palástjának síkjában Az 5 cm-nél vastagabbakat alulról 1/3-g történő elővágással majd fölülről befejező vágással Földről végezve csak a vállmagasságig szabad emelni a gépet Emelőkosárból vagy a fától független létráról motorfűrésszel, a koronában csak kézi fűrész használható

60 Választékolás A gallyazást követő, darabolást megelőző munkaművelete
Meghatározza a ledöntött fa értékét Ismerni kell: a fa méreteit, tulajdonságait, felhasználási körét A fahibákat Az érvényben lévő szabvány méreti és minőségi előírásait Piaci és fafeldolgozói igények Eszközei Alapelvei Főbb erdei választékok: Rönk, kivágás, bányafa, dorongfa, tüzifa

61 Felkészítés Göcsözés Kapcsozás Hasítás kérgezés

62 A darabolás végrehajtása feszültségmentes fán
A darabolást egy síkban hajtjuk végre Darabolás a fa csúcsa felöl kezdjük U.a-on fán egy fő végezhet darabolást Bizonytalan fekvésű fát meg kell támasztani Mindkét lábbal a földön állva kell darabolni, a fára állni tilos A levágott fát elgurítani csak a fűrész vágásrésből való kiemelése után szabad 2 m r körön belül a gépkezelőn kívül senki nem tartózkodhat 15 cm-nél vékonyabb fát kötegelve is szabad vágni

63 Darabolás végrehajtása feszültségi állapotban lévő fán
Feszültségi állapotok: Hidaló fa: a nyomott rostok felül vannak Egy ponton felfekvő fa: a nyomott rostok alul vannak Befeszülő fa: a nyomott rostok oldalt vannak Mindig a nyomott oldalon kezdjük az előfűrészelést

64 A motorfűrész napi karbantartása
Munkakezdés előtti karbantartás: vezetőlemez, lánc felszerelése feszesség beállítása. Tartályok, olajzás ellenőrzése Munka közben : tartályok utántöltése, levegőszűrő tisztítása (indítócsappantyút elzárni), fűrészlánc feszessége, gyalufogak élezése Munka után: lánc megélezése, külső burkolat, a hűtőbordák és a levegőszűrő tisztítása Fűrészlánc olajfürdőbe helyezése

65 Heti vagy 50 órás karbantartási feleadatok
A napi karbantartás + Vezetőlemez karbantartása (kikopott horony helyreállítása, láncbemenet bővítése, terelőkerék zsírzása, sorják eltávolítása) Fűrészlánc: profilbahozó láncélezés, gyalufogak mélységhatároló beállítás Gyújtógyertya ellenőrzése 200 órás karbantartás szakműhelyben

66 Egyszerű vagy munkahelyi láncélezés, profilba hozó láncélezés, eszközei
Alapelv az élezésben: sűrűn élezzünk keveset reszeljünk (2-3 tolás) Láncélezés történhet műhelyben vagy a vágásban Élezés előtt a szennyeződésektől megtisztítjuk és megfeszítjük a láncot Élezési szög 30-35º (50-55º kiegészítő szög) Homlokszög: 86-90º Mélységhatároló beszabályozása Eszközei: kerek és laposreszelő, sablonok, tolómérő, profilba hozó sablon

67 Munkaruha, védőruha, EBSZ által előírt védőfelszerelések
EBSZ által előírt védőfelszerelések: védősisak, védőszemüveg, fültok v. fülvédő, védőkesztyű, orrmerevítővel ellátott csizma, keresztszálszövésű ruha

68 A motorfűrész indítására vonatkozó EBSZ
A motorfűrészek indítása vagy a hátsó fogantyúba való belelépéssel, (földre történő letaposással) vagy a térdünk közé való szorítással A biztonsági távolsága a fűrész 2x-es hossz v. 3m, a fűrész előtt és mögött sem személy sem értéktárgy nem tartózkodhat Indítás előtt ellenőrizni, hogy a motorfűrész üzemeltetésre alkalmas-e Biztonsági berendezések működésének ellenőrzése

69 Az EBSZ előírásai az elsősegélynyújtással kapcsolatban
Két vagy több fő erdészeti munkavégzése esetén, az egyik személynek rendelkeznie kell elsősegélynyújtási szakképesítéssel. A munkahelyen feltöltött mentődoboznak állandóan rendelkezésre kell állni Biztosítani kell a területet A munkát le kell állítani A sérültet azonnal el kell látni Szükség esetén mentők Terepjáró biztosítása A sérült ellátása után: jegyzőkönyv, szemtanuk, eszközök, törési léc, védőfelszerelések

70 A fák súlyvonalhelyzete
Súlypont a testnek az a mértanilag meghatározott helye, amelyre felfüggesztve vagy alátámasztva a test egyensúlyban van

71 Központos súlyvonalú fák döntése
A központos súlyvonalú fák tetszőleges irányba dönthetők, a törési léccel nem kell a dőlést irányítani, annak oldalai párhuzamosak Az alkalmazott döntési technológiát a vágandó fa átmérője határozza meg

72 Kishúzású fák döntése A kishúzású fák dönthetők a húzásuk irányába, ilyenkor a törési léc oldalai párhuzamosak egymással Ha a húzási iránnyal hegyes vagy tompa szöget bezáróan döntünk a törési léc alakja szabálytalan trapéz Ha a döntés a húzási iránnyal ellentétes akkor csak vontató segítségével végezhető

73 Nagyhúzású fák döntése
Mindig a húzás irányába kell dönteni A felszakadás elkerülése érdekében vastagabb fák esetén alkalmazzunk éktámaszt

74 Alapvágás- formák Melléli párhuzamos Hátéli párhuzamos
Melléli legyezeő Hátéli legyező Fordított melléli legyező Fordított hátéli legyező Szúróvágás Kombinált vágásformák: a fenti alapvágásformák valamely két tipusának kombinálása pl.: a melléli legyező és a melléli párhuzamos kombinálása a BILLEGŐ vágás

75

76

77

78

79

80