A konferencia megszervezéséhez és lebonyolításához a támogatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati.

Az előadások a következő témára: "A konferencia megszervezéséhez és lebonyolításához a támogatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati."— Előadás másolata:

1 A konferencia megszervezéséhez és lebonyolításához a támogatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) nyújtotta.

2 INNOVÁCIÓ – OKTATÁS Detrekői Ákos Budapest, 2007. 10. 18.

3 TARTALOM 1. 1. Az innováció fogalma 2. 2. Példák sikeres magyar innovációkra 3. 3. Innovációra érdemes témák 4. 4. Innovációs módszerek 5. 5. Az innováció magyarországi helyzete 6. 6. Innováció és oktatás

4 1. AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA Különböző definíciók léteznek.  Schumpeter (1911):  Termelési tényezők új kombinációja. Öt alapeset:   Új termékek előállítása,   Új eljárások bevezetése,   Új piacok nyitása,   Új beszerzési források meghódítása,   Új szervezet létrehozása.

5 AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA  Akadémiai Kislexikon (1989):   Újítás, megújulás.   A termelésben alkalmazott technika, a gyártási eljárás területén végrehajtott újítás, az új termék kifejlesztése,   a gyártmányszerkezetet megújító változtatás.

6 AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA  Egyszerűsített (2002):  Megújulási, fejlődési, átalakulási folyamat.  Új termékek bevezetése az árú forgalomba:   Ötlet   Termék   Bevezetés.

7  OECD (2005):  Új vagy jelentősen javított termék (árú vagy szolgáltatás) vagy eljárás;  új marketing módszer, vagy új szervezési- szervezeti módszer bevezetése   az üzleti gyakorlatban,   munkahelyi szervezetben   külső kapcsolatokban.  Tendencia:  Bővülő kör. AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA

8 2.1. Példák a múltból  szódavíz,dinamó,  Jedlik Ányos: szódavíz,dinamó,   Bánki Donát - Csonka János: karburátor, négyütemű motor,  geodéziai műszerek,  Oltay Károly: geodéziai műszerek,  hidrogénezési eljárás,  Varga József: hidrogénezési eljárás,  eozinmázas porcelán,  Wartha Vince: eozinmázas porcelán,   Zipernowsky Károly - Déri Miksa - Blátthy Ottó: transzformátor,  C-vitamin.  Szentgyörgyi Albert: C-vitamin. 2. PÉLDÁK SIKERES MAGYAR INNOVÁCIÓKRA Jellemző: közvetlen kapcsolat az iparral.

9 PÉLDÁK SIKERES MAGYAR INNOVÁCIÓKRA 2.2. Példák a jelenből   Heller László – Forgó László: hűtőtorony,  Rubik kocka,  Rubik Ernő: Rubik kocka,  Cavinton,  Szántay Csaba: Cavinton,  ArchiCAD  Bojár Gábor: ArchiCAD  MorphoLogic mesterséges nyelv  Prószéky Gábor: MorphoLogic mesterséges nyelv   Nav N Go navigációs rendszer   Hordozható orvosi műszerek

10 3. INNOVÁCIÓRA ÉRDEMES TÉMÁK 3.1. Hazai áttekintés Forrás: IBM Magyarország - GKIeNET: Innovációs trendek  Területek:   kereskedelem,   szállítás és raktározás,   turizmus,   média és tartalomipar,   gyógyszer és biotechnológia.

11 INNOVÁCIÓRA ÉRDEMES TÉMÁK 3.2. Nemzetközi kitekintés Forrás: az Institute for the Future tavaly megjelent: Science and Technolgy Outlook: 2005-2055 című tanulmánya.  Hat konkrét téma. A témák és jelszavaik:  Nanovilág.  Nanovilág. A passzív tárgyaktól az érzékeny, érzékelő tárgyakig.  Célzatos bio.  Célzatos bio. A kifejlődött élettől a megtervezett életig.  Az egyéniség kiterjesztése.  Az egyéniség kiterjesztése. A behatárolt testtől, erőtől, érzéktől a kiterjesztettig.

12  Matematikai világ.  Matematikai világ. A láthatatlan rendszerektől a láthatókig.  Szenzorok transzformációja.  Szenzorok transzformációja. Az információtól az érzékelés feldolgozásáig.  Könnyűsúlyú infrastruktúrák.  Könnyűsúlyú infrastruktúrák. A központosított hálózatoktól, az rugalmas kisméretű hálózatokig. INNOVÁCIÓRA ÉRDEMES TÉMÁK

13 4. INNOVÁCIÓS MÓDSZEREK  Történelmi fejlődés:   egyénileg dolgozó feltalálók,   nagy innovációt segítő szervezetek,   az innováció demokratizálódása.  Jelenleg együtt létezik a második és a harmadik módszer.  Meghatározó az Internet szerepe.  Nagy innovációs szervezetek (innovációs csúcsok):   egyetemek,   kutató intézeti hálózatok,   vállalati kutatóhelyek.

14  Az innováció demokratizálódásának jellemzői:   ismét megjelennek az okos amatőrök, akik Internet kapcsolatban vannak egymással,   az agyelszívás helyett az agycirkuláció lesz meghatározó,   az oktatás átalakul igény kielégítésre,   számítási kapacitások korlátlanná válnak,   új kutatási nagyhatalmak lépnek színre,   kialakulnak a virtuális közösségek. INNOVÁCIÓS MÓDSZEREK

15  Globális Virtuális Kutatói Közösségek (a tudomány forradalmasítása)  A virtuális kutatói közösségek kapcsán:   kutatás 1.0 (ebben jobb az USA)   kutatás 2.0 (új lehetőségek) különbsége.

16  Példák a kutatás 2.0 által nyújtott, eddig nem létező lehetőségeire:   a korábban el nem érhető komplexitás (például a klímaváltozás vizsgálatában),   a pontos előrejelzések (például a cunami létrejöttében),   a kutatás jövőbeli útjainak meghatározása (például a fúziós reaktorok esetén),   etikai konfliktusok elkerülése (például biológiai kísérletek virtuális elvégzése a tényleges kísérletek helyett). INNOVÁCIÓS MÓDSZEREK

17 5. AZ INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGI HELYZETE 5.1. Szervezetek  Központi irányítás:  Gazdasági és Közlekedési Minisztérium  Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal www.nkth.gov.huwww.nkth.gov.hu  Kutatási szervezetek:  egyetemek,  a Magyar Tudományos Akadémia kutató intézetei,  vállalati kutatóhelyek www.nkth.gov.hu

18 AZ INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGI HELYZETE AZ INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGI HELYZETE  Társadalmi támogatás:  Magyar Innovációs Szövetség  Kapcsolódó szervezetek:  Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,  Ipari parkok,  Magyar Szabadalmi Hivatal. www.innovacio.hu

19 5.2. Finanszírozás Forrás: Központi Statisztikai Hivatal  Kutatás fejlesztés 2006  GDP 1.0%-  Ráfordítás: 238 MRD Ft, a GDP 1.0%-a  GDP 1, 8 %  EU-átlag: GDP 1, 8 % (Ciprus 0,4% - Svédország 3,9%)  3,0 %  Lisszaboni óhaj: 3,0 % AZ INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGI HELYZETE

20  Összetétel:   62,9% költségvetés,   37,1% vállalati (európai átlag 54,9%)  Kutatással foglakozók száma:   50 411 fő, a foglalkoztatottak 0,6%-a   EU-átlag: 1,0%.

21 AZ INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGI HELYZETE  Finanszírozási lehetőségek:   Költségvetés,   Pályázatok:  EU pályázatok,  NKTH pályázatok,  Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai

22 6. INNOVÁCÓ ÉS AZ OKTATÁS  Az ötletek forrása: Kiművelt, gondolkodó emberfők.  Oktatás jelentősége: különös tekintettel a műszaki, természettudományos oktatásra,  Részletek nélkül:  Európai Oktatási Térbe illeszkedő,  megfelelően irányított,  megfelelően finanszírozott alap, közép és felsőfokú oktatás.

23 INNOVÁCÓ ÉS AZ OKTATÁS  Az oktatásban is változtatás szükséges.  Mai helyzet:   előre meghatározott tananyag közlése,   viszonylag kevés tanulói aktivitás   elméleti túlsúly szinte minden szinten.

24 INNOVÁCÓ ÉS AZ OKTATÁS  Kívánatos:   a feladat megoldáshoz keresni az ismereteket,   növelni a hallgatói aktivitást (Internet)   gyakorlatibb tananyagok kialakítása.   új oktatási technológiák felhasználása. Kihívás a tanároknak.