Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Megújulás, esély, fenntarthatóság

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Őrség Határok Nélkül Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 9 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Őrség Határok Nélkül Egyesület területe 49 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 22,627 fő, a városokban élő lakosok száma 10,172 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 22,627 49 2 17 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Szentgotthárd 8,939 fő 1,233 fő 1,007 fő 933 fő Őriszentpéter Rédics Csörötnek Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 15 18 1 1 Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 19 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 23 Őrség Határok Nélkül Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,116,768 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Őrség Határok Nélkül Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪363,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪4▪4▪540,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪5▪5▪1,116,768 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪150,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪4▪4▪137,506 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪5▪5▪217,960 ▪Leader képzés▪3▪3▪100,000 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪85,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪30,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt▪2▪2 ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪25,000

5 Őrség Határok Nélkül Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térségben nincs elegendő munkahely, a meglévő munkahelyek jelentős része olyan nagyobb vállalatokhoz kötődnek, amelyeknek térségi gazdaságfejlesztő hatásuk (pl. alvállalkozók, szolgáltatók, egyéb partnerek) nem jelentős, elsősorban a munkahelyek biztosítása miatt fontosak. Így összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. A térség egészére a lakosság fogyása és fokozatos elöregedése jellemző. ▪A foglalkoztató vállalkozások fejlesztése. Az Őrség Határok Nélkül térség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználatlanok. Léteznek helyi termékek, de piaci megjelenésük nem megfelelő. A szlovén és az osztrák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is további lehetőségek rejlenek. Néhány településen az iparfejlesztés, a régió ipari centrumaihoz történő szorosabb kapcsolódás reális esélyeket és lehetőségeket kínál. Kiegészítve a közösségi színterek korszerű kialakításával, a természeti és kulturális értékek megőrzésével és a lakosság képzésével együttesen eredményezik az életminőség javulását.

6 Az Őrség Határok Nélkül térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának célja, hogy a megfogalmazott proiritásokhoz tartozó, a térség adottságaihoz illeszkedő intézkedések megvalósításával, az itt élők számára egyenlő esélyeket teremtsen a kor követelményeihez igazodó életminőség biztosításához. A program fontos eleme a térség kivételes adottságú természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás, amelyhez a kulturális értékek megőrzése és az évszázados munkakultúra fejlesztése szorosan kapcsolódik. A stratégia célkitűzése, hogy a térség értékeiből kialakított programok bemutathatóvá és megismerhetővé váljanak minden érdeklődő számára, különösen a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek részére. Olyan imázs megteremtése a cél, amely az Őrség Határok Nélkül térséget, mint az ember és a természet harmónikus együttélésének egyik utolsóként fennmaradt mintatérségét jeleníti meg a globalizálódó magyar és európai környezetben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Őrség Határok Nélkül Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Történelmi öröksége, hogy évtizedekig el volt zárva határon-átnyúló kulturális és gazdasági környezetétől. A térségben szlovén és német nemzetiségű lakosság is él őrizve sajátos kultúráját, identitását. Az egész térség értékes természeti területen található,jelentős része nemzeti park (Őrségi Nemzeti Park), helyi és Natura 2000-es védelem alatt álló területek találhatók. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek, kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Szentgotthárd,mikrotérségi központjai Őriszentpéter,Csesztreg,Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával,és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal,valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Ugyanakkor a térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra, erőteljes az elvándorlás és a népesség elöregedése.Ezeken a településeken alig található aktív vállalkozás. A térség aprófalvainak lakossága a fent említett mikrokörzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül Lentiben valamint a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség az elhelyezkedésre. A térség szinte valamennyi településén prioritásként kezelik a turizmus fejlesztését.Az ökoturizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak, amelynek alapja a rendkívül értékes, nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet. Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott, második legjobbnak pedig a Lenti térséget tartotta a bíráló bizottság. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének. További turisztikai erősség a térségben található szentgotthárdi termálpark, és a térséggel közvetlen határos lenti gyógyfürdő. A térség és a két turisztikai centrum kapcsolata egymás szolgáltatásainak közös kínálata és fejlesztése még számos lehetőséget rejt magában. A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabbak a Hétrét ország, amely gyakorlatilag az egész térségre kiterjeszthető, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok. Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Történelmi öröksége, hogy évtizedekig el volt zárva határon-átnyúló kulturális és gazdasági környezetétől. A térségben szlovén és német nemzetiségű lakosság is él őrizve sajátos kultúráját, identitását. Az egész térség értékes természeti területen található,jelentős része nemzeti park (Őrségi Nemzeti Park), helyi és Natura 2000-es védelem alatt álló területek találhatók. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek, kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Szentgotthárd,mikrotérségi központjai Őriszentpéter,Csesztreg,Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával,és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal,valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Ugyanakkor a térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra, erőteljes az elvándorlás és a népesség elöregedése.Ezeken a településeken alig található aktív vállalkozás. A térség aprófalvainak lakossága a fent említett mikrokörzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül Lentiben valamint a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség az elhelyezkedésre. A térség szinte valamennyi településén prioritásként kezelik a turizmus fejlesztését.Az ökoturizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak, amelynek alapja a rendkívül értékes, nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet. Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott, második legjobbnak pedig a Lenti térséget tartotta a bíráló bizottság. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének. További turisztikai erősség a térségben található szentgotthárdi termálpark, és a térséggel közvetlen határos lenti gyógyfürdő. A térség és a két turisztikai centrum kapcsolata egymás szolgáltatásainak közös kínálata és fejlesztése még számos lehetőséget rejt magában. A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabbak a Hétrét ország, amely gyakorlatilag az egész térségre kiterjeszthető, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 A térségben megtalálhatóak a népi mesterségeket végző vállalkozások, civil szervezetek (fazekasság,kópickötés,fafaragás), élő néphagyományok (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságok (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek). Az Őrség Határok Nélkül térségbe látogatók szelíd dombok között változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat, a tájba simuló szeres és szórvány településeket találhatnak, amelyek haranglábaikkal, árpádkori templomaikkal, népi építészetükkel őrzik az ember és táj harmóniáját. Az itt élők és az ide látogatók együttes feladata és lehetősége egyben, hogy megőrizzék az élhető világnak ezt a szigetét,ahol egymásra talált az ember és a természet. A térségben megtalálhatóak a népi mesterségeket végző vállalkozások, civil szervezetek (fazekasság,kópickötés,fafaragás), élő néphagyományok (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságok (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek). Az Őrség Határok Nélkül térségbe látogatók szelíd dombok között változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat, a tájba simuló szeres és szórvány településeket találhatnak, amelyek haranglábaikkal, árpádkori templomaikkal, népi építészetükkel őrzik az ember és táj harmóniáját. Az itt élők és az ide látogatók együttes feladata és lehetősége egyben, hogy megőrizzék az élhető világnak ezt a szigetét,ahol egymásra talált az ember és a természet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A térségben található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része. A nemzeti park védett környezetében csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, ugyanakkor a természet állapotának megőrzéséről az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik. A területen kiemelkedő jelentőségű Natura 2000 területek,védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatóak. Táji sajátosság a számos védett természeti értéket hordozó kaszáló gyümölcsösök, és az országban egyedülálló tőzegmoha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe.A Rába és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett, Natura 2000 terület. A vízfolyások közül a Rába szennyezése jelentős, amely azonban elsősorban osztrák területről érkezik. Az Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-völgy hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Éghajlata nedves szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 650-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre. Legjelentősebb folyója a Rába, mely nagy folyóink közül egyedül őrizte meg szabályozatlan medrét. Másik jelentős vízfolyás a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget. A harmadik jelentős folyója pedig a Kerka, mely sok ritka szitakötőnek és kérészeknek ad otthont. A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a mészkerülő erdeifenyvesek, melynek jellemző növényei a boróka, a szőrös nyír, a korpafüvek, csaknem valamennyi körtike fajunk, a fekete- és vörös áfonya. A gyertyános- tölgyesek, bükkösök jellemző virága a helyenként tömeges kakasmandikó és a ciklámen. A patakokat égerligetek kísérik, a ritka struccharaszttal. Fellelhetők még a nyíres, csarabos fenyérek is. Az erdei utak mentén gyakran találkozhatunk a rózsaszín virágú henyeboroszlánnal. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai, a tőzegmohás lápok, láprétek, melyek jellegzetes rovaremésztő növényeknek nyújtanak élőhelyet. A Kerka-völgy jellegzetes növénye a kockás- és sárgaliliom, tőzike. A térségre a mozaikos tájszerkezet jellemző, amelyben a nagyobb kiterjedésű erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. A térségben található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része. A nemzeti park védett környezetében csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, ugyanakkor a természet állapotának megőrzéséről az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik. A területen kiemelkedő jelentőségű Natura 2000 területek,védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatóak. Táji sajátosság a számos védett természeti értéket hordozó kaszáló gyümölcsösök, és az országban egyedülálló tőzegmoha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe.A Rába és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett, Natura 2000 terület. A vízfolyások közül a Rába szennyezése jelentős, amely azonban elsősorban osztrák területről érkezik. Az Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-völgy hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Éghajlata nedves szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 650-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre. Legjelentősebb folyója a Rába, mely nagy folyóink közül egyedül őrizte meg szabályozatlan medrét. Másik jelentős vízfolyás a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget. A harmadik jelentős folyója pedig a Kerka, mely sok ritka szitakötőnek és kérészeknek ad otthont. A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a mészkerülő erdeifenyvesek, melynek jellemző növényei a boróka, a szőrös nyír, a korpafüvek, csaknem valamennyi körtike fajunk, a fekete- és vörös áfonya. A gyertyános- tölgyesek, bükkösök jellemző virága a helyenként tömeges kakasmandikó és a ciklámen. A patakokat égerligetek kísérik, a ritka struccharaszttal. Fellelhetők még a nyíres, csarabos fenyérek is. Az erdei utak mentén gyakran találkozhatunk a rózsaszín virágú henyeboroszlánnal. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai, a tőzegmohás lápok, láprétek, melyek jellegzetes rovaremésztő növényeknek nyújtanak élőhelyet. A Kerka-völgy jellegzetes növénye a kockás- és sárgaliliom, tőzike. A térségre a mozaikos tájszerkezet jellemző, amelyben a nagyobb kiterjedésű erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 Jellemző az aprófalvas településszerkezet, az Őrség sajátossága a "szeres", a Vend vidék sajátossága a "szórvány" településszerkezet. Talajtani szempontból leginkább a kötött, erdőtalajok a jellemzőek. A levegő tiszta, a környezet alapvetően zajmentes, rekreációs célokra kitűnően alkalmas. Jelentős része erdővel borított, a faanyagot elsődleges, másodlagos faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. A lakossági hulladékkezelés tekintetében részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések egy része szennyvízcsatornával ellátott, de a legtöbb kistelepülésen ez a probléma még megoldatlan. Jellemző az aprófalvas településszerkezet, az Őrség sajátossága a "szeres", a Vend vidék sajátossága a "szórvány" településszerkezet. Talajtani szempontból leginkább a kötött, erdőtalajok a jellemzőek. A levegő tiszta, a környezet alapvetően zajmentes, rekreációs célokra kitűnően alkalmas. Jelentős része erdővel borított, a faanyagot elsődleges, másodlagos faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. A lakossági hulladékkezelés tekintetében részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések egy része szennyvízcsatornával ellátott, de a legtöbb kistelepülésen ez a probléma még megoldatlan. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 Az Őrség Határok Nélkül térségében 17 hátrányos helyzetű település található, amelyek a 240/2006 Kormányrendelet hatálya alá tartoznak. A 17 településből 13 a lenti, egy az őriszentpéteri míg a fennmaradó 3 a szentgotthárdi kistérségbe tartozik. Közös jellemzőjük az infrastrukturális elmaradottság, egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. A települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak hátrányos helyzetű csoportok képviselői: romák, idősek, tartós munkanélküliek. Ezeken a településeken erőteljesebben jelennek meg a funkció nélküli ingatlanok, hiányoznak a foglalkoztató vállalkozások. Kedvezőtlen képet mutat a népesség iskolai végzettsége, az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%). A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva (Szentgotthárdi, Őriszentpéteri és a Lenti kistérségek). Kilenc településen egyáltalán nincs civil élet, míg a többieken összesen 16 bejegyzett szervezet van, melyek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat - tűzoltó és polgárőr egyesületek - látnak el. A szociális szolgáltatások iránt nagy igény jelentkezik, ugyanakkor ezek csak korlátozottan állnak rendelkezésre a hátrányos helyzetű településeken. A vállalkozások száma elmarad a többi településétől, ugyanakkor megfigyelhető, hogy gyakran a hátrányos helyzetű településen telephellyel rendelkező vállalkozás is más településen lakó munkavállalókat alkalmaz. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hátrányos településeken nagy számban élő tartós munkanélküli lakói, egyéb hátrányos (etnikai, képzettség, életkor, egészségügyi, szociális stb.) csoportokhoz is tartoznak. A munkaerőpiacról régóta kiszorultak nem állnak mentálisan, és képességeik alapján sem készen az azonnali munkavállalásra. Számukra komplex munkaerőpiaci integrációs-reintegrációs programok megvalósítása jelenthet megoldást a munka világába való bekerüléshez. Az Őrség Határok Nélkül térségében 17 hátrányos helyzetű település található, amelyek a 240/2006 Kormányrendelet hatálya alá tartoznak. A 17 településből 13 a lenti, egy az őriszentpéteri míg a fennmaradó 3 a szentgotthárdi kistérségbe tartozik. Közös jellemzőjük az infrastrukturális elmaradottság, egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. A települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak hátrányos helyzetű csoportok képviselői: romák, idősek, tartós munkanélküliek. Ezeken a településeken erőteljesebben jelennek meg a funkció nélküli ingatlanok, hiányoznak a foglalkoztató vállalkozások. Kedvezőtlen képet mutat a népesség iskolai végzettsége, az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%). A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva (Szentgotthárdi, Őriszentpéteri és a Lenti kistérségek). Kilenc településen egyáltalán nincs civil élet, míg a többieken összesen 16 bejegyzett szervezet van, melyek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat - tűzoltó és polgárőr egyesületek - látnak el. A szociális szolgáltatások iránt nagy igény jelentkezik, ugyanakkor ezek csak korlátozottan állnak rendelkezésre a hátrányos helyzetű településeken. A vállalkozások száma elmarad a többi településétől, ugyanakkor megfigyelhető, hogy gyakran a hátrányos helyzetű településen telephellyel rendelkező vállalkozás is más településen lakó munkavállalókat alkalmaz. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hátrányos településeken nagy számban élő tartós munkanélküli lakói, egyéb hátrányos (etnikai, képzettség, életkor, egészségügyi, szociális stb.) csoportokhoz is tartoznak. A munkaerőpiacról régóta kiszorultak nem állnak mentálisan, és képességeik alapján sem készen az azonnali munkavállalásra. Számukra komplex munkaerőpiaci integrációs-reintegrációs programok megvalósítása jelenthet megoldást a munka világába való bekerüléshez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 A hátrányos helyzetű településekre is jellemző ugyanakkor, hogy szép természeti környezetben találhatóak, sajátos néprajzi, kézműves és kulturális hagyományokkal rendelkeznek. Többségüket szívesen látogatják jelenleg is a turisták, azonban jellemzően kevés az olyan szolgáltatás, amely a turistákat költésre és huzamosabb tartózkodásra ösztönözné, ezért gyakran csak rövid kirándulásokat tesznek ezeken a településeken és környékükön. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 11% 12% 22% 8% 4% 15% 13% 0% 11% 4%

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 41%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 6% 41% 10% 5% 6% 3% 2% 22% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.7%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.7% ▪Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont

19 A térség jellegzetessége, hogy megyeszékhelyektől, nagyvárosoktól távol található, alapvetően aprófalvas településekből áll, amelyekről a munkavállalók nehezen tudnak a közösségi közlekedés eszközeivel eljutni a Vas és Zala megyei foglalkoztatási központokba. Ezért a munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot. Ugyanakkor további jellegzetesség, hogy a térségen belül komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. Szentgotthárd és Csesztreg a két legnagyobb térségi foglalkoztató település. A két foglalkoztatási központhoz közelebbi településeken általában kisebb a munkanélküliseg, mint a minden tekintetben távoli kistelepüléseken. A munkanélküliek egy jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás), amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magas munkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. Ezért a hatékony szakképzés és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét biztosító felnőttképzés szerepe meghatározó a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából. A tartós munkanélküliek jelentős része egy, vagy több szempont alapján valamelyik hátrányos helyzetű csoporthoz is tartozik egyben. Ezek az emberek olyan komplex mentális-szociális- és készség problémákkal küzd, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi azonnali munkavállalásukat a munkaerőpiacon. Számukra egyrészt komplex reintegrációs programok szervezésével lehet esélyt teremteni a jelenlegi vállalkozói struktúra szereplőinél való munkavállalásra. Másrészt a vidékfejlesztési program súlypontját képező helyi termékek és szolgáltatások támogatása révén megerősödő helyi mikrovállalkozások új munkahelyeremtő hatása révén kerülhetnek vissza a munka világába. A térség szinte minden települése a turizmust jelölte meg a fejlődés egyik fő irányának. A szállásadás és vendéglátás, tehát a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szektor mindössze a 5%-os foglalkoztatási súlya jelzi az itt rejlő tartalékokat. A térség jellegzetessége, hogy megyeszékhelyektől, nagyvárosoktól távol található, alapvetően aprófalvas településekből áll, amelyekről a munkavállalók nehezen tudnak a közösségi közlekedés eszközeivel eljutni a Vas és Zala megyei foglalkoztatási központokba. Ezért a munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot. Ugyanakkor további jellegzetesség, hogy a térségen belül komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. Szentgotthárd és Csesztreg a két legnagyobb térségi foglalkoztató település. A két foglalkoztatási központhoz közelebbi településeken általában kisebb a munkanélküliseg, mint a minden tekintetben távoli kistelepüléseken. A munkanélküliek egy jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás), amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magas munkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. Ezért a hatékony szakképzés és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét biztosító felnőttképzés szerepe meghatározó a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából. A tartós munkanélküliek jelentős része egy, vagy több szempont alapján valamelyik hátrányos helyzetű csoporthoz is tartozik egyben. Ezek az emberek olyan komplex mentális-szociális- és készség problémákkal küzd, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi azonnali munkavállalásukat a munkaerőpiacon. Számukra egyrészt komplex reintegrációs programok szervezésével lehet esélyt teremteni a jelenlegi vállalkozói struktúra szereplőinél való munkavállalásra. Másrészt a vidékfejlesztési program súlypontját képező helyi termékek és szolgáltatások támogatása révén megerősödő helyi mikrovállalkozások új munkahelyeremtő hatása révén kerülhetnek vissza a munka világába. A térség szinte minden települése a turizmust jelölte meg a fejlődés egyik fő irányának. A szállásadás és vendéglátás, tehát a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szektor mindössze a 5%-os foglalkoztatási súlya jelzi az itt rejlő tartalékokat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az 5%-nak a jelentős része is vélhetően a vendéglátáshoz kötődik, így a szállásadásban foglalkoztatottak száma alig kimutatható. A térségben az erősen domináló falusi turizmus mellett nagyon elmarad a kereskedelmi szálláshelyek, szállodák jelenléte. Fontos jelezni, hogy a határmentiségből adódóan jelen van a szlovén és osztrák területen történő rendszeres és alkalmi munkavállalás. Ennek mértéke nehezen megállapítható, de számos településen a lakosság körében érzékelhető és a jövőben várhatóan tovább erősödő tendenciát jelent. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az 5%-nak a jelentős része is vélhetően a vendéglátáshoz kötődik, így a szállásadásban foglalkoztatottak száma alig kimutatható. A térségben az erősen domináló falusi turizmus mellett nagyon elmarad a kereskedelmi szálláshelyek, szállodák jelenléte. Fontos jelezni, hogy a határmentiségből adódóan jelen van a szlovén és osztrák területen történő rendszeres és alkalmi munkavállalás. Ennek mértéke nehezen megállapítható, de számos településen a lakosság körében érzékelhető és a jövőben várhatóan tovább erősödő tendenciát jelent. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Szentgotthárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 6 db 2,047 fő 23% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪755 ▪438 ▪220 ▪167 ▪110 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Szentgotthárd ▪Csesztreg ▪Szentgotthárd ▪Csesztreg ▪Szentgotthárd Főtevékenység ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása ▪2710 Vas, acél, vasötvözet- alapanyag gyártása ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) Név ▪GM Motors Powertrain Kft. ▪Hoffmann Carbon Kft. ▪Arcelor Hungária Kft. ▪Fermat Hungária kft. ▪Vossen Hungária Kft. 1 2 3 4 5

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪110 ▪72 ▪70 ▪60 ▪45 ▪Szentgotthárd ▪Rönök ▪Szentgotthárd ▪Őriszentpéter ▪6340 Szállítmányozás ▪5530 Étkezőhelyi vendéglátás ▪2010 Fűrészárugyártás ▪0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás ▪1930 Lábbeligyártás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪FOCUS-On Kft. Név ▪VIBEBA Kft. ▪Szombathelyi Erdészeti Zrt. ▪Asso Kft. ▪Gotthárd Therm Kft. 6 7 8 9 10

24 Az Őrség határok Nélkül térségben eltérő adottságok és lehetőségek között tevékenykednek a térség nagyvállalatai, amelyek jellemzően a feldolgozóipar területén működő multinacionális cégek, vagy beszállítóik és a térség többi egyéni, mikro- és kisvállalkozása, akik a 49 település többségében a helyi termékek és szolgáltatások nyújtását végzik. A két vállalkozói csoport között szinte nincs semmiféle üzleti kapcsolat. Vidékfejlesztési szempontból a mikro- és kisvállalkozások szerepe a meghatározó, foglalkoztatási szempontból a térségi közepes és nagyvállalatok dominálnak. Az Őrség Határok Nélkül térség vállalkozásai közül foglalkoztatási tekintetben meghatározóak tehát a külföldi tulajdonban lévő, közepes és nagyvállalatok. Ez néhány vállalkozást jelent ugyan, de összesen mintegy 2000 munkahelyet biztosítanak. Ezek a térségi nagyvállalatok két településen Szentgotthárdon és Csesztregen találhatóak. Profiljuk a feldolgozó ipar területén jelentkezik, az autóalkatrész gyártás, a fémmegmunkálás, a textilipar, a GM-hez kapcsolódó logisztikai szolgáltatás területén tevékenykednek. A vállalkozások foglalkoztatási szempontból kialakított következő csoportját a 20-100 fő közötti munkáltatók jelentik, amelyek további feldolgozó ipari cégek mellett, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, turisztika és a szállásadás területén jelennek meg. A térségben Szentgotthárd, Csesztreg mellett Őriszentpéteren, és Rönökön találhatók ezek. Mintegy tucatnyi vállalkozásról van szó, amelyek jellemzőn magyar tulajdonban vannak, helyi vállalkozók működtetik őket. A zalai területeken jellemző, hogy a vállalkozás székhelye Lenti, de tevékenységét valamely kistelepülésen végzi, jó példa erre Gosztola. A rekreációs és wellness célú turizmus egyik központja, ugyanakkor gosztolai székhellyel nincs bejegyzett vállalkozás szállodai szolgáltatások nyújtására. A foglalkoztató vállalkozások legnagyobb csoportját a 20 fő alatti vállalkozások adják. Ezekben a gazdasági, pénzügyi szolgáltatók mellett, a települési szolgáltatásokat végző vállalkozások, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari cégek is képviselve vannak. Ugyanakkor a vendéglátás, kereskedelem, szállásadás és más turisztikai szolgáltatások is itt jelennek meg. Az Őrség határok Nélkül térségben eltérő adottságok és lehetőségek között tevékenykednek a térség nagyvállalatai, amelyek jellemzően a feldolgozóipar területén működő multinacionális cégek, vagy beszállítóik és a térség többi egyéni, mikro- és kisvállalkozása, akik a 49 település többségében a helyi termékek és szolgáltatások nyújtását végzik. A két vállalkozói csoport között szinte nincs semmiféle üzleti kapcsolat. Vidékfejlesztési szempontból a mikro- és kisvállalkozások szerepe a meghatározó, foglalkoztatási szempontból a térségi közepes és nagyvállalatok dominálnak. Az Őrség Határok Nélkül térség vállalkozásai közül foglalkoztatási tekintetben meghatározóak tehát a külföldi tulajdonban lévő, közepes és nagyvállalatok. Ez néhány vállalkozást jelent ugyan, de összesen mintegy 2000 munkahelyet biztosítanak. Ezek a térségi nagyvállalatok két településen Szentgotthárdon és Csesztregen találhatóak. Profiljuk a feldolgozó ipar területén jelentkezik, az autóalkatrész gyártás, a fémmegmunkálás, a textilipar, a GM-hez kapcsolódó logisztikai szolgáltatás területén tevékenykednek. A vállalkozások foglalkoztatási szempontból kialakított következő csoportját a 20-100 fő közötti munkáltatók jelentik, amelyek további feldolgozó ipari cégek mellett, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, turisztika és a szállásadás területén jelennek meg. A térségben Szentgotthárd, Csesztreg mellett Őriszentpéteren, és Rönökön találhatók ezek. Mintegy tucatnyi vállalkozásról van szó, amelyek jellemzőn magyar tulajdonban vannak, helyi vállalkozók működtetik őket. A zalai területeken jellemző, hogy a vállalkozás székhelye Lenti, de tevékenységét valamely kistelepülésen végzi, jó példa erre Gosztola. A rekreációs és wellness célú turizmus egyik központja, ugyanakkor gosztolai székhellyel nincs bejegyzett vállalkozás szállodai szolgáltatások nyújtására. A foglalkoztató vállalkozások legnagyobb csoportját a 20 fő alatti vállalkozások adják. Ezekben a gazdasági, pénzügyi szolgáltatók mellett, a települési szolgáltatásokat végző vállalkozások, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari cégek is képviselve vannak. Ugyanakkor a vendéglátás, kereskedelem, szállásadás és más turisztikai szolgáltatások is itt jelennek meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 A térségben a vidékfejlesztési szempontból leginkább érintett célcsoport, tehát a falvakban tevékenykedő turisztikai, élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szinte teljes egészében ide tartoznak. A vidékfejlesztési stratégiában kialakítandó turisztikai és helyi termék fejlesztési intézkedések elsősorban őket érinti. A mikrotérségi központokban emellett jelentős foglalkoztatók az önkormányzatok, körjegyzőségek. A térség három foglalkoztatási központján (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Csesztreg) kívül Lenti, Körmend biztosít munkalehetőségeket a térség lakóinak Magyarországon. Ugyanakkor a határmenti elhelyezkedésnek köszönhetően lényeges a szlovén, osztrák munkavállalás szerepe. A külföldi határmenti munkavállalás mértéke csak részben ismert, sokan ideiglenesen vállalnak alkalmi munkákat a szomszédos országokban. A térségben a vidékfejlesztési szempontból leginkább érintett célcsoport, tehát a falvakban tevékenykedő turisztikai, élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szinte teljes egészében ide tartoznak. A vidékfejlesztési stratégiában kialakítandó turisztikai és helyi termék fejlesztési intézkedések elsősorban őket érinti. A mikrotérségi központokban emellett jelentős foglalkoztatók az önkormányzatok, körjegyzőségek. A térség három foglalkoztatási központján (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Csesztreg) kívül Lenti, Körmend biztosít munkalehetőségeket a térség lakóinak Magyarországon. Ugyanakkor a határmenti elhelyezkedésnek köszönhetően lényeges a szlovén, osztrák munkavállalás szerepe. A külföldi határmenti munkavállalás mértéke csak részben ismert, sokan ideiglenesen vállalnak alkalmi munkákat a szomszédos országokban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység16 Vallással kapcsolatos tevékenység8 Sporttal kapcsolatos tevékenység26 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység24 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 3 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 17 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 A térségben jelentős számú non-profit szervezet működik. Többségük egy-egy település tekintetében fejti ki tevékenységét, számos szervezet mikrotérségi vagy kistérségi hatással is bír. Az Őrségben a non-profit szervezetek száma a térség lakosságához viszonyítva a régióban a legmagasabb. Vannak olyan települések, ahol a non-profit szervezetek a helyi foglalkoztatásban is jelentős szerepet töltenek be. A szentgotthárdi térségben a Pannon Kapu Kulturális Egyesület a kulturális programok szervezése mellett turisztikai termékfejlesztést, információnyújtást és marketing tevékenységet végez. A Szlovén Vidék Kht. a Rába menti szlovének lakta települések gazdaságfejlesztésével foglalkozik. Szlovének Magyarországi Szövetsége a szlovén lakosság legfontosabb identitás megőrzést támogató szervezete. A Szentgotthárdi Civil Fórum fogja összes a város civil szervezeteit. Az Őrségben az Őri Alapítvány teleházat, rádiót működtet, és térségi turisztikai programok, fesztiválok szervezője. Az Őrvidéki Civil Szövetség a térségi örökség megőrzésében és szervezetek koordinálásában aktív. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület az őrségi kézműves hagyományok megőrzése, oktatása, fejlesztése és bemutatása területén tevékenykedik. A Natúrpark Egyesület a határmenti együttműködések, kulturális gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vállal szerepet. Az Őrségi Vendéglátók és Szállásadók Szövetsége a térség turisztikai szereplőit fogja össze. A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az őrségi mellett a szentgotthárdi és a lenti kistérségekben, tehát a közösség teljes területén térségfejlesztéssel, helyi termékek fejlesztését, foglalkoztatás növelését segítő programok bonyolításával foglalkozik. A zala megyei települések között szintén több aktív non-profit szervezet található, melyek jobbára a mikrotérségi központokban vannak jelen - Rédics(6), Csesztreg (10), Zalabaksa(8), Szentgyörgyvölgy(4). A térségben jelentős számú non-profit szervezet működik. Többségük egy-egy település tekintetében fejti ki tevékenységét, számos szervezet mikrotérségi vagy kistérségi hatással is bír. Az Őrségben a non-profit szervezetek száma a térség lakosságához viszonyítva a régióban a legmagasabb. Vannak olyan települések, ahol a non-profit szervezetek a helyi foglalkoztatásban is jelentős szerepet töltenek be. A szentgotthárdi térségben a Pannon Kapu Kulturális Egyesület a kulturális programok szervezése mellett turisztikai termékfejlesztést, információnyújtást és marketing tevékenységet végez. A Szlovén Vidék Kht. a Rába menti szlovének lakta települések gazdaságfejlesztésével foglalkozik. Szlovének Magyarországi Szövetsége a szlovén lakosság legfontosabb identitás megőrzést támogató szervezete. A Szentgotthárdi Civil Fórum fogja összes a város civil szervezeteit. Az Őrségben az Őri Alapítvány teleházat, rádiót működtet, és térségi turisztikai programok, fesztiválok szervezője. Az Őrvidéki Civil Szövetség a térségi örökség megőrzésében és szervezetek koordinálásában aktív. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület az őrségi kézműves hagyományok megőrzése, oktatása, fejlesztése és bemutatása területén tevékenykedik. A Natúrpark Egyesület a határmenti együttműködések, kulturális gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vállal szerepet. Az Őrségi Vendéglátók és Szállásadók Szövetsége a térség turisztikai szereplőit fogja össze. A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az őrségi mellett a szentgotthárdi és a lenti kistérségekben, tehát a közösség teljes területén térségfejlesztéssel, helyi termékek fejlesztését, foglalkoztatás növelését segítő programok bonyolításával foglalkozik. A zala megyei települések között szintén több aktív non-profit szervezet található, melyek jobbára a mikrotérségi központokban vannak jelen - Rédics(6), Csesztreg (10), Zalabaksa(8), Szentgyörgyvölgy(4). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 Ezek közül térségi hatású szervezetek: Cseszt Regélő Térségfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht., térségfejlesztéssel, foglalkoztatás bővítését segítő programok generálásával, megvalósításával és képzéssel foglalkozik. Góna Szabadidőközpont és Kézilabda Egyesület fő profilja a sporttevékenységek. Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület ifjúsági szervezet, akik tréségükben a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítani Szilvágyért Egyesület: Nemcsak Szilvágyért tevékenykednek, kiemelkedő közösségi programokat szerveznek,több természetvédelemmel foglakozó programban voltak partnerek. Kerka Kulturális Egyesület hagyományőrzés területén végez jelentős munkát. Csesztregi Falubarát Egyesület a település kulturális örökségének őrzésével,közösségi programok szervezésével foglalkozik. "Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért" Közalapítvány az Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport gesztorszervezete. "Barangolók" a Természetért Egyesület a környezetudatos magatartás, egészséges életmód terjesztését tűzte ki céljául Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület közösségfejlesztéssel, civil szervezetek fejlesztésével, képzések szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet Ezek közül térségi hatású szervezetek: Cseszt Regélő Térségfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht., térségfejlesztéssel, foglalkoztatás bővítését segítő programok generálásával, megvalósításával és képzéssel foglalkozik. Góna Szabadidőközpont és Kézilabda Egyesület fő profilja a sporttevékenységek. Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület ifjúsági szervezet, akik tréségükben a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítani Szilvágyért Egyesület: Nemcsak Szilvágyért tevékenykednek, kiemelkedő közösségi programokat szerveznek,több természetvédelemmel foglakozó programban voltak partnerek. Kerka Kulturális Egyesület hagyományőrzés területén végez jelentős munkát. Csesztregi Falubarát Egyesület a település kulturális örökségének őrzésével,közösségi programok szervezésével foglalkozik. "Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért" Közalapítvány az Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport gesztorszervezete. "Barangolók" a Természetért Egyesület a környezetudatos magatartás, egészséges életmód terjesztését tűzte ki céljául Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület közösségfejlesztéssel, civil szervezetek fejlesztésével, képzések szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 591 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 591 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 23,21823,04922,90922,82722,627 -169-140 -82-200

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 2% 3% 63% 24% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 13% 8% 1% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 7% 31% 9% 6% 21% 9% 26% 12% 10% 17%

32 A térségben az elmúlt 5 évben mintegy 3%-kal csökkent a lakosság száma, összesen 591 fővel lett kevesebb a térség lakóinak száma a 2002-2006 közötti időszakban. Az itt élők negyedrésze 59 év feletti, ez magasabb az országos átlagnál és térség fokozott elöregedésére mutató adat. A 15 év alttiak kategóriájiban is az országos átlag alatti népesség arányokat találhatunk, ez szintén az elöregedés várható fokozódó ütemét vetéti előre a következő évtizedekre. Amennyiben az aktív korú (15-59 év közöttiek)lakosság arányát vizsgáljuk, úgy viszont a fenti rendkívül negatív adtokkkal szemben az országos átlagnál némileg kedvezőbb, 63%-os arányt tapasztalunk. Ennek oka abban keresendő, hogy a térség településeinek egy részében a bevándorlások aránya nagyobb az elvándorlásnál. A bevándorlók pedig általában középkorú, vagy idősebb párok esetleg a már nagyobb gyermekekkel. A térségbe történő betelepülésnek két fő oka van. Egyrészt a határon túli, vagy térségi munkavállalási lehetőség. Másrészt az Őrség egyfajta vonzerővel bír, a nagyvárosi rohanás elől menekülni vágyó emberek számára, akik ezért először csak látogatják, aztán hétvégi tartózkodósi helyükké teszik, végül sokan állandó lakóhelyükké választják a térség egy-egy kistelepülését. A helyenkén jelentkező pozitív bevándorlási különbözet azonban egyáltalán nem tudja ellensúlyozni a népesség természetes fogyását. A térségben ugyanakkor a munkahelyek hiánya a fiatalok elvándorlását is eredményezi a vidéki nagyvárosok és a főváros felé. A térség távol esik ezektől a foglalkoztató központoktól, ezért aki döntést hoz a térségen kívüli tartós munkavállalásról, az előbb-utóbb az elköltözést is vállalja. Lakóhely szerint Szentgotthárd és Őriszentpéter két város, amelyben a lakosság 44%-a él. A két városhoz közelebb eső településekről az elmúlt évtizedekben folyamatos térségen belüli elvándorlás volt tapasztalható a két térségi központ irányába. Az utóbbi években ez kiegyenlítetté vált számos esetben a kisebb településekre való visszaköltözés is tapasztalható, elsősorban azokra a településekre, amelyeken az infrastukturális fejlesztések utolérték a központi településeket. Szentgotthárd, Őriszentpéter és Rédics kivételével a térség többi 36 településének mindegyike 1000 fő alatti,az átlagos település nagysága 300-400 fő közötti. A térségben az elmúlt 5 évben mintegy 3%-kal csökkent a lakosság száma, összesen 591 fővel lett kevesebb a térség lakóinak száma a 2002-2006 közötti időszakban. Az itt élők negyedrésze 59 év feletti, ez magasabb az országos átlagnál és térség fokozott elöregedésére mutató adat. A 15 év alttiak kategóriájiban is az országos átlag alatti népesség arányokat találhatunk, ez szintén az elöregedés várható fokozódó ütemét vetéti előre a következő évtizedekre. Amennyiben az aktív korú (15-59 év közöttiek)lakosság arányát vizsgáljuk, úgy viszont a fenti rendkívül negatív adtokkkal szemben az országos átlagnál némileg kedvezőbb, 63%-os arányt tapasztalunk. Ennek oka abban keresendő, hogy a térség településeinek egy részében a bevándorlások aránya nagyobb az elvándorlásnál. A bevándorlók pedig általában középkorú, vagy idősebb párok esetleg a már nagyobb gyermekekkel. A térségbe történő betelepülésnek két fő oka van. Egyrészt a határon túli, vagy térségi munkavállalási lehetőség. Másrészt az Őrség egyfajta vonzerővel bír, a nagyvárosi rohanás elől menekülni vágyó emberek számára, akik ezért először csak látogatják, aztán hétvégi tartózkodósi helyükké teszik, végül sokan állandó lakóhelyükké választják a térség egy-egy kistelepülését. A helyenkén jelentkező pozitív bevándorlási különbözet azonban egyáltalán nem tudja ellensúlyozni a népesség természetes fogyását. A térségben ugyanakkor a munkahelyek hiánya a fiatalok elvándorlását is eredményezi a vidéki nagyvárosok és a főváros felé. A térség távol esik ezektől a foglalkoztató központoktól, ezért aki döntést hoz a térségen kívüli tartós munkavállalásról, az előbb-utóbb az elköltözést is vállalja. Lakóhely szerint Szentgotthárd és Őriszentpéter két város, amelyben a lakosság 44%-a él. A két városhoz közelebb eső településekről az elmúlt évtizedekben folyamatos térségen belüli elvándorlás volt tapasztalható a két térségi központ irányába. Az utóbbi években ez kiegyenlítetté vált számos esetben a kisebb településekre való visszaköltözés is tapasztalható, elsősorban azokra a településekre, amelyeken az infrastukturális fejlesztések utolérték a központi településeket. Szentgotthárd, Őriszentpéter és Rédics kivételével a térség többi 36 településének mindegyike 1000 fő alatti,az átlagos település nagysága 300-400 fő közötti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 Azonban, ha megnézzük, hogy a két város közül Őriszentpéter mindössze 1300 lakosú, és Szentgotthárd falusias városrészein (Farkasfa, Máriáújfalu, Rábatótfalu, Jakabháza, Zsida és Rábafüzes) mintegy 1700 ember él, úgy kijelenthetjük, hogy a térség lakóinak 70%-a kifejezetten falusias környezetben él. A térségben 17 hátrányos helyzetű település található, amelyekben fokozottan figyelhető meg a hátrányos helyzetű csoportok jelenléte. A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva. Azonban, ha megnézzük, hogy a két város közül Őriszentpéter mindössze 1300 lakosú, és Szentgotthárd falusias városrészein (Farkasfa, Máriáújfalu, Rábatótfalu, Jakabháza, Zsida és Rábafüzes) mintegy 1700 ember él, úgy kijelenthetjük, hogy a térség lakóinak 70%-a kifejezetten falusias környezetben él. A térségben 17 hátrányos helyzetű település található, amelyekben fokozottan figyelhető meg a hátrányos helyzetű csoportok jelenléte. A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 15 18 1 47 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 31% 37% 2% 96% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Hulladéklerakó ▪Állati hulladék tároló Mozgatórugó alcsoport

36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 Az Örség Határok Nélkül térség települései az alapinfrastruktúra tekintetében megosztottak. A települések egy része teljes alapinfrastruktúrával ellátott, itt jellemzően az egyéb (oktatás, egészségügy, szabadidő) infrastrukturális elemek is jobban jelen vannak. A települések másik csoportjában az alapinfrastruktúra sem teljes. Jellemző a szennyvízcsatorna hálózat hiánya, de van olyan településrész, ahol nincs vezetékes ivóvízhálózat sem. Általában ezeken a településeken az egyéb települési infrastruktúra is csak részben van jelen, a meglévő épületek állapota rendkívül leromlott. A kisebb településekre jellemző, hogy sok üres ingatlan, telek található rajtuk, amelyek hasznosítása megoldásra vár. Ezek az ingatlanok akár lakóhelyként, akár vállalkozási célból, akár a közösségi szolgáltatások biztosítása érdekében kitűnően kihasználhatóak lehetnek. A településszerkezetből fakadóan sokszor a kisebb településekhez is több kilométeres úthálózat és mezőgazdasági utak tartoznak. A térségben vannak olyan települések, amelyeknek településszerkezete védett, ezek elsősorban az Őrségi Nemzeti Parkban található szeres és szórványtelepülések. A védett épületek, a népi építészet emlékei, a haranglábak és településszerkezeti egységek a térség épített örökségének fontos elemei. A térség oktatási, egészségügyi infrastruktúrája kialakult, de rossz állapotú, felújításra szoruló ingatlanokban és elavult eszközrendszerrel működnek. A térségben pénzügyi gazdaségi szolgáltatásokat, tanácsadásokat végző szervezetek még a városokban sincsenek maradéktalanul jelen. A kisebb településeken pedig gyakorlatilag teljesen hiányoznak. Ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtására kialakított infrastruktúra sem sok helyen áll rendelkezésre. A nagyvárosoktól távoli kis települések lakói gyakorlatilag nem tudnak igénybe venni számos közösségi szolgáltatást. Az Örség Határok Nélkül térség települései az alapinfrastruktúra tekintetében megosztottak. A települések egy része teljes alapinfrastruktúrával ellátott, itt jellemzően az egyéb (oktatás, egészségügy, szabadidő) infrastrukturális elemek is jobban jelen vannak. A települések másik csoportjában az alapinfrastruktúra sem teljes. Jellemző a szennyvízcsatorna hálózat hiánya, de van olyan településrész, ahol nincs vezetékes ivóvízhálózat sem. Általában ezeken a településeken az egyéb települési infrastruktúra is csak részben van jelen, a meglévő épületek állapota rendkívül leromlott. A kisebb településekre jellemző, hogy sok üres ingatlan, telek található rajtuk, amelyek hasznosítása megoldásra vár. Ezek az ingatlanok akár lakóhelyként, akár vállalkozási célból, akár a közösségi szolgáltatások biztosítása érdekében kitűnően kihasználhatóak lehetnek. A településszerkezetből fakadóan sokszor a kisebb településekhez is több kilométeres úthálózat és mezőgazdasági utak tartoznak. A térségben vannak olyan települések, amelyeknek településszerkezete védett, ezek elsősorban az Őrségi Nemzeti Parkban található szeres és szórványtelepülések. A védett épületek, a népi építészet emlékei, a haranglábak és településszerkezeti egységek a térség épített örökségének fontos elemei. A térség oktatási, egészségügyi infrastruktúrája kialakult, de rossz állapotú, felújításra szoruló ingatlanokban és elavult eszközrendszerrel működnek. A térségben pénzügyi gazdaségi szolgáltatásokat, tanácsadásokat végző szervezetek még a városokban sincsenek maradéktalanul jelen. A kisebb településeken pedig gyakorlatilag teljesen hiányoznak. Ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtására kialakított infrastruktúra sem sok helyen áll rendelkezésre. A nagyvárosoktól távoli kis települések lakói gyakorlatilag nem tudnak igénybe venni számos közösségi szolgáltatást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 Néhány településen teleházak működnek, amelyek részben ellátják ezeket a feladatokat. Fontos lenne a mikrotérségi, körjegyzőségi központokban legaláb a közösségi szolgáltatások ellátására alkalmas ingtalanok kialakítása, elsősorban meglévő, funkció nélküli épületek megfelelő átalakításával. A szabadidős infrastruktúra fejlesztése rendkívül fontos lenne. Számos településen vannak ilyan elemek, de elavultak és nem képeznek térségi hálózatot.A településk népességmegtartó ereje nem fokozhazó és a turizmus fejlesztése sem valósulhat meg megfelelő szabadidős infrastruktúra hálózat nélkül. A térség játszóterei, parkjai, sportlétesítményei általában mindenhol felújításra szorulnak. A turisztikai kisebb infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése szükséges, amelyek révén a meglévő kezdeményezésekre építve tematikus túraútvonal hálózat, témaparkok pihenő és kilátóhelyek, információs táblarendszer alakulhat ki. Fontos az informatiakai infrastruktúra hálózatainak és eszközeinek kialakítása. A térségen belüli kommunikációt és kapcsolatrendszert erősítheti, a meglévő civil kezdeményezésekre épülő többnyire lokális média(rádió,Tv,újságok)ösztönzése térségi jellegű projektek elindítására. Néhány településen teleházak működnek, amelyek részben ellátják ezeket a feladatokat. Fontos lenne a mikrotérségi, körjegyzőségi központokban legaláb a közösségi szolgáltatások ellátására alkalmas ingtalanok kialakítása, elsősorban meglévő, funkció nélküli épületek megfelelő átalakításával. A szabadidős infrastruktúra fejlesztése rendkívül fontos lenne. Számos településen vannak ilyan elemek, de elavultak és nem képeznek térségi hálózatot.A településk népességmegtartó ereje nem fokozhazó és a turizmus fejlesztése sem valósulhat meg megfelelő szabadidős infrastruktúra hálózat nélkül. A térség játszóterei, parkjai, sportlétesítményei általában mindenhol felújításra szorulnak. A turisztikai kisebb infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése szükséges, amelyek révén a meglévő kezdeményezésekre építve tematikus túraútvonal hálózat, témaparkok pihenő és kilátóhelyek, információs táblarendszer alakulhat ki. Fontos az informatiakai infrastruktúra hálózatainak és eszközeinek kialakítása. A térségen belüli kommunikációt és kapcsolatrendszert erősítheti, a meglévő civil kezdeményezésekre épülő többnyire lokális média(rádió,Tv,újságok)ösztönzése térségi jellegű projektek elindítására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.030.05 0.020.04 157%113% 0.971.17 1.810.68 53%172%

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 1/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪82 ▪Község▪401 ▪Község▪408 ▪Község▪64 ▪Község▪595 ▪Község▪117 ▪Község▪69 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alsószenterzsébet Alsószölnök Apátistvánfalva Baglad Bajánsenye Belsősárd Bödeháza Munkanél- küliség (%) ▪8.70% ▪11.92% ▪1.21% ▪9.09% ▪7.53% ▪8.00% ▪8.33% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪359,756 ▪498,342 ▪560,584 ▪211,084 ▪468,121 ▪440,771 ▪146,600 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.183 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.813 ▪0.000 ▪0.116

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪892 ▪Község▪933 ▪Község▪16 ▪Község▪633 ▪Község▪90 ▪Község▪464 ▪Község▪45 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Csesztreg Csörötnek Felsőszenterzsébet Felsőszölnök Gáborjánháza Gasztony Gosztola Munkanél- küliség (%) ▪4.64% ▪10.73% ▪11.11% ▪8.37% ▪8.57% ▪7.00% ▪5.88% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪558,447 ▪416,789 ▪219,447 ▪456,350 ▪271,137 ▪556,760 ▪921,113 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪12.533 Alacsony** kat. (db/fő) ▪2.435 ▪0.000 ▪5.813 ▪1.166 ▪0.000

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪112 ▪Község▪195 ▪Község▪263 ▪Község▪303 ▪Község▪120 ▪Község▪151 ▪Község▪133 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ispánk Kálócfa Kercaszomor Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kétvölgy Munkanél- küliség (%) ▪4.46% ▪13.51% ▪9.69% ▪15.05% ▪4.05% ▪10.23% ▪3.85% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪544,260 ▪329,664 ▪402,135 ▪297,548 ▪421,339 ▪375,256 ▪369,552 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.938 ▪0.000 ▪0.894 ▪0.000 ▪5.608 ▪0.000 ▪10.872

43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪55 ▪Község▪91 ▪Község▪36 ▪Község▪30 ▪Község▪34 ▪Község▪767 ▪Község▪284 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kozmadombja Külsősárd Lendvadedes Lendvajakabfa Magyarföld Magyarlak Magyarszombatfa Munkanél- küliség (%) ▪23.81% ▪9.68% ▪13.04% ▪0.00% ▪12.50% ▪7.92% ▪8.52% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪253,247 ▪497,187 ▪304,553 ▪208,865 ▪528,075 ▪647,144 ▪333,242 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.250 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.250 ▪0.000 ▪0.849

44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 5/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪46 ▪Község▪26 ▪Község▪136 ▪Község▪63 ▪Város▪1,233 ▪Község▪348 ▪Község▪37 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Márokföld Nemesmedves Nemesnép Orfalu Őriszentpéter Pórszombat Pusztaapáti Munkanél- küliség (%) ▪1.03% ▪12.00% ▪10.00% ▪2.00% ▪6.80% ▪8.33% ▪22.73% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪551,614 ▪276,684 ▪341,856 ▪404,179 ▪617,984 ▪449,799 ▪198,198 Magas** kat. (db/fő) ▪132.71 7 ▪0.000 ▪0.387 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.304 ▪0.000 ▪0.522 ▪0.365 ▪6.015 ▪0.477 ▪9.297

45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪42 ▪Község▪1,007 ▪Község▪341 ▪Község▪451 ▪Község▪405 ▪Község▪235 ▪Város▪8,939 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ramocsa Rédics Resznek Rönök Szakonyfalu Szalafő Szentgotthárd Munkanél- küliség (%) ▪26.09% ▪6.47% ▪6.76% ▪13.38% ▪11.92% ▪11.36% ▪4.65% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪200,138 ▪460,994 ▪472,019 ▪366,553 ▪410,435 ▪401,089 ▪668,151 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.426 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.020 ▪0.000 ▪0.164 ▪0.000 ▪15.685 ▪0.420

46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪471 ▪Község▪38 ▪Község▪221 ▪Község▪382 ▪Község▪88 ▪Község▪681 ▪Község▪54 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szentgyörgyvölgy Szijártóháza Szilvágy Vasszentmihály Velemér Zalabaksa Zalaszombatfa Munkanél- küliség (%) ▪1.04% ▪35.71% ▪12.20% ▪1.00% ▪8.33% ▪12.56% ▪11.11% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪323,234 ▪199,172 ▪392,417 ▪618,534 ▪358,460 ▪423,667 ▪318,892 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.024 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪8.796 ▪0.000 ▪4.170 ▪0.715 ▪0.000

47 Települések egy mondatos jellemzése 1/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsószenterzs ébet ▪„A lakosság elöregedése, helyi munkalehetőség mininális. Az önkormányzat kötelező feladatai ellátására is kevés forrással rendelkezik, fejlesztésre kevés a lehetősége. A település távol helyezkedik el a fő útvonaltól, közösségi élet minimális, nincs aktív civil közösség, a település előnyei kihasználatlanok (turistaút,helyi védett épületek,Natura 2000-es területek stb.).” ▪Alsószölnök ▪„A helyi fiatalok kötődnek a településhez, de problémát okoz, hogy helyben nem vagy csak nagyon nehezen, irreális áron tudnak telekhez jutni. Az önkormányzat rendelkezik településrendezési tervvel. A terv szerint lehetőség nyílhat építésre alkalmas ingatlanok kialakítására, ám az ehhez szükséges forrást önkormányzatunk nem tudja előteremteni. A fiatalok megtartása a legfontosabb.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi vállalkozások fejlesztése (faipari, gyümölcsültetvény, hűtőház, száraztészta készítő, állattartó mg.-i vállalkozások), munkahelyteremtés, közösségfejlesztés, térségi turisztikai programokhoz történő kapcsolódás, turisztikai lehetőségek kihasználása (turistaút, vadaspark fejlesztése, védett területek), helyi védett épületek, harangláb felújítása, árvíztározó hasznosítása.” ▪„A község Ausztriához és Szlovéniához is közel található. A Rába folyó Alsószölnöknél lép Magyarország területére. Horgászokon és a kenusokon kívül a természetkedvelők is kedvelik ezt a folyószakaszt. A települést kettészeli a Szölnök-patak, melyet duzzasztás után alkalmassá lehetne tenni vadvízi horgászatra. 3 kijelölt turistaútvonal található Alsószölnök területén.”

48 Települések egy mondatos jellemzése 2/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Apátistvánfalv a ▪„A település infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő, szennyvítisztítás megoldatlan, utak állapota rossz.” ▪Baglad ▪„Öregedő korösszetétel, népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya, önkormányzat működési hiánya, fejlesztésekhez forrásokkal nem rendelkezik így pályázatokon nehezen tud részt venni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kiváló természeti adottságokra építve a turizmus fejlesztése, szálláskapacitás és kapcsolódó szolgáltatások elsősorban a bakancsos, a lovas és a kerékpásos turizmusra alapozva. Helyi termékfejlesztés a pálinkafőzde korszrűsítése révén, valamint a faipar fejlesztése. Mindezekhez hátteréül alapvetően szükséges a szennyvíztisztítás megoldása.” ▪„A sok üres lakás, és a viszonylag érintetlen természeti környezet adottságait kiahsználva a turizmus és a település, mint lakóövezet fejlesztése.”

49 Települések egy mondatos jellemzése 3/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bajánsenye ▪„Elöregedő népesség, lakosságszám fogyása, szűkülő foglalkoztatási lehetőségek” ▪Belsősárd ▪„A település lakosságának öregedő korösszetétele,a népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya egymással összeföggő problémakört jelenít meg.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Táji és természeti értékek megléte, növekvő turista forgalom jobb kihasználása a helyi vállalkozások és nonprofit szervezetek fejlesztés révén (vendéglátás, szálláskapacitás, tó fürdési és horgászati kihasználása, programszervezés támogatása)” ▪„Turisztika fejlesztése, amely munkahelyeket teremt, ehhez a Lenti gyógyfürdőhöz és a 86-os úthoz vezető út közelsége, valmint Kavicsbánya turisztikai hasznosítása lehet lehetőség. A horgásztó környékének továbbfejlesztése szintén fontos lehetőségek jelent.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 4/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bödeháza ▪„Csökkenő és elöregedő népesség, a munkahelyek hiánya, lakatlan és funkciótlan ingatlanok.” ▪Csesztreg ▪„Népesség csökkenése. Önkormányzati források szűkülése. Épített környezet lepusztultsága. Középületek elavultsága. Felújításra szoruló úthálózat. A kerékpár utak hiánya. A tömegközlekedés hiányosságai. Természeti, ökoturisztikai lehetőségek kihasználatlansága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ingatlanok új funkcóval történú hasznosítása, amelyeken lakások, vagy közösségi,és turisztikai szolgáltatások fejleszthetőek. Viszonylag érintetlen természeti környezet. Szlovéniával közvetlen határos a település így határon- átnyóló gazdasági-kulturális kapcsolatokerősítése révén a településen élők helyzete javítható lehetne.” ▪„Aktívkorú lakosság számát meghaladó munkahelyek száma. Rendezett település és természeti környezet. Teljeskörű infrastruktúra. Civilek aktivitása, amelyet az integrált közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas infrastruktúra kialakításával lehet tovább támogatni. Turisztikai fejlesztések (túraútvonal fejlesztés, szolgáltatások fejlesztése, ökoturisztikai fejlesztések stb.).”

51 Települések egy mondatos jellemzése 5/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csörötnek ▪„Magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, kevés munkahely. A hátrányos helyzetű roma lakosság szociális problémái. Turizmus kezdetlegessége, spontán szerveződő léte. A lakosság kiszolgálását, ellátását biztosító intézményhálózat épületeinek leromlott állapota.” ▪Felsőszenterz sébet ▪„A település alacsony lélekszáma, zsákfalu jellege, ahol a lakosság elöregedése és a munkahely hiánya okoz problémát, valamint az önkormányzat szorult anyagi helyzete, amely nehezen tesz lehetővé kisebb fejlesztéseket is. Alapszolgáltatások elérése csak a mikrotérségi központban lehetséges, nincs kihasználva a védettség alatt lévő épületállomány, az értékes Natura 2000 területek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az önkormányzat által a rendezési tervben kijelölt vállalkozói övezetbe a szociálisan hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett lakosság számára megélhetést biztosító munkahelyek betelepítése, az általános foglalkoztatottság javítása.A turizmus, mit megélhetési lehetőség meghonosítása, elfogadtatása.A turisztikai infrastruktúra kiépítése.Lakossági szolgáltatások feltételeinek javítása” ▪„A turizmus fejlesztése a turisztikai infrastruktúra kiépítésével (túraútvonalak, tározó tó hasznosítása, szálláskapacitás fejlesztése), alternatív turizmus (vadászat, ökoturizmus) fejlesztése (szolgáltatás, infrastruktúra), a helyi termékek fejlesztése (kecske-, tehénsajt, fűszernövények, aszalványok, állatsimogató).”

52 Települések egy mondatos jellemzése 6/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőszölnök ▪„A település infrastrukturája kiépítetlen. A Művelődési Ház felújítása nem kezdődött el. A szennyvízberuházáshoz szükséges pénzforrás nem áll rendelkezésre. A templom környékének rendezése nem került sor. A községben nincs kiépített járda. A falut Kétvölgyel összekötő közút építése szükséges. A helyi általános iskola fenntartásának finanszírozása nagy terhet jelent.” ▪Gáborjánháza ▪„Vállalkozások és azok által fenntartott munkahelyek hiány, amely az elvándorláshoz és a település elöregedéséhez vezet.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A települési infrastruktúra teljes kiépítése. A hármashatár és a környezet turisztikai lehetőségeinek (túraútvonalak, témapark kialakítása, szálláskapacitás fejlesztése) kihasználása. Szlovén gazdasági kapcsolatok megerősítése.” ▪„Vállalkozásfejlesztés, elsősorban a mezőgazdasági vállalkozások tekintetében. Szlovénia közelségét kihasználva a határmentigazdasági kapcsolatok fejlesztése.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 7/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gasztony ▪„Önkormányzati tulajdonú kül,-és belterületi utak rossz állapota, helyi munkalehetőségek hiánya.” ▪Gosztola ▪„Elöregedő helyi lakosság amely a hagyományos falusi életforma megtartását nem tudja megvalósítani a településen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő adottságokra építve a község turisztikai, idegenforgalmi fejlesztése, elsősorban a kerékpáros és a bakancsos turizmus területén.” ▪„Üdülőfaluvá való átalakulás további turisztikai fejlesztések révén. A településen szálloda működik a wellness turizmusra alapozva. Ennek továbbfejlesztése jelenthet a településen a lehetőséget.”

54 Települések egy mondatos jellemzése 8/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ispánk ▪„Foglalkoztató hiánya, amely miatt a településn nincs elegendő munkahely, közösségi közlekedés hiánya amely nehezíti a különféle szolgáltatások(oktatás, egészségügy stb.)és a munkahelyek elérhetőségét.” ▪Kálócfa ▪„a 86-os főközlekedési út kamionforgalma, ez elkerülő út hiánya, elöregedett lakosság, magas munkanélküliség, közösségi élet hiánya, munkahelyek hiánya, elvándorlás” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, mezőgazdasági területek hasznosítása, speciális helyi termékek előállítása (bioplazma, gyümölcskészítmények)” ▪„turisztikai vonzerő az ótelepülés részen, határ közelsége, főközlekedési út helyben, teljes infrastuktúra kiépítettsége”

55 Települések egy mondatos jellemzése 9/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kercaszomor ▪„Öregedő lakosság,kevés munkalehetőség. A Szlovénia felé vezető utek, elsősorban kerékpárút hiánya, amely segíthetné a határmenti gazdasági turisztikai kapcsolatok fejlődését.” ▪Kerkabarabás ▪„Alacsony a civil aktivitás,kvázi termékek jelen vannak, de nem meghatározóak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, ezen belül az ökoturizmus fejlesztése határmanti túraútvonal hálózat kialakítása, a településen több szolgáltatás és vállalkozás fejlesztése (pl. szállásadás, vendéglátás, kerámiagyártás, látványpékség)” ▪„Kis- és mikrovállalkozások indítása, fejlesztése, melyek a helyi termékek előállítására alapoznak illetve a lakosság szükségleteit elégítik ki helyben. illetve a falusi turizmus fejlesztése.”

56 Települések egy mondatos jellemzése 10/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kerkafalva ▪„A lakosság elöregedése, munkahely hiánya, az önkormányzat szorult anyagi helyzete, amely akadályozza a fejlesztést. A megkezdett idősek otthona beruházás félbemaradása, ezzel a további fejlesztési elképzelések megtorpanása. A falusi szálláshelyekhez kapcsolódóan kiegészítő turisztikai kínálat minimális, a lehetőségek kihasználatlanok, hasznosítatlan tározó tó.” ▪Kerkakutas ▪„A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete, a közösségi épületek rossz állapota, a roma lakosság szociális, lakhatási problémái. A maga számú kisgyermek, gyermek számára a szabadidejük eltöltésére a jelenlegi játszótér nem alkalmas. A Kozmadombja felé vezető út olyan rossz állapotú, így a települést szinte zsáktelepülésnek lehet tekinteni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen található védett fás legelő (200 éves tölgyes), védett épületek és szép temészeti környezet kihasználása, a falut érintő kijelölt turistautak fejlesztése, kiegészítő turisztikai szolgáltatások elindítása, a kapcsolódó és szociális infrastruktúra fejlesztése (pihenőhelyek, kilátó, témapark, bemutató műhelyek és idősek otthona).” ▪„A közösségi és középületek megújítása, közösségfejlesztés a településen, civil aktivítás növelése. A roma lakosság számára munkalehetőség teremtése, szociális helyzetük javítása. Mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások indításának segítése. Turisztikai adottságok kihasználása - kéktúra útvonal fejlesztése, helyi védett terület (mészkerülő fenyves) bemutathatóságának javítása.”

57 Települések egy mondatos jellemzése 11/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kétvölgy ▪„Nem megfelelő infrastruktúrális ellátottság: úthálózat korszerűsítése (7454. jelű Kétvölgy - Szentgotthárd összekötő út, illetve 74187. Kétvölgyi bekötőút), összekötő út kiépítése (Kétvölgy - Felsőszölnök között), a települési szennyvízkezelés megoldása, szélessávú hálózat elérhetőségének bővítése.” ▪Kozmadombja ▪„Elöregedő település, a fiatalabb korosztály sem látja a fejlesztés, fejlődés lehetséges irányait. Nagyon rossz a tömegközlekedés, nincs falugondnoki szolgálat a településen. Lenti kivételével a munkábajárás a környékbeli városokba, illetve a megyeszékhelyrea tömegközlekedéssel nem megoldható. A 86-os út keresztülszeli a települést.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kiváló természeti adottságok kiemelt lehetőséget kínálnak a turizmus, a turisztikai infrastruktúra további fejlesztésére (kilátó és túraútvonalak építése, szállások és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.” ▪„Népfőiskolai jellegű képzésekkel, közösségfejlesztéssel, a helyi termékek előállításának ösztönzése, értékesítésének elősegítése. Közösségi szolgáltató tér kialakítása; Az üresen álló házakba lakók költöztetése; falusi turizmus fejlesztése. Kisvállalkozások indításának elősegítése - erdei termékek. Alternatív energia.”

58 Települések egy mondatos jellemzése 12/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Külsősárd ▪„A település elöregedő és fogyó lakossága,amely elsősorban a munkahelyek hiánya miatti elvándorlásból adódik.” ▪Lendvadedes ▪„A munkahelyek hiánya, amely miatt elvándorlás tapasztalható, ennek következtében öregedő és fogyó lakónépesség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Megüresedett szikvíz üzem csarnok hasznosítása, Lenti Gyógyfürdőhöz és 86- os főközlekedési útvonalhoz való közelség, amelyek révén vállalkozásfejlesztés, turisztikai beruházások teremthetnek munkahelyeket.” ▪„Lendvadedesi Tó turisztikai fejlesztése, zártkerti területek hasznosítása a turizmus és a helyi termékfejlesztések területén.”

59 Települések egy mondatos jellemzése 13/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lendvajakabf a ▪„Munkahelyek hiánya miatti elvándorlás, ennek következtében öregedő és fogyó lakosság. Fiatalok hiánya.” ▪Magyarföld ▪„A lakosság elöregedése és a munkahely, vállalkozási kezdeményezések hiánya. Alacsony költségvetésű önkormányzat, amely a közösségi, infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításához kismértékben tud csak hozzájárulni. Megye határterületi elhelyezkedése miatt az átlagosnál is rosszabb közlekedési helyzet, szolgáltatásokat nyújtó településekettől való távolság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Sok üres telek és ingatlan, amely lakóhellyé vagy turisztikai szálláshelyekké alakítható. A természeti adottságok kihasználása. A nyugalom, az érintetlen természeti környezet hangsúlyozása, családok letelepítése.” ▪„Turisztikai vállalkozások, programok fejlesztése az Őrség és az Őrségi Nemzeti Park területeinek közelségére alapozva. A környezeti adottságok kihasználása, meglévő turistautak fejlesztése. Az Őriszentpéteri rendezvényekhez való kapcsolódás, kulturális turizmus erősítése, helyi védett épületek felújítása, Felsőszenterzsébet irányába az egykori út felújítása turisztikai célból.”

60 Települések egy mondatos jellemzése 14/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Magyarlak ▪„Munkanélküliség növekedése, lakosságszám csökkenése.A település fogyásának megállítása.” ▪Magyarszomb atfa ▪„Elöregedő és fogyó népesség, a munkahelyek hiánya, amely a fő oka az elvándorlásnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai lehetőségek kihasználása (Rába viziturizmusra és a szőlőhegyre építve), iskola, óvoda bővítése, fejlesztése amely a népességmegtartásának fntos feltétele.” ▪„A turizmus,amelyben a térségi sajátosságokat megjelenítő ökoturizmus mellett, a településen egyedülálló fazekas hagyományokra és vállalkozásokra alapozó turisztikai attrakció és termékcsomag kialakítása.”

61 Települések egy mondatos jellemzése 15/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Márokföld ▪„Teljesen elöregedett a falu, nincs a fiatalok számára lehetőség.” ▪Nemesmedve s ▪„Alacsony lakosságszám. Zsák település, melyre nehéz megközelíthetősége miatt a legtöbb szolgáltatás nem jut el.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése, túraútvonalak kijelölése, melyek keresztülvezetnek a településen, falura telepedni szándékozók vonzása.” ▪„Idegenforgalom fejlesztése, amelyhez a térségi túraátvonal hálózatkialakítása és a hozzá történő kapcsolódás jelenti az alapot. Április 4 kultuszának felelevenítése- a II. Világháború fegyveres harcai ekkor értek véget Nmesmedvesen és egyben Magyarországon.”

62 Települések egy mondatos jellemzése 16/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nemesnép ▪„Elöregedett lakosság, kevés a pénz fejlesztésekhez, szennyvízhálózat hiánya. A közösségi közlekedés egyre csökkenő lehetőségei, amelyek miatt egyre nehezebbé válik a munkába járás és térségi szolgáltatások igénybe vétele. Turisztikai lehetőségek, helyi épített- és természeti adottságok kihasználatlansága.” ▪Orfalu ▪„Az út hálózat rossz minősége (Szentgotthárd - Orfalu összekötő út, illetve Orfalu - Büdfalva összekötő út nem szilárd burkolatú /engedélyes építési terv már megszületett/). Korlátozott a szélessávú hálózat elérhetősége. Megoldatlan a szennyvízkezelés (egyedi megoldás szükséges a település szerkezete és a domborzati adottságok miatt).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus fejlesztése, amelyet az országos védelem alatt álló harangláb és helyi védettségű lakóházak bemutatására alapozott falusi turizmusra, a lovasturizmus fejlesztésére és a térségi túraútvonalhálózatokhoz és programokhoz történő bekapcsolódásra lehet alapozni, amely hozzjárulna a munkahelyek számának növeléséhez is.” ▪„A kiváló természeti adottságok kiemelt lehetőséget kínálnak a turizmus, a turisztikai infrastruktúra további fejlesztésére (szálláskapacitás fejlesztés, szolgáltatások a bakancsos, a kerékpáros és az ökoturizmushoz kapcsolódóan, helyi termék alakíthatóki a gomba valamint gyógy és fűszernövények termesztése és forgalmazása révén.”

63 Települések egy mondatos jellemzése 17/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Őriszentpéter ▪„Munkahelyek hiánya. A fiatalok elvándorlása és ennek követleztében a település elöregedése.” ▪Pórszombat ▪„Alacsony a településen a helyben dolgozók aránya, közösségi élet hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Őriszentpéter térségközponti szerepének megerősítése a szolgáltatások (egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és kulturális) és a vállalkozások fejlesztése révén (Termálvízkincs hasznosítása, Ökogazdálkodás, A település és a térség épített, természti és kulturális örökségét bemutató ökocentrum kialakítása.” ▪„Energianövények előállítása, közösségfejlesztéssel a lakosság megtartása, mikorvállalkozások erősítése, helyi termékek előállítása, erdei termékek gyűjtése, feldolgozása”

64 Települések egy mondatos jellemzése 18/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztaapáti ▪„Magas a munkanélküliség. Várostól, nagyobb településektől távol helyezkedik el és közlekedési problémák miatt is nehéz a munkavállalás a település lakóinak.” ▪Ramocsa ▪„A településen nincs munkalehetőség, távol van a foglalkoztató helyektől, problémás a tömegközlekedés a megyehatáron való elhelyezkedés miatt. A fiatalok elvándorolnak, a település öregedő, elnéptelenedik. A közösségi terek felújításra szorulnak, közterületek nem alkalmasak közösségi életre, melyek a településen élők életminőségét javíthatná. Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vadász illetve rekreációs célú turizmusra alkalmas település, helyi termékek előállítása, értékesítése, biotermékek előállítására alkalmas területek. Erdő öleli körül, így falusi turizmus, illetve az erdő élővilágát bemutató erdei iskola kialakítására vagy gyerekek táboroztatására is alkalmas a település.” ▪„A településen halad keresztül az európai Szt. Márton út,melyhez kapcsolódva a vallási turizmus fejlesztése valósulhat meg,illeszthető a térség turisztikai programjaihoz,kiegészítve kapcsolódó helyi termékek előállításával. Erdészeti,mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésére megfelelő a település adottsága. A meglévő turistautak felújításával Felsőszenterzsébet,Szatta felé nyithatna”

65 Települések egy mondatos jellemzése 19/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rédics ▪„Munkahelyek hiánya amely településre és a mikrotérségre is kihat. A fiatalok elvándorolnak a településről,így csökkenő népességszám, elöregedő lakosság jellemzi a települést.” ▪Resznek ▪„A település lakosságának fogyása és elöregedése, amely az elvándorlás következménye a megfelelő munkahellyel rendelkező régiókba.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés. Vállalkozások telepítése az ipari parkba. Helyi termékfejlesztés, termékek piacra juttatásának támogatása.A lakossági igényekekre válaszoló mikrovállalkozások (kereskedelem, szolgáltatások) indításának elősegítése. A integrált közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas infrastruktúra kialakítása.” ▪„A reszneki kastély turisztikai hasznosítása és a viszonylag érintetlen természeti környezetre alapozó turisztikai szolgáltatások fejlesztése.”

66 Települések egy mondatos jellemzése 20/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rönök ▪„A település csökkenő lakossága, sok hátrányos helyzetű család jelenléte.” ▪Szakonyfalu ▪„A művelődési ház tetőterének beépítésére nincs anyagi erőforrás, pedig ott lehetne elhelyezni a szlovén és a cigány kisebbségi önkormányzat helyiségét, az eMagyorország Pontot és a Községi Könyvtárat, valamint a civil szervezetek helyiségeit. Az önkormányzati konyha felszerelésének cseréjére nincs anyagi lehetősége az önkormányzatnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Foglalkoztatás, szociális foglalkoztatási programok beindításával, vallási turizmus szolgáltatásainak fejlesztésével(Szent Imre templom és környezete kapcsolódó ajándéktárgyak stb.). Település ingatlanjainak felújítása, hasznosítása, integrált közösségi szolgáltatási központ kialakítása.” ▪„A település infrastrukturális és turisztikai fejlesztése (ökoturizmus, kerékpáros trizmus) a térségi turisztikai hálózatok kialakítása és a település bekapcsolása. A problémák és lehetőségek megoldásához a helyiségek adottak amelyekben integrált szolgáltatásokat lehetne nyújtani.”

67 Települések egy mondatos jellemzése 21/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szalafő ▪„A munkalehetőségek hiánya,amely miatt a fiatalok elköltözése tapasztalható ez pedig a település elöregedéséhez vezet.” ▪Szentgotthárd ▪„Munkahelyek száma csökken, városi- térségi szolgáltatások alulfinanszírozottak, Ausztria felől több környezetvédelmi probléma nehezíti a város fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szalafő a térség falusi turizmusának elsődleges célpontja ezért fontos a kiváló turisztikai lehetőségek fokozott kihasználása (szálláskapacitás és szolgálatás fejlesztés, szabadtéri mázeum és környezetének fejlesztése), ehhez szorosan kapcsolódik a tájtemékek előállítása: sajt, pálinka,tökmagolaj, gomba.” ▪„Szentgotthárd gazdasági(innovatív vállalkozások, ipari park),kulturális (nemzetiségek, történelmi hagyományok, határmanti kapcsolatok) szerepének megerősítése, az idegenforgalmi ágazat (termálturirizmius a kapcsolódó rekreációs szolgáltatásokkal, a városzrészeken ökoturizmus) komplex fejlesztése, ezzel a város és egyben a térség gazdaságának több lábra állítása.”

68 Települések egy mondatos jellemzése 22/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentgyörgyv ölgy ▪„Nincs munkahely, a fiatalok itthagyják a települést. A településszerkezet miatt a házak szétszórtan helyezkednek el.” ▪Szijártóháza ▪„Munkahelyek hiánya az ebbők következő elvándorlás, amely település fogyásához és elüregedéséhez vezet.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus fejlesztése, a természeti adottságok kihasználása, ökogazdálkodás népszerűsítése, fazekasok szövetkezetbe tömörülése, termékeik továbbfejlesztése.” ▪„Szlovénia közelségét kihasználva a határmenti gazdasági kapcsolatok erősítése, érintetlen természeti környezetre alapozó turisztikai fejlesztések”

69 Települések egy mondatos jellemzése 23/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szilvágy ▪„Lakosság elöregedettsége, munkahelyek hiánya, várostól távol esik a település, szolgáltatások hiánya” ▪Vasszentmihál y ▪„Kerékpárút hiánya, a 8-as számú nemzetközi nagy forgalmat bonyolító főút zavaró hatása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai vonzerő növelése a kulturális turizmus (pajtaszínház, fafaragók) és a gasztronómiai turizmusra alapozva (szilva fesztivál). Életminőség javítása, település megtartóerő erősítése, jól működő civil szervezetek felkarolása, amelyet integrált közösségi szolgáltatásokat nyújtani képes infrastrukturális feltételek kialakításával segíthetünk elő.” ▪„A település bekapcsolása térségi turisztikai programokba, hálózatokba, ehhez a települési turisztikai szolgáltatások fejlesztése (vendéglátás,lovas turizmus, kerékpáros turizmus)”

70 Települések egy mondatos jellemzése 24/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Velemér ▪„Elöregedő és fogyó népesség. Munkahelyek hiánya, amely a fiatalok elköltözéséséhez vezet.” ▪Zalabaksa ▪„A 86.sz.fkl.út nagymértékű forgalomnövekedése.A civil önszerveződések és egyesületek működésének problémái, kezdetleges voltuk. A fiatalok nagymértékű elvándorlása. A foglalkoztatottság alacsony mértéke.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése, amelyben kiemelt szerepet játszik a veleméri Árpád-kori fénytemplom és környezetének komplex fejlesztése, valamint a tradicionális fazekasságra építő termékfejlesztés. Mindez a térségi ökoturisztikai útvonalhálózatba és programokba történő intenzív bekapcsolódás révén hasznosítható.” ▪„Turisztikai vonzerő növelésének lehetősége. A mikrovállalkozások foglalkoztatásának elősegítése. Helyi termékek előállítása és forgalmazása. A helyilakosság számára integrált közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas ifrastruktúra kialakítása.”

71 Települések egy mondatos jellemzése 25/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalaszombatf a ▪„A településen kevés a munkahely, ami a fiatalok elvándorását eredményezi, ennek következtéban fogy és öregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turistaház, Halastó turisztikai fejlesztése, külterültbe újabb tó kialakítása, ezzel munkahelyek és jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a településen élők részére.”

73 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi mezőgazdasági ágazat(szőlő, gyümölcs, hús és tej)és feldolgozásuk fejlesztése” 73 2 db 4 db 3 db 2 db 7,516,768 3,727,506 1,740,960 1,660,000 540,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 5 db170,000

74 ▪Alapszolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 6,240,000 1,276,768

75 ▪Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális turizmus fejlesztése ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése ▪Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,340,000 187,506 1,200,000 0

76 ▪Innováció támogatása a helyi vállalkozások körében Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi termékek és szolgáltatások promóciója ▪Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 450,000 15,000 1,275,960

77 ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális értékek megőrzése ▪Természeti örökségek megőrzése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 150,000 10,000 1,500,000

78 ▪Szakmai tudás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Általános tudás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 510,000 30,000

79 ▪Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi hús és tejtermelés fejlesztése ▪Helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra jutásának támogatása ▪A helyi mezőgazdasági termékek feldolgozásának támogatása ▪Erdei termékek feldolgozása, vadgazdálkodás, faipar Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazat(szőlő, gyümölcs, hús és tej)és feldolgozásuk fejlesztése Allokált forrás (EUR) 80,000 60,000 30,000 0 0

80 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 11% 12% 22% 8% 4% 15% 13% 0% 11% 4% 8% 52% 13% 6% 7% 4% 3% 0% 5% 1% 10% 70% 0% 10% 0% 11% 15% 0% 15% 4% 0% 19% 33% 4% 0% 36% 0% 18% 0% 18% 27% 0%

82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„"Hagyományok Útja" komplex projekt kialakítása. Fontos eleme a térségben tematikus túraútvonalak, kilátók és információs pontok rendszerének kialakítása (5520 sz. témautak), amely fizikailag a térségi örökségek összekötését teszi lehetővé. További eleme a térségi értékeket bemutató gyűjtemények helyszíneinek fejlesztése(6760sz. projekt: LEADER fejlesztés), bemutatói a helyi örökségnek, és a kézműves látványműhelyek kialakítása (5705.sz projekt), amely az aktív megismerést teszi lehetővé, kézműves képzés - 6754 sz. a hayományok továbbaása érdekében és a rendezvények: 5527sz.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség egész területét érintő komplex turisztikai és gazdaságfejlesztési termék megjelnése: "Hagyományok Útja". A térségben három hagyományos kulturális, természti értékeket bemutató kiállítás megjelenése. A térségben legalább 4 kézműves látványműhely kialakítása, bekapcsolása, min.4 túraútvonal,három kilátó táblarandszer és információs kiadványok létrejötte, amelyek összekötik a helyi értékek bemutatását lehetővé tevő helyszíneket.”

2 83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A térségben található kézműves vállalkozások környezetének látványműhelyekké történő fejlesztése, ahol a tevékenység bemutatására és kipróbálására is van lehetőség, az ehhez szükséges infrastrukturális és eszközfejlesztés támogatása. A mesterségekhez kapcsolódó tudás átadása, az értékek hosszútávú fennmaradásának biztosítása új, élményszerű műhelyfoglalkozások keretében. A projekt kapcsolódik a Hagyományok útja komplex LEADER programhoz. Kapcsolódó HPME- k:5527-rendezvények, 5520-témautak” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség hagyományaihoz illeszkedő népi mesterségek tevékenységének erősödésödése civil szervezetek által. A kézműves termékek és technikák ismertségének növekedése, illetve a termékek iránti kereslet növekedése (10%-os növekedés az ismertségben és értékesítésben). A munkahelyek és szaktudás fennmaradása, illetve átadása (min. 5 látványműhely kialakítása). A komplex projektben a látványműhelyekhez a vállalkozói szféra kapcsolódása a "Hagyományok útja" programban, komplex kínálati csomag kialakítása a látványműhelyekből.”

84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlesztése infrastrukturális, technológiai és minőségbiztosítási területeken.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A helyi vállalkozások versenyképesebbekké válnak, munkahelymegtartó képességük javul (min. 5%-os növekedés, dolgozók körében a fluktuáció csökken.) ▪Min. 20 vállalkozás javítja termékeit, szolgáltatásait fejlesztés segítségével.”

▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 4 ▪„A térségben található kézműves vállalkozások környezetének látványműhelyekké történő fejlesztése, ahol a tevékenység bemutatására és kipróbálására is van lehetőség, az ehhez szükséges infrastrukturális és eszközfejlesztés támogatása. Az az értékek hosszútávú fennmaradásának biztosítása új, élményszerű műhelyfoglalkozások keretében. A projekt kapcsolódik a Hagyományok útja komplex LEADER programhoz. Kapcsolódó HPME- k:5527-rendezvények, 5520-témautak. További kapcsolódó HPME:6760. 5705. 6754.A helyi termékek értékesítésével kapcsolatos boltok, háztól történő értékesítésének feltételeinek megteremtése, értékesítési hálózatok kialakítása, és ilyen vállalkozások továbbfejlesztése. Az ÚMVP I-II.-III. tengelyéhez nem illeszkedő mezőgazdasági termékek nem elsődleges feldolgozásával kapcsolatos fejlesztések támogatása.” ▪„A térség hagyományaihoz illeszkedő népi mesterségek, tevékenységének erősödése vállalkozók által. A kézműves termékek és technikák ismertségének növekedése, illetve a termékek iránti kereslet növekedése (10%-os növekedés az ismertségben és értékesítésben). A munkahelyek és szaktudás fennmaradása, illetve átadása (min. 5 látványműhely kialakítása). A komplex projektben a látványműhelyekhez a vállalkozói szféra kapcsolódása a "Hagyományok útja" programban, komplex kínálati csomag kialakítása a látványműhelyekből. Helyi termék értékesítésével kapcsolatos fejlesztések hatására min. 5 új munkahely létrehozása.” 85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

86 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térségben található kézműves vállalkozások környezetének látványműhelyekké történő fejlesztése, ahol a tevékenység bemutatására és kipróbálására is van lehetőség, az ehhez szükséges infrastrukturális és eszközfejlesztés támogatása. Az az értékek hosszútávú fennmaradásának biztosítása új, élményszerű műhelyfoglalkozások keretében. A projekt kapcsolódik a Hagyományok útja komplex LEADER programhoz. Kapcsolódó HPME- k:5527-rendezvények, 5520-témautak. További kapcsolódó HPME:6760. 5705. 6754. A helyi termékek értékesítésével kapcsolatos boltok, háztól történő értékesítésének feltételeinek megteremtése, értékesítési hálózatok kialakítása, és ilyen vállalkozások továbbfejlesztése. Az ÚMVP I-II.-III. tengelyéhez nem illeszkedő mezőgazdasági termékek nem elsődleges feldolgozásával kapcsolatos fejlesztések támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség hagyományaihoz illeszkedő népi mesterségek tevékenységének erősödése vállalkozók által. A kézműves termékek és technikák ismertségének növekedése, illetve a termékek iránti kereslet növekedése (10%-os növekedés az ismertségben és értékesítésben). A munkahelyek és szaktudás fennmaradása, illetve átadása (min. 4 látványműhely kialakítása). A komplex projektben a látványműhelyekhez a vállalkozói szféra kapcsolódása a "Hagyományok útja" programban, komplex kínálati csomag kialakítása a látványműhelyekből. Helyi termék értékesítésével kapcsolatos fejlesztések hatására min. 4 új munkahely létrehozása.”

▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Helyi szállásadók, és térségi turisztikai szereplők támogatása a falusi turizmus keretein belül új minőségi, megfizethető szálláshelyek létrehozásában, már működő szálláshelyek korszerűsítésében, fejlesztésében, és az ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatásfejlesztés az adottságok és a különböző célcsoportok (családok, ifjúság, gyerekek stb.) igényeinek megfelelően. A szolgáltatások bővítése a turisztikai szereplők együttműködésével.” ▪„A térségben a táj arculatához illeszkedő szálláshelyek jönnek létre vagy már működő szálláshelyek bővülnek (alacsonyabb kategóriájú, minőségi új, bővített szálláshelyek száma min. 15). A szállásadók,szolgáltatók által nyújtott kapcsolódó szolgáltatások bővülnek (min. 10 új szolgáltatás),jobb minőségűek lesznek. Megerősödnek az egyes célcsoportok számára speciálisan nyújtott szolgáltatások (min. 5 új speciális szolgáltatás). ▪A turizmusból származó bevételek nőnek (min. 5%-kal), ezzel lehetővé válik új munkahelyek teremtése,meglévők megtartása. Turisztikai szereplők között együttműködés.” 87 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

88 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Helyi szállásadók, és térségi turisztikai szereplők támogatása a hátrányos helyzetű településeken a falusi turizmus keretein belül új minőségi, megfizethető szálláshelyek létrehozásában, már működő szálláshelyek korszerűsítésében, fejlesztésében és az ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatásfejlesztés az adottságok és a különböző célcsoportok (családok, ifjúság, gyerekek stb.) igényeinek megfelelően. A szolgáltatások bővítése a turisztikai szereplők együttműködésével.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A hátrányos helyzetű településeken a turisztikai vállalkozások fejlődése, munkahelymegtartás, a táj arculatához illeszkedő szálláshelyek jönnek létre, már működő szálláshelyek bővülnek, fejlesztésre kerülnek (alacsonyabb kategóriájú, minőségi új, bővített szálláshelyek száma min. 7 db). ▪A szállásadók,szolgáltatók által nyújtott kapcsolódó szolgáltatások bővülnek (min. 5 új szolgáltatás),jobb minőségűek lesznek a hátrányos helyzetű településeken. Megerősödnek az egyes célcsoportok számára speciálisan nyújtott szolgáltatások (min. 2 új speciális szolgáltatás). ▪A térség turisztikai kínálatának bővülése. (1.,2., 3. célterület)” Szektor

▪„Egyéb szolgáltatás” 8 ▪„A horgász, a lovas, a vadász, a kerékpáros, vízi, ökoturisztikai, gasztronómiai, alkalmi falusi-, agroturisztikai, a bor- és természeti (erdei turizmushoz és természetjáráshoz) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozása, már meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, bővítése.” ▪„Új turisztikai szolgáltatások megjelenése (min. 4 szolgáltatónál új szolgáltatás kialakítása), min. 12 vállalkozásnál fejlesztés megvalósítása, a meglévő adottságok jobb kihasználása révén a turisztikai bevételek növekedése, munkahelyek megtartása és teremtése (min. 10 új munkahely) a térségben.(3. célterület)” 89 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

90 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A települések ellátását és a foglalkoztatást biztosító meglévő vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása, illetve új vállalkozások létrehozásának ösztönzése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A helyi vállalkozások versenyképességének növekedése, munkahelyteremtés. ▪Min. 15 már működő vagy induló vállalkozás technológiai és/vagy infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása. ▪A településeken elérhető szolgáltatások számának (min. 5 településen 1-1 új szolgáltatás elindítása, és min. 10 már működő vállalkozások szolgáltatásfejlesztése ) és minőségének növekedése.”

▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„A hátrányos helyzetű települések vállalkozóinak támogatása, a települések ellátását és a foglalkoztatást biztosító meglévő vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása, illetve új vállalkozások létrehozásának ösztönzése.” ▪„A hátrányos helyzetű településeken a szolgáltatások színvonalának javulása, illetve az itt található helyi vállalkozások versenyképességének növekedése, munkahelyteremtés, munkahelyek megőrzése. ▪Min. 8 induló vagy már működő vállalkozás technológiai és/vagy infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása hátrányos helyzetű településen. ▪A településeken elérhető szolgáltatások számának (min. 5 településen 1-1 új szolgáltatás elindítása és min. 3 már működő vállalkozás szolgáltatásfejlesztése) és minőségének növekedése.” 91 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

93 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Temészetközeli szennyvíztisztítás, egyedi szennyvízkezelési rendszerek kiépítése, egyes esetekben már meglévő rendszerekhez való csatlakozás megoldása, figyelembe véve, hogy egy-egy kistelepülésen az adottságok milyen rendszer kiépítését tennék lehetővé,illetve költséghatékonyság szempontjából melyik rendszer kiépítése és fenntartása lenne a legmegfelelőbb..” Megoldási javaslat ▪„A kistelepülések legalább 15%-án megoldódik a szennyvízgyűjtés és kezelés.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közmű ellátottság” Fejlesztési téma

94 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A védett épületek és közvetlen környezetük felújítása, a turisták számára a bemutathatóság feltételeinek megteremtése. A helyi lakosság számára lehetővé tenni saját építészeti hagyományaikhoz való kötődés megerősítését, a látogatók számára biztosítani ezen értékek megközelíthetőségét tanösvények, tematikus túraútvonalak kialakításával.” Megoldási javaslat ▪„A települések épített öröksége fennmarad. Az értékek megőrzése a helyi lakosság identitását megerősíti. A turisták számára látnivalót, programot jelent a megújult építészti örökség megtekintése. A térségben legalább 10 védett építészeti érték felújítása, környezetének rendbetétele, hozzá kapcsolódó tanösvények kialakítása történik meg. (1., 2., 3. célterület)” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

95 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Falugondnoki hálózat továbbfejlesztése (technikai, eszköz igényeik és erőforrásaik fejlesztése), a szolgáltatások bővítése és minél több rászoruló részére elérhetővé kell tenni.” Megoldási javaslat ▪„A szolgáltatáshiányos településeken javul az életminőség.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szociális ellátás” Fejlesztési téma

96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A szociális intézmények korszerűsítése, akadálymentesítése, ezáltal a meglévő kapacitások kihasználtságának növelése, szolgáltatások minőségének javítása.” Megoldási javaslat ▪„Az idősek számára nyújtott szociális szolgáltatások színvonala nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szociális ellátás” Fejlesztési téma

97 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A körzetközpontokban egészségházak, orvosi rendelők építése, felújítása (infrastrukturális és eszközfejlesztésének megvalósítása).” Megoldási javaslat ▪„Az egészségügyi ellátás színvonala nő, a térségben 5 db egészségügyi ellátást biztosító intézet fejlesztése, felújítsa valósul meg.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egészségügyi ellátás”

98 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Környezeti örökségünk megőrzése céljából közösségi terek fejlesztése, épületek, épületrészek felújítása, amelyek helyszínt biztosíthatnak a lakosság, térségbe érkezők számára szolgáltatásoknak (pl. információs pont, pihenőhely stb.), illetve helyet adhatnak közösségi programok megvalósításához.” Megoldási javaslat ▪„Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró közösségi célokat szolgáló épületek, épületrészek külső felújítása történik meg. A térségben 20 közösségi épület,épületrész közösségi tér újul meg. ▪A települési arculat javulása, a helyi lakosság identitásának megerősödése. ▪A térség adottságainak vonzerővé fejlesztése. (1. célterület)” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

99 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Települési parkok és zöldterületek környezetbe illeszkedő módon történő felújítása, játszó és pihenőterek kialakítása. A hiányzó pihenő és külső közösségi terek kialakítása, játszóterek építése, korszerűsítése, szabványosítása. Fejlesztés ösztönzi a közösségi élet intenzívebbé válását, a települési arculat javítását.” Megoldási javaslat ▪„Javul a települések arculata. Közösségi élet intenzívebbé válik. A turisták számára is kedvezőbb élményt nyújt a településen való tartózkodás. Legalább 10 térségi park vagy játszótér vagy egyéb zöldterület megújulása. (hátrányos helyzetű települések 2. és 4. célterület)” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

100 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Települési parkok és zöld felületek környezetbe illeszkedő módon történő felújítása, játszó és pihenőterek kialakítása. A hiányzó pihenő és külső közösségi terek kialakítása, játszóterek építése, korszerűsítése, szabványosítása. A fejlesztések ösztönözik a közösségi élet intenzívebbé válását, a települési arculat javítását.” Megoldási javaslat ▪„Javul a települések arculata. A közösségi élet intenzívebbé válik. A turisták számára is kedvezőbb élményt nyújt a településeken történő tartózkodás. Legalább 15 térségi park vagy játszótér vagy egyéb zöld terület megújítása. (2. és 4. célterület)” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

101 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Környezeti örökségünk megőrzése céljából közösségi terek fejlesztése, épületek, épületrészek felújítása, amelyek helyszínt biztosítanak a lakosság, a térségbe érkezők számára, szolgáltatásoknak (pl. információs pont, pihenőhely) illetve helyt adhatnak közösségi programok megvalósításához.” Megoldási javaslat ▪„Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró és közösségi célokat szolgálató épületek, épületrészek külső felújítása történik meg. A térségben 10 közösségi épület, épületrész, újul meg. A település arculatjavulása a helyi identitásának megerősödése. A térség adottságainak vonzerővé fejlesztése. (hátrányos helyzetű települések 1. célterület)” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

102 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A térség miktokörzeteinek központi településein integrált közösségi terek létrehozása, a szükséges infrastruktúrális és eszközfeltételek kialakítása, beszerzése. A közösségi terek infrastrukturális feltételredszerében lehetővé válik a szociális, foglalkoztatási, falugazdász, vidék- és gazdaságfejlesztési szolgáltatások jobb elérhetősége.” Megoldási javaslat ▪„A kistelepüléseken javul a közösségi szolgáltatások minősége, a kialakításra kerülő 10 integrált közösségi szolgáltató térben folytatott tevékenységek révén.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/50 Kód: NyD-104-SzF-B-10 Sorszám: 5674 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Több településen nincs kiépítve szennyvízhálózat (Lenti Kistérség települései közül 20 településen nincs szennyvízhálózat), a gyűjtésre jelenleg rendelkezésre álló derítőrendszer nem alkalmas a keletkező szennyvíz megfelelő gyűjtésére. A szennyvízhálózat hiánya miatt jelentős terhelés éri a talajt, hatással lehet az ivóvízkészletekre a sérülékeny területeken. A hálózat hiánya sok helyen akadályozza a vállakozók letelepedését, hiszen működésükhöz a jogszabályok előírják a kötelező szennyvízkezelést. Helyzet/ adottság ▪A lakosság életminőségét, a település vonzerejét meghatározza az egészséges, tiszta környezet biztosítása, amely a szennyvízhálózat hiánya miatt nem teljesíthető a megfelelő, elvárható színvonalon. A környezetterhelés az érzékeny vízbázisokon és turisták által gyakran látogatott területeken jelentős. Igazán jó hatékonysággal működő szennyvízkezelési módszert kistelepülésekre még nem nincs, amely költséghatékony is. Probléma/ lehetőség ▪Temészetközeli szennyvíztisztítás, egyedi szennyvízkezelési rendszerek kiépítése, egyes esetekben már meglévő rendszerekhez való csatlakozás megoldása, figyelembe véve, hogy egy-egy kistelepülésen az adottságok milyen rendszer kiépítését tennék lehetővé,illetve költséghatékonyság szempontjából melyik rendszer kiépítése és fenntartása lenne a legmegfelelőbb.. Megoldási javaslat ▪A kistelepülések legalább 15%-án megoldódik a szennyvízgyűjtés és kezelés. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000000 EUR▪Önkormányzatok0% 4000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága3000000 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/50 Kód: NyD-104-SzF-B-10 Sorszám: 5674 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Apátistvánfalva, Baglad, Bödeháza, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gosztola, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Márokföld, Nemesnép, Orfalu, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Zalaszombatfa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/50 Kód: NyD-104-SzF-A-11 Sorszám: 5663 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség aprófalvaiban a népesség elöregedő (a lakosság ~20%-a 60 év feletti). Az aprófalvakban a legtöbb, mindennapi élethez szükséges alapszolgáltatás (pl. bolt, orvos, gyógyszertár, hivatalok stb.) nem elérhető, ezek igénybevételéhez min. a mikrotérségi központokba, de sok esetben a statisztikai térség központjába, vagy a megyeszékhelyre kell utazni. A szociális ellátás biztosítása is sok esetben a mikrotérségi központokból történik. Helyzet/ adottság ▪A nagyszámű idős, vagy mozgásában korlátozott ember nem tud a térségközpontokba önállóan közlekedni, bevásárolni, ügyet intézni. A falugondnoki szolgálatok a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásaikkal nem minden igényt tudnak kielégíteni, ill. nincs lehetőségük valamennyi felmerülő problémára megoldást találni. Eszköz, emberi erőforrásukat is fejleszteni kell a falgondnoki hálózatban, új szolgáltatásokat bevezetni. Probléma/ lehetőség ▪Falugondnoki hálózat továbbfejlesztése (technikai, eszköz igényeik és erőforrásaik fejlesztése), a szolgáltatások bővítése és minél több rászoruló részére elérhetővé kell tenni. Megoldási javaslat ▪A szolgáltatáshiányos településeken javul az életminőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok100% 1000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1000000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/50 Kód: NyD-104-SzF-A-11 Sorszám: 5663 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/50 Kód: NyD-104-SzF-A-16 Sorszám: 5514 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség aprófalvas településeiről nehezen közelíthetőek meg a különféle gazdasági, vidékfejlesztési, közművelődési és szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények (a tömegközlekedési lehetőségek közül szinte kizárólag csak autóbusszal, illetve saját gépkocsival). A térség településeinek lakói nehezen érik el ezeket a szolgáltatásokat, a különböző életterületeken ezért hátrányba kerülnek a nagyobb településeken élőkkel szemben. Helyzet/ adottság ▪A térségben számos funkció nélküli vagy funkciót vesztett, felújításra szoruló ingatlan van, amelyek általakítások után hasznosíthatók lehetnek a hiányzó, vagy nem megfelelő színvonalú szolgáltatások nyújtásához, mint háttérinfrastruktúra. Ezek az épületek a jelenlegi állapotukban (esetleg több éve nem használt, nem megfelelő az infrastruktúrája, beosztása) nem alkalmasak a szolgáltatások befogadására. Probléma/ lehetőség ▪A térség miktokörzeteinek központi településein integrált közösségi terek létrehozása, a szükséges infrastruktúrális és eszközfeltételek kialakítása, beszerzése. A közösségi terek infrastrukturális feltételredszerében lehetővé válik a szociális, foglalkoztatási, falugazdász, vidék- és gazdaságfejlesztési szolgáltatások jobb elérhetősége. Megoldási javaslat ▪A kistelepüléseken javul a közösségi szolgáltatások minősége, a kialakításra kerülő 10 integrált közösségi szolgáltató térben folytatott tevékenységek révén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága800000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret30000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/50 Kód: NyD-104-SzF-A-16 Sorszám: 5514 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszölnök, Magyarlak, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Szilvágy, Zalabaksa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/50 Kód: NyD-104-SzF-B-13 Sorszám: 5825 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A körzetközpontokban található orvosi rendelőket, egészségházakat a térség valamennyi lakója igénybe veszi. Ezek az intézmények a legtöbb esetben alap orvosi ellátást biztosítanak, de sok esetben szakorvosi ellátást is igénybe lehet venni. Az egészségügyi szolgáltatásokat végző ingatlanok elavultak, korszerűtlenül feleszereltek, így a házi- és szakorvosok szakmai feladataikat lehetőségeikhez képest csak alacsonyabb színvonalon tudják ellátni. Helyzet/ adottság ▪A térségi egészségügyi intézmények jobb, gyorsabb, a mai kor követelményeinek jobban megfelelő, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújthatnának infrastrukturális és eszközfejlesztés megvalósításával. Felújításukkal fenntartásuk is gazdaságosabbá válhat. Hatékonyabbá válhatna az egészségügyi szolgáltatás,ha az ellátás alacsonyabb szintjén több egyszerű szolgáltatás (pl. különböző állapotfelmérések) elérhetők lenne. Probléma/ lehetőség ▪A körzetközpontokban egészségházak, orvosi rendelők építése, felújítása (infrastrukturális és eszközfejlesztésének megvalósítása). Megoldási javaslat ▪Az egészségügyi ellátás színvonala nő, a térségben 5 db egészségügyi ellátást biztosító intézet fejlesztése, felújítsa valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret250000 EUR▪Önkormányzatok0% 700000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások90% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága630000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/50 Kód: NyD-104-SzF-B-13 Sorszám: 5825 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csesztreg, Csörötnek, Őriszentpéter, Rédics, Szentgotthárd, Zalabaksa ▪Nem ÚMVP

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/50 Kód: NyD-104-SzF-B-12 Sorszám: 5826 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség elöregedő népessége számára (a lakosság ~20%-a 60 év feltti) különböző szociális szolgáltatások (otthon ápolás, házi gondozás, napközbeni ellátást biztosító és bentlakásos öregek otthona által nyújtott szolgáltatások stb.) nyújtása szükséges. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitás a szociális intézményekben nem mindig elegendő, illetve az infrastruktúrális feltételek sok esetben nem megfelelőek (több intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik csak), fejlesztés lenne indokolt. Helyzet/ adottság ▪A szociális intézmények infrastruktúrája elavult,fenntartásuk nem gazdaságos,így ez nagy terhet jelent az önkormányzatok számára. Néhány intézet csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik,mivel nem felelnek meg 100%-ig a jogszabályok által előírt feltételeknek, fejlesztésük mindenképpen szükséges. A szocális ellátásra szorulók igényeinek kielégítéséhez a rendelkezésre álló kapacitás nem mindig elegendő. Probléma/ lehetőség ▪A szociális intézmények korszerűsítése, akadálymentesítése, ezáltal a meglévő kapacitások kihasználtságának növelése, szolgáltatások minőségének javítása. Megoldási javaslat ▪Az idősek számára nyújtott szociális szolgáltatások színvonala nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága360000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/50 Kód: NyD-104-SzF-B-12 Sorszám: 5826 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csesztreg, Őriszentpéter, Rédics, Szentgotthárd, Szilvágy, Zalabaksa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/50 Kód: NyD-104-SzF-B-08 Sorszám: 5820 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség kistelepülésein hiányosak a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások (pl. bolt, orvos stb.) vagy nem is elérhetők helyben, valamint minimális helyben a munkalehetőség, ezért a munkába járáshoz, szolgáltatások igénybevételéhez, illetve oktatási intézményekbe való eljutáshoz a közösségi közlekedést kell a lakosság nagy részének igénybe venni, amelynek térségünkben szinte egyetlen lehetősége az autóbusszal történő utazás. Helyzet/ adottság ▪A kistelepülések lakói, diákok, munkavállalók és nyugdíjasok napi rendszerességgel használják az autóbuszjáratokat. A buszmegállók Probléma/ lehetőség ▪A térség építési karakteréhez illeszkedő buszvárók kialakítása a kistelepüléseken egységes arculati elemek alkalmazásával. Alternatív közösségi közlekedési lehetőségek kidolgozása és alkalmazása. Megoldási javaslat ▪A közösségi közlekedés színvonala nő, hatékonyabb és kedvezőbb lesz a szolgáltatások, munkalehetőség elérése. A települési arculat javul (min. 15 településen megújulnak a közösségi közlekedési megállóhelyei, váróépületei, váróépítményei. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások90% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága360000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/50 Kód: NyD-104-SzF-B-08 Sorszám: 5820 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/50 Kód: NyD-104-SzF-A-17 Sorszám: 5916 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben a helyi termékek iránt fokozódó kereslet jelentkezik, mint a lakosság, mint a térségben látogató turisták körében. A térségre jellemző kézműves, és egyedi termékeit, helyi élelmiszereket sok esetben csak a termelőnél, vagy az egy évben 1-2-szer megtartott vásárokon lehet megvásárolni. A szállásadók, lakosság, turisztikában érdekeltek nem rendelkeznek elegendő információval a termelőkről, lehetséges termékekről. Helyzet/ adottság ▪A termékek nehezen jutnak el a fogyasztókhoz, nem tudnak kapcsolatot teremteni a termelők és fogyasztók, mert nincsenek megfelelően kiépített piacok, amelyek alkalmasak lennének a rendszeres kapcsolatteremtésre. A helyi termékek vásárlási lehetőségének megteremtése segíti a helyi termelők piacának és bevételeik növelését. Probléma/ lehetőség ▪Helyi termékek értékesítését lehetővé tevő piacok kiépítése a megfelelő infrastruktúrával. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek iránt tovább nő a kereslet. Legalább 1, a helyi termékeket rendszeresen értékesítő piac létrehozása a térségben. A települési szolgáltatások köre bővül. (3.célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/50 Kód: NyD-104-SzF-A-17 Sorszám: 5916 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/50 Kód: NyD-104-SzF-8-01 Sorszám: 6757 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az Őrség Határok Nélkül Egyesület területe jellemzően aprófalvas településekből áll, ebből adódóan sok esetben nem áll rendelkezésre forrás az egyes beruházások megvalósításához szükséges előkészítési dokumentációk (tanulmányok, fejlesztési tervek, dokumentációk) elkészítésére. Ez akadályozza a fejlesztésekre igényelhető hazai és EU-s pályázati rendszerből fejlesztési forrás lehívását Helyzet/ adottság ▪Az Egyesület területén több mint 80%-ban a település lakosságszáma nem éri el az 500 főt, valamint a tervezési területen található 2 város, kisvárosi kategóriába tartozik (pl. Őriszentpéter 1300 fő lakosú). A térségben hiányosak a nagylétszámú foglalkoztató vállalkozások, alacsony az iparűzési adóbevétel, így nincs lehetőség más fejlesztési forrás bevonására. Probléma/ lehetőség ▪Az Őrség Határok Nélkül Egyesület tervezési területén megvalósuló beruházások, fejlesztések előkészítése tanulmányok, fejlesztési tervek elkészítésével, melyek megjelennek a HVS-ben. Megoldási javaslat ▪Min. 3 megvalósíthatósági tanulmány vagy fejlesztési terv elkészítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪tervek, tanulmányok Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/50 Kód: NyD-104-SzF-8-01 Sorszám: 6757 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/50 Kód: NyD-104-SzF-1-04 Sorszám: 5858 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A térségben több önkéntes polgárőr és tűzoltó egyesület is működik. A civil szervezetek aktívan részt vesznek a települések közbiztonságának megőrzésében, a katasztrófaelhárításban. A feladataik hatékony ellátása érdekében hiányos ezen szervezetek tagjainak képzettsége. Helyzet/ adottság ▪A civil polgárőrség és a tűzoltóság felkészültségét és felszereltségét folyamatosan fejleszteni kell, hogy a közösség számára fontos önkéntesen vállalt feladataiknak eleget tudjanak tenni, hatékonyan tudják segíteni a rendőrség, és hivatásos tűzoltóság munkáját, a katasztrófaelhárítást és a különleges mentők munkáját. Ezen szervezetek számára mind elméleti mind gyakorlati területen a megfelelő képzési, továbbképzési lehetőség hiányzik. Probléma/ lehetőség ▪A helyi önkéntes tűzoltó, és polgárőr egyesületek számára a térségi gyakorlatok és képzések szervezése, eszközfejlesztési lehetőségek biztosítása. Megoldási javaslat ▪Térségi szintű, az önkéntes tűzoltók és polgárőrök számára szervezett alapképzés gyakorlati képzéssel kiegészítve. A helyi köz- és vagyonbiztonság javul. A térség szereplői között kommunikációs kapcsolatrendszer zökkenőmentesebbé válik, a képzéseknek, gyakorlatoknak köszönhetően felkészültebbé válnak a program résztvevők. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok0% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/50 Kód: NyD-104-SzF-1-04 Sorszám: 5858 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/50 Kód: NyD-104-SzF-A-12 Sorszám: 5636 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség 32 érintett nem hátrányos településének jelentős részén funkciójukat vesztett, vagy eredeti funkciójuk betöltésére kevésbé alkalmas leromlott állapotú épületek és hozzájuk kapcsolódó zöldterületek találhatóak, amelyek rombolják a faluképet. Ezek jellemzően önkormányzati tulajdonú középületek, amelyek a települések központjában találhatóak. Közösségi tevékenységre alkalmas épületek, terek száma alacsony, a szükséges szolgáltatóterek (pl. internet elérhetőség, klubhelyiségek stb.) hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪A leromlott települési infrastruktúra nem alkalmas megfelelő szolgáltatások nyújtására a lakosság és turisták számára (kevés a pihenőhely, hiányoznak a közösségi programokhoz a helyiségek). A településeken szükség lenne a térség vonzerejére alapozott szolgáltatások fejlesztésére, az életminőség javítására. Probléma/ lehetőség ▪Környezeti örökségünk megőrzése céljából közösségi terek fejlesztése, épületek, épületrészek felújítása, amelyek helyszínt biztosíthatnak a lakosság, térségbe érkezők számára szolgáltatásoknak (pl. információs pont, pihenőhely stb.), illetve helyet adhatnak közösségi programok megvalósításához. Megoldási javaslat ▪Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró közösségi célokat szolgáló épületek, épületrészek külső felújítása történik meg. A térségben 20 közösségi épület,épületrész közösségi tér újul meg. ▪A települési arculat javulása, a helyi lakosság identitásának megerősödése. ▪A térség adottságainak vonzerővé fejlesztése. (1. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% 700000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága500000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/50 Kód: NyD-104-SzF-A-12 Sorszám: 5636 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/50 Kód: NyD-104-SzF-A-14 Sorszám: 5865 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség 17 hátrányos helyzetű településének jelentős részén funkciójukat vesztett, vagy eredeti funkciójuk betöltésére kevésbé alkalmas, leromlott állapotú épületek és a hozzájuk kapcsolódó zöldterületek találhatóak, amelyek rombolják a faluképet. Ezek jellemzőek önkormányzati tulajdonú középületek, amelyek a települések központjában találhatóak. Közösségi tevékenységre alkalmas épületek, terek száma alacsony, szükséges szolgáltató terek (pl. internet elérhetőség, klubhelyiségek) hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪A leromlott települési infrastruktúra nem alkalmas megfelelő szolgáltatások nyújtására, a lakosság és turisták számára (kevés a pihenőhely, hiányoznak közösségi programokhoz helyiségek). A településeken szükség lenne a térség vonzerejére alapozott szolgáltatások fejlesztésére, az életminőség javítására. Probléma/ lehetőség ▪Környezeti örökségünk megőrzése céljából közösségi terek fejlesztése, épületek, épületrészek felújítása, amelyek helyszínt biztosítanak a lakosság, a térségbe érkezők számára, szolgáltatásoknak (pl. információs pont, pihenőhely) illetve helyt adhatnak közösségi programok megvalósításához. Megoldási javaslat ▪Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró és közösségi célokat szolgálató épületek, épületrészek külső felújítása történik meg. A térségben 10 közösségi épület, épületrész, újul meg. A település arculatjavulása a helyi identitásának megerősödése. A térség adottságainak vonzerővé fejlesztése. (hátrányos helyzetű települések 1. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága300000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/50 Kód: NyD-104-SzF-A-14 Sorszám: 5865 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/50 Kód: NyD-104-SzF-B-11 Sorszám: 5684 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség leghátrányosabb helyzetű települései jobbára aprófalvak (összesen 17 település). A lakosság többnyire passzív, ismeretek hiánya és a begyökeresedett tapasztalatok miatt nem él demokratikus jogával, nem lesznek aktív résztvevői a tervezési, fejlesztési folyamatoknak, így esetleges települései igényeiket nem tudják érvényesíteni, lehetőségeiket nem tudják kihasználni és ezáltal hátrányukat leküzdeni. Helyzet/ adottság ▪A lakosság aktivizálásával, a tervezési, megvalósítási folyamatokba való bevonásával, részvételével újjáértékelődik a településeken a lakókörnyezet, a felelősségük és új erőforrásokat ismernek fel az önkormányzatok, amelyek segíthetik az állandósult problémák megoldását (pl. elhanyagolt környezet, közösségi élet hiánya, településeken élők közötti együttműködés hiánya stb. problémákra megoldás). Probléma/ lehetőség ▪Kisléptékű, de komplex fejlesztési tervek járulhatnak hozzá a lakosság életminőségének javításához. Közösségfejlesztéssel, a lakosság igényei szerinti előadások szervezésével, a lakosság véleményére, igényeire alapozott külső és belső közösségi terek kialakításával, épületek felújításával és szolgáltatások bevezetésével a fejlődés útjára léphetnek a hátrányos települések. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű településeken (17 db) aktivizálódik a lakosság, megfogalmazzák, milyen szolgáltatásokra van szükségük, milyen arculatot szeretnének a településüknek, milyen természeti és épített örökség megújítását szeretnék közös erővel megvalósítani, kialakításra kerülnek azok a szolgáltató terek, kültéri és beltéri közösségi helyek, melyek alapjai a közösségnek, megvalósítanak közösségi rendezvényeket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% 250000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/50 Kód: NyD-104-SzF-B-11 Sorszám: 5684 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/50 Kód: NyD-104-SzF-A-15 Sorszám: 7264 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség 17 hátrányos helyzetű településén számos fejlesztésre szoruló park és zöldterület található. Ezeken a településeken sok a korszerűtlen játszótér (több helyen hiányzik is.) Vannak olyan települések, amelyeken az elmúlt évtized fejlődése, átalakulása miatt van szükség újabb rekreációs területek kialakítására. Ezeknek a területeknek a fejlesztése szükséges a lakosság életminőségének javítása és turisztikai vonzerő növelése érdekében is. Helyzet/ adottság ▪Az elhanyagolt parkok, zöldterületek rontják a faluképet, funkcionálisan sem kihasználtak. Számos esetben ez is akadályozza a közösségi élet intenzívebb kibontakozását. Nincs megfelelő hely ahol a mai kor elvárásainak megfelelő módon a tudnak a kisfalvak lakói helyben pihenni, közösen kikapcsolódni, a gyerekek játszani. A pihenőhelyek, közösségi terek hiánya csökkenti a turisták szemében a település vonzerejét. Probléma/ lehetőség ▪Települési parkok és zöldterületek környezetbe illeszkedő módon történő felújítása, játszó és pihenőterek kialakítása. A hiányzó pihenő és külső közösségi terek kialakítása, játszóterek építése, korszerűsítése, szabványosítása. Fejlesztés ösztönzi a közösségi élet intenzívebbé válását, a települési arculat javítását. Megoldási javaslat ▪Javul a települések arculata. Közösségi élet intenzívebbé válik. A turisták számára is kedvezőbb élményt nyújt a településen való tartózkodás. Legalább 10 térségi park vagy játszótér vagy egyéb zöldterület megújulása. (hátrányos helyzetű települések 2. és 4. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága176768 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/50 Kód: NyD-104-SzF-A-15 Sorszám: 7264 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/50 Kód: NyD-104-SzF-A-13 Sorszám: 5681 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség számos településen található fejlesztésre szoruló park és zöld felület. Ezeken a településeken sok a korszerűtlen játszótér (több helyen hiányzik is). Vannak olyan települések, amelyeken az elmúlt évtized fejlődése, átalakulása miatt van szükség újabb rekreációs területek kialakítására. Ezeknek a területeknek a fejlesztése szükséges a lakosság életminőségének javítása, és a turisztikai vonzerő növelése érdekében is. Helyzet/ adottság ▪Az elhanyagolt parkok, települési zöld felületek rontják a faluképet, funkcionálisan sem kihasználtak. Számos esetben ez is akadályozza közösségi élet intenzívebb kibontakozását,nincs megfelelő hely,ahol a mai kor elvárásinak megfelelő módon tudnak a kisfalvak lakói helyben pihenni,közösen kikapcsolódni. A pihenőhelyek,közösségi terek hiánya csökkenti a turisták szemében a település vonzerejét. Probléma/ lehetőség ▪Települési parkok és zöld felületek környezetbe illeszkedő módon történő felújítása, játszó és pihenőterek kialakítása. A hiányzó pihenő és külső közösségi terek kialakítása, játszóterek építése, korszerűsítése, szabványosítása. A fejlesztések ösztönözik a közösségi élet intenzívebbé válását, a települési arculat javítását. Megoldási javaslat ▪Javul a települések arculata. A közösségi élet intenzívebbé válik. A turisták számára is kedvezőbb élményt nyújt a településeken történő tartózkodás. Legalább 15 térségi park vagy játszótér vagy egyéb zöld terület megújítása. (2. és 4. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/50 Kód: NyD-104-SzF-A-13 Sorszám: 5681 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/50 Kód: NyD-104-GF-B-05 Sorszám: 5520 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség megőrizte természeti értékeit (Őrségi Nemzeti Park,helyi- ill. a Natura 2000 védelem alatt álló területek). Kijelölt kerékpározható (kb. 150 km) útvonalak, bakancsos túra útvonalak (kijelölt kék,piros túraútvonal,kb. 30 km), különböző ökoturisztikai lehetőségek (horgászat,vadászat,lovaglás,természetjárás).öbb helyen épültek pihenőhelyek,létesítettek tanösvényeket,lehetőség van bemutatóhelyek megtekintésére. A fenti lehetőségekről azonban sok esetben hiányos,vagy nem egységes az információs rendszer (tájékoztató kiadványok és táblák stb.),amely elősegítené az érdeklődő turisták célterületekre való eljutását. Helyzet/ adottság ▪A turisták tájékozódását, programszervezését számos helyen nem segíti megfelelő infrastruktúra (tájékoztató táblák rendszere a különböző turisztikai célok eléréséhez, szolgáltatásokról tájékoztató rendszer - kiadvány, információs táblák stb.), ezért sok területre nem jut el a célközönség, a természeti értékek, a bemutatható hagyományok, értékek látogatottsága a lehetőségekhez képest kihasználatlan. Probléma/ lehetőség ▪A turistákat a szükséges információhoz juttató turisztikai információs táblarendszer, élményt jelentő téma útvonalak,témaparkok, kilátók, pihenőhelyek és más a turisták kirándulásainak színvonalas bonyolításához szükséges kis léptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A projektelem lehetővé teszi a komplex LEADER projekt más elemei mentén történő turisztikai vonalvezetés megvalósítását, így része a Hagyományok Útja programnak, amelynek további elemei: 5705 látványműhelyek és 5527 rendezvények. Megoldási javaslat ▪A térségben új témautak (min. 10 db.) és témaparkok (min. 3 db), kilátók ( 5 db) és egységes turisztikai táblarendszer épül. Ezzel a turisták felé bővülnek a szolgáltatások, és egyben a természetvédelmi célokkal is egyező útvonalak felé tereljük őket. További közvetett haszon, hogy az útvonalak egyéb szolgáltatásokat is érintenek amelyeket így nagyobb számban vesznek igénybe a turisták. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000000 EUR▪Önkormányzatok90% 2000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1800000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/50 Kód: NyD-104-GF-B-05 Sorszám: 5520 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Bödeháza, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Ramocsa, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/50 Kód: NyD-104-GF-A-06 Sorszám: 5518 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség teljes területe szép és értékes természeti környezetben található (Őrségi Nemzeti Park, Natura 2000 területek, helyi védelem alatt álló területek, Kerka-völgy, Rába és Szala vízfolyások térsége), kijelölt turista utak (kék,piros), kerékpározható utak, erdei túra útvonalak, amelyet a turisták szívesen látogatnak. Több patak, mesterséges tó alkalmas horgászatra, lovardák működnek, értékes a vadállomány (szarvas,őz, vaddisznó), kisebb szőlőhegyeken minőségi tájborokat állítanak elő. Helyzet/ adottság ▪A térségben kevés a speciális igényeket kielégítő, célzott közönség (bakancsos, kerékpáros turista, horgász, vadász-, lovas-, természeti turizmus iránt érdeklődők) számára kialakított turisztikai szolgáltatás, az infrastruktúra kiépítettsége nem elégséges, így gyakran csak olyan kirándulók érkeznek, akik viszonylag rövid ideig tartózkodnak a területen, és kevés szolgáltatást vesznek igénybe. Probléma/ lehetőség ▪A horgász, a lovas, a vadász, a kerékpáros, vízi, ökoturisztikai, gasztronómiai, alkalmi falusi-, agroturisztikai, a bor- és természeti (erdei turizmushoz és természetjáráshoz) turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozása, már meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, bővítése. Megoldási javaslat ▪Új turisztikai szolgáltatások megjelenése (min. 4 szolgáltatónál új szolgáltatás kialakítása), min. 12 vállalkozásnál fejlesztés megvalósítása, a meglévő adottságok jobb kihasználása révén a turisztikai bevételek növekedése, munkahelyek megtartása és teremtése (min. 10 új munkahely) a térségben.(3. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR▪Önkormányzatok60% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/50 Kód: NyD-104-GF-A-06 Sorszám: 5518 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/50 Kód: NyD-104-GF-A-03 Sorszám: 5475 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség -határmentisége miatt- megőrizte természeti értékeit (Őrségi Nemzeti Park, helyi védettség, ill. a Natura 2000 rendszer jelent védelmet). A terület adottságai alkalmasak kerékpáros (kb. 150 km kerékpár és kerékpározható út),lovas (5 szolgáltató), bakancsos (kijelölt kék, piros túraútvonal) turizmusra, horgászatra, vadászatra. A fenti terültekhez kapcsolódó szolgáltatások (pihenők, túravezetés sb.) jelenléte, kiépítettsége kicsi, nem elégíti ki a jelentkező igényeket. Helyzet/ adottság ▪Az ökoturizmushoz kapcsolható szálláskapacitás (alacsonyabb kategórájú, de minőségi szálláshelyek -turistaház, kemping) kevés, a szálláshoz kapcsolódó komplex szolgáltatások (túravezetés,információs kiadványok,túraeszközök stb.) hiányosak, különösen a speciális célcsoportok (pl. fiatalok,gyermekek,horgászok,lovasok,családok) számára kínált szolgáltatások száma marad el a kereslettől, az adottságok kihasználatlanok. Probléma/ lehetőség ▪Helyi szállásadók, és térségi turisztikai szereplők támogatása a falusi turizmus keretein belül új minőségi, megfizethető szálláshelyek létrehozásában, már működő szálláshelyek korszerűsítésében, fejlesztésében, és az ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatásfejlesztés az adottságok és a különböző célcsoportok (családok, ifjúság, gyerekek stb.) igényeinek megfelelően. A szolgáltatások bővítése a turisztikai szereplők együttműködésével. Megoldási javaslat ▪A térségben a táj arculatához illeszkedő szálláshelyek jönnek létre vagy már működő szálláshelyek bővülnek (alacsonyabb kategóriájú, minőségi új, bővített szálláshelyek száma min. 15). A szállásadók,szolgáltatók által nyújtott kapcsolódó szolgáltatások bővülnek (min. 10 új szolgáltatás),jobb minőségűek lesznek. Megerősödnek az egyes célcsoportok számára speciálisan nyújtott szolgáltatások (min. 5 új speciális szolgáltatás). ▪A turizmusból származó bevételek nőnek (min. 5%-kal), ezzel lehetővé válik új munkahelyek teremtése,meglévők megtartása. Turisztikai szereplők között együttműködés. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok60% 288000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága130000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/50 Kód: NyD-104-GF-A-03 Sorszám: 5475 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/50 Kód: NyD-104-GF-A-04 Sorszám: 5703 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség hátrányos helyzetű települései is megőrizték természeti értékeiket (Őrségi Nemzeti Park, helyi védettség, ill. a Natura 2000 rendszer jelent védelmet). A területek adottságai alkalmasak kerékpáros (kb. 150 km kerékpár és kerékpározható út),lovas (5 szolgáltató), bakancsos (kijelölt kék, piros túraútvonal) turizmusra, horgászatra, vadászatra. A fenti területekhez kapcsolódó szolgáltatások (pihenők, túravezetés sb.) jelenléte, kiépítettsége kicsi, nem elégíti ki a jelentkező igényeket. Helyzet/ adottság ▪Az ökoturizmushoz kapcsolható szálláskapacitás (alacsonyabb kategóriájú, de minőségi szálláshelyek -turistaház, kemping) kevés, a szálláshoz kapcsolódó komplex szolgáltatások (túravezetés,információs kiadványok,túraeszközök stb.) hiányosak, különösen a speciális célcsoportok részére. A hátrányos helyzetű településeken a szállások és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪Helyi szállásadók, és térségi turisztikai szereplők támogatása a hátrányos helyzetű településeken a falusi turizmus keretein belül új minőségi, megfizethető szálláshelyek létrehozásában, már működő szálláshelyek korszerűsítésében, fejlesztésében és az ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatásfejlesztés az adottságok és a különböző célcsoportok (családok, ifjúság, gyerekek stb.) igényeinek megfelelően. A szolgáltatások bővítése a turisztikai szereplők együttműködésével. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű településeken a turisztikai vállalkozások fejlődése, munkahelymegtartás, a táj arculatához illeszkedő szálláshelyek jönnek létre, már működő szálláshelyek bővülnek, fejlesztésre kerülnek (alacsonyabb kategóriájú, minőségi új, bővített szálláshelyek száma min. 7 db). ▪A szállásadók,szolgáltatók által nyújtott kapcsolódó szolgáltatások bővülnek (min. 5 új szolgáltatás),jobb minőségűek lesznek a hátrányos helyzetű településeken. Megerősödnek az egyes célcsoportok számára speciálisan nyújtott szolgáltatások (min. 2 új speciális szolgáltatás). ▪A térség turisztikai kínálatának bővülése. (1.,2., 3. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok65% 220000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága110000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/50 Kód: NyD-104-GF-A-04 Sorszám: 5703 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/50 Kód: NyD-104-GF-A-05 Sorszám: 5750 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség természeti környezete, néprajzi, építészeti értékei alkalmasak arra, hogy környezet- és természetvédelem tématerületben a diákok korosztálya elmélyedjen, túrák, foglalkozások keretében megismerjék a térséget. A térség adottságai alkalmasak erdei iskola programok megvalósítására, természeti értékek bemutatására épülő programok bonyolítására. A térségben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezik erdei iskola programmal, kisebb csoport fogadásához rendelkeznek elegendő szálláshellyel, a programjuk több helyszínen is megvalósítható. Helyzet/ adottság ▪Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szállás és szolgáltatás minősége nem megfelelő. Nem elegendő az igények kielégítésére a jelenlegi szálláskapacitás, illetve az erdei iskola program, egyéb környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó program megvalósítása esetén a kiegészítő szolgáltatások (bemutatóhelyek, tanösvények, túravezetés, kiállítások, kézműves foglalkozás stb.) kínálata kicsi. Probléma/ lehetőség ▪Önkormányzatok,non-profit szervezetek ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztése (szálláshely kialakítás, fejlesztés, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése). Együttműködés a szolgáltatók között, kínálat összekapcsolása. Megoldási javaslat ▪A szemléletformálás erősítése a természeti értékek és erőforrások megismertetése a diákokkal. ▪A térség néprajzi, kulturális értékeinek megismertetése. ▪A térség hagyományainak, történelmének bemutatása új szolgáltatások kialakításával (min. 3 helyszínen új szolgáltatás kialakítása). ▪Az ifjúsági turizmus erősödése (min. 3 új szálláshely létrehozása, vagy meglévő fejlesztése). (2. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok60% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/50 Kód: NyD-104-GF-A-05 Sorszám: 5750 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/50 Kód: NyD-104-GF-B-03 Sorszám: 5516 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A régió termálvizekben gazdag, a térségben két fürdő működik a termálvízre alapozva szolgáltatásait. A szentgotthárdi fürdő animációs termálpark, spa, wellness- és gyógyfürdő (1500 m2 vízfelület), míg a lenti gyógyfürdőben az élmény- és gyógymedencék,gyógyászati részleg, Szent György Energiapark (8 ha zöld terület,2600 m2 vízfelület) nyújt kikapcsolódást. A wellness és rekreációs szolgáltatásokra egyre több az igény a térségbe látogató turisták körében. Helyzet/ adottság ▪A termálfürdők rendelkezésre álló kapacitásának kihasználása függ a kapcsolódó minőségi szálláshelyek számától is, amelyből a térségben nem található elegendő. A szálláshelyek hiánya jelenti a fürdőkhöz kapcsolódó turizmus fejlődésének egyik kulcs problémáját, mivel a turisták emiatt nagyobb mértékben csak egynapos kirándulásra érkeznek. Probléma/ lehetőség ▪A termálfürdők és kapcsolódó szolgáltatásaik jobb kihasználása érdekében a minőségi kereskedelmi szálláskapacitás fejlesztése Lenti környezetében, Szentgotthárd és Őriszentpéter településeken és környezetükben. Megoldási javaslat ▪A minőségi szálláshelyekre érkező turisták hosszabb ideig maradnak a térségben (vendégéjszakák számának 5%-os emelkedése). ▪A tartózkodásuk ideje alatt igénybe veszik a térség más turisztikai szolgáltatásait is, amely a bevételek növekedését és munkahelyek teremtését eredményezi (turisztikai szolgáltatások igénybevétele 5%-kal nő). ▪Nő a helyi termékek és szolgáltatások iránti kereslet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000000 EUR▪Önkormányzatok0% 4000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1200000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret200000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/50 Kód: NyD-104-GF-B-03 Sorszám: 5516 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gosztola, Őriszentpéter, Szentgotthárd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/50 Kód: NyD-104-SzF-1-03 Sorszám: 6760 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség színes és értékes néprajzi, történelmi és kézműves hagyományokkal rendelkezik (fazekasok, szőtteskészítők, fafaragók, stb.). Ezeket a hagyományokat az itt élők őrzik. A térséget jelképező mesterségek megismerése és a termékek iránt egyre nő a kereslet. Több településen van olyan összegyűjtött anyag, melyet érdemes közszemlére tenni. Helyzet/ adottság ▪A kulturális örökség tárgyi emlékei kisebb gyűjteményekben találhatóak, amelyek csak részben, gyakran mostoha körülmények között láthatók (nem megfelelő az infrastruktura, a technikai háttér). Néhány gyűjtemény jelenleg olyan helyszínen található, amely nem alkalmas a bemutatásra. A helyi lakosság és a turisták számára egyarántfontos lenne megfelelő körülmények kialakítása az értékek megtekintéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A térség néprajzi, történelmi és kézműves hagyományait bemutató gyűjtemények, kiállítások infrastrukturális feltételeinek javítása, illetve kialakítása (kiállítóhelyek kialakítása, felújítása stb.), amelyek a turisták és a helyi lakosság számára egyaránt a helyi kulturális értékek megismerését teszik lehetővé. A hagyományos termékeket előállító kézműves vállakozások tevékenységének turisztikai szempontból is érdekes bemutatása látványműhelyek kialakítása. Ezeken a bemutató helyeken a népi mesterségek kipróbálására is lehetőség nyílik. Megoldási javaslat ▪A térségben kialakul a "Hagyományok útja" projekt, amely elősegíti a kulturális értékek megőrzését és bemutatását és növeli a térségbe látogató turisták, vendégek számára kínálható programok számát, így növeli a térség turisztikai értékesítésének lehetőségét, ezáltal a turisztikai szolgáltatók bevételét. Létrejön 4 nonprofit látványműhely, valamint 6kiállítótér kialakítása történik meg. Kapcsolódó HPME-k: 5527-rendezvények, 5520-témautak 5705-látvényműhelyek, 6754-kézműves képzés Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR▪Önkormányzatok100% 77506 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77506 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1800 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/50 Kód: NyD-104-SzF-1-03 Sorszám: 6760 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/50 Kód: NyD-104-GF-4-01 Sorszám: 5527 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség tájegységei (Őrség-Göcsej-Hetés) sajátos kulturális, néprajzi hagyományokat őriznek (lucázás, maskurázás, betlehemezés, májusfa állítás, népdal- és tánc kincs stb.) és mindennapi életükhöz kapcsolódó paraszti tevékenységeket (aratás, cséplés, tökmagolaj ütés, gasztronómia) hagyományos módon mutatnak be turisztikai célból. A hagyományok, kulturális örökség megőrzése, bemutatása turisztikai szempontból is vonzerőt jelent, egyre nagyobb az igény erre a térségbe látogató turisták körében Helyzet/ adottság ▪A kulturális értékek, történelmi, néprajzi hagyományok megismertetése, bemutatása az érdeklődő turisták számára csak néhány településen, és néhány, elsősorban tavaszi nyári időszakban szervezett rendezvényen válik lehetővé. A hagyományokat őrző egyesületek, települési közösségek és csoportok között kicsi az együttműködés, a programok szervezése térségi szinten nem koordinált, a turisztikai szezon kibővíthető lenne. Probléma/ lehetőség ▪A térség történelmi hagyományaihoz, kulturális értékeihez, kézművességéhez illeszkedő, több település és több térségi szereplő összefogásával megvalósított turisztikai rendezvények, fesztiválok szervezése. A rendezvények térségen belüli időben és térben való koordinációja. A térségi hagyományok bemutatása révén a Hagyományok Útja komplex projekthez kapcsolódik, amelynek további elemei: 5705 látványműhelyek, 5520 témautak, 6760 kiállító helyek, 6754 kézműves képzés. Megoldási javaslat ▪A térség kulturális értékeinek bemutatása, térségi programok fejlesztése (legalább 7 komplex program megvalósítása), a szomszédos területekkel közös megvalósítása. Ennek eredményeként a térség határain túl is jól ismert programkínálat létrehozása (min. 10 új programelem, amely hagyományt, kulturális örökséget mutat be), amely turizmus megerősödéséhez vezet. Turisztikai szezon kibővülése, min. 1 hónappal növelni a turisztikai szempontból érdekes időtartamot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Projektmenedzsment költség (12%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% 72000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/50 Kód: NyD-104-GF-4-01 Sorszám: 5527 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/50 Kód: NyD-104-GF-1-01 Sorszám: 5752 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben több helyi adottságokra, hagyományokra, örökségre épülő fesztivál és kulturális rendezvény (Őrségi Napok, Őrségi Tökfesztivál, Hétrétország, Virágzás Napjai, Fazekasnapok, Természetesen Őrség, Hetés Vendégül lát! - gasztronómiai vásár, Szilvafesztivál, Rozscséplő- és zsuppkötő, munkalovak versenye) kerül megszervezésre. Ötleteink, terveink vannak további kulturális programok elindítására, növelve a kínálatot azon turisták részére, akik szívesen, nagy számban látogatják most is a térségi rendezvényeket, szükséges ehhez a hiányzó infrastrukturális elemek beszerzése, fejlesztése. Helyzet/ adottság ▪A térségi minőségi kulturális rendezvények háttér infrastruktúrájához kapcsolódó elemek hiányosak, nehezen beszerezhetőek térségen belül, kölcsönzésüket gyakran csak térségen kívüli szolgáltatóktól lehet megoldani, ami nem költséghatékony. Lehetőség lenne az időben koordinált rendezvények eszköz, infrastrukturális igényét térségi szinten, szervezetten kielégíteni. Probléma/ lehetőség ▪A térségben egy koordinált rendezvényinfrastruktúra fejlesztése: térségi igények alapján a szükséges mennyiségű sátrak, pavilonok, színpadtechnikai, kiszolgáló berendezések beszerzése. Megoldási javaslat ▪A térség igényeit kielégítő rendezvényinfrastruktúra beszerzése (sátrak, pavilonok, színpadtechnikai, kiszolgáló berendezések). A térségi kulturális és turisztikai rendezvények színvonala nő. A rendezvényeket látogatók száma nő (min. 5%-kal). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/50 Kód: NyD-104-GF-1-01 Sorszám: 5752 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/50 Kód: NyD-104-GF-4-02 Sorszám: 5927 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség tájegységei (Őrség-Göcsej-Hetés) sajátos kulturális, néprajzi hagyományokat őriznek (lucázás, maskurázás, állítás, népdal- és tánc kincs stb.) és hagyományosan is végeznek tevékenységeket(tökmagolaj ütés, gasztronómia), ilyen örökségeket, hagyományokat őriznek a 17 hátrányos helyzetű településen is, ahol azonban a közösségi aktivitás csekély. A hagyományok, kulturális örökség megőrzése, bemutatása turisztikai szempontból is vonzerőt jelent, egyre nagyobb az igény erre a térségbe látogató turisták körében, a hátrányos helyzetű, hagyományokat őrző települések közül kevés kapcsolódott be Helyzet/ adottság ▪A hátrányos településeken élők őrzik a régi hagyományokat,számos kézműves mesterség, illetve szokás alapjának, néprajzi szempontból értékes tudás ismerői az idősebb emberek. A szellemi, tárgyi örökség pár éven belül eltűnhet, amennyiben ezek megőrzésére valamilyen formában nem teremtenek a közzüsségek alkalmat. A térségbe látogatók, fiatalok számára élményszerűen bemutathatóak lehetnek ezek az örökségek. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű településeken a közösségi tevékenység ösztönzése az értékeik megőrzésért. E cél elérése érdekében non-profit szervezetek, önkormányzatok, egyházi szervezetek részére a hagyományok megőrzését és bemutatását lehetővé tevő rendezvények, rendezvénysorozatok támogatása. Megoldási javaslat ▪A településeken a turisztikai tevékenységek fejlődése. A hagyományok felelevenítése, és ezzel a tárgyi és szellemi örökség megőrzéshez való hozzájárulás. A lakosság identitásának megerősödése. Legalább 10 rendezvény szervezése, amelyből legalább 5 térségi jelentőségű. LEADER komplex program; kapcsolódik az 5860, 5865, 5675, 6759,5762 HPME-hez Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Projektmenedzsment költség (12%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/50 Kód: NyD-104-GF-4-02 Sorszám: 5927 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/50 Kód: NyD-104-GF-B-04 Sorszám: 5565 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A térség néhány települése a hármas határ (Ausztria, Szlovénia, Horvátország) közelsége, valamint a közlekedési folyosók (86-os, 75-ös út) miatt alkalmas logisztikai tevékenységek folytatására. Helyzet/ adottság ▪A határmentiség sokáig nem tette lehetővé a zökkenőmentes határátlépést, a schengeni határok lebomlását követően lehetőség nyílik a határ menti logisztikai tevékenység fejlesztésére, mivel meggyorsult a határátlépés, közel vannak a környező, export-importban érdekelt országok. Probléma/ lehetőség ▪Rédicsen és Szentgotthárdon logisztikai központok kialakítása. Megoldási javaslat ▪Feldolgozó ipari tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások megerősödése, új munkahelyek létrejötte (min. 2 db logisztikai központ). Vonzóbb befektetési környezet kialakulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000000 EUR▪Önkormányzatok0% 1500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága450000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret300000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/50 Kód: NyD-104-GF-B-04 Sorszám: 5565 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Rédics, Szentgotthárd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/50 Kód: NyD-104-GF-A-09 Sorszám: 5762 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A hátrányos helyzetű településeken a vállalkozások által biztosított szolgáltatások elérhetősége, száma és színvonala elmarad az elvárttól, a térség sok településén hiányosak a szolgáltatások (pl. fodrász, bolt), csak távolabbi központi településen érhetők el, amelyek nehezen megközelíthetők, és nincs elegendő foglalkoztató vállalkozás. Számos hátrányos településen találhatók akár vállalkozási tevékenységre is alkalmas ingatlanok, több területen hiányoznak az alapanyag feldolgozók (pl. helyi termék előállítás). Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű településeken a helyi mikrovállalkozások nem rendelkeznek elég tőkével a korszerűsítéshez, bővítéshez, a még nyitott piaci területekre (pl. helyi termék értékesítés) való belépéshez a fejleszteni kívánók, vagy új vállalkozók nem rendelkeznek elegendő kezdő tőkével. ▪A szolgáltatások mobilizálása jó lehetőséget jelent a piacbővítésre, illetve a helyi erőforrások lehetnek ösztönzők. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű települések vállalkozóinak támogatása, a települések ellátását és a foglalkoztatást biztosító meglévő vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása, illetve új vállalkozások létrehozásának ösztönzése. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű településeken a szolgáltatások színvonalának javulása, illetve az itt található helyi vállalkozások versenyképességének növekedése, munkahelyteremtés, munkahelyek megőrzése. ▪Min. 8 induló vagy már működő vállalkozás technológiai és/vagy infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása hátrányos helyzetű településen. ▪A településeken elérhető szolgáltatások számának (min. 5 településen 1-1 új szolgáltatás elindítása és min. 3 már működő vállalkozás szolgáltatásfejlesztése) és minőségének növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% 430000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága215000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/50 Kód: NyD-104-GF-A-09 Sorszám: 5762 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/50 Kód: NyD-104-GF-B-01 Sorszám: 5560 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség gazdasági ágazatában a mikro- és kisvállalkozások (összes vállalkozás kb. 95%-a) biztosít munkalehetőséget az itt élőknek. Középvállalkozás Lenti térségben Csesztregen (2 vállalkozás), az Őrség-Szentgotthárd térségben csak Szentgotthárdon található. Fő vállalkozási területek:mezőgazdaság, gépgyártás, faipar. A mikro- és kisvállalkozások fejlesztését, versenyképességük növelését tőkehiány akadályozza meg. A szolgáltató szektor bővítése szükséges lenne az egyik fő bevételi forrást jelentő turizmusban,és az általános szolgáltatásoknál. Helyzet/ adottság ▪A fejlesztések elmaradása a termékek-szolgáltatások minőségének növelését nem teszik lehetővé,a piaci igények kielégítetlenek maradnak, illetve a szükséges szolgáltatásokat a vásárlók térségen kívülről veszik igénybe. Ez befolyásolja a térség népességmegtartó képességét, a vállalkozások versenyképességét csökkenti, a tőke a térségen kívüli mikro-, kis- és nagyvállalkozásokhoz kerül. Probléma/ lehetőség ▪A mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlesztése infrastrukturális, technológiai és minőségbiztosítási területeken. Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások versenyképesebbekké válnak, munkahelymegtartó képességük javul (min. 5%-os növekedés, dolgozók körében a fluktuáció csökken.) ▪Min. 20 vállalkozás javítja termékeit, szolgáltatásait fejlesztés segítségével. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/50 Kód: NyD-104-GF-B-01 Sorszám: 5560 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Gosztola, Lendvadedes, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Pusztaapáti, Rédics, Rönök, Szakonyfalu, Szentgotthárd, Szilvágy, Vasszentmihály, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/50 Kód: NyD-104-GF-A-08 Sorszám: 5665 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség sok településén hiányosak a települési szolgáltatások (pl. fodrász, bolt (kistelepülések alig 10%-án található), csak távolabbi központi településen érhetők el, amelyek nehezen megközelíthetők, és nincs elegendő foglalkoztató vállalkozás. Számos településen találhatók akár vállalkozási tevékenységre is alkalmas ingatlanok, több területen hiányoznak az alapanyag feldolgozók (pl. helyi termék előállítás), illetve magasabb szintű lehetne a feldolgozás (pl. faipar). Helyzet/ adottság ▪A helyi mikrovállalkozások nem rendelkeznek elég tőkével a korszerűsítéshez, bővítéshez, a még nyitott piaci területekre (pl. helyi termék értékesítés) való belépéshez a fejleszteni kívánók, vagy új vállalkozás indításában gondolkozók nem rendelkeznek elegendő kezdő tőkével. ▪A szolgáltatások mobilizálása jó lehetőséget jelent a piacbővítésre, illetve a helyi erőforrások (alapanyag, ingatlan stb.) lehetnek ösztönzők Probléma/ lehetőség ▪A települések ellátását és a foglalkoztatást biztosító meglévő vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása, illetve új vállalkozások létrehozásának ösztönzése. Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások versenyképességének növekedése, munkahelyteremtés. ▪Min. 15 már működő vagy induló vállalkozás technológiai és/vagy infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása. ▪A településeken elérhető szolgáltatások számának (min. 5 településen 1-1 új szolgáltatás elindítása, és min. 10 már működő vállalkozások szolgáltatásfejlesztése ) és minőségének növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% 370000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága148000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma19 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/50 Kód: NyD-104-GF-A-08 Sorszám: 5665 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/50 Kód: NyD-104-GF-B-02 Sorszám: 5563 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A térségben ipari vállalkozásai között jelentős számban találhatók meg az építőipari vállalkozások. Tevékenységük azonban sok esetben szezonális, illetve komplex kivitelezés megvalósítására nincs kapacitásuk, nem alkalmasak eszközeik, nem végeznek olyan tevékenységet, amellyel egész évre ki tudnák használni humánerőforrás kapacitásukat. Sok esetben a bővítés akadálya, hogy hiányoznak a megfelelő szakmunkások. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások bővítéséhez, a szezonalitás csökkentéséhez számos építőipari vállalkozás nem rendelkezik megfelelő technológiával és a fejlesztéshez nem elégséges a meglévő infrastruktúrájuk. Az építőipari szakfeladatok ellátására az oktatási rendszer átalakítása miatt egyre nehezebb megfelelő képzettségű szakembert találni, amely gátolja a fejlesztést, a vállalkozások hosszútávú fennmaradását. Probléma/ lehetőség ▪Az építőipari vállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztése a szolgáltatásaik bővítése és a szezonalitás csökkentése érdekében. Építőipari szakemberek képzésének ösztönzése, együttműködés a szakképesítést adó oktatási intézményekkel, együttműködés kialakítása (gyakorlati hely biztosítása, mesterképzés növelése stb.) az érdekeltek között. Megoldási javaslat ▪A szolgáltatások minőségének javulása, a kisebb településeken elérhetővé váljanak a szolgáltatások. ▪Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének erősödése. ▪Legalább 3 építőipari vállakozás technológiai, infrastruktúrális fejlesztése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/50 Kód: NyD-104-GF-B-02 Sorszám: 5563 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csesztreg, Őriszentpéter, Rédics, Szilvágy, Zalabaksa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/50 Kód: NyD-104-GF-2-01 Sorszám: 5705 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben minden tájegységében találhatóak hagyományos népi mesterségekkel foglalkozó vállalkozások, mesterek (kosárfonók, hetési szőttes készítő, fazekasok, kópickötők, fumu készítő, csontfaragó stb.), valamint helyi élelmiszerek előállításával (pl.:lekvár, sajt, szörp, pálinka stb.) A térséget jelképező mesterségek megismerése és a termékek iránt egyre nő a kereslet a helyiek, és az idelátogatók körében, jelenleg azonban alig van olyan műhely, ami alkalmas lenne bemutatók tartására, tudásátadásra, valamint a helyben előállított termékek értékesítése nem megfelelő és nem hatékony. Helyzet/ adottság ▪A népi kismesterségek fennmaradás egyre kritikusabb,mert a fiatal generáció egyre kevesebb tagja tanul szakmát. A hagyományos termékeket előállító kézműves vállalkozások tevékenységének turisztikai szempontból is érdekes bemutatása (látvány műhelyek kialakítása), a mesterség megtanulására való ösztönző tevékenységek helyiek és látogatók részére.A létrejött bemutatóhelyek bekapcsolhatók a "Hagyományok Útja" programba.Fontos lenne a helyi termékek értékesítési láncának kialakítása. Probléma/ lehetőség ▪A térségben található kézműves vállalkozások környezetének látványműhelyekké történő fejlesztése, ahol a tevékenység bemutatására és kipróbálására is van lehetőség, az ehhez szükséges infrastrukturális és eszközfejlesztés támogatása. Az az értékek hosszútávú fennmaradásának biztosítása új, élményszerű műhelyfoglalkozások keretében. A projekt kapcsolódik a Hagyományok útja komplex LEADER programhoz. Kapcsolódó HPME-k:5527-rendezvények, 5520-témautak. További kapcsolódó HPME:6760. 5705. 6754.A helyi termékek értékesítésével kapcsolatos boltok, háztól történő értékesítésének feltételeinek megteremtése, értékesítési hálózatok kialakítása, és ilyen vállalkozások továbbfejlesztése. Az ÚMVP I-II.-III. tengelyéhez nem illeszkedő mezőgazdasági termékek nem elsődleges feldolgozásával kapcsolatos fejlesztések támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség hagyományaihoz illeszkedő népi mesterségek, tevékenységének erősödése vállalkozók által. A kézműves termékek és technikák ismertségének növekedése, illetve a termékek iránti kereslet növekedése (10%-os növekedés az ismertségben és értékesítésben). A munkahelyek és szaktudás fennmaradása, illetve átadása (min. 5 látványműhely kialakítása). A komplex projektben a látványműhelyekhez a vállalkozói szféra kapcsolódása a "Hagyományok útja" programban, komplex kínálati csomag kialakítása a látványműhelyekből. Helyi termék értékesítésével kapcsolatos fejlesztések hatására min. 5 új munkahely létrehozása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 112263 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága67358 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/50 Kód: NyD-104-GF-2-01 Sorszám: 5705 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkafalva, Kétvölgy, Külsősárd, Lendvadedes, Magyarlak, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Rédics, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Vasszentmihály, Velemér, Zalaszombatfa ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/50 Kód: NyD-104-GF-2-02 Sorszám: 6938 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben minden tájegységében találhatóak hagyományos népi mesterségekkel foglalkozó vállalkozások, mesterek (kosárfonók, hetési szőttes készítő, fazekasok, kópickötők, fumu készítő, csontfaragó stb.), valamint helyi élelmiszerek előállításával (pl.:lekvár, sajt, szörp, pálinka stb.) A térséget jelképező mesterségek megismerése és a termékek iránt egyre nő a kereslet a helyiek, és az idelátogatók körében, jelenleg azonban alig van olyan műhely, ami alkalmas lenne bemutatók tartására, tudásátadásra, valamint a helyben előállított termékek értékesítése nem megfelelő és nem hatékony. Helyzet/ adottság ▪A népi kismesterségek fennmaradás egyre kritikusabb,mert a fiatal generáció egyre kevesebb tagja tanul szakmát. A hagyományos termékeket előállító kézműves vállalkozások tevékenységének turisztikai szempontból is érdekes bemutatása (látvány műhelyek kialakítása), a mesterség megtanulására való ösztönző tevékenységek helyiek és látogatók részére.A létrejött bemutatóhelyek bekapcsolhatók a "Hagyományok Útja" programba. Megfelelő jövedelmezőséget biztosítana a mg. feldolgozás, mert van kereslet a helyben előállított élelmiszerek iránt, azonban nem megoldott ezen termékek értékesítése. Fontos lenne helyi termékekkel kapcsolatos értékesítési lánc kialakítása, erre alapulva vállalkozások létrehozása. Probléma/ lehetőség ▪A térségben található kézműves vállalkozások környezetének látványműhelyekké történő fejlesztése, ahol a tevékenység bemutatására és kipróbálására is van lehetőség, az ehhez szükséges infrastrukturális és eszközfejlesztés támogatása. Az az értékek hosszútávú fennmaradásának biztosítása új, élményszerű műhelyfoglalkozások keretében. A projekt kapcsolódik a Hagyományok útja komplex LEADER programhoz. Kapcsolódó HPME-k:5527-rendezvények, 5520-témautak. További kapcsolódó HPME:6760. 5705. 6754. A helyi termékek értékesítésével kapcsolatos boltok, háztól történő értékesítésének feltételeinek megteremtése, értékesítési hálózatok kialakítása, és ilyen vállalkozások továbbfejlesztése. Az ÚMVP I-II.-III. tengelyéhez nem illeszkedő mezőgazdasági termékek nem elsődleges feldolgozásával kapcsolatos fejlesztések támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség hagyományaihoz illeszkedő népi mesterségek tevékenységének erősödése vállalkozók által. A kézműves termékek és technikák ismertségének növekedése, illetve a termékek iránti kereslet növekedése (10%-os növekedés az ismertségben és értékesítésben). A munkahelyek és szaktudás fennmaradása, illetve átadása (min. 4 látványműhely kialakítása). A komplex projektben a látványműhelyekhez a vállalkozói szféra kapcsolódása a "Hagyományok útja" programban, komplex kínálati csomag kialakítása a látványműhelyekből. Helyi termék értékesítésével kapcsolatos fejlesztések hatására min. 4 új munkahely létrehozása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok% 85542 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55602 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/50 Kód: NyD-104-GF-2-02 Sorszám: 6938 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/50 Kód: NyD-104-GF-3-01 Sorszám: 6754 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Őrség Határok Nélkül Egyesület területén minden tájegységben találhatóak hagyományos népi mesterségekkel foglalkozó vállalkozások, magánszemélyek, mesterek (kosárfonók, hetési szőttes, fazekasok, kópickötők, faragók, fumu készítő, csontfaragó stb.), akik a helyi adottságoknak megfelelően választanak alapanyagokat, és a térségre jellemző motívumvilággal dolgoznak. A térséget jelképező mesterségek megismerése és a termékek iránt a kereslet nő a helyiek és az idelátogatók körében, azonban a mesteremberek lassan kiöregszenek és az utánpótlás nem biztosított. Helyzet/ adottság ▪A népi kismesterségek fennmaradás egyre kritikusabb, mert a fiatal generáció egyre kevesebb tagja tanulja ezeket a szakmákat, ismeri meg a mesterségek fortélyait. A hagyományos termékeket előállító kézműves vállalkozások szakmai ismereteiket nem tudják megfelelő mértékben bővíteni. Probléma/ lehetőség ▪A népi kismesterségek fennmaradása egyre kritikusabb, mert a fiatal generáció egyre kevesebb tagja tanulja ezeket a szakmákat, ismeri meg a mesterségek fortélyait. A hagyományos termékeket előállító kézműves vállalkozások szakmai ismereteiket nem tudják megfelelő mértékben bővíteni. Megoldási javaslat ▪Megvalósul 5 helyszínen képzésenként minimum 10 fő részvételével hagyományos népi mesterségek (ide még kellene konkrétum, milyen tanfolyamok) tanfolyam. 5 helyszínen gyerekeknek szóló kézműves képzések történnek. (kézműves képzésenként min. 10 fő részvételével) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Projektmenedzsment költség (12%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/50 Kód: NyD-104-GF-3-01 Sorszám: 6754 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/50 Kód: NyD-104-GF-2-03 Sorszám: 6759 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben magas a munkanélküliség ugyanakkor alacsony a vállalkozói kedv. Az aprófalvas településszerkezetből adódóan bizonyos vállalkozások (fodrász, kozmetikus, élelmiszer kiskereskedés stb) árbevétele, fejlődési lehetősége erősen behatárolt. Helyzet/ adottság ▪Az aprófalvas szerkezetből adódóan egy-egy kistelepülésen nem éri meg vállalkozást indítani, ugyanakkor vannak olyan szolgáltatások, melyek hiányoznak. Az alacsonyabb iskolázottságú, illetve a hátrányos helyzetű munkanélküli emberek alkalmazotti létre vágynak, nem mernek és nem tudnak egyedül vállalkozást indítani. Probléma/ lehetőség ▪Szövetkezetek alakításával növelhető a vállalkozások piaca, biztonságosabb és gazdaságosabb a munkavállaló számára, mint egyedül vállalkozást indítani. A szövetkezeti tagság és a szövetkezetben való munkavégzés felelősség és piackeresés szempontjából átmenet az egyéni vállalkozói és az alkalmazotti forma között. A költségek (pl.: irodabérlet, adminisztráció, marketing, könyvelő stb.) megoszlik a tagok, munkavállalók között ugyanakkor a piac kiszélesedik. Ha szükséges egymásnak besegítenek, tevékenységeikkel kiegészítik egymást. Megoldási javaslat ▪Meghonosodik a térségben egy újfajta vállalkozási forma. Az Őrség Határok Nélkül Egyesület területén létrejön három szövetkezet, mely minimum 6 új munkahelyet hoz létre. Csökken a szolgáltatáshiányos területek nagysága. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Projektmenedzsment költség (12%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret17000 EUR▪Önkormányzatok% 75000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/50 Kód: NyD-104-GF-2-03 Sorszám: 6759 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/50 Kód: Sorszám: 5558 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Innováció támogatása a helyi vállalkozások körében Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben minden tájegységében találhatóak hagyományos népi mesterségekkel foglalkozó vállalkozások, mesterek (kosárfonók, hetési szőttes készítő, fazekasok, kópickötők, faragók, fumu készítő, csontfaragó stb.), akik a helyi adottságoknak megfelelően választanak alapanyagokat, és a térségre jellemző motívumvilággal dolgoznak. A térséget jelképező mesterségek megismerése és a termékek iránt egyre nő a kereslet a helyiek, és az idelátogatók körében, jelenleg azonban alig van olyan műhely, ami alkalmas lenne bemutatók tartására, tudásátadásra. Helyzet/ adottság ▪A népi kismesterségek fennmaradás egyre kritikusabb,mert a fiatal generáció egyre kevesebb tagja tanul szakmát. A hagyományos termékeket előállító kézműves vállalkozások tevékenységének turisztikai szempontból is érdekes bemutatása (látvány műhelyek kialakítása), a mesterség megtanulására való ösztönző tevékenységek helyiek és látogatók részére.A létrejött bemutatóhelyek bekapcsolhatók a "Hagyományok Útja" programba. Probléma/ lehetőség ▪A térségben található kézműves vállalkozások környezetének látványműhelyekké történő fejlesztése, ahol a tevékenység bemutatására és kipróbálására is van lehetőség, az ehhez szükséges infrastrukturális és eszközfejlesztés támogatása. A mesterségekhez kapcsolódó tudás átadása, az értékek hosszútávú fennmaradásának biztosítása új, élményszerű műhelyfoglalkozások keretében. A projekt kapcsolódik a Hagyományok útja komplex LEADER programhoz. Kapcsolódó HPME-k:5527-rendezvények, 5520-témautak Megoldási javaslat ▪A térség hagyományaihoz illeszkedő népi mesterségek tevékenységének erősödésödése civil szervezetek által. A kézműves termékek és technikák ismertségének növekedése, illetve a termékek iránti kereslet növekedése (10%-os növekedés az ismertségben és értékesítésben). A munkahelyek és szaktudás fennmaradása, illetve átadása (min. 5 látványműhely kialakítása). A komplex projektben a látványműhelyekhez a vállalkozói szféra kapcsolódása a "Hagyományok útja" programban, komplex kínálati csomag kialakítása a látványműhelyekből. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága240000 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/50 Kód: Sorszám: 5558 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/50 Kód: NyD-104-SzF-B-09 Sorszám: 5791 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Innováció támogatása a helyi vállalkozások körében Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A térségben két ipari park található, amely területek alkalmasak arra, hogy megfelelő infrastrukturával, és környezettel a jelenlegi kor követelményeinek megfelelő helyszínt biztosítsanak a vállalkozásoknak. Az egyik Szentgotthárdon, a másik Rédicsen található, ideális helyszínen, mivel közlekedési folyosók mellett, magyaroszági végpontjain (86-os, 75-ös út), illetve 3 ország határának közelében fekszenek. Helyzet/ adottság ▪Az ipari parkokat infrastrukturálisan szempontból fejleszteni kell, amellyel ösztönözni lehet a vállalkozói betelepülést, amelynek erősítése révén új munkahelyek jöhetnek létre a térségben. A vállalkozások koncentrált helyen történő letelepítése révén a kiszolgáló környezet is könyebben fejleszthető, ideálisabbá téve a vállakozási környezetet. Probléma/ lehetőség ▪Az ipari parkok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése, az ipari parkokba való betelepedés ösztönzése a vállalkozók körében kedvező feltételek biztosításával. Megoldási javaslat ▪A térségbe több új munkahely jön létre (min. 2%-kal nő a munkahelyek száma a 2007-es munkahely számhoz képest). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret500000 EUR▪Önkormányzatok30% 600000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága180000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret200000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/50 Kód: NyD-104-SzF-B-09 Sorszám: 5791 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Rédics, Szentgotthárd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/50 Kód: NyD-104-SzF-2-05 Sorszám: 5859 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Innováció támogatása a helyi vállalkozások körében Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben a gazdaságfejlesztési és képviseleti szervezetek jelenléte csekély és tevékenységük esetleges. A térségi mikro vállalkozások közvetlen szakmai tanácsadása elsősorban a távol lévő megyeszékhelyeken valósulhat meg. Közülük sokan nem élnek a lehetőségekkel, így versenyhátrányba kerülnek a megyeszékhelyekhez közelebb található vállalkozásokkal szemben Helyzet/ adottság ▪A közvetlen információnyújtás, és tanácsadás nehézkes elérhetősége a helyi vállalkozók részéről azt eredményezi, hogy vagy nem vesznek ilyen szolgáltatásokat igénybe, vagy aránytalanul sok időt és energiát kell ráfordítaniuk az igénybevételük érdekében. Vállalkozói tanácsadói tevékenység elindításával, a meglévő szervezetek működési területének bővítésével a térségben a helyi vállalkozások versenyképessége növelhető Probléma/ lehetőség ▪A térségben IKSZT címbirtokos szervezetek számára gazdasági, vállalkozási tanácsadói szolgáltatásokat végző szervezetek működésének, fejlesztésének támogatása. A működésre a kialakítani kívánt integrált közösségi szolgáltatási terekben és a térségközpontokban van igény és lehetőség, ahol heti rendszerességgel megvalósított szolgáltatásokkal már megfelelően ki lehet elégíteni a helyi vállalkozói igényeket Megoldási javaslat ▪A térségben legalább 10 helyszínen elindul a rendszeres vállalkozói tanácsadás. A tanácsadói napokon egy-egy alkalommal legalább 3 helyi vállalkozó veszi igénybe a szolgáltatásokat, ezzel a térség vállalkozói a jelenleginél nagyobb számban vesznek részt tanácsadásban. A vállalkozások informáltsága és tudása nő, tevékenységük versenyképesebbé válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪szolgáltatás vásárlás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/50 Kód: NyD-104-SzF-2-05 Sorszám: 5859 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/50 Kód: NyD-104-SzF-2-04 Sorszám: 5862 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások promóciója Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az Őrség Határok Nélkül térség két megyében és három statisztikai kistérségben található, amely gazdag természeti, kulturális, gasztronómiai, népi épített örökségi értékkel rendelkezik. A térségek településein nincs nagyobb embert foglalkoztató egység, jellemzően kisvállalkozások, egyéni vállalkozók működnek, akik biztosítják a térség lakosainak a szakmai szolgáltatások elérhetőségét. Helyzet/ adottság ▪A térség jellemzően aprófalvas településekből áll, amelyeken kisebb vállalkozások működnek, akiknek sok esetben nincs anyagi lehetőségük arra, hogy marketing eszközök igénybevételével megismertessék tevékenységüket. A térségekre vonatkozóan nincs átfogó, több szempontból is bemutató promociós anyag, amely bemutatkozási lehetőséget biztosít a vállalkozóknak. Probléma/ lehetőség ▪Egy promóciós anyag létrehozása, amely segíti a már meglévő vállalkozások bemutatását és gazdaságosabb működtetését és új befektetők, beruházók letelepedését a térségben.A kistérségek idegenforgalmi, gazdaságfejlesztési lehetőségeire való figyelemfelkeltés. Megoldási javaslat ▪Az Őrség Határok Nélkül Egyesület területén található kistérségek turisztikai értékeinek, gazdasági szempontból hasznosítható ingatlanainak bemutatása, valamint a térségek gazdaságfejlesztési lehetőségét feltáró DVD készítése min. 300 példányban és min. 200 pld készül papír alapon. Erősödik a térségi identitás, idegenforgalom növekszik, új vállalkozók, befektetők jelennek meg a térségben. A vendégéjszakák száma nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok0% 15000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/50 Kód: NyD-104-SzF-2-04 Sorszám: 5862 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/50 Kód: NyD-104-SzF-B-14 Sorszám: 5623 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség nagy része védett természeti terület (Őrségi Nemzeti Park, Natura 2000-es területek a Kerka mentén) és az egész térség értékes természeti erőforrásokkal rendelkezik. A terület adottságia elsősorban a legeltető állattartásra alkalmasak, kiterjedt rétek (kékperjés, nedves kaszálók és mocsárrétek) találhatók a térség több pontján. A mezőgazdaságban jelenleg a szántóföldi növénytermesztés van túlsúlyban, a helyi húsigény helyi termelőktől nem kielégíthető. Helyzet/ adottság ▪Hagyományos tájhasználat eltűnése, csökkenése, elsősorban a gyepek és a vizes élőhelyek tekintetében, amely a régen a térségre jellemző legeltető állatartás hatására kialakult növényközösségek fennmaradását veszélyezteti, a szukcesszió előrehaladásával ezek az értékes élőhelyek eltűnnek, csökkenni fog a biodiverzitás. Probléma/ lehetőség ▪A gyepgazdálkodási program beindítása a legeltetéses szarvasmarhatartásra alapozva, az értékes füves területek biodiverzitásának megőrzése érdekében a legeltetéses állattartás növelése a térségben, a gazdálkodók ösztönzése állattartás növelésére. Megoldási javaslat ▪A térségre jellemző gyepek, rétek és vizes élőhelyek megőrzése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000000 EUR▪Önkormányzatok0% 1500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1500000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/50 Kód: NyD-104-SzF-B-14 Sorszám: 5623 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Kercaszomor, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Ramocsa, Resznek, Szakonyfalu, Szalafő, Szijártóháza, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/50 Kód: NyD-104-SzF-A-10 Sorszám: 5630 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több településén találhatóak helyi, vagy országos védettségű épületek, haranglábak, egyéb építmények (kőkeresztek, kutak stb.) vannak olyan települések, amelyeknek településszerkezete is védett. Az Őrség szeres és a Vend vidék szórvány településszerkezete az országban egyedülálló, Hetés térségének települései számos kódisállásos házat, teljes egészében megmaradt paraszti portát őriznek, tájházak őrzik a régi életmód értékeit (Rédics, Csesztreg, Szalafő). Helyzet/ adottság ▪A védett építészeti értékek állaga romlik, a települési arculatot, identitást meghatározó ingatlanok veszélybe kerültek, felújításuk nem halasztható tovább. A lakosság mellett a turisták szempontjából is meghatározó jelentőségű a térség építészeti értékeinek megőrzése, sokan éppen ezért keresik fel a térséget,fontos számukra a hagyományos népi épületek látványa, ill. sokan keresik a régi életvitelt bemutató házakat. Probléma/ lehetőség ▪A védett épületek és közvetlen környezetük felújítása, a turisták számára a bemutathatóság feltételeinek megteremtése. A helyi lakosság számára lehetővé tenni saját építészeti hagyományaikhoz való kötődés megerősítését, a látogatók számára biztosítani ezen értékek megközelíthetőségét tanösvények, tematikus túraútvonalak kialakításával. Megoldási javaslat ▪A települések épített öröksége fennmarad. Az értékek megőrzése a helyi lakosság identitását megerősíti. A turisták számára látnivalót, programot jelent a megújult építészti örökség megtekintése. A térségben legalább 10 védett építészeti érték felújítása, környezetének rendbetétele, hozzá kapcsolódó tanösvények kialakítása történik meg. (1., 2., 3. célterület) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/50 Kód: NyD-104-SzF-A-10 Sorszám: 5630 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/50 Kód: NyD-104-SzF-1-02 Sorszám: 5860 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség leghátrányosabb helyzetű településein a civil szféra aktivitása is csekély, pedig sok esetben értékes nemzetiségi és kisebbségi kulturális hagyományokkal rendelkeznek ezek a települések. A térségben találhatók a magyarországi szlovén közösség reprezentáns települései, német és roma kisebbségek. A nemzetiségi közösségek hagyományait, szellemi és kulturális örökségét jelenleg kevés helyszínen, programon lehet megismerni. Helyzet/ adottság ▪A kulturális hagyományok elveszhetnek, mert nincs helyi szinten megfelelően ápolva, fenntartva. Az aprófalvas településszerkezet ellenére sok esetben nem működnek összetartó közösségként a települések, pedig ez lehetne az egyik előnye a kis településeken való létnek. Az összefogás, az azonos alapokon nyugvó örökség megőrzés jelenthet egyfajta identitásmegőrzést és egyben népességmegtartó erőt. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű településeken a közösségfejlesztési programok támogatása, amely elősegíti a településen belüli együttműködések kialakulását, a település hagyományaihoz kötődő kulturális tevékenység fenntartását a településen élők, és a település jövőképének kialakulását. Megoldási javaslat ▪A 17 hátrányos helyzetű településeken élő emberek, a már működő civil szervezetek aktívabbakká válnak. A közösségfejlesztés hatására aktívan részt vesznek a település fejlesztésének tervezésében. Előadások workshopok eredményeként közösen határozzák meg a településen melyik épület, zöld terület, közösségi tér felújítására vagy milyen rendezvényre adnak be pályázatot, milyen előadásokra van szüksége a lakosságnak. LEADER komplex program; kapcsolódik az 5865, 5927 HPME-hez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Projektmenedzsment költség (12%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 10000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/50 Kód: NyD-104-SzF-1-02 Sorszám: 5860 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/50 Kód: NyD-104-GF-7-02 Sorszám: 6761 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Őrség Határok Nélkül térség 49 települése közül 17 hátrányos helyzetű. Ezeken a településeken a lélekszám két településen haladja meg az 500 főt (Felsőszölnök -633fő, Zalabaksa -681 fő), Öt településen a lakosság száma az 50 főt sem éri el. Magas az időskorúak aránya és az iskolázatlan, hátrányos helyzetű csoportok száma. Nincsenek civil szervezeteik, több településen vállalkozások sem működnek. Néhány helyen az alapinfrastruktúra és az alapszolgáltatások is hiányosak. Helyzet/ adottság ▪Magas a hátrányos helyzetű csoportok, emberek száma ezeken a településeken, kicsi a vállalkozói aktivitás, nincsenek közösségek. A lakosság nem érzi saját felelősségét a település fejlesztésében, nem látnak jövőképet az itt maradt fiatalok sem. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság megszólítása, aktivizálása, a saját sorsuk, településük jövőjének alakításában való részvételükkel a lakosság jobban sajátjának tekinti a fejlesztéseket és ezáltal azok fentarthatósága is biztosított. A Hátrányok leküzdéséért komplex projekt részei: 5860. 5675. 5927. 5865. 6759. 5762. HPME-k Megoldási javaslat ▪Minimum 10 településen nő a lakossági részvétel a közösséget érintő döntési folyamatokban. Erősödik a civil összefogás. Minimum 5 településen az 5860. HPME megelőzi a települési fejlesztések meghatározását, így közösségi tervezéssel, összefogással épül, fejlődik a település, lesznek közösségi programok. A lakosság aktivitása nő, új lehetőségeket találnak, és új kapcsolatokat alakítanak ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 41/50 Kód: NyD-104-GF-7-02 Sorszám: 6761 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪LEADER - Komplex projekt ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/50 Kód: NyD-104-GF-7-01 Sorszám: 6603 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben máig élő kézműves hagyományok, kiemelkedő természeti értékek találhatóak. Az Őrség, a Vend vidék, a Hetés teleülésein lakók és az ide látogatók számára egyaránt fontos ezeknek az értékeknek a megőrzése, a megismerése és a bemutatása. Helyzet/ adottság ▪A térség kiemelkedő természti és kulturális örökségének bemutatása nincs egységes koncepció mentén összefogva. A helyi lakosság jelentős részének sincsenek részletes ismeretei, a turisták pedig egy-egy részlet megimerésén tűl nem érzékelik a térség hihetetlenől gazdag kulturális örökségét, annak máig élő redszerét. Lehetőség ennek a páratlan örökségnek az öszfogott bemutatására, úgy, hogy a térség teljes területén hoozáadott értékként, űj termékként jelenítsük meg ezt a sajátosságot. Probléma/ lehetőség ▪"Hagyományok Útja" komplex projekt kialakítása. Fontos eleme a térségben tematikus túraútvonalak, kilátók és információs pontok rendszerének kialakítása (5520 sz. témautak), amely fizikailag a térségi örökségek összekötését teszi lehetővé. További eleme a térségi értékeket bemutató gyűjtemények helyszíneinek fejlesztése(6760sz. projekt: LEADER fejlesztés), bemutatói a helyi örökségnek, és a kézműves látványműhelyek kialakítása (5705.sz projekt), amely az aktív megismerést teszi lehetővé, kézműves képzés - 6754 sz. a hayományok továbbaása érdekében és a rendezvények: 5527sz. Megoldási javaslat ▪A térség egész területét érintő komplex turisztikai és gazdaságfejlesztési termék megjelnése: "Hagyományok Útja". A térségben három hagyományos kulturális, természti értékeket bemutató kiállítás megjelenése. A térségben legalább 4 kézműves látványműhely kialakítása, bekapcsolása, min.4 túraútvonal,három kilátó táblarandszer és információs kiadványok létrejötte, amelyek összekötik a helyi értékek bemutatását lehetővé tevő helyszíneket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 42/50 Kód: NyD-104-GF-7-01 Sorszám: 6603 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/50 Kód: NyD-104-GF-B-07 Sorszám: 5588 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség településein sok megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő ember él, akiknek a megélhetését a számukra nyújtott támogatás mellett a családjuknak kell biztosítani. Sokuk szívesen vállalna munkát, amelyet képzettsége, egészségi állapota lehetővé tenne, biztosítva önmaga ellátását, de nagyon kevés a lehetőség a térségben arra, hogy elhelyezkedjenek, illetve a legtöbb vállalkozás nem alkalmas a fogadásukra, holott a foglalkoztatásukra alkalmas munkakörrel rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása nehézségekbe ütközik, szakmai, mentális, egészségügyi problémák jelentenek akadályokat, illetve sok esetben egy-egy vállalkozásnál a munkakörnyezet nem alkalmas fogadásukra. Foglalkoztatásuk az egyén és a család szempontjából rendkívül fontos lenne, de végső soron az egész közösség számára gazdasági és társadalmi előnyöket jelentene. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos csoportok részére komplex munkaerő-piaci reintegrációs program indítása az érdekeltek együttműködésével, majd ezt követően a foglalkoztatásuk a térségben. Megoldási javaslat ▪Új munkahelyek létrehozása a térségben. ▪A hátrányos helyzetű emberek, és családjaik pénzügyi és mentális megerősödése. ▪A helyi termékek előállításában meghatározó szerepük lehet a hátrányos helyzetű csoportoknak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok100% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága300000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/50 Kód: NyD-104-GF-B-07 Sorszám: 5588 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Őriszentpéter, Rédics, Szentgotthárd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/50 Kód: NyD-104-GF-A-07 Sorszám: 5589 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség gazdái, vállalkozói, munkavállalói a piacon való eredményes jelenléthez, illetve a munkavállalók a munkaerőpiacon képességüknek megfelelő jelenléthez nem rendelkeznek versenyképes tudással. Az általuk végzett tevékenységek esetén nem tudják kihasználni az összes lehetőséget. A helyi termékek és szolgáltatások fejlesztésére a növekvő kereslet figyelembevételével számos lehetőség lenne, gazdaságosabbá, versenyképesebbé kell válnia. Helyzet/ adottság ▪A térség gazdálkodói,vállalkozói,munkavállalói tevékenységeik versenyképességének fokozásához nem minden esetben rendelkeznek megfelelő tudással,információval. Nem rendelkeznek az új igényeknek megfelelő szaktudással,gyakran nem ismerik a fejlesztési elképzeléseik megvalósítását segítő lehetőségeket (pályázatok,mikrohitel,képzési lehetőségek stb.), ezért nem tudják kihasználni ezeket, kapacitásuk így nem kihasznált. Probléma/ lehetőség ▪A térség gazdái vállalkozói, munkavállalói számára szakmai képzések, tanfolyamok szervezése a tevékenységük versenyképességének fokozása, szakmai tudásuk bővítése és fejlesztési terveik megvalósítását segítő információk, tudás megszerzése érdekében. Megoldási javaslat ▪Az ÚMVP forrásainak felhasználása hatékonyabbá válik a térségben. ▪Min. 5 képzési, információbővítési program megvalósítása a térségben. ▪A térség szereplőinek ismeretei bővülnek, a fejlesztéseket követően a működtetés zökkenő mentesebbé válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/50 Kód: NyD-104-GF-A-07 Sorszám: 5589 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/50 Kód: NyD-104-GF-B-06 Sorszám: 5587 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A szakmunkák szakember igénye egyre nehezebben kielégíthető, mivel egyre kevesebb fiatalt tudnak beiskolázni a szakképesítést nyújtó oktatási intézményekbe, illetve a tanulási időszakot felsőfokú képesítés megszerzésével kitolják a diákok. A térségben Szentgotthárdon működik a III. Béla Szakképző iskola, amely számos szakképzési és felnőttképzési programot valósít meg, amely segíti a szakember képzést. A szakképzett és gyakorlott munkavállalók iránt van kereslet. Helyzet/ adottság ▪A szakképzés változó rendszere. Emellett a munkáltatóknak a piaci igényekhez való folyamatos igazodás miatt a szakmunkás, szakképzettség igénye folyamatosan változik. A képző intézményekben a finanszírozási feltételek nem teszik lehetővé egy önálló szakképző intézmény gazdaságos és a piaci igényekhez igazodó fenntartását. Probléma/ lehetőség ▪Szakképzési társulások létrehozása és működtetése (együttműködés a vállalkozások és képzésben érdekelt intézmények, szervezetek között), amelyhez a térségi intézmény is csatlakozik. Megoldási javaslat ▪Hatékonyabbb és a piaci igényekhez jobban igazodó képzések indítása, kidolgozása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok90% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/50 Kód: NyD-104-GF-B-06 Sorszám: 5587 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Szentgotthárd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/50 Kód: NyD-104-SzF-3-02 Sorszám: 5635 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségbe a turisztikai szezon az adottságok ellenére rövid időszakra korlátozódik (max. 5 hónap), az ide érkező turisták átlagosan max. 3 vendégéjszakát töltenek a térségben, az itt tartózkodás meghosszabbítására kevés az alternatív szolgáltatás, a meglévő lehetőségekről nem tudnak,nem tájékoztatják a szolgáltatók egymást, nem alakult ki az összefogás,együttműködés térségen belül. A térség szereplői nem rendelkeznek minden területen a szükséges készségekkel, képességekkel. Az innovatív, piaci igényekre alapuló ötletek megvalósításához a leendő vállalkozók nem rendelkeznek elegendő tudással. Helyzet/ adottság ▪Térségen belül kevés/nincs olyan szervezet, amely a meglévő kínálatot összehangolná. Az együttműködés, a vendégváró szemlélet kialakítása a turizmusban érdekelt vállalkozók, szolgáltatók között növelné az itt tartózkodási időt, a meglévő szolgáltatások, lehetőségek jobb kihasználását, ösztönözné új szolgáltatások elindítását. A termékek és szolgáltatások színvonalának növelése, hatékonyabb piacra juttatása a térségi szereplők sok esetben a hiányos ismeretek miatt nem valósul meg. Probléma/ lehetőség ▪A vendégváró szemlélet kialakítása a turizmusban érdekelt vállalkozók, szolgáltatók között workshopok, előadások megvalósításával, és hálózatépítés a turisztikai szolgáltatók és vállalkozók számára. Együttműködési szándék növelése a turisztikában érdekeltek között. Települési szintű előadások, melyek segítik az adottságok, lehetőségek felismerését, a szemléletformálást, ugyanakkor kielégítik a lakosság információszükségletét. Megoldási javaslat ▪A workshopok, előadások valósulnak meg 5 helyszínen, összesen 50 fő részvételével. A résztvevők ismereteket kapnak a térség turisztikai szolgáltatóiról, megismerik egymást, együttműködés alakul ki. Előadások szervezése, faluakadémia programok megvalósítása, mely olyan ismereteket nyújt a lakosságnak, amelyek kielégítik információigényüket, segíti a hatékonyabb együttműködést a különböző szolgáltatók között. Javul a helyi szereplők ismeretanyaga,tudása jobb színvonalú szolgáltatások és eredményesebb gazdálkodás valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/50 Kód: NyD-104-SzF-3-02 Sorszám: 5635 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/50 Kód: NyD-104-SzF-3-03 Sorszám: 5675 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Általános tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Alacsony képzettségű lakosság a kistelepüléseken, elsősorban az idősebb felnőtt korosztály körében (40 év felett), illetve nem versenyképes szaktudásuk, legtöbbször ma már alapvető készségek és képességek hiányoznak (biztos számítógépkezelés, hivatali ügyintézésben gyakorlat stb.), amely a munkavállalást megnehezíti, illetve nem tudják kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek segítenék tudásuk gyarapítását Helyzet/ adottság ▪A szociális képességek hiánya gátolja a munkavállalást. Nincs nyelvtudás és hiányosak a számítástechnikai ismeretek. A térség egyes településein magas a roma lakosság aránya. Szakképesítésük nem versenyképes, meglévű tudásuk fejlesztésre szorul. A képzési lehetőségek a lakóhelyüktől távol találhatók, amelyeket a rossz közlekedési lehetőségek, vagy meglévő munkájuk időbeosztása nem engedi meg. Probléma/ lehetőség ▪Előadások, képzések szervezése hátrányos helyzetű csoportok számára a munkavállaláshoz szükséges alapvető kézségek, tudás megszerzéséért, nyelvi képzések stb.(önismereti tréning), illetve mindennapi életük hatékonyabb "menedzseléséhez" szükséges ismeretek elsajátítására képzések a hátrányos helyzetű csoportok részére, általános ismeretek bővítése, amely segítik a szakmai tudásuk frissítését is. Megoldási javaslat ▪Házi praktikák műhelyek jönnek létre, melyek életviteli és szociális képességek fejlesztésével, gazdasági ismeretekkel segítenek az inaktív, hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nőknek, férfiaknak (min. 3 komplex képzési program, amelyben a szükséges ismeretterületeken oktatás valósul meg, és az egész térség területéről tudnak valamelyikhez csatlakozni a hátrányos helyzetű csoportok). Kiegészítő nyelvi, egészséges életmód, környezettudatos magatartás előadások valósulnak meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪projektmenedzsment költség (12%), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/50 Kód: NyD-104-SzF-3-03 Sorszám: 5675 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baglad, Bödeháza, Felsőszölnök, Kerkabarabás, Kerkakutas, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarszombatfa, Pusztaapáti, Ramocsa, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szijártóháza, Szilvágy, Zalabaksa ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/50 Kód: NyD-104-GF-A-01 Sorszám: 5528 Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazat(szőlő, gyümölcs, hús és tej)és feldolgozásuk fejlesztése Intézkedés: Helyi szőlő és gyümölcstermelés minőségi fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség aprófalvaiban a kisparaszti gazdálkodás volt jellemző,ahol gyümölcsösök,a falu közeli dombhátakon pedig szőlőültetvények is voltak. Ezek közül ma is sokat gondoznak,de egyre több az elhagyott terület,amelyek értékes tájjellegű fajokat őriznek. Tájhasználati szempontból fontosak ezek a kaszálógyümölcsösök,illetve régi fajtákat őrző szőlők. Jelenleg mintegy génbakként a különböző fajtákat az Őrségi Nemzeti Park, Medes-hegy(Pórszombat) ültetvényein őrzik,és néhány nagyobb intenzív gyümölcsültetvény és szőlőbirtok biztosít terméket. Helyzet/ adottság ▪A térségben előállított szőlő, gyümölcs mennyisége, minősége elmarad a lehetséges mértéktől, a tájjellegű fajok(betegségeknek ellenállók, karakteres ízűek)szinte nem jelennek meg a piacon. Az ősi fajták pár év múlva eltűnnek az elhagyott területekről. A helyi fajták szélesebb körű ismertté tétele,termelésbe való bevonásuk,új módokon való feldolgozása lehetőséget ad a fogyasztás növelésére, vállalkozások indítására. Probléma/ lehetőség ▪Tájfajták beazonosítása (szőlő és gyümölcs), meglévő génállományok bővítése, a régi fajták köztudatba való bevitele, a régi fajták ültetésének ösztönzése, a gazdák képzése, tanulmányutak szervezése, szőlő és gyümölcs telepítése, illetve feldolgozási lehetőségük bővítése. Gyümölcsként és feldolgozott termékként való piacra juttatásuk. Megoldási javaslat ▪A térségben nő a hagyományos szőlő- és gyümölcsfajták termesztése (min. 5%-kal), amely a mezőgazdaságban történő munkahelyek megőrzését eredményezi és alapanyaga lesz a helyi, egészséges, értékes tápanyagokban gazdag élelmiszeripari termékek gyártásának. ▪Családi gazdaságokban tájjellegű fajok számának (10%-ban) növekedése. ▪Szőlő- és gyümölcsfajták feldolgozásának növelése vállalkozások keretében, új termékek kialakítása. ▪A telepített és felújított gyümölcsösök (kb. 1 ha területen) a hagyományos táji karakter megőrzéséhez is hozzájárulnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/50 Kód: NyD-104-GF-A-02 Sorszám: 5529 Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazat(szőlő, gyümölcs, hús és tej)és feldolgozásuk fejlesztése Intézkedés: A helyi hús és tejtermelés fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben hagyományai vannak a szarvasmarha tartásnak, ismét terjed a magyar tarka és a szürke marha extenzív tenyésztése. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az egyik magyar tarka génmegőrző bankként tevékenykedik. Néhány tejfeldolgozó kisüzem is található a térségben, amelyek tehén, kecske tejet dolgoznak fel. A családi gazdaságokban szinte teljesen megszűnt a nagyállattartás,így a tejelő szarvasmarha tartás is, a lakosságnak házi tej,tejtermékek vásárlására szinte nincs lehetősége, nem megoldott a helyi gazdaságokból való értékesítés. Helyzet/ adottság ▪A legeltető állattartás csökkenésével a legelők, rétek, ahol gazdag,értékes növény- és állatközösségek vannak,elhanyagoltak,a védett fajok fennmaradása veszélyeztetett, amely a biodiverzitást csökkenti. Az állatállomány és a tejtermelés mértéke csekély,ugyanakkor jó minőségű, speciális tájtermékek (hús- és tejtermékek) iránt nő a kereslet. A Natura 2000 rendszerbe tartozó területek kezelésére is megoldás a legeltetés Probléma/ lehetőség ▪A kisebb állattartó gazdaságok fenntartásának, fejlesztésének, újak alakításának ösztönzése, az alapanyagok feldolgozásának növelése (húsfeldolgozás, tejtermékek készítése). A magas minőségi, előállítási követelmények miatt termelői csoportok létrehozásának támogatása, tevékenységek programszintű megszervezése, az adottságoknak megfelelő mezőgazdasági tevékenység, természetkímélő gazdálkodás ösztönzése, a gazdák képzése, az alapanyag termeléstől a magas szintű feldolgozásig a termelés elősegítése. Megoldási javaslat ▪Az állatállomány és a tejhozam növekedése, térségi feldolgozók biztonságosabb ellátása helyi alapanyaggal. ▪A mezőgazdasági munkahelyek megőrzése, családi gazdaságok számának növekedése 1%-kal. ▪A táj karakteréhez tartozó rétek gyepek, legelők fennmaradása, az értékes Natura 2000 területek (gyepek) fajgazdagságának megőrzése, biodiverzitás fennmaradása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/50 Kód: NyD-104-GF-5-01 Sorszám: 5531 Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazat(szőlő, gyümölcs, hús és tej)és feldolgozásuk fejlesztése Intézkedés: Helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra jutásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben hagyományai vannak mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállításának (tökmagolaj, méz, sajt, pálinka, bor stb.), amelyeket kisebb gazdaságokban termelnek (kb. 20 gazdaság). Az aprófalvas térség hagyományokat, régi szokásokat és életmódot őrző közegében a turizmusban is egyre nagyobb a kereslet a helyi termékekre. Helyzet/ adottság ▪A térségben előállított termékek eltérő minőségűek, gyakran egy településen belül is különbözőek, amelyet nem jelez semmi a vevő számára, illetve a termékhez nem kapja meg azt az információt, amely a terméket számára később is az Őrség-Göcsej-Hetés térséghez kötheti. A termelők között minimális a kapcsolat, illetve az érdeklődő vevők és termék előállítók nehezen találnak egymásra. Probléma/ lehetőség ▪A helyi termékek standardizálása (azonos termékeknél minőségileg), védjegy kialakítása, minősítési eljárás bevezetése, monitoring kialakítása, ezáltal elősegítve az értékesítést, illetve növelve a közös promóciós lehetőségeket. A helyi termék előállítók között a kapcsolat erősítése, a szakmai tapasztalatok átadása, közös értékesítési és promóciós lehetőségek felkutatása és alkalmazása. Az előállítástól az értékesítésig a termékek nyomon követhetőségének biztosítása. Megoldási javaslat ▪A térség helyi termékei felismerhetővé válnak (2 db térségi védjegy kidolgozása) és minőségi kontrolljuk is megvalósul. Ezzel a bizalom és a kereslet növekedését érhetjük el, amely az ágazat munkahely megtartó képességét erősíti. Védjeggyel ellátott termékek jönnek lére (min. 10 db), amelyek állandóan magas minőségűek. A védjeggyel ellátott minőségi termékek (min. 10 db) a turisztikai jelentőséggel is bírnak, alapját képezik a gasztronómiai turizmusnak. Az Őrség-Göcsej-Hetés térség helyi termékei ismertté, elismertté válnak a fogyasztóknál. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪térségi minősítő rendszer kidolgozása, márkajelzés minősítő rendszerének kialakítása, a márkejelzés arculati elemeinek kialakítása és beszerzése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 50/50 Kód: NyD-104-GF-5-01 Sorszám: 5531 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsószenterzsébet, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Baglad, Bajánsenye, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csörötnek, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gáborjánháza, Gasztony, Gosztola, Ispánk, Kálócfa, Kercaszomor, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kétvölgy, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Márokföld, Nemesmedves, Nemesnép, Orfalu, Őriszentpéter, Pórszombat, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Vasszentmihály, Velemér, Zalabaksa, Zalaszombatfa ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

204 A HVS célja a térség fenntartható fejlesztése, amelyet a meglévő természeti erőforrások, munkakultúra, kulturális értékek és humán erőforrások komplex fejlesztésével érhetünk el. A helyi mezőgazdasági ágazat fejlesztése szorosan kapcsolódik a turisztikai prioritáshoz (helyi termékek, gasztronómia, programok), a helyi vállalkozások fejlesztését célzó prioritáshoz (piacra jutás, minőségi fejlesztés). A prioritás kapcsolódik a humán erőforrás fejlesztéshez (a térség karakterét erősítő ismeretek jelentős része kötődik a helyi termékek előállításához), valamint a helyi örökség megőrzéséhez (a táji, természeti örökség megőrzésének alapja a megfelelő mezőgazdasági tájhasználat). A helyi életminőséghez szintén szoros kapcsolat fűzi, hiszen a helyi mezőgazdasági termékek fogyasztása a kulturális, szabadidős programokon hangsúlyosan szerepel, a cél a helyi lakosság szélesebb körében, a helyi előállítású egészséges élelmiszer fogyasztásának térnyerése. A második prioritás a helyi turizmus ágazat fejlesztése, amely a térség minden településének fejlesztési elképzeléseiben megfogalmazódik. A turizmus fejlesztés egy olyan komplex tevékenység, amely a közszféra, a vállalkozói szféra és a civil szféra szereplőinek egymást kiegészítő tevékenységeinek összessége által tud megvalósulni. Hatása ezért szintén minden területen érvényesül, így már az említett módon segíti a helyi mezőgazdasági termékek iránti kereslet megerősödését. További szoros kapcsolatban áll az általános vállalkozásfejlesztéssel (a térségben látogató turisták gyakorlatilag minden helyi vállalkozó számára közvetlen, vagy közvetett piacbővülést jelentenek). A humán erőforrás fejlesztés prioritás egyik fontos feladata a helyi lakosság turistabarát szemléletének és magatartásának erősítése, a turizmus szereplőinek képzése, ismereteik bővítése. A helyi örökség megőrzése a turizmus alapja, hiszen ennek bemutatására, megismerésére épül a térség turisztikai kínálata. A helyi életminőség javulása pedig a turizmusból közvetlenül, és a helyi szereplők közötti munkamegosztásból fakadóan közvetetten jelentkező szolgáltatások és termékek minőségi és mennyiségi fejlődése révén válik valóra. A HVS célja a térség fenntartható fejlesztése, amelyet a meglévő természeti erőforrások, munkakultúra, kulturális értékek és humán erőforrások komplex fejlesztésével érhetünk el. A helyi mezőgazdasági ágazat fejlesztése szorosan kapcsolódik a turisztikai prioritáshoz (helyi termékek, gasztronómia, programok), a helyi vállalkozások fejlesztését célzó prioritáshoz (piacra jutás, minőségi fejlesztés). A prioritás kapcsolódik a humán erőforrás fejlesztéshez (a térség karakterét erősítő ismeretek jelentős része kötődik a helyi termékek előállításához), valamint a helyi örökség megőrzéséhez (a táji, természeti örökség megőrzésének alapja a megfelelő mezőgazdasági tájhasználat). A helyi életminőséghez szintén szoros kapcsolat fűzi, hiszen a helyi mezőgazdasági termékek fogyasztása a kulturális, szabadidős programokon hangsúlyosan szerepel, a cél a helyi lakosság szélesebb körében, a helyi előállítású egészséges élelmiszer fogyasztásának térnyerése. A második prioritás a helyi turizmus ágazat fejlesztése, amely a térség minden településének fejlesztési elképzeléseiben megfogalmazódik. A turizmus fejlesztés egy olyan komplex tevékenység, amely a közszféra, a vállalkozói szféra és a civil szféra szereplőinek egymást kiegészítő tevékenységeinek összessége által tud megvalósulni. Hatása ezért szintén minden területen érvényesül, így már az említett módon segíti a helyi mezőgazdasági termékek iránti kereslet megerősödését. További szoros kapcsolatban áll az általános vállalkozásfejlesztéssel (a térségben látogató turisták gyakorlatilag minden helyi vállalkozó számára közvetlen, vagy közvetett piacbővülést jelentenek). A humán erőforrás fejlesztés prioritás egyik fontos feladata a helyi lakosság turistabarát szemléletének és magatartásának erősítése, a turizmus szereplőinek képzése, ismereteik bővítése. A helyi örökség megőrzése a turizmus alapja, hiszen ennek bemutatására, megismerésére épül a térség turisztikai kínálata. A helyi életminőség javulása pedig a turizmusból közvetlenül, és a helyi szereplők közötti munkamegosztásból fakadóan közvetetten jelentkező szolgáltatások és termékek minőségi és mennyiségi fejlődése révén válik valóra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

205 - A térség természeti erőforrásai fenntartható hasznosítása révén a természeti értékek állapota semmilyen területen nem romlik. - A térség kulturális, néprajzi, épített értékei megőrzésre kerülnek, megismerésük és bemutatásuk az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság szempontjai alapján lehetővé válik. -A térség sajátosságait 3-5 jellegzetes helyi termék,a turisztikai szolgáltatások egységes megjelenése, összehangolt és változatos programkínálat mutatja be a látogatók számára. - A térség foglalkoztatási központjaiban innovatív versenyképes KKV-k tevékenykednek. - A térség, az esélyegyenlőség biztosításában élenjáró mintaterületként is ismertté válik. - A térség természeti erőforrásai fenntartható hasznosítása révén a természeti értékek állapota semmilyen területen nem romlik. - A térség kulturális, néprajzi, épített értékei megőrzésre kerülnek, megismerésük és bemutatásuk az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság szempontjai alapján lehetővé válik. -A térség sajátosságait 3-5 jellegzetes helyi termék,a turisztikai szolgáltatások egységes megjelenése, összehangolt és változatos programkínálat mutatja be a látogatók számára. - A térség foglalkoztatási központjaiban innovatív versenyképes KKV-k tevékenykednek. - A térség, az esélyegyenlőség biztosításában élenjáró mintaterületként is ismertté válik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

206 A harmadik prioritás az általános vállalkozásfejlesztés, amely elsősorban munkahelyteremtő és megtartó képesség erősítésében játszik fontos szerepet. A térség néhány településén foglalkoztatási bázisok alakultak ki. A vállalkozások technológiai, innovációs fejlesztése segíti a magasabb hozzáadott érték megtermelését, így nagyobb jövedelem elérését. Ez a jövedelem lehet az alapja a helyi lakosság körében a helyi termékek nagyobb arányú fogyasztásának, a helyi kulturális, szabadidős tevékenységekbe való inenzívebb bekapcsolódásnak. Ezzel financiális háttere lehet valamennyi prioritáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybe vételének a helyi lakosság részéről. A negyedik prioritás a humán erőforrás fejlesztés, amely valamennyi további prioritáshoz kapcsolódik, a szükséges képességek és készségek elsajáttása, a helyi identitás erősítése, a lakosság szemléletformálása révén. A helyi örökség megőrzés és védelme a leírt módon kapcsolódik az előző prioritásokhoz. A térség lakossága számára a helyi identitás megtartása, megerősítése szempontjából kiemelten fontos, amely a népesség megtartásához is erőteljesen hozzájárul. A hatodikként megfogalmazott helyi életminőség fejlesztése tulajdonképpen valamennyi prioritás közvetett, vagy közvetlen célja. Ebben a pioritásban a helyi lakosság, és a turisták számára is fontos, jelenleg még hiányzó infrastrukturális fejlesztések fogalmazódtak meg. Továbbá azok a kulturális és szabadidős szolgáltatások, amelyek a kistelepüléseken nélkülözhetetlenek a helyi lakosság megtartása érdekében. A stratégia megvalósulása esetén a térségben az alábbi konkrét eredmények várhatóak tíz éves távlatban: - A térség népesség megtartó ereje megerősödik, a térség vándorlási egyenlege tartósan pozitív lesz. A harmadik prioritás az általános vállalkozásfejlesztés, amely elsősorban munkahelyteremtő és megtartó képesség erősítésében játszik fontos szerepet. A térség néhány településén foglalkoztatási bázisok alakultak ki. A vállalkozások technológiai, innovációs fejlesztése segíti a magasabb hozzáadott érték megtermelését, így nagyobb jövedelem elérését. Ez a jövedelem lehet az alapja a helyi lakosság körében a helyi termékek nagyobb arányú fogyasztásának, a helyi kulturális, szabadidős tevékenységekbe való inenzívebb bekapcsolódásnak. Ezzel financiális háttere lehet valamennyi prioritáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybe vételének a helyi lakosság részéről. A negyedik prioritás a humán erőforrás fejlesztés, amely valamennyi további prioritáshoz kapcsolódik, a szükséges képességek és készségek elsajáttása, a helyi identitás erősítése, a lakosság szemléletformálása révén. A helyi örökség megőrzés és védelme a leírt módon kapcsolódik az előző prioritásokhoz. A térség lakossága számára a helyi identitás megtartása, megerősítése szempontjából kiemelten fontos, amely a népesség megtartásához is erőteljesen hozzájárul. A hatodikként megfogalmazott helyi életminőség fejlesztése tulajdonképpen valamennyi prioritás közvetett, vagy közvetlen célja. Ebben a pioritásban a helyi lakosság, és a turisták számára is fontos, jelenleg még hiányzó infrastrukturális fejlesztések fogalmazódtak meg. Továbbá azok a kulturális és szabadidős szolgáltatások, amelyek a kistelepüléseken nélkülözhetetlenek a helyi lakosság megtartása érdekében. A stratégia megvalósulása esetén a térségben az alábbi konkrét eredmények várhatóak tíz éves távlatban: - A térség népesség megtartó ereje megerősödik, a térség vándorlási egyenlege tartósan pozitív lesz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

207 Az esélyegyenlőség megteremtése a stratégia egyik alapvető célkitűzése, amelyhez kapcsolódó tevékenységek megfogalmazódnak valamennyi prioritásban és intézkedésben. Az Őrség Határok Nélkül térség helyi vidékfejlesztési stratégiájának jövőképe egy olyan térség kialakítása, amely magyarországi mintaterülete a hátrányos helyzetű emberek és települések esélyegyenlőségének megteremtésében. Ennek érdekében: - A térségben található hátrányos helyzetű települések számára külön, a sajátosságaikhoz igazodó megoldási javaslatok fogalmazódtak meg. - A térségben élő hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek, romák, nők, tartós munkanélküliek, idősek stb.) számára a munkaerőpiaci reintegrációjukat és a térségi sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő javaslatok fogalmazódtak meg. -A stratégia célja, hogy minden fejlesztési elem (webes felületek, infrastrukúra, rendezvények, programok stb.) teljeskörű akadálymentes megvalósítása történjen meg, ezzel a térség a fogyatékkal élő emberek számára is megismerhetővé tegye a tradicionális életforma, természeti, kézműves, kulturális és gazdasági értékeinek megismerését, megtanulását. A fenntarthatóság a másik kulcsszó a stratégiában. A környezeti fenntarthatóság olyan alapkövetelmény, amely biztosítja a kivételes természeti erőforrások fennmaradását és fejlesztését. Ez a térség fejlesztésének hosszútávú alapja. A társadalmi fenntarthatóságot a térségi szereplők közszféra, vállalkozói szféra és a civil szféra közötti kommunikáció, együttműködés és a kölcsönös előnyökön alapuló közös intézkedések és projektek megvalósítása biztosítja. A gazdasági fenntarthatóság alapja a térség sajátosságaihoz, hagyományaihoz, évszázados munkakultúrájához igazodó intézkedések és megoldási javaslatok megfogalmazása, amelyek a térség szereplőinek igényei, tervei alapján kerültek összeállításra. Az esélyegyenlőség megteremtése a stratégia egyik alapvető célkitűzése, amelyhez kapcsolódó tevékenységek megfogalmazódnak valamennyi prioritásban és intézkedésben. Az Őrség Határok Nélkül térség helyi vidékfejlesztési stratégiájának jövőképe egy olyan térség kialakítása, amely magyarországi mintaterülete a hátrányos helyzetű emberek és települések esélyegyenlőségének megteremtésében. Ennek érdekében: - A térségben található hátrányos helyzetű települések számára külön, a sajátosságaikhoz igazodó megoldási javaslatok fogalmazódtak meg. - A térségben élő hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek, romák, nők, tartós munkanélküliek, idősek stb.) számára a munkaerőpiaci reintegrációjukat és a térségi sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő javaslatok fogalmazódtak meg. -A stratégia célja, hogy minden fejlesztési elem (webes felületek, infrastrukúra, rendezvények, programok stb.) teljeskörű akadálymentes megvalósítása történjen meg, ezzel a térség a fogyatékkal élő emberek számára is megismerhetővé tegye a tradicionális életforma, természeti, kézműves, kulturális és gazdasági értékeinek megismerését, megtanulását. A fenntarthatóság a másik kulcsszó a stratégiában. A környezeti fenntarthatóság olyan alapkövetelmény, amely biztosítja a kivételes természeti erőforrások fennmaradását és fejlesztését. Ez a térség fejlesztésének hosszútávú alapja. A társadalmi fenntarthatóságot a térségi szereplők közszféra, vállalkozói szféra és a civil szféra közötti kommunikáció, együttműködés és a kölcsönös előnyökön alapuló közös intézkedések és projektek megvalósítása biztosítja. A gazdasági fenntarthatóság alapja a térség sajátosságaihoz, hagyományaihoz, évszázados munkakultúrájához igazodó intézkedések és megoldási javaslatok megfogalmazása, amelyek a térség szereplőinek igényei, tervei alapján kerültek összeállításra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

208 Az Őrség Határok Nélkül térségére korábban egységes fejlesztési terv nem készült. Ennek oka, hogy a térség 3 egymáshoz kapcsolódó kistérséghez tartozik. A korábbi tervezés az egyes statisztikai kistérségekre történt. Ezek a fejlesztési elképzelések részben egymással egyező prioritásokat és intézkedéseket fogalmaztak meg. A turizmus fejlesztése, a helyi termékfejlesztés, az infrastrukturális fejlesztések és a humán erőforrás fejlesztése volt mindenhol jellemző cél. A korábbi tervek elkészítésekor lényegesen rosszabb infrastukturális helyzet volt a térségben. Gyakorlatilag alig volt szennyvízcsatorna-hálózat és korszerű szennyvíztisztítás, elmaradott volt minedn más infrastrukturális elem is, a telekommunikáció pedig fejletlen. Mindezek együttesen azt erdményezték, hogy a térség önkormányzatai elősorban ennek az elmaradott infrastruktúrának a fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Ezért számos prioritás háttérbe szorult. További problémát jelentett a szlovén és az osztrák határ közelsége, amely évtizedes mesterséges bezártságot jelentett. Ez a minőségi humán erőforrás fokozott kiáramlásához is vezetett. A schengeni határok csak az elmúlt esztendőben bomlottak le és még mindig bizonyos korlátozások élnek a hatátmenti szabad munkaerő, gazdasági kapcsolatok terén. A térségnek ez a mesterséges elzártsága a földrajzi és történelmi kapcsolatok megléte ellenére megnehezítette és ma is nehézséget okoz a valódi határon-átnyúló kapcsolatok megerősödésében. A korábbi tervek talán túlzottan optimistán ítélték meg ezeket a lehetőségeket, valószínűleg több idő kell a fejekben, a lelkekben lévő határok eltűnéséhez. Mindezek ellenére a korábbi tervek számos eleme megvalósult. Komoly infrastrukturális fejlesztések mellett a térségközpontok vállalkozásfejlesztési programjai is sikeresek lettek. Az utóbbi években pedig a turizmus révén a térség kisebb települési között is találhatunk fejlesztésekre jó példákat. Legkevésbé a helyi termékek előállítása és piacra juttatása terén valósultak meg az elképzelések. A vázolt két okon (prioritásban nem volt elsődleges és a földrajzi elzártság) kívül ebben a helyi szakértelem eltűnése, és az ágazat rossz jövedelemtermelő képessége játszotta a fő szerepet. Az Őrség Határok Nélkül térségére korábban egységes fejlesztési terv nem készült. Ennek oka, hogy a térség 3 egymáshoz kapcsolódó kistérséghez tartozik. A korábbi tervezés az egyes statisztikai kistérségekre történt. Ezek a fejlesztési elképzelések részben egymással egyező prioritásokat és intézkedéseket fogalmaztak meg. A turizmus fejlesztése, a helyi termékfejlesztés, az infrastrukturális fejlesztések és a humán erőforrás fejlesztése volt mindenhol jellemző cél. A korábbi tervek elkészítésekor lényegesen rosszabb infrastukturális helyzet volt a térségben. Gyakorlatilag alig volt szennyvízcsatorna-hálózat és korszerű szennyvíztisztítás, elmaradott volt minedn más infrastrukturális elem is, a telekommunikáció pedig fejletlen. Mindezek együttesen azt erdményezték, hogy a térség önkormányzatai elősorban ennek az elmaradott infrastruktúrának a fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Ezért számos prioritás háttérbe szorult. További problémát jelentett a szlovén és az osztrák határ közelsége, amely évtizedes mesterséges bezártságot jelentett. Ez a minőségi humán erőforrás fokozott kiáramlásához is vezetett. A schengeni határok csak az elmúlt esztendőben bomlottak le és még mindig bizonyos korlátozások élnek a hatátmenti szabad munkaerő, gazdasági kapcsolatok terén. A térségnek ez a mesterséges elzártsága a földrajzi és történelmi kapcsolatok megléte ellenére megnehezítette és ma is nehézséget okoz a valódi határon-átnyúló kapcsolatok megerősödésében. A korábbi tervek talán túlzottan optimistán ítélték meg ezeket a lehetőségeket, valószínűleg több idő kell a fejekben, a lelkekben lévő határok eltűnéséhez. Mindezek ellenére a korábbi tervek számos eleme megvalósult. Komoly infrastrukturális fejlesztések mellett a térségközpontok vállalkozásfejlesztési programjai is sikeresek lettek. Az utóbbi években pedig a turizmus révén a térség kisebb települési között is találhatunk fejlesztésekre jó példákat. Legkevésbé a helyi termékek előállítása és piacra juttatása terén valósultak meg az elképzelések. A vázolt két okon (prioritásban nem volt elsődleges és a földrajzi elzártság) kívül ebben a helyi szakértelem eltűnése, és az ágazat rossz jövedelemtermelő képessége játszotta a fő szerepet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

209 A helyi közösség létrehozta az Őrség Határok Nélkül Egyesületet, amely a LEADER akciócsoport szervezeti kereteit adó non-profit szervezet. Az egyesület három tagozatba (civi, vállalkozói és közszféra) szervezve fogja végezni tevékenységét. Mindhárom tagozat 3-3 elnökségi tagot delegált, így a kilectagú elnökségben 3 vállalkozó, 3 civil szereplő és 3 önkormányzati képviselő vesz részt. A földrajzi lefedettség is érvényesül az elnökségben, hiszen 3 fő a lenti, 3 fő az őrségi, és 3 fő a szentgotthárdi kistérség területéről érkezett. Ugyancsak ezen szempontok érvényesülnek a 3 fős felügyelő bizottságban is. Az egyesület munkaszervezetet fog létrehozni, amelynek feladata a HVS-ben megfogalmazott célkitűzések hatékony megvalósításának operatív támogatása lesz. Az egyesület alapításkor 89 fős, amelyben 39% a közszféra, és 61% a civil és vállalkozói szféra aránya. Közgyűlése és tagozatai, az elnökség és a munkaszervezet lesznek azok a szervezeti egységek, amelyek tevékenységük révén biztosítják, hogy a térség gazdasági potenciáljának hatékony kihasználása érdekében a szektorok közötti átjárhatóságot lehetővé tevő, komplex program valósulhasson meg. Az egyesület tagjai és rajtuk keresztül a térség minden szereplője folyamatos információval fog rendelkezi a fejlesztési programról, az aktuális eseményekről. Az információáramlást az egyesület kialakításra kerülő honlapja, a fontosabb térségi portálok, médiakommunikáció és fórumok fogják biztosítani. Az egyesület tagjai és szervezetei kiemelt feladatuknak tekintik a helyi szereplők ötleteinek, kezdeményezéseinek, megismerését, összegyűjtését és integrálását a fejlesztési programba. Az akciócsoport tagjai a térség aktív szereplői, akik szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a térségben, de a térség határain túl is Magyarországon, Szlovéniában, Ausztriába és számos más európai országban. Kiemelten fontos, hogy ezeket a kapcsolatokat felhasználva az ottani jó LEADER példákat és gyakorlatokat megismerjék az akciócsoport targjai, és alkalmazzák a stratégia hatékony megvalósítása érdekében. A helyi közösség létrehozta az Őrség Határok Nélkül Egyesületet, amely a LEADER akciócsoport szervezeti kereteit adó non-profit szervezet. Az egyesület három tagozatba (civi, vállalkozói és közszféra) szervezve fogja végezni tevékenységét. Mindhárom tagozat 3-3 elnökségi tagot delegált, így a kilectagú elnökségben 3 vállalkozó, 3 civil szereplő és 3 önkormányzati képviselő vesz részt. A földrajzi lefedettség is érvényesül az elnökségben, hiszen 3 fő a lenti, 3 fő az őrségi, és 3 fő a szentgotthárdi kistérség területéről érkezett. Ugyancsak ezen szempontok érvényesülnek a 3 fős felügyelő bizottságban is. Az egyesület munkaszervezetet fog létrehozni, amelynek feladata a HVS-ben megfogalmazott célkitűzések hatékony megvalósításának operatív támogatása lesz. Az egyesület alapításkor 89 fős, amelyben 39% a közszféra, és 61% a civil és vállalkozói szféra aránya. Közgyűlése és tagozatai, az elnökség és a munkaszervezet lesznek azok a szervezeti egységek, amelyek tevékenységük révén biztosítják, hogy a térség gazdasági potenciáljának hatékony kihasználása érdekében a szektorok közötti átjárhatóságot lehetővé tevő, komplex program valósulhasson meg. Az egyesület tagjai és rajtuk keresztül a térség minden szereplője folyamatos információval fog rendelkezi a fejlesztési programról, az aktuális eseményekről. Az információáramlást az egyesület kialakításra kerülő honlapja, a fontosabb térségi portálok, médiakommunikáció és fórumok fogják biztosítani. Az egyesület tagjai és szervezetei kiemelt feladatuknak tekintik a helyi szereplők ötleteinek, kezdeményezéseinek, megismerését, összegyűjtését és integrálását a fejlesztési programba. Az akciócsoport tagjai a térség aktív szereplői, akik szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a térségben, de a térség határain túl is Magyarországon, Szlovéniában, Ausztriába és számos más európai országban. Kiemelten fontos, hogy ezeket a kapcsolatokat felhasználva az ottani jó LEADER példákat és gyakorlatokat megismerjék az akciócsoport targjai, és alkalmazzák a stratégia hatékony megvalósítása érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

210 Fontos, hogy a megszerzett és megtapasztalt információkat a térség minden szereplőivel, de a LEADER programban érintett más térségek érdeklődőivel is megoszthassuk, ennek érdekében az anyagok és információk struktúrált gyűjtését és rendszerezését kezdeményezzük. Kiemelten kezeljük azokat a térségi, vagy kívülről érkező innovatív kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a célkitűzések megvalósításához, mindenek előtt a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a természeti erőforrások megóvásához, fejlesztéséhez. Az egyesület nyílt szervezet, amely folyamatosan kész tagjai közé fogadni a térség érdeklődő szereplőit, az egyesület élő kapcsolatokat kíván kialakítani a szomszédos térségekben tevékenykedő és távolabb működö LEADER egyesületekkel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés