Informatika és ügyvitelszervezés

Az előadások a következő témára: "Informatika és ügyvitelszervezés"— Előadás másolata:

1 Informatika és ügyvitelszervezés
Hálózati alapismeretek, Internet

2 Bevezetés Az internetet nem technokrata gondolkodásmód hozta létre
Nagyon is emberi célkitűzés eredménye A tömegkommunikációban az emberek kizárólag passzív résztvevői az eseményeknek A telefon csak egy-egy személy között közvetít információt A digitális kommunikáció azonban több ember aktív kapcsolattartását teszi lehetővé

3 Bevezetés Az elektronikus médiát először katonai szervezetek használták Majd tudósok és diákok Rövid idő alatt a társadalom szinte minden rétege számára elérhetővé vált Az internet legfőbb erényei: Közelebb hozza egymáshoz az embereket Átlépi az országhatárokat Eltünteti a távolságokat Éppúgy írhatunk levelet az USA elnökének, mint a szomszéd épületben dolgozó kollégánknak

4 Szerverek, munkaállomások
A klasszikus hálózat egy központi számítógépből (szerver) és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll Szerver A számítógép-hálózat központi számítógépe Funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása Adatok központi tárolása Különféle szolgáltatások nyújtása Munkaállomás Személyi számítógép A programok futtatása és az adatok feldolgozása a saját gépünk feladata A szervert többnyire csak adattárolás céljából használjuk Terminál Csak képernyőből és billentyűzetből áll Lehetővé teszi, hogy a szerverrel kommunikáljunk Alapestben nincs benne saját háttértár, sem CPU Önálló munkavégzésre alkalmatlan Csak utasítások továbbítására és eredmények megjelenítésére használható A programok futtatása és az adatok feldolgozása a szerveren történik Személyi számítógép is használható terminálként terminálemulációs program segítségével

5 Hálózatok méretei Helyi hálózatok (LAN) Városi hálózatok (MAN)
Local Area Network Általában egy iroda vagy épület falain belül helyezkednek el Legelterjedtebb változata az Ethernet Városi hálózatok (MAN) Metropolitan Area Network Általában egy település határain belül működnek Pl.: kábeltévés hálózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat információs rendszere Kiterjedt hálózatok (WAN) Wide Area Network Túlnyúlnak egy település határain Egy országra, kontinensre vagy akár az egész világra kiterjedhetnek Pl.: Internet

6 Hálózati topológia Egy hálózati topológia a számítógép-hálózatok esetén a hálózathoz tartozó csomópontok közötti kapcsolatokat határozza meg Egy adott csomópont vagy egy másik csomóponthoz vagy több másik csomóponthoz kapcsolódhat, különböző minták szerint. A legegyszerűbb kapcsolat két csomópont között az egyirányú kapcsolat. Egy újabb kapcsolat hozzáadásával már kétirányú kapcsolat valósítható meg a csomópontok között. A hálózati topológia esetében a csomópontok közötti összeköttetések ténye érdekes mindössze a hálózati topológia a gráfelmélet eszközeivel tárgyalható

7 Síntopológia Az 1990-es végén az egyik legelterjedtebb kábelezési mód volt A számítógépek összekötése sorosan történik A rendszer karácsonyfaizzókhoz hasonlóan működik Kábelszakadáskor az egész hálózat működésképtelenné válik Régebbi 10 Mbps-os hálózati kártyáknál 50 ohmos koaxkábelen keresztül

8 Gyűrűtopológia A síntopológiához hasonló módon működik
A kábel megszakítás nélküli körbe van kötve Nincs szükség 50 ohmos lezáróra a kábel két végére

9 Csillagtopológia Minden számítógép külön kábellel kapcsolódik a kiszolgáló géphez Jóval üzembiztosabb mint a síntopológia Drágább is Egy esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását eredményezi Hub vagy switch segítségével UTP kábelen keresztül

10 Fatopológia A csillag- és síntopológiák kombinációja
A szerver több közvetítő számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban A kliensek a közvetítő gépekhez kapcsolódnak A kliensek a közvetítő gépeken keresztül kommunikálnak a szerverrel és egymással Minden számítógép egy és csakis egy útvonalon érhető el A hálózat bármely pontján bekövetkezett hiba az érintett hálózatrészhez kapcsolódó alhálózatokat is megbénítja

11 Számítógépek kapcsolódása a hálózaton belül
Pont-pont (point to point) kapcsolatú hálózat Egy számítógép egy másikkal közvetlen összeköttetésben áll Pl.: csillag, gyűrű, fa kiépítésű hálózat Üzenetszórásos (broadcast) hálózat Valamennyi számítógép egyetlen adatátviteli csatornára kapcsolódik Az információ minden számítógéphez egyformán eljut Minden számítógép maga dönti el, hogy neki szól-e az adott információ

12 Hálózati modellek A hálózati modelleket a hardver- és szoftverelemek együttesen határozzák meg. Kliens-szerver modell Host-terminal modell Peer to peer modell

13 I. Kliens-szerver modell
Ügyfél kiszolgáló (client-server) Két számítógépes program közötti kapcsolat Az egyik program valamilyen szolgáltatást kér a másiktól, amely eleget tesz a kérésnek A szolgáltatást kérő program a kliens A szolgáltatást nyújtó program a szerver Hálózati környezetben jelentős, ahol a programok egymástól fizikailag távol, különböző számítógépeken futnak Pl.: egy böngésző, amely szolgáltatásokat kér egy webszervertől

14 II. Host-terminal modell
Vendéglátó-terminál Két számítógép közötti kapcsolat Az elérhető adatokat tároló számítógép a host Az információt lekérő gép a távoli terminál

15 III. Peer to peer modell to be sy’s peer = egyenrangú vkivel/vmivel
A hálózatot egyenrangú gépek alkotják Mindenki szerver és munkaállomás egyszerre Az egyes perifériák minden felhasználó számára hozzáférhetőek Az adatok több helyen tárolhatóak Windows XP Home Edition operációs rendszerrel telepített számítógépekből ilyen hálózatot alakíthatunk ki

16 Hálózati protokoll A protokoll a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere A hálózatban egymással kommunikáló számítógépek és programok ezeket a protokollokat használják A legelterjedtebb hálózati protokoll a TCP/IP

17 TCP/IP Transmission Control Protocol / Internet Protocol
Átviteli vezérlő protokoll / internet protokoll Az internetet felépítő protokollstruktúrát takarja Nevét két legfontosabb protokolljáról kapta, a TCP-ről és az IP-ről A TCP/IP felépítése a rétegződési elven alapul Minden egyes réteg egy jól definiált feladatot végez el A rétegek egymás között szolgálatelérési pontokon keresztül kommunikálnak Minden réteg csak a vele szomszédos réteggel képes kommunikálni, mivel ezek egymásra épülnek Alapvetően négy réteg alkotta, melyet ötre bővítettek

18 A TCP/IP protokollhierarchia felépítése
Alkalmazási réteg Az alkalmazási réteg a felhasználó által indított program és a szállítási réteg között teremt kapcsolatot. Ha egy program hálózaton keresztül adatot szeretne küldeni, az alkalmazási réteg továbbküldi azt a szállítási rétegnek. Szállítási réteg Az alkalmazási rétegtől kapott adat elejére egy úgynevezett headert csatol, mely jelzi hogy melyik szállítási rétegbeli protokollal (leggyakrabban TCP) küldik az adatot. Hálózati (Internet) réteg A szállítási rétegtől kapott header-adat pároshoz hozzáteszi a saját headerjét, amely arról tartalmaz információt hogy az adatot melyik számítógép kapja majd meg. Adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati réteg szintén hozzárakja a kapott adathoz a saját headerjét, és az adatot keretekre bontja. Ha a kapott adat túl nagy ahhoz hogy egy keretbe kerüljön, feldarabolja és az utolsó keret végére egy úgynevezett tail-t kapcsol, hogy a fogadó oldalon vissza lehessen állítani az eredeti adatot. Fizikai réteg A fizikai réteg továbbítja az adatkapcsolati rétegtől kapott kereteket a hálózaton A fogadó oldalon ugyanez a folyamat játszódik le visszafelé, míg az adat a fogadó gép alkalmazásához nem ér Eredetileg a fizikai és az adatkapcsolati réteg egy réteg volt, neve „Hoszt és hálózat közötti réteg”

19 A TCP/IP protokollhierarchia leggyakrabban használt internetalkalmazási protokolljai
SMTP POP3 FTP HTTP IRC SSH

20 I. SMTP Simple Mail Transfer Protocol
Kommunikációs protokoll az ek Interneten történő továbbítására Az SMTP szolgáltatás a TCP (Transmission Control Protocol) 25-ös portját használja Az SMTP-t igazán széles körben 1980-tól használjuk Ekkor egészítették ki az úgynevezett UUCP-vel, ami alkalmassá tette ezt az egész rendszert arra, hogy képes legyen az üzeneteket úgy kezelni, hogy a fogadó számítógépek csak időszakosan vannak internet kapcsolatban Az SMTP a legalkalmasabb két számítógép közötti levél küldés-fogadás lebonyolítására. Az SMTP protokoll az indításkor sima szöveg alapú (ASCII karakterek) volt Mára már kifejlesztették a MIME kódolást, ahol bináris fájlok formájában "utaznak" a levelek Ma már minden SMTP kiszolgáló támogatja a 8-bites, azaz a 8BITMIME kiterjesztésű leveleket, ami bináris formában tárolja / küldi az üzeneteket.

21 II. POP3 Post Office Protocol version 3 (POP3)
Alkalmazás szintű protokoll Segítségével az kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról Napjainkban ez a legelterjedtebb protokoll az elektronikus levelek lekéréséhez A protokollra az időszakosan létrejövő TCP/IP kapcsolatok (pl. dial-up) miatt volt szükség Lehetővé teszi a kapcsolódás korlátozott ideje alatt a levelek letöltését a felhasználó gépére A leveleket azután helyben lehet olvasni, szerkeszteni, tárolni stb. A POP3 protokoll kizárólag a levelek letöltésére alkalmas; küldésükre az SMTP protokoll szolgál.

22 III. FTP File Transfer Protocol
TCP/IP hálózatokon (pl.: internet) történő állományátvitelre szolgáló szabvány Az FTP lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét A hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolattípus létezik: letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek (download) nevezzük Feltöltésnek (upload) nevezzük, ha mi töltünk fájlt mások gépére Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens) Elterjedt protokoll, a legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok webböngésző is képes FTP-kliensként működni Az FTP protokoll nem támogat titkosított autentikációt (felhasználó-azonosítást), így nem megbízható hálózaton való használata veszélyes lehet

23 IV. HTTP HyperText Transfer Protocol
egy információátviteli protokoll a világhálón Az eredeti célja a HTML lapok publikálása és fogadása volt A HTTP egy kérés-válasz alapú protokoll kliensek és szerverek között A kommunikációt mindig a kliens kezdeményezi A HTTP klienseket gyűjtőnéven user agent-nek is nevezik (pl.: egy webböngésző (browser))

24 V. IRC Internet Relay Chat
Kliens–szerver alapú kommunikációt lehetővé tevő csevegőprotokoll Segítségével emberek tíz- vagy akár százezrei is cseveghetnek egyidőben Az IRC egy nyílt protokoll TCP/IP-re épül Egy IRC-szerver más szerverekkel össze tud kapcsolódni és így alakul ki egy IRC-hálózat A felhasználók a kliensekkel tudnak csatlakozni egy szerverre (pl.: mIRC)

25 VI. SSH Secure Shell Olyan protokoll, amit egy helyi és egy távoli számítógép közötti biztonságos csatorna kiépítésére fejlesztettek ki Nyilvános kulcsú titkosítást használ a távoli számítógép hitelesítésére, és opcionálisan a távoli számítógép is hitelesítheti a felhasználót Az SSH-t leggyakrabban arra használják, hogy egy távoli gépre belépjenek vele és parancsokat adjanak ki Az SSH szerverek alapértelmezésben a 22-es TCP portot használják

26 Az Internet kialakulása
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat A mai internet elődjét az 1960-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki (ARPANET) Kifejlesztésének célja olyan katonai kommunikációs hálózat létrehozása volt, mely egyes elemeinek üzemképtelenné válása esetén is képes a további működésre Csomagkapcsolt-elven működő hálózati technológia Két egymással kommunikáló számítógépnek nem szükséges közvetlen fizikai kapcsolatban lennie egymással A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg A csomagok tartalmazzák A feladó adatait A címzett adatait De NEM tartalmazzák az útvonalat (ez terheltségtől függően az egyes hálózati csomópontoknál dől el)

27 Útvonalirányítás az interneten

28

29 Az Internet kialakulása
Az 1970-es évekig több, egymástól elszigetelt csomagkapcsolt-hálózat működött Hamarosan felmerült az igény, hogy ezeket egymáshoz kapcsolják Ennek az volt a feltétele, hogy egységesítsék az adatátviteli módszereket Ekkor alakult ki a ma is használt internetprotokoll Az 1980-as években százával csatlakoztak a hálózathoz az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, állami hivatalok Az első magyar WWW szerver 1993-ban indult ( ) Az 1990-es években jelentek meg a magánfelhasználók is, ekkor indult be az internet robbanásszerű növekedése Napjainkban az internet-hálózat mérete már exponenciális ütemben nő

30 Számítógépek azonosítása az interneten
Az internetre kötött számítógépek mindegyike rendelkezik egy egyedi azonosítóval, IP címmel Az IP cím négy, egymástól ponttal elválasztott 8 bites (0-255) számból áll Mivel az interneten több százezer szerver működik, ezek IP cím alapján történő azonosítása szinte lehetetlen lenne a felhasználó számára A könnyebb eligazodás érdekében fejlesztették ki a DNS (Domain Name System) szolgáltatást A DNS segítségével „nevükön szólíthatjuk” a szervereket A nevekhez tartozó IP címek kikeresése (névfeloldás) az internetszolgáltatók (ISP) által fenntartott DNS szerverek feladata Pl.: A IP címen található szervert egyszerűbben a domain név használatával azonosíthatjuk

31 A DNS rendszer A DNS rendszerben a számítógépek körzetenként kerülnek csoportosításra A körzetek nevének kialakítása eleinte az egyes szervezetek tevékenységének figyelembevételével történt Amikor az internet átlépte az USA határait, a külföldről csatlakozó szerverek azonosítására egyszerűen országok szerinti körzeteket hoztak létre

32 DNS A domain név egyes részeit ponttal választjuk el egymástól
Ezeket az elemeket jobbról balra célszerű értelmezni Jobbról az első tag a szervert birtokló szervezet tevékenységére vagy területi elhelyezkedésére utal A következő tag általában a szervezet köztudatban lévő neve vagy annak rövidítése Ezt követően az adott szervezeten belüli újabb körzetek neve következhet (opcionális) a legutolsó (bal oldali) név mindig magát a szervert azonosítja

33 Címzés az interneten, az URL
A webes dokumentumokat csak úgy érhetjük el, ha ismerjük azok címét Az internetes erőforrások helyét meghatározó címet (útvonalat) URL-nek (Universal Resource Locator) nevezzük protokoll://szerver.szervezetneve.körzet/könyvtár/fájlnév

34 Internetszolgáltatók
Az interneten elérhető szogáltatásokat különböző internetszolgáltatókon keresztül érhetjük el ISP (Internet Service Provider) Elsődleges feladatuk a TCP/IP kapcsolat kialakítása és fenntartása az előfizetők számára Ezenkívül számos kiegészítő szolgáltatást nyújthatnak Tárhely postafiók biztosítás

35 World Wide Web (WWW) Az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása
A WWW szervereken HTML-oldalakon találhatjuk meg az információkat A HTML (HyperText Markup Language) egy dokumentumleíró nyelv Segítségével írják le a világháló dokumentumainak szerkezetét, amelyet böngészőprogramok jelenítenek meg A HTML-oldalak ma már nem csak szöveges állományokat, hanem multimédiás elemeket is tartalmazhatnak Kép Hang Animáció A világháló HTML állományainak továbbítására szolgáló protokoll a HTTP (HyperText Transfer Protocol) Mivel ma már bárki rendelkezhet weboldallal, a világháló óriási mennyiségű adatot tartalmaz minden témakörben A nagyobb cégek és intézmények szinte mindegyike rendelkezik saját domain név alatt elérhető weboldalakkal A WWW oldalak lapozgatását böngészésnek vagy szörfözésnek is nevezzük

36 E-mail / Email Az e-mail az internet elektronikus levelezési rendszere
Ma minden internetfelhasználó rendelkezik egy címmel és egy levelezőszerveren tárolt elektronikus postafiókkal Az ek interneten keresztüli továbbítását a levelezőszerverek végzik A hálózatban lévő felhasználók egyedi azonosítóval rendelkeznek Egy cím a felhasználónévből és az elektronikus postaládát tartalmazó domain névből tevődik össze. E két elemet karakter köti össze (hivatalos neve: at) Az ek továbbításáért különböző protokollok felelősek Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egyszerű levéltovábbítási protokoll A POP (Post Office Protocol) a hálózat központi levelesládájába beérkező üzeneteknek a helyi felhasználók címére történő szétosztásáért felelős protokoll A mailto protokoll megnyitja az alapértelmezett levelezőszoftver ablakát, hogy üzenetet küldhessünk egy megadott címre

37 Gopher A Gopher olyan digitális könyvtár, melyet az interneten elérhető adatbankokban (pl.: könyvtárakban) szöveges menük segítségével használhatunk Az internet széles körben való elterjedését megelőzően az egyetemek és tudományos intézmények főleg Gopher szervereket üzemeltettek A Gopher ma is elsősorban tudományos jellegű szöveges információkat tárol A helyi háttértárainkról ismert hierarchikus mappastruktúrához hasonló módon működik Pl.: gopher://gopher.mek.iif.hu

38 UseNet Világméretű hirdetőtábla
Bárki üzeneteket küldhet rá, azokat bárki olvashatja Ezeket az üzeneteket témakörök szerint, hírcsoportokra bontva találhatjuk a szervereken A hírcsoportok tartalmát a mappastruktúrához hasonló hierarchikus rendszerben érhetjük el A hírcsoportok elérésére a UseNeten a news protokollt használjuk Pl.: hun.lists.hix.moka A hírcsoportok nevét balról jobbra haladva értelmezhetjük

39 Kliensprogramok Az internetes szolgáltatások igénybevételéhez különféle kliensprogramokra van szükségünk Vannak speciálisan egy célra kifejlesztett, illetve többfunkciós kliensprogramok Böngészők Letöltés-vezérlők Levelezőprogramok Hírolvasó-programok FTP-kliensek

40 Böngészők (browser) A böngészők segítségével weboldalakat érhetünk el vagy tölthetünk le A weboldalak üzemeltetői a visszatérő felhasználók azonosítására cookie-kat használnak A cookie a webszerver által a böngészőnek küldött üzenet, melyet a felhasználó saját számítógépének háttértárán egy fájlban tárol Az üzenet tartalmát az üzenetet küldő szerver bármikor lekérdezheti a böngészőtől A korábban meglátogatott weboldalak megjelenítésének gyorsítására a böngészők átmeneti tárolókat (cache) használnak A cache-ben az utoljára látogatott néhány oldal és azok tartalma tárolódik A legismertebb böngészők: Microsoft Internet Explorer Netscape Navigator (tulajdonképpen már a Firefox-ra épül) Opera Mozilla Firefox

41 Letöltés-vezérlők Download Manager
Nagy mennyiségű adatok letöltését könnyítik meg számunkra A letöltést teljes mértékben automatizálhatjuk Megadhatjuk, hogy mikor kezdjen el letölteni, mikor hagyja abba, ha kész kikapcsolja-e a számítógépet Egyszerre több állomány letöltésére is van lehetőség A letöltés során megszakadt kapcsolatot újra felépíti, és onnan folytatja a letöltést, ahol korábban abbahagyta A legismertebb letöltés-vezérlők: Go!Zilla GetRight FlashGet

42 Levelezőprogramok A levelezőprogramok az eletronikus postafiókban található leveleket töltik le POP3 protokollon keresztül a felhasználó számítógépére A levélküldés az SMTP protokollon keresztül történik Mozilla Thunderbird Outlook Express Pegazus Mail Eudora The Bat

43 Hírolvasó-programok Az interneten hírkiszolgáló szerverekkel (news server) is találkozhatunk A szerverek által tárolt információkat hírolvasó-programok segítségével érhetjük el A hírcsoportoknál a levelek a news serveren tárolódnak, onnan bárki elolvashatja őket Ha valaki ír egy levelet, azt nem egy központi címre küldi el, hanem a news serverre tölti fel, és a továbbiakban a szerver foglalkozik a terjesztéssel

44 FTP-kliensek Segítségükkel az adatok letöltési/feltöltési folyamata egyszerűbb, könnyebben kezelhető Lehetővé teszik, hogy a fájlszerverekről le lehessen tölteni a számunkra szükséges állományokat Illetve feltölthessük a másokkal megosztani kívánt állományainkat Pl.: CuteFTP, FlashFXP, CuffecupDirect FTP