Gyermekkori elhízás és táplálkozási zavarok

Az előadások a következő témára: "Gyermekkori elhízás és táplálkozási zavarok"— Előadás másolata:

1 Gyermekkori elhízás és táplálkozási zavarok
Prof. Dr. Bedros J. Róbert a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke Tisztelt hallgatóság, kedves szülők! Előadásomban a sajnos hazánkban is terjedő gyermekkori elhízásról fogok beszélni. Ennek okairól, kialakulásáról veszélyeiről és kezelésének lehetőségeiről. Előadásomban szólok még a különböző – sajnos egyre terjedő – táplálkozási zavarokról, amelyek szintén kifejezett hatást gyakorolhatnak gyermekeink egészségére és fejlődésére.

2 Veszélyes életszakaszok
Intrauterin Csecsemőkor Gyermekkor (3 éves kor, 11 éves kor) Terhesség 30 év táján Változás kora Először is nézzük meg, hogy milyen veszélyes életszakaszokkal találkozunk életünk során, amely növelhet az elhízás kialakulásának a kockázatát:

3 Definíció Az elhízás a test zsírtartalmának kóros mértékű növekedését jelenti. A test zsírtartalma azonban rendkívül eltérő a normális testtömegű egyénekben is: a teljes testtömeg 12%-a és 30%-a között változhat. Közvetlen mérése a mindennapi gyakorlatban nem megoldható, ezért közvetett módon, indexértékek segítségével definiálhatjuk, amit a következő dián láthatunk.

4 Az elhízás… Az elhízás különböző okok miatt létrejövő komplex folyamatok heterogén megnyilvánulási formái, amelyek a test zsírtartamának növekedését okozzák és veszélyeztetik vagy hatással vannak a mentális, testi egészségre, továbbá szocio-gazdasági következményei is vannak. Sharma, 2007 Nézzünk egy másik meghatározást és a képen látható elzsírosodást:

5 Módszerek A testtömeg-index alapján: amennyiben az életkornak és nemnek megfelelő BMI értéke 97 percentil feletti; A testmagasságra vonatkoztatott testsúly (%) alapján: amennyiben az érték 120% feletti; A bőrredővastagság mérése alapján: amennyiben az életkornak és nemnek megfelelő értéke 95 percentil feletti.

6 Ezen az ábrán láthatjuk, hogy nem is olyan egyszerű gyermekeknél az elhízás diagnosztizálása……..

7 90 és 97 percentilis között A 90 és 97 percentilis közötti gyermekek egyértelműen túlsúlyosak. Ha a súlytöbbletet szemmel láthatóan nem a túlfejlesztett izom adja, akkor a táplálkozásra oda kell figyelni. A szülők és a gyermekek figyelmét nem csak a táplálék helyes mennyiségi és minőségi arányaira kell felhívni, de javasolni kell a rendszeres intenzív testmozgást is. Ajánlatos a gyermek BMI értékének változását időről -időre ellenőrizni.

8 97 percentilisnél nagyobb
A 97 percentilisnél nagyobb BMI értékek esetén már kóros elhízással kell számolni. Ezeket a gyermekeket a megfelelő szakorvosi rendelésre ajánlatos utalni az elhízás okának tisztázására. Fontos megjegyezni azonban, hogy a felsorolt módszerek alkalmazásával sem kaphatunk választ arra, hogy a súlytöbbletet döntően zsírszövet, vagy esetleg izomszövet képezi. Nem kapunk információt a BMI alapján a testtömeg-többlet testtáji megoszlásáról sem. A tápláltság mértékének megítélésére a BMI is csak közelít meghatározásra alkalmas.

9 A gyermekkori elhízás gyakorisága Európában egyre nő!
Evidenciák A gyermekkori elhízás gyakorisága Európában egyre nő! Az elhízás korunk népbetegsége, amelynek gyakorisága egyre fokozódik, és „járványszerű" méreteket ölt a fejlett országokban, de hasonló tendencia indult meg egyes fejlődő országokban is. Hazánkban a népesség több mint fele súlyproblémákkal küzd. A fogyasztói társadalom által diktált túlfogyasztási kényszer, valamint a korábbiaknál lényegesen kisebb fizikai aktivitás (ülômunka, számítógép, vizuális túlkínálat: TV, videó) vezethettek az obesitas prevalenciájának jelentôs növekedéséhez. A gyermekkori elhízás prevalenciájára vonatkozó adatok meglehetôsen eltérôek az alkalmazott módszerek és elhízás definíciók különbözôsége miatt. A pécsi iskolások körében végzett reprezentatív felmérés szerint ben a kövérség elôfordulási gyakorisága 12% volt, ben pedig már 16%-ra emelkedett.1 Az Egyesült Királyságban 1996-ban a 6 éves korosztály 22%-át találták túlsúlyosnak (>85% a testtömeg index, azaz BMI: testsúly/testmagasság a négyzeten = kg/m˛) és 10%-át (>95% a BMI) kövérnek, a 15 éves korosztályban ezek a számok 31%-ra, illetve 17%-ra emelkedtek.

10 Germany 5-7 évesek 15% túlsúlyos 10-11 évesek 20% túlsúlyos

11 Luxemburg a gyermekek 25 % túlsúlyos, 8,7 % kövér

12 UK 2-10 év között 15,5% kövér

13 Evidenciák A gyermekkori obezitás gyakorisága az elmúlt években hazánkban is nőtt!

14

15 OKOK A test zsírtartalmának változása
Az étvágy, a táplálékfelvétel, az energiahasznosítás szabályozásának zavara Befolyásolják a genetikus és környezeti tényezők A test zsírtartalmának gyarapodása a zsírsejtek számának és nagyságának növekedéséből, valamint e két lehetőség kombinációjából egyaránt adódhat. A zsírsejtek száma az első életévben és a prepubertásban növekszik elsősorban, felnőttkorra pedig a méretük növekedése a jellemző. Az általuk tárolt zsírmennyiség végső soron az energia bevitel és felhasználás függvénye. Az étvágy és a táplálékfelvétel, valamint az energiahasznosítás szabályozása komplex bonyolult szabályozási folyamatok és pszichés tényezők eredőjeként valósul meg. E reguláció működését genetikus és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják.

16 A genetika A genetikai faktorok szerepére utal, hogy egypetéjű ikreknél szinte egyáltalán nincs súlykülönbség, függetlenül attól, hogy azonos családban vagy egymástól elválasztva nőttek fel. Örökbe fogadott gyermekek testalkata inkább a vérszerinti szülőkéhez hasonlít. Ha mindkét szülő kövér, gyermekeik kétharmada elhízott lesz. Ha az egyik szülő túlsúlyos, a másik átlagos alkatú, akkor a gyermekek fele lesz elhízott. Ha mindkét szülő normális alkatú, a gyermekeik közül csak 9% lesz kövér.

17 Környezeti tényezők A táplálkozási szokások
Az életmód szerepe is lényeges Pszichés okok A környezeti tényezôk közül fontosak a táplálkozási szokások. Az egyenletesebb energia bevitel és a változatosabb étrend kevésbé fokozza a lipogenesist, mint a naponta ritkán fogyasztott nagy mennyiségű szénhidrát. Az életmód szerepe is lényeges. Az elhízott gyermekek általában kevesebbet mozognak, és csökkent a fizikai teljesítôképességük. A kövér gyermekek egy része pszichés okból táplálkozik bőségesen. Az elhízás folytán elkülönül a társaitól, és evéssel vigasztalja magát. Így ördögi kör alakul ki.

18 Hogyan hízunk? 1 kg zsírszövet energiaraktározó képessége 7000 kcal!
A szükségesnél 0,7%-kal több kalória bevitele egy év alatt 1 kg testtömeg gyarapodást eredményez. Ez heti 135 kcal-t jelent = 25g csokoládéval (negyed tábla csokoládé) vagy egy szelet vajaskenyérrel! Talá megdöbbentő, de tény, hogy hosszabb távon igen kis változások jelentős testsúly gyarapodást eredményezhetnek:

19 AZ ELHÍZÁS KORÁN KIALAKULHAT!
Az anyatej és a tápszer egy idő után már nem képes fedezni a kisbabák energia- és tápanyagszükségletét: 6-7 hónapos kor között kerül sor az első új ételek, a gyümölcsök és zöldségek (főzelékek) megismertetésére. Ez az első lépés a szilárdabb ételek felé. Fontos tudni, hogy a szülők ezekben a hónapokban „programozzák be” a baba ízlését és étkezési szokásait. Ha nem tudatosan építik fel a menüjét, könnyen elhízott kisgyermek és felnőtt lesz belőle.

20 Gyakori hibák Minden sírásra etetés a válasz
Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik. Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.

21 Gyakori hibák Unszolás, túletetés
A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), maga a kínált étel, vagy annak illata, stb. Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele: ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.

22 Gyakori hibák Túl korán kezdjük a hozzátáplálást
Az anyatej vagy annak hiányában a tápszer 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét, akkor, ha abból megissza a megfelelő, azaz a napi 8 dl-1 l közötti mennyiséget. A hozzátáplálást bőven elég 6 hónapos kortól elkezdeni. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej mennyisége 5-8 dl-re csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala. 1 éves korra érjük el a napi 5 dl tejalapú ital fogyasztását, amikor a napi 4-5 étkezés már főként főzelékekből, húsokból, gyümölcsökből áll. Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem.

23 Gyakori hibák Felesleges nassolás
A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes. Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára a nagyon édes ízt.

24 Ha már hibáztunk... • A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk.
• Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolni valók, stb.) amely nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk. • A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására. • Már kicsi korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot. Ha nem megfelelően tápláljuk, bizony megvan az esélye, hogy gyermekünk elhízik. Gyakori probléma a nagy súllyal született (4500 g) csecsemőknél, hogy a szülők náluk is szeretnél elérni 1 éves korukra a születési súly megháromszorozását. Egy nagy babának is bőven elegendő 1 éves korra a 9-10 kg. Figyeljük meg, hogy az ekkora babák maguktól általában lassabban, de ugyanúgy fejlődnek, mint a kisebbek. Ezen a szülő, nagyszülő ne akarjon változtatni.

25 Az étkezés gyakorisága és a gyermekkori elhízás
Az étkezések gyakorisága elhízottak aránya 3x ,2% 4x ,8% 5x ,7% Vizsgálatok igazolták, hogy az elhízás mértéke összefüggésben van az étkezések gyakoriságával. Az elhízás 4,2%-ban fordult elő azoknál a gyermekeknél, akik háromszor, vagy annál kevesebbszer étkeztek, míg ez csupán 2,8% volt a napi 4 alkalommal táplálkozók esetében. Meglepő módon a napi legalább ötször étkezők körében az elhízás előfordulása még ennél is kevesebb 1,7% volt. Az étkezések gyakorisága nem állt összefüggésben a gyermekek szociális helyzetével. A naponta 4-5x étkezők nem fogyasztottak el több kalóriát, hanem a napi kalóriamennyiséget többszöri étkezés során vitték be szervezetükbe.

26 A tévénézés is kövérít Minden egyes plusz TV-nézéssel eltöltött óra 7%-kal növeli az esélyét, hogy 30 éves korra elhízás alakuljon ki! Egy Angliában végzett felmérés azt vizsgálta, milyen kihatással lehet a gyermekkorban televíziózással eltöltött idő a felnőtt évekre. Több mint személy szokásait követték gyermekkoruktól és kontrollálták 5, 10 és 30 évesen. A hétvégeken televíziózással eltöltött idő mennyisége összefüggésben állt az elhízás mértékével. Kimutatták, hogy minden egyes plusz óra, melyet a gyerekek TV nézéssel töltenek, 7 százalékkal növeli az esélyét annak, hogy 30 éves korukra elhízott felnőttekké váljanak. Az elhízás megelőzését korai gyermekkorban kell elkezdeni, csökkentve az ülő életmóddal járó szokásokat.

27 A naponta több mint 3 órát a TV előtt töltő éves gyerekek 5 bőrredőjének vastagsága 40%-kal nagyobb volt azoknál, akik szabadidős tevékenységet végeztek. Prochor et al, 2003 Martos É, 2012 A 15 éves magyar gyerekek több mint fele hétköznap csaknem 3 órát, hétvégén 5 órát tölt képernyő előtt. Kovács et al 2010

28 Normál testtömegű felnőtt 10 évente 3-4 kg-t hízik.
Gyermekkori kövérség esetén a súlygyarapodás évente 1 kg is lehet! A év közötti súlygyarapodás elkerülhető, ha akár napi 420 kJ-lal nő az energia leadás (15-20 perc mozgás, séta) vagy csökken az energia felvétel (2 dl cukros üdítő). Hitt et al, 2003

29 Kevesebb tévét, több mozgást!
A FIZIKIA AKTIVITÁS NÖVELÉSE Kevesebb tévézés és számítógépezést, több mozgást! Számos országban végzett felmérések szerint azt találták, hogy az elhízott gyermekek fizikai aktivitása alacsonyabb, míg a TV nézéssel eltöltött idő magasabb volt az elhízott gyerekeknél, összehasonlítva normál testsúlyúakkal. Mindezek azt mutatják, hogy az elhízás megelőzését célzó programoknak főleg a fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózással töltött idő csökkentésére kell törekedni.

30 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 30 1970 és 1980 között az USA-ban a gyorséttermek száma 30,000-ről 140,000-re emelkedett, míg az eladások értéke 300%-kal nőtt ben a gyorsétermek száma már 222,000 volt. (Paeratakul S, Ferdinand D, Champagne C, Ryan D, Bray G. Fast-food consumption among US adults and children. J Am Diet Assoc 2003:103:1332-8) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

31 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 31 Ennek szomorú következményeit láthatjuk a képen is….. SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

32 A Homo McDonald’s-icus
A Homo McDonaldicus

33 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 33 Egy 2002-ben végzett vizsgálat során azt igazolták,hogy jobb módú környéken 3x több szupermarket található, mint a szegények által lakott helyen. (Morland K, Wing S, Diez Roux A, Poole C. Neighborhood characteristic associated with the location of food stores and food service places. Am J Prev Med 2002;22[1]:23-9) Honnan indulunk…egy vizsgálat igazolta, hogy az úgynevezett jobb környékeken jóval több a bevásárlási lehetőség. Ezeken a helyeken tehát nagyobb a csábítás, túlfogyasztásra ösztönözhet mindez. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

34 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 34 A rossz szociális körülmények között élők környéken kevesebb park, zöldterület, sportolási lehetőség, uszoda volt található. (Powell LM, Slater S, Chaloupka FJ. The relationship between physical activity settings and race, ethnicity, and socioeconomic status. Evidence-Based Preventive Medicine 2004;1[2]:135-44) A vizsgálatok ugyanakkor azt is igazolták, hogy a rossz szociális körülmények között élőknek nehezebb a hozzájutás a jó levegőhöz, kevesebb a park, a játszótér, azaz csökkennek az egészséges környezetben végzett mozgás lehetőségei. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

35 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 35 1980-ban, az iskolások kb. 50%-a majdnem minden nap fogyasztott zöldséget, míg 2003-ra ez az arány 30%-ra csökkent. (YES Occasional Papers. Paper 3. Ann Arbor, Mich.: Institute for Social Research, May 2003) Mindez azt jelentette, hogy a gyermekek táplálkozásban igen kedvezőtlen változások következtek be. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

36 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 36 ról re a tejfogyasztás 6-11 évesek körében 39%-kal, a gyümölcsleveké 54%-kal, a gyümölcsöké 69%-kal csökkent, míg a szénsavas üdítőké 137%-kal nőtt. (Cleveland L. U.S. Department of Agriculture; National Food Consumption Survey, ; What We Eat in America, NHANES ) A gyermekek körében másik igen kedvezőtlen változás az volt, hogy mintegy két évtized alatt jelentősen csökkent az egészséges nek mondható italfogyasztás, miközben drasztikusan megemelkedett a rendkívül sok cukrot és szénhidrátot tartalmazó üdítők fogyasztása. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

37 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 37 1970-ben az étkezések 25%-a történt házon kívül, míg 1995-ben ez az arány már 40%ra emelkedett. (Paeratakul S, Ferdinand D, Champagne C, Ryan D, Bray G. Fast-food consumption among US adults and children. J Am Diet Assoc 2003:103:1332-8) Az otthoni étkezések arányában is jelentős változás történt, mivel egyre kevesebb gyermek evett otthon és ez bizony a gyorséttermi egészségtelen ételek arányának növekedését tükrözte. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

38 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 38 A gyermekek majdnem 2x annyi kalóriát fogyasztanak gyorséttermekben (770 kcal), mint otthon (420 kcal). (Zoumas-Morse C, Rock CL, Sobo EJ, Neuhouser ML. Children’s patterns of macronutrient intake and associations with restaurant and home eating. J Am Diet Assoc 2001; ) És mivel a gyorséttermekben általában iskola után találkoznak a gyerekek,szülői kontroll sincs akkor. Másrészt a gyorséttermi ételek kalória tartalma lényegesen nagyobb, mint amennyit a gyermekek otthon fogyasztottak volna el. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

39 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 39 A 9-13 évesek között 10 gyerekből 6 az iskolán kívül egyáltalán nem mozog! (Physical activity levels among children aged 9-13 years – United States, MMWR 2003;52[33]:75-8) A testmozgás alapvető fontosságú a gyermekek testi és lelki fejlődése szempontjából. Ezért kiemelkedően fontos az iskolai testnevelés biztosítása, amely részben pótolhatja azt a rossz helyzetet, hogy az iskolán kívül a gyermekek többsége semmilyen testmozgást nem végez. Jól tudjuk, hogy a mai gyereke leginkább a számítógépek előtt ülnek, és mozgástevékenységük legtöbbször kimerül a számítógép billentyűzetének nyomogatásából. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

40 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 40 Az átlag amerikai gyermek 44.5 órát tölt hetente valamelyik médiával (TV, számítógép, zenehallgatás, telefonálás) az iskolán kívül. (Generation M: Media in the Lives of 8-18 Year Olds. Menlo Park, Calif.: Kaiser Family Foundation, 2005) Ide tartozik, hogy heti átlagban majdnem két teljes napot töltenek a gyerekek abszolút fizikai aktivitást nélkülöző tevékenységekkel, mint aTV-nézés, számítógépezés, telefonálgatás vagy zenehallgatás…. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

41 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 41 1977 és 1996 között jelentősen nőttek az adagok az USA-ban. Ez a növekedés nem csak a gyorséttermekben hanem a hagyományos éttermekben és otthon is megfigyelhető volt. A sós snack-ek kalóriatartalma 132 kcal-ról 225 kcal-ra nőtt. Az üdítők energiatartalma 144 kcal-ról 193 kcal-ra emelkedett. A sültkrumpli 188 kcal helyett már 256 kcal-t tartalmaz. A hamurgeré 389 kcal-ról 486 kcal-ra nőtt. Másik nagy probléma, hogy az adagok is jelentősen megnőttek az elmúl évtizedekben. A sós ropogtatni valóké majdnem megduplázódott, az üdítőké mintegy 50%-kal nőtt, míg a hamburgeré „csak” mintegy 25%-kal nőtt. (Nielsen SJ, Popkin BM. Patterns and trends in food portion sizes, JAMA 2003;289:450-3) From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

42 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 42 A túlsúly és az elhízás csökkenti a várható élettartamot: Pl. egy 40 éves nemdohányzó túlsúlyos férfi 3.1 évet veszít, míg az elhízott 5.8 évet. Egy 40 éves túlsúlyos nemdohányzó nő 3.3 évvel él kevesebbet, míg elhízott társa már 7.1 évet veszít. (Peeters A, Barendregt JJ, Willekens F, Mackenbach JP, Al Mamun A, Bonneux L. Overweight and obesity by middle age are associated with a shortened lifespan. Ann Intern Med 2003; 138:24-32) Ugyanakkor a túlsúly és az elhízás csökkenti a várható élettartamot, mivel a túlsúlyos gyermek felnőtt korára, esetünkben 40 évesen a testsúlytöbblet mértékétől függően 3-7 életévet veszít, azaz ennyivel kevesebb ideig fog élni. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

43 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 43 Az elhízással összefüggő éves kórházi kiadások 1979 és 1999 között háromszorosára nőttek. (Wang G, Dietz WH. Economic burden of obesity in youths aged 5 to 17 years: Pediatrics 2002;109(5):E81-E86) A túlsúly nem kevés kiadást okoz az egészségügyi ellátó rendszernek, mivel sokba kerül a már megbetegedette kezelése. Az USA-ban ez egy 20 éves időszak alatt azt jelentette, hogy a költséget megháromszorozódtak. A költségek persze nem csak az állam részéről jelentkeznek, hanem a beteg oldaláról, mivel a gyógyszerek, is pénzbe kerülnek. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

44 SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999
SLIDE 44 Legalább 30 perces, mérsékelt fizikai aktivitás ajánlott a hét majdnem minden napján, azonban a gyermekek 23%-a, míg a felnőttek 40%-a egyáltalán nem mozog. (Physical activity levels among children aged 9-13 years – United States, MMWR 2003;52[33]:785-8) and (National Center for Health Statistics. National Health Interview Survey, ) Jól tudjuk, hogy a felnőttek milyen keveset mozognak, azonban a gyermekek esetében ez az arány is igen magas, mivel a gyermekek mintegy negyede nem végzi el az ajánlott napi mozgás mennyiségét. From the statistical sourcebook “A Nation at Risk: Obesity in the United States.” To order, call AHA-USA1 or SETTING NEW STANDARDS IN WEIGHT MANAGEMENT, MARCH 1999

45 Lehet, hogy Mona Lisa is túlsúlyos lenne a mai időkben…
45

46 A gyermekkori elhízás formái
5%-ában igazolható elhízást okozó (genetikai) betegség. Az esetek 95%-ában családi- táplálkozási okok találhatók a háttérben. A gyermekkori elhízás összetett kórállapot. A túlsúlyos gyermekek mindössze 5%-ában igazolható olyan elsődlegesmegbetegedés, amelynek velejárója az elhízás. Ezen betegség által okozott formák egy részében a hormonális eltérések közvetlenül vezetnek elhízáshoz, más részükben az étvágyat szabályozó rendszer károsodik, de ebbe a csoportba tartoznak olyan ritka öröklődő szindrómák is, amelyeknek részjelensége az elhízás. Endokrin betegségekkel összefüggő elhízás formák számosak lehetnek, de ezek felsorolása ezen előadás kereteit meghaladja. Az esetek 95%-ában elhízást okozó betegségek nem mutathatók ki, vagyis családi-étkezései az elhízás. Ezt elsősorban a bőséges táplálkozás és a kevés testmozgás magyarázza, de ennek hátterében genetikailag determinált tényezők állnak, mint a túl jó étvágy és a viszonylag lassú tápanyagégetés. Klinikailag az egyenletes elhízás és a magas növés jellemzi. Gyakran csíkok láthatók a hason, a farpofákon és a combokon. A biológiai érés: növekedési ütem, csontfejlődés, nemi érés általában felgyorsult.

47 Az elhízás ára…. Tüdőbetegségek Idiopathiás intracranialis hypertonia
Abnormalis funkció obstructive alvási apnoa hypoventilatios syndroma Idiopathiás intracranialis hypertonia Stroke Szürkehályog Zsírmáj steatosis steatohepatitis cirrhosis Koszorúsér betegség Diabetes Dyslipidemia Hypertonia Epehólyag betegségek Súlyos hasnyálmirigy gyulladás Nőgyógyászati betegségek Abnormális menses terméketlenség polycystás ovarium syndroma Rosszindulatú daganatok emlő, méh, cervix vastagbél, nyelőcső, hasnyálmirigy vese, prostata A súlygondok ugyan más-más mértékben, de minden esetben növelik a megbetegedési arányt. Ha a testtömegindex csak 10%-kal emelkedett, azaz 22-23% (a normál BMI 20%), még jók a megelőzés és a súlyosabb szövődmények elkerülésének kilátásai. Ám ha ez ennél akár csak kicsivel magasabb, akkor nemcsak a magas vérnyomás és érelmeszesedés, hanem a daganatos betegségek, a trombózis és különféle kopásos, gyulladásos ízületi betegségek kialakulására is nagyobb az esély. Az ábrán a pirossal jelzett betegségek gyermekkorban is előfordulhatnak. Izületi kopás Visszérgyulladás Bőrbetegségek Köszvény

48 A gyermekkori elhízás növeli a szívbetegségek kockázatát
A szívbetegség fiatal korban is jelentkezhet, kockázata elhízásban fokozódik. A gyermekkori elhízás növeli a szívbetegségek kockázatát Számos bizonyítékot igazoltak, miszerint az elhízás már egészen fiatal korban jelentősen növelheti a szív- és érrendszeri betegedések kockázatát. Amerikai kardiológusok arra figyelmeztettek, hogy olyan serdülőknél is előfordulhat szívroham, akiknél egyébként nincsenek jelen a felnőttkori szívinfarktust kísérő tipikus szívrendellenességek.

49 A szív- és érrendszeri káros hatások
A testsúly növekedése számos olyan következménnyel jár, mely a szívre nagyobb megterhelést ró, nő a sejten belüli és sejten kívüli folyadék mennyisége, fokozódik a vér mennyisége, nõ az oxigénfogyasztás. A tartósan fennálló terhelés következtében a szív megnagyobbodik, vastagsága nő. Ez megerősíti azt a régi megfigyelést, hogy a szív súlya általában egyenes arányban nõ a test súlyával. A folyamatok végeredményeként szívelégtelenség alakulhat ki.

50 Magas vérnyomás Az elhízottak körében gyakoribb megbetegedés, és a magas vérnyomásosak is gyakrabban elhízottak, mint a normál súlyúak. Tovább erősíti az összefüggést, hogy a testsúly csökkentésével csökken a vérnyomás is. Nincs azonban jól kimutatható összefüggés a vérnyomásemelkedés mértéke és az elhízás súlyossága között sem. Gyakran nagyon elhízott emberek vérnyomása csak kismértékben, míg kevéssé elhízottaké nagymértékben emelkedik. A magas vérnyomás kialakulásának okai: a megnövekedett vérmennyiség, a nagyobb nátriumbevitel, a hormonok többlettermelése stb. Fontos, hogy a magas vérnyomás nemcsak önmagában, hanem a súlyos következményeivel is rontja az elhízott állapotát, így például az agyvérzéses bénulásokkal, a szívelégtelenséggel vagy pedig a koszorúér-elmeszesedéssel.

51 Légzőrendszer Légzésfunkciós vizsgálatokból kiderül, hogy maga a légzés több munkát, több energiát igényel, valószínűleg a hasi és mellkasi zsírszövet növekedése miatt. Sokat idézett szövődmény az úgynevezett Pickwick-szindróma: a nevet Charles Dickens Pickwick Klub című regényének egyik testes szereplője, a kövér Joe után kapta. Az ilyen emberek állandóan álmosak, aprókat lélegeznek, bőrük, szájuk színe szederjes-lila. Az aluszékonyság számos sajátos formáját Dickens igen szemléletesen írta le. Kezelés nélkül azonban az ilyen betegeknél a légzési elégtelenség hirtelen halálhoz vezethet, tüdőembólia alakulhat ki. A másik fontos eltérés, melyhez az elhízás vezet, a felső légúti hurutra való fogékonyság.

52 A tápcsatorna károsodásai
Igen gyakoriak a gyomortáji fájdalmak, feszülés, emésztési panaszok, böfögés, puffadás, néha még rekeszsérv is kialakul. Gyakori a zsírmáj, mely a vérvételek során a májfunkciós eltérésekben mutatkozik meg. A leggyakoribb azonban az epekövesség, mely az állandó emésztési panaszok miatt epehólyaggyulladást okozhat, s műtétre lehet szükség.

53 Cukorbetegség A túlzott kalóriabevitel miatt nő a vérben a glukóz szintje; emiatt fokozódik a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának kiáramlása; ennek rendszeres ismétlődése miatt végül is kimerülnek az e hormont termelő sejtek; nem képződik több inzulin a szervezet számára; kialakul a cukorbetegség. Ha a folyamat nem ilyen előrehaladott, a kalória csökkentésével, a diétával, a testsúly csökkentésével a folyamat visszafordítható.

54 Mozgásszervek Az ember támasztó szöveteinek teherbíró képessége a normál testsúlyra van méretezve, így a tartós megterhelés károsítja az ízületeket, sõt az egész csontrendszert is. Ez főként a gerincben, a csípő- és térdízületekben jelentkezik, és gyakran alakul ki lúdtalp is. A fokozott súly miatt jelentkezik a visszerek tágulata is. Végül pedig érvényesül az ördögi kör: a nagyobb testsúly miatt a mozgás nehézkes, a még kevesebb mozgás miatt pedig tovább nő a testsúly.

55 A gyermekkori elhízás hatásai a felnőttkorra
Felnőttkorra az elhízott gyermekek 75%-ka elhízott marad! A várható élettartam csökken!!! A gyermekkori elhízás hatásai a felnőttkorra Figyelemre méltó adat, amely felhívja a figyelmet a gyermekkori elhízás problematikájára, hogy a gyermekkorban kialakult elhízás felnőtté válás esetén kb. 75 százalékuknál megmarad, s nagy valószínűséggel alakul ki annak minden ismert kísérőbetegsége is (pl. magasvérnyomás, cukorbetegség, metabolikus szindróma, szívproblémák, ízületi betegségek, stb.). Megdöbbentő adat, hogy ezen gyermekeknél az elhízás következtében a várható élettartam 2-5 évvel lesz kevesebb, mint a szüleiknél!

56 Az elhízás kezelése Zsírszövet Energia bevitel Energia leadás
Az elhízás kezelésének alapja a zsírszövetben jelen lévő trigliceridek mobilizálása, elégetése. Testtömeg csökkentő diéta során a leadott kilók kb %-a zsír, 15-25%-a pedig a zsírmentes testtömeg (fat free mass).

57 És hát ezért is hízunk, többet eszünk, mint kellene…

58 Az elhízás rövid távú kezelése nem jár hosszútávú eredménnyel
Csak diéta Viselkedés terápia Kombinált terápia Testtömeg változás (kg) Az elhízás, amely krónikus betegség, így hosszútávú kezelést igényel, hogy megfelelő eredényt érjünk el. Az elhízott betegek a fogyókúra után általában visszanyerik elvesztett kilóikat. A jojo effektus miatt gyakran többet szednek fel, mint amit leadtak. Az ábrán látható, hogy a 76 elhízott nő (mean body mass index 39.4 kg/m2), akiket random módon soroltak 3 csoportba, 6 hónapos very-low-calorie diet (VLCD) of 400–500 kcal/nap, 6 hónapos viselkedés terápia 1000–1200 kcal/nap kiegyensúlyozott diétával, vagy 6 hónapos VLCD + viselkedés terápiával. Megállapítoták, hogy mindegyik eredményes volt rövid távon. 1 év után elvesztett súlyuk jelentős részét visszahízták, 5 év múlva pedig gyakorlatilag a kezelés előtti súlyuknál voltak. Kiindulás A kezelés vége 1 év után 5 év után Wadden et al. Int J Obes 1989;13 (Suppl 2):39.

59 És hát amikor végre ráállunk a mérlegre, akkor bizony elcsodálkozunk…
Pro Medicina április 12

60 A hosszútávú testtömegcsökkentés és a szoros követés
Nem visszarendelt Visszarendelt Testtömegcsökkenés (%) Diéta és viselkedés terápia P <0.05 Az elhízás kezelésében a fenntartó terápia alapvető fontosságú a kezdeti diéta és viselkedés terápia után. Ebben a vizsgálatban 5 hónapos diéta és viselkedés terápia hatását mérték fel, az egyik csoportban kétheti ellenőrzésre hívták be a betegeket a fogyókúrás program végeztével. Egy év után már megfigyelhető volt, hogy a nem „karbantartott” csoportban rosszabb eredményeket éretek el a testtömeg csökkentés terén. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 hónapok 13 14 15 16 17 Perri et al. J Consult Clin Psychol 1988;56:529.

61 Az elhízás kezelésének piramisa
Diéta Fizikai aktivitás Életmód változtatás Gyógyszeres kezelés Sebészi És hát nézzük, milyen komplex lehetőségeink vannak az elhízás kezelésében. Minden esetben meg kell kísérelnünk az életmód változtatás, mert, ha ez nem sikerül, akkor a beteg gyakran visszaesik régi csapdáiba. Ebbe tartozik a energia bevitel csökkentése és a mozgás beépítése az életébe. Az életmód változtatás minden szinten alapja az elhízás kezelésének. Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés hasznos kiegészítése a terápiának. Sebészeti megoldások morbid elhízásban javasolhatók, abban az esetben, ha a kezelés más módjaira nem reagál a beteg. A piramis azt jelzi, hogy minél feljebb haladunk a specifikus kezelések szintjében, annál kevesebb beteget érintenek. Persze gyermekek esetében csak az alsó kezelési szintek jönnek szóba.

62 Diétás kezelés Koplaltatás TILOS!
Ajánlott a napi kcal bevitel Cukor: TILOS! Zsírszegény <30% és rostokban gazdag VITAMIN és ásványi anyag bevitel Gyakori kis étkezések A diétás kezelés alapfeltétele, hogy a gyermek akarjon fogyni, s ehhez megnyerjük a család támogatását is. Kisgyermekkorban lényegében csak a szülőktôl függ, hogy mit és mennyit eszik a gyermekük. Felnőttkor előtt a koplaltatás nem jön szóba, mert a növekedéshez szükséges fehérjebevitelről gondoskodni kell, s a tartós éhezés károsan befolyásolja a hosszfejlődést. A fogyáshoz fontos, hogy az energiabevitel ne érje el a napi energiaszükségletet: gyermekkorban általában a napi cal-ra történő korlátozás elegendő. A kismértékben csökkentett kalóriatartalmú diéták esetén a gyerekek jobban együttműködnek. Az étrendben naponta 2-3 g/ttkg fehérjét biztosítsunk! Natív cukrok helyett összetett szénhidrátokat javasoljunk, mert ezek a lassabb felszívódás miatt kisebb vércukor emelő hatással járnak. Háromévesnél idősebb gyermekeknél a diéta legyen zsírban szegény (<30%) és rostban dús! A megfelelő vitamin-, ásványianyag- és folyadékellátást (nem üdítő formájában!) mindig biztosítani kell. Előnyös a gyakori kisebb mennyiségű étkezés. Az adekvát diéta mellett fontos az energiafelhasználás egyidejű fokozása a fizikai megterhelés növelésével.

63 Testmozgás Élvezetes legyen a mozgás Dinamikus mozgás javasolt
Fokozatosság A testmozgás lehetőleg a gyermekek számára élvezetes legyen: kerékpározás, görkorcsolyázás, futás, aerobik. Mindenképpen dinamikus mozgás javasolt, először csak rövid időtartamban (15 perc), majd fokozatosan növelve a terhelést. Amennyiben más lehetőségre nincs mód, napi egy óra (4-5 km) gyaloglás is megfelelő. A hangsúly a fokozatosságon és a rendszerességen van.

64 MIT? Olyat, amely a legfőbb vázizom-csoportokat mozgatja meg, ilyen pl. az úszás. Nagyon fontos az, hogy legyen példa a gyerekek előtt, mind a család, mind a tanárok, mind az orvosok részéről. A mozgásprogram összeállításánál figyelni kell a mozgás formájára, intenzitására, gyakoriságára, időtartamára is. Olyan mozgásformát kell választani, ami a legfőbb vázizom-csoportokat mozgatja meg, ilyen pl. az úszás. Nagyon fontos az, hogy legyen példa a gyerekek előtt, mind a család, mind a tanárok, mind az orvosok részéről. A mozgásprogram összeállításánál figyelni kell a mozgás formájára, intenzitására, gyakoriságára, időtartamára is.

65 ÉLETMÓD VÁLTÁS Éhség – étvágy különbsége
Tervezett étkezések (NASSOLÁS TILOS) Az érzelmi helyzet rendezése Pszichés támogatás A tartós életmód-változtatás eléréséhez szükséges az étkezési magatartás és szokások megfigyelése és tudatosítása. Az elhízott gyermeknek meg kell tanulnia különbséget tenni az éhség és az étvágy között. Az előre betervezett étkezések rendkívül fontosak, mert a kövér gyermekek gyakran csaknem folyamatosan rágcsálnak vagy esznek, nincsenek meghatározott étkezéseik. Olyan tevékenységeket kell találni számukra, amelyek alkalmasak arra, hogy eltereljék a figyelmüket az ételekről. Pozitív elérhető célokat kell kitűzni, hogy azok teljesítésével a kövér gyermekek pozitívan értékeljék saját magukat, visszakapják az önbecsülésüket. Fontos a családon belüli érzelmi helyzet rendezése, és a kortársakkal való megfelelő interperszonális kapcsolatok kialakítása. A pszichés támogatás egyéni foglalkozások mellett csoportterápia keretében is ajánlható. Extrém fokú elhízás esetén a kezelést mindenképpen szakosodott klinikai vagy kórházi osztályon kell indítani, egyébként a gyermek megszokott környezetében, járóbeteg-rendelés keretében ajánlott végezni. A kezelésnek, illetve követésnek hosszú távúnak kell lennie.

66 A rendszeres fizikai aktivitás előnyei elhízásban
Csökken a zsírmentes testtömeg vesztése fogyókúra során Segít megtartani a fogyókúra során elért testtömeget Javítja a kardiovaszkularis és metabolikus paramétereket, amely a testtömegcsökkenés mértékétől független A rendszeres testmozgás alapvető fontosságú a testtömeg csökkentő program során, mivel hosszútávon segít megtartani a fogyókúra során elért testtömeget, ezen túlmenően csökkenti a coronaria betegség gyakoriságát, mérsékli a cukorbetegség előfordulását, amely hatások függetlenek a testtömeg csökkentéstől. Az előadás további részében a mozgás alapvető szerepéről szólok a fogyókúrában. Fontos megemlíteni, hogy önmagában a testmozgás nem eredményez jelentős testtömeg csökkentést, ha az nem társul megfelelő diétával. Ezt a tényt több vizsgálat is igazolta: diéta nélkül, hetente 4-szer, percig tartó gyors séta egy éves vizsgálat során átlagosan csak 2 kg-mal nagyobb testtömeg-csökkentést eredményezett a kontroll csoporthoz képest. Mindenesetre bizonyos, hogy szigorú testmozgás nagyobb fogyást eredményez azonos diéta során.

67 MEGELŐZÉS Elsődleges megelőzés
A gyermek súlyfejlődése harmonizáljon az életkorával, illetve magasságával. Prevenció Az elhízás leghatásosabb kezelése természetesen a kialakulásának megelőzése. Az elsődleges megelőzés célja, hogy a gyermek súlyfejlődése harmonizáljon az életkorával, illetve magasságával. Ennek alapvető tényezője az életkornak megfelelő étrend, mind az energiabevitelt, mind a tápanyagok arányát illetően. Kimutatták, hogy a szoptatás is része lehet az elhízás elleni küzdelemnek. Fontos a rendszeres mozgás és sporttevékenység elősegítése naponta legalább félóra időtartamban, lehetőleg játékos formában. Gyermekeink számára olyan környezetet kellene teremtenünk, amely sokkal kevésbé hajlamosít a kövérségre. A fentiek mellett szükséges a szülői példamutatás és felelősség. Különösen a túlsúlyos szülők figyelmét kell felhívni a helyes életmódra. Az alapellátásban dolgozó orvosok és védőnők kiemelt feladata, hogy időben észre vegyék a gyermek fokozott mértékű testtömeg gyarapodását, és beszéljenek erről a szülőkkel. Az iskolában is fontos lenne az egészséges táplálkozás és életmód tanítása. Természetesen nem győzöm eleget hangoztatni, hogy a legnagyobb hangsúly mindig a megelőzésen van! Ebben pedig a legfontosabb szerep a szülőknek jut, akik a megfelelő példamutatással és a megfelelő életmódra neveléssel – több mozgás, kirándulás, szabadidős családi programok, sportolás, valamint kevesebb tévézésre, számítógépezésre fordított idő, kevesebb nassolás -, a helyes táplálkozási szokások kialakításával hatékonyan tehetnek gyermekük elhízása ellen!

68 II. Másodlagos megelőzés A tartós magatartás-változtatás.
A szekunder prevenció az előbbiek mellett tartós magatartás-változtatást jelent, amit nem csak a kövér gyermek, hanem a szülők és az egész család oktatásával igyekszünk elérni. Videózás, tévézés helyett mozgás, sportolás legyen a fő szabadidős tevékenység! A főbb diétás célkitűzések során először a növekedésben lévő gyermek esetében az aktuális testsúly megtartása és nem a csökkentése javasolt. Serdülôknél kívánatos a dohányzás abbahagyása a fokozott szív és érrendszeri kockázat miatt. Szükség esetén ajánlatos pszichológus támogatását is igénybe venni. Tercier prevenciónak nevezzük az obesitas szövôdményeinek a kezelését. Csökkent glukóz tolerancia esetén elengedhetetlen a megszabott szénhidrát-bevitel (fôleg polysaccharidok, alacsony glikémiás indexűek), sok gyümölcs és zöldség fogyasztása, ami által csökken az inzulin rezisztencia, és persze az életmódváltás, rendszeres mozgás is szükséges. Hyperlipidaemia esetén speciális diéta, epesavkötôk, extrém esetben serdülôknek statinok (hydroxymetil-glutaril coenzim-A inhibitorok) adhatók.11 Hypertonia esetén a testsúlynövekedés megállítása, rendszeres mozgás mellett Na-szegény étrend, szükség esetén beta-blokkolók, ACE-gátlók jönnek szóba. Rehabilitáció csak a terápia tartós betartása révén lehetséges.

69 MEGELŐZÉS III. Harmadlagos megelőzés
Az elhízás szövődményeinek a kezelése. Harmadlagos megelőzésnek nevezzük az elhízás szövődményeinek a kezelését. Csökkent glukóz tolerancia esetén elengedhetetlen a megszabott szénhidrát-bevitel (főleg összetett szénhidrátok, alacsony glikémiás indexűek), sok gyümölcs és zöldség fogyasztása, ami által csökken az inzulin rezisztencia, és persze az életmódváltás, rendszeres mozgás is szükséges. Kóros vérzsír esetén speciális diéta, epesavkötôk, extrém esetben serdülőknek sztatinok (hydroxymetil-glutaril coenzim-A inhibitorok) adhatók. Magasvérnyomás esetén a testsúlynövekedés megállítása, rendszeres mozgás mellett Na-szegény étrend, szükség esetén beta-blokkolók, ACE-gátlók jönnek szóba. Rehabilitáció csak a terápia tartós betartása révén lehetséges.

70 Az egészséges életmód alappillérei I.
A táplálkozás A hagyományos magyar étrend túl sok húst, zsírt, kalóriát, de kevés növényi rostot tartalmaz. Emellett rosszak az étkezési szokásaink, mivel reggel szinte semmit, este pedig túl sokat eszünk. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az egészséges táplálkozás tejet és tojást fogyasztó, ún. lakto-ovo-vegetáriánus étkezés. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy a teljes vegetáriánus (tisztán növényi) étrend is megfelelő lehet. Mindez arra int bennünket, hogy a hús helyett a növényeket (zöldség, gyümölcs, hüvelyesek) részesítsük előnyben, melyek védelmet nyújtanak a vastagbélrák és más rákfajták, valamint a szívinfarktus és agyvérzés kialakulásával szemben. Egyre több helyen hozzáférhetőek a modern vegetáriánus szakácskönyvek, melyek ötleteket és segítséget nyújtanak az étrendbeli váltáshoz. Magyarország sajnos nem arról híres, hogy egészséges életet folytatna. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a világon elsők között vagyunk a szív és érrendszeri, a daganatos betegségek és a cukorbetegség tekintetében. Bár vannak olyan esetek is, amikor a tünetekért a genetikai meghatározottság felelős, de az esetek túlnyomó többsége a hibás életmódra vezethető vissza. Ezért fontos, hogy megismerjük az egészséges életmód 8 alapelvét, amely olcsó, mindenki által gyakorolható és könnyen megvalósítható a családban. A család szerepe azért is fontos az egészséges életmódra való nevelésben, mivel az életmódbeli szokásainkat jórészt otthonról hozzuk.

71 Az egészséges életmód alappillérei II.
A testedzés A mai modern világ egyik jellegzetessége a mozgásszegény életmód. Ennek számos káros következménye van az egészségre, pl. elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség. Talán kevesen tudják, de nem kell különösebben megterhelni a szervezetet, csupán naponta egy jó óra tempós sétára volna szükségünk ahhoz, hogy a testmozgás pozitív hatásait tapasztaljuk életünkben. Természetesen ennél többet szabad mozogni, de ennél kevesebbet nem…

72 Az egészséges életmód alappillérei III.
A víz Egy felnőtt embernek naponta kb. 1,5-2 liter vizet kellene meginnia ahhoz, hogy a szervezet számára optimális körülményeket biztosítson. Ehhez képest az átlagember fél liter folyadékot se iszik. Pedig a rendszeres és tudatos vízivással olyan panaszokat lehet megelőzni, mint a fejfájás, alacsony vérnyomás, vesekőképződés. Hallgatói kérdés: Az eddigi előadásokban megnyugtattak bennünket, hogy ebbe a leves, egyéb folyadékok is beletartoznak. Tehát hány pohár víz javasolt ezen felül? Válasz: Legalább 6-8 pohár naponta

73 Az egészséges életmód alappillérei IV.
A napfény A XXI. század technikai vívmányai ugyan kényelmessé teszik életünket, de sajnos be is zárnak sokszor a szobába, a munkahelyre a számítógép vagy a televízió elé. Pedig a napsütés jótékony hatásait ki kellene használnunk. Természetesen hangsúlyozni kell azt is, hogy a nyár közeledtével egyre erősebb az ultraibolya sugárzás, így a napon való tartózkodásra leginkább alkalmas időpont a délelőtt 11 előtti és délután 5 utáni időpontok. Fontos a jó napszemüveg beszerzése, a nagyon olcsó darabok sokszor nem szűrik megfelelően a káros sugarakat.

74 Az egészséges életmód alappillérei V.
A mértékletesség A legtöbb életmódbeli betegség a mértéktelen életvitel következménye. A mértékletesség nemcsak azt jelenti, hogy mindent csak bizonyos határig teszünk, hanem azt is, hogy egyes, nyilvánvalóan káros dologban egyáltalán nem veszünk részt. Így az egészséges életmód szempontjából a mértékletesség fogalma inkább önmegtartóztatást jelent. Ez magába foglalja az alkohol, a kávé fogyasztás teljes elhagyását, a dohányzás teljes mellőzését és természetesen a drogokkal való visszaélést, vagy a gyógyszerek helytelen és indokolatlan használatát.

75 Az egészséges életmód alappillérei VII.
A pihenés A rohanó ember általában a pihenést igyekszik megspórolni, gondolván, hogy ezzel időt nyer. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Minél fáradtabb valaki, annál több időre van szüksége ahhoz, hogy egy adott feladatot jól és hibátlanul elvégezzen. Ezért mindannyiunknak meg kell aludnunk a szükséges éjszakai alvásunkat. Ez valakinek csak 6 óra, másnak pedig akár 10 óra is lehet. Egy dologban azért egyformák vagyunk: a legfontosabb, hogy mindig éjfél előtt aludjunk el, mert ez az alvás legpihentetőbb módja.

76 Evészavarok fiatal korban

77 Melyik a jobb…?

78 A túlzásba vitt koplalás (anorexia nervosa)
A „jómódúak” betegsége: Magyarázat: táplálkozási zavarok csakis olyan környezetben alakulhatnak ki, ahol viszonylag bőségesen áll rendelkezésre élelmiszer, tehát van miből habzsolni, illetve van miről lemondani. Éppen ez a lemondás az, amely a karcsúság vágyaként jelentkezik fiatal nőkben, hogy végül kóros soványsághoz, veszedelmes testi leépüléshez és sorvadáshoz vezessen mégpedig anélkül, hogy a beteg felismerné baját. Jellemzõen a jó, vagy legalábbis jobb módú társadalmak és csoportok betegségéről lesz szó alábbiakban. 78

79 Definíció Az "anorexia nervosa" orvosi diagnózisa pszichés eredetű étvágytalanságot jelent. Nem ritka, az összlakosságot nézve minden lakosra jut 1 megbetegedés, a jobb módú középső vagy felső társadalmi-gazdasági rétegekből származó serdülő lányok között akár minden 200-ra juthat 1 eset. A betegségben 95%-ban nők szenvednek, és az elváltozás rendszerint a serdülőkor és a fiatal felnőttkor közti években kezdődik. Az anorexia nervosa előfordulása a fejlett társadalmakban inkább növekszik... Nem ritka betegség, de ha jobban körülnézünk, bizony találunk környezetünkben is ilyen rejtőzködő anorexiás beteget… 79

80 A testkép zavara Mást mutat a tükör (személyiség miatt), mint ami a valóság 80

81 Megváltozik a viselkedés
Az anorexia elnevezés, vagyis az étvágytalanság nem felel meg a valóságnak, hiszen ezeknek a betegeknek az étvágya tulajdonképpen mindig is megmarad. Ettől függetlenül az anorexiások súlyosan lesoványodnak. A betegség alapja a viselkedés megváltozása 81

82 És hát ilyen elrettentő példák is vannak…
82

83 Étkezési zavar A megbetegedés tulajdonképpen étkezési zavarként fogható fel. Már a klinikai tünetek megjelenése előtt feltűnő lehet, hogy az érintettek viselkedése megváltozik. Jellemző rájuk a nagyfokú pedánsság, aprólékosság, precizitás; rendkívül intelligensek, az iskolában igen jó tanulók, önmaguk számára magas teljesítménymércét állítanak fel. A tünetek… 83

84 Rettegés az elhízástól
Figyelmük középpontjába azonban a testsúly kerül. Rettegnek az elhízástól, annak ellenére, hogy az esetek többségében eleve normális testalkatúak. Az általuk túlzottnak ítélt testsúly vagy az elhízástól való félelem miatt egyre inkább csökkentik a táplálékfelvételt. Állandóan az étkezésre összpontosítanak, diétás recepteket, kalóriatáblázatokat tanulmányoznak. Mások számára gondosan tálalnak, míg maguk gyakran az ételt elrejtik vagy kidobják.

85 Bulimia nervosa Túlidealizált szépségeszmény
Egyre nő társadalmunk félelme a kövérségtől népbetegséggé válnak az étkezési zavarok koplalással, nagymértékű fogyással, testképzavarral járó és gyakran halállal végződő anorexia nervosához hasonlóan a Bulimia nervosa is igen súlyos betegség. Korunk túlidealizált szépségeszményének köszönhetõen egyre nõ társadalmunk félelme a kövérségtõl, és lassan népbetegséggé válnak az étkezési zavarok. Bár korábban is ismertek voltak már az étkezési rendellenességek, még soha nem öltöttek olyan kóros mértéket, mint napjainkban. A koplalással, nagymértékû fogyással, testképzavarral járó és gyakran halállal végzõdõ anorexia nervosához hasonlóan a bulimia nervosa is igen súlyos betegség. 85

86 A Bulimia nervosa kritériumai
A. Falásrohamok (kontrollvesztéssel) B. Önhánytatás, hashajtózás, stb. C. Hetente legalább két roham D. Az önértékelést befolyásolja a test alakja és súlya E. Nem jár anorexiával

87 Az evészavarok a felső és középső társadalmi rétegek betegségei
Fokozott kockázatú csoportok: - diákok táncosok manökenek cukorbetegségben szenvedők Rejtett zavarok: a bulimiások 80%-a nem kap kezelést!

88 Egy híres bulimiás…. 88

89 A betegség kialakulása
A bulimia kezdete összefügghet valamilyen megterhelő eseménnyel, de önmagában a betegség kialakulásához ez nem lenne elegendő. Fokozott teljesítményorientáltság, a tökéletes eredményekre való törekvés, amely kivétel nélkül negatív önértékeléshez vezet. A beteg vagy családja teljesíthetetlen elvárásokat tűz ki, amelyet a beteg evéssel próbál feloldani. Akinek a közvetlen környezetében még nem fordult elõ bulimiás beteg, nehezen tudja elképzelni, hogy barátai, családtagjai körét ez a súlyos pszichés zavar veszélyezteti. Jogosan tesszük fel tehát magunknak a kérdést, hogy kinél fordulhat elõ a betegség, és hogyan alakulhat ki? Valamennyiünket érnek fájdalmas élmények, csalódások, mégsem válunk mindannyian beteggé, hacsak az aktuális krízishez nem társulnak más családi vagy pszichológiai problémák, illetve a betegség kialakulását hajlamosító személyiségvonások is. 89

90 Farkaséhség, bűntudat, félelem
Rendszeres, titokban végrehajtott falási rohamok jellemzik a bulimiás beteg életvitelét. A falás után jelentkező erős bűntudatérzés és az elhízástól való félelem miatt ezeket a rohamokat általában koplalás, önhánytatás, illetve hashajtó vagy vízhajtó gyógyszerek mértéktelen fogyasztása követi. A bulimiás gyakran még a környezete előtt is sikeresen titkolja betegségét, és mivel azt nem kíséri szükségszerűen erőteljes hízás vagy fogyás, évek telhetnek el, mire fennállására fény derül. Gyakran elõfordul, hogy a beteg megjelenik ugyan az orvosi rendelésen, de valódi problémáját nem tárja fel. Ilyenkor a legjellemzõbb kísérõ tünetekbõl, a gyomorpanaszokból, a fogzománc romlásából, illetve nõknél az esetenként elõforduló menstruációs zavarokból következtethetünk a betegség fennállására. A bulimiás betegek sokszor már csak akkor kérnek orvosi segítséget, amikor a mértéktelen evés anyagi, egzisztenciális biztonságukat is fenyegeti. Az ennivaló pénzbe kerül, így megtörténhet, hogy betegsége elõrehaladtával az illetõnek el kell adnia lakását, autóját, vagy akár élelmiszer lopására kényszerül. 90

91 Összefoglalás I. A gyermekkori elhízás jelentős probléma, gyakorisága nő! Kialakulásában számos tényező játszik szerepet, amelyek közül a legfontosabb a mozgásszegény életmód és a nagy kalóriatartalmú élelmiszerek fogyasztása. A megelőzés a legfontosabb, amelyben az egészséges életmódra történő nevelés játszik kiemelkedő szerepet!

92 Összefoglalás II. A gyermekkori elhízás kezelésének elemei
az életkornak megfelelő diéta összeállítása A mozgásban gazdag életmód kialakítása és fenntartása Amennyiben már szövődmények is kialakultak, akkor ezek kezelése is fontos feladat

93 Összefoglalás III. A gyermek- és fiatalkori táplálkozási zavarok felismerése fontos feladat, mivel életveszélyes állapotokhoz (anorexia) is vezethet Ezek kezelésében számos szakember részvétele (team munka) szükséges

94 LEGFONTOSABB A MEGELŐZÉS!
Összefoglalás IV. LEGFONTOSABB A MEGELŐZÉS!

95 Az ember evolúciója?

96

97 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 