A mimika szerepe a jelnyelvi kommunikációban

Az előadások a következő témára: "A mimika szerepe a jelnyelvi kommunikációban"— Előadás másolata:

1 A mimika szerepe a jelnyelvi kommunikációban
A jelnyelvi és a hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái Miskolci Egyetem 2012. november 23.

2 Elöljáróban - mi a mimika?
Definíciója: Arcjáték, az arcizmoknak és az egész testnek az átélt esemény kiváltotta mozgása Az arckifejezések útján történő kommunikáció, a mimika leginkább érzelmek tükröztetésére szolgál. Az arc kifejező játékát jelenti, a fej mozgásaival együttesen. Magamnak: Több féleképpen lehet definiálni.

3 Univerzális mimikák Darwin nyolc érzelmet vett számba, amelyekhez külön izommozgás tartozik. A mai felfogás szerint hét alapvető érzelemfajta tükröződik arcunkon (Ekman 1970)

4 Univerzális mimikák Öröm, vidámság Szomorúság, bánat
Harag, düh (agresszió) Félelem Meglepődés Undor Érdeklődés Szégyen??? 8. vita tárgya.

5 Univerzális mimikák Ez a hétféle érzelem tükröződik arcunkon, s ezek kifejeződése, illetve felismerése a világban mindenhol teljesen azonos. A legősibb kultúráktól a civilizált nagyvárosok lakóiig hasonlóképpen mozdítjuk arcizmainkat. Még a vakon születettek arcjátéka sem különbözik az épekétől. Ez azért van, mert ezen érzelmek kifejeződése biológiailag meghatározott, és nem tanulásunk eredménye, nem tudatunktól függő megnyilvánulás.

6 Univerzális mimikákon kívül
Az érzelemnyilvánítás viszonyulást kifejező kommunikáció, amelynek használata többnyire nem tudatos. Egy számunkra kedves emberre rámosolygunk ösztönösen, míg ellenfelünk láttán megkeményednek vonásaink. S legfeljebb ha barátságot színlelünk, akkor erőltetünk mosolyt az arcunkra. Ez tehát azt is jelenti, hogy a mimikai jelzések egy kisebb része értékelhető csak tudatos kommunikatív megnyilvánulásnak. Az összevont szemöldök, a szigorú tekintet a bírálat, a nemtetszés kifejezésére szolgál. Ugyanakkor a mosoly nem feltétlen az öröm kifejezése. Udvariasan mosolygunk, ha először találkozunk valakivel, vagy kényszeredett társalgást folytatunk. Erőltetett szájmozgás ez, nincs mögötte valódi érzés, mímeljük az örömöt. A mimika tehát manipulálható, szerepekhez, kommunikációs stratégiákhoz igazítható

7 És azontúl? VAN! Siketeknél van-e plusz mimika?
És ha nem lenne plusz mimika, akkor? nem fogom tudni, mennyire nagy, vagy pici, vagy mennyire sötét. nem lenne plusz információ, milyenek lehetnek a hangok pl. forma 1-nél a startoló autók És, ha hívnak segíteni pakolni, fogalmam nem lesz, mennyire nehéz, és mekkora - nem mindegy nekem, hogy 50 kg vagy 130 kg.  VAN! Hallóknál elég az alap mimika, de a siketeknél?

8 Siketes mimika a szószinten I.
Külső-belső tulajdonság (csúnya, szép, hórihorgas, beteg, ideges, aranyos, kedves, utálatos …) Méret és forma (sovány-kövér, kicsi-nagy, vastag-vékony) Színárnyalat (sötét, világos, rikító) Súly (könnyű-nehéz) Halmazállapot (kemény-lágy)

9 Siketes mimika a szószinten II.
Mennyiség (mennyire sok, kevés) Távolság (mennyire közeli, távoli) Időzóna (tegnap, nagyon régen, nemrég, nagyon soká, holnap…) Időjárás (napos, borús, zivatar, villámlik) Hangutánzás (csikorog a kerék, sír a baba, pattog a labda) Sebesség (mennyire gyors, lassú)

10 Siketes mimika a szószinten III.
Attitűd = a cselekvéshez kapcsolódó hangulat (negatív vagy pozitív + gőgös, fáradságos, farkaséhes…) Módhatározó, akár utánzásszerűen is (hogyan ír, dolgozik, fut, eszik – pl. öreg néni reszketve iszik, párduc fut) Mértékhatározó (nagyon sokat dolgozik – semmit se dolgozik)

11 A hallók mimikája A legfontosabb különbség, hogy a hangzó nyelvben a mimika mindig csak színezi a mondanivalót, a jelnyelvben sokszor tényleges információt hordoz. A hallók használják az univ. mimikákat, meg azon kívül néhány másikat, ez személyiségfüggő is, ki mennyit, mit, mennyire játékos kedvű, mennyire nyitott vagy éppen pókerarcú Utána áttérni a siketes mimikákra. Fontos: a siketeknél is van különbség személyiség szintjén, ki mennyire erős mimikát használ, viszont ha valaki jelel, nem úszhatja meg, hogy ne használja az arcát is intenzíven…

12 Fokozatosság kifejezése

13 Siketes mimika a mondatok szintjén
A beszélő szándéka szerint egy mondat lehet: Kijelentő Kérdő (kiegészítendő, eldöntendő) Felszólító Felkiáltó Óhajtó Pl. mondat: Zoli elment tejet venni. Kiegészítendő kérdőnél: Mit csinál Zoli? Vagy Ki ment el tejet venni? Eldöntendő kérdőnél: Zoli elment tejet venni? (Tényleg?) vagy esetleg hangsúlyozva, hogy ZOLI (volt az, aki) ment el tejet venni?

14 Összegezésül … A mimika a jelnyelvtől elválaszthatatlan, annak szerves része: Jelelés közben mimikával egészítjük ki a kezek révén átadott és átadható üzenetet, tehát az arc játéka alapvetően az információ pontosítását szolgálja. Ha nem használnánk különböző mimikákat a jelelés során, akkor már-már értelmetlenné válna a mondanivalónk, a rossz mimika pedig félreértelmezhetővé teszi a közleményt.

15 Oktatás során... Azért amikor tanítunk, akkor se várjuk el, hogy minden hallgató egyforma arckifejezéssel fejezzen ki egy érzelmet vagy attitűdöt, mint a tanár. Amit produkál, az akkor már jó, ha egyértelmű.

16 Források: omm_elm/223__mimika.html nyelvtan/verbalis-es-non-verbalis- kommunikacios-jelzesek/ A mimika szerepe a jelnyelvben. JOE szakmai továbbképzés (Juhász Ferenc, Mongyi Péter, Szabó Mária Helga)