Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Világimanap 2011. CHILE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Világimanap 2011. CHILE."— Előadás másolata:

1 Világimanap CHILE

2 Chile a Csendes-óceán és az Andok közt terül el Dél-Amerika legdélibb végén – Peru, Bolívia, Argentína határolja, illetve az Antarktisz és a Csendes-óceán.

3 Területe 756,950 km2, hossza 4,780 km a perui határtól a Horn-fokig. Az ország területe átlagban 200 km széles. 3,780 km-re a szárazföldtől találjuk a Húsvét-szigeteket. Az ország 80%-a hegyvidék, havas csúcsokkal, de van itt füves síkság és sivatag is. Az ország közepén kellemes, mediterrán klímát találunk, délen pedig sarki éghajlatú területet.

4 Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a legnagyobb ország a földön.

5 Az éghajlati sokszínűség miatt Chile élővilága nagyon gazdag
Az éghajlati sokszínűség miatt Chile élővilága nagyon gazdag. Az Andok sajátos állata a guanaco, egy ősi, vad teve-fajta, melynek háziasított rokonai a láma, az alpaka és a vikunya. A Humboldt-pingvinek az északi partvidéken élnek. Délen számos színes madárfajt találunk, egészen az antarktiszi pingvinekig.

6 Bálnák és más tengeri élőlények élnek a vízben.
A növények színeikkel és alakjukkal gyönyörködtetnek. A sivatag kaktuszai is kivirágoznak, az Andok lejtőin is teremnek bokrok, a pampák és a hatalmas erdőségek növényei közt hatalmas a változatosság. A COPIHUE a nemzeti virágszimbólum – egy orchideafajta. Persze a civilizáció Chilében is kikezdte az élővilágot – fajok halnak ki vagy kerülnek a kihalás szélére.

7 Éghajlat Az ország nagy észak-déli kiterjedéséből következően az időjárás változatos. Északon sivatagok vannak, délkeleten tundrák és gleccserek teszik változatossá az ország éghajlatát. Chile déli részén óceáni az éghajlat, a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán. Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg.

8 Történelem A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben. Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára. A XIX. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok és a katolikus egyház uralkodtak, de parlamentáris külsőségek között. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.

9 A XX. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Jelentős baloldali - marxista és nem marxista - baloldal működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt ( ) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben. Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.

10 Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza
 Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén. 2006-ban megválasztották Chile első női elnökét, Michelle Bachelet Jeriát. 2010-ben húsz év balközép kormányzás után a multimilliomos vállalkozó Sebastian Pinera a jobboldal képviseletében aratott győzelmet a chilei elnökválasztás második fordulójában.

11 A chilei főváros megalapítása
1541. február 12-én a Cerro Santa Lucia dombon ünnepélyes keretek között Pedro de Valdivia spanyol konquistator megalapította Santiago de Chilét, Chile mai fővárosát. Valdivia választása Santiago stratégiailag kedvező fekvése miatt esett erre a helyre. Míg a település alapításakor mindössze 150 ember választotta lakhelyéül az új várost, mára mintegy 5,8 millióan élnek a chilei fővárosban.

12 Közigazgatás A Chilei Köztársaság 15 régióból áll.
A régiók tartományokra (província), a tartományok községekre (communes) oszlanak, amelyeket tanácsok irányítanak. A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négy évente. Az ország az ENSZ alapító tagja.

13 Gazdaság Chile gazdasága a kibányászott ércek kereskedelmén alapul. A világ legnagyobb rézexportőre. A Chuquicamata-bánya a leghatalmasabb nyíltszíni fejtés, mely a legszárazabb régióban található. A középső völgyes vidék a mezőgazdaság színtere – gabonaféléket, krumplit, cukorrépát termelnek itt, és a chilei borvidék is itt található.

14 Északon állattenyésztéssel is foglalkoznak; emellett Chile a világ egyik legnagyobb halexportőre. Az erdőségek kiváló faanyagot szolgáltatnak. Az ország egyik fontos bevételi forrása a turizmus.

15 Népesség Chile lakosainak nagy része mesztic, vagyis spanyol-indián származású. Az őslakosok aránya csekély, 7%-nál is kevesebb – a többségük a Mapucse törzshöz tartozik A központi völgyvidék a leglakottabb, a népesség %-a él itt, ezen belül 45% a fővárosban, Santiagóban.

16 Vallás A chileiek 89%-a tartozik a katolikus egyházhoz, 10%-uk protestáns (metodista, evangélikus, anglikán, baptista, presbiteriánus, mennonita stb.), a maradék 1% pedig orthodox, muzulmán, zsidó vagy egyéb. A pünkösdista egyház erős chilei jelenléte egyedülálló Dél-Amerikában. 1999-ben törvény garantálta a vallási szabadságot. A vallásoktatás szabadon választható tantárgy az iskolákban.

17 Kultúra Az ősi időkből számos emlék maradt fenn Chilében: hatalmas kőépítmények, erődített falvak, barlangrajzok. A sivatagban a sziklákon ábrákat láthatunk. Népszokások, táncok, kézműves eljárások őrződtek meg. Az inka befolyás az öltözködésen is nyomot hagyott: az asszonyok ma is szőnek színes poncsót a gyapjúból.

18 Chilei nők A chilei nők megjelenése a munkaerő-piacon kései fejlemény. A munkaerő harmadát ők jelentik (36.2%-ot, tudjuk meg állami adatok ból) Általában kevésbé elismert és rosszul fizető állásokban helyezkednek el, iskolákban,kórházakban, apróbb cégeknél.

19 A Nemzeti Gazdasági Jelentés szerint 2004-ben a férfiak és nők közti kereseti különbség 33% volt, vezetői állásoknál pedig 38%. Számos nő gyarapítja a családi bevételt kemény mezőgazdasági idénymunkával, piaci árusítással, takarítással, gyermekfelügyelettel, horgászcsali-készítéssel, népi kézművességgel. A szegényebb negyedekben sok asszonyt látni, amint kordéra gyűjtik az újrahasznosítható kartondobozokat.

20 Gabriela Mistral 1945-kapta meg az irodalmi Nobel-díjat és 195-ben a nemzeti irodalmi díjat.
Violeta Parra ( ) néprajzkutató, zeneszerző, énekes és egyben képzőművész is volt. Isabel Allende kortárs regényíró. Ezeket az asszonyokat tehetségük tette ismertté. Michelle Bachelet Jeríát is, aki Chile első női elnöke volt.

21 A chilei bányászok Istenről tettek bizonyságot

22 "Köszönöm Uram" Minden bányász egy olyan pólót viselve jött ki a mentőkapszulából, aminek az elején az állt, hogy "Köszönöm Uram". A póló hátulján ezek a szavak álltak: "Neki legyen dicsőség és tisztesség", a 95. Zsoltár 4-ből, a póló ujján pedig "Jézus" neve szerepelt.

23 A 19 éves Jimmy Sanches még a bányában rekedve írt egy levelet, amit felküldtek a felszínre, ezzel a szöveggel: "Valójában 34-en vagyunk, mert Isten soha nem hagyott el minket itt lent."


Letölteni ppt "Világimanap 2011. CHILE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések