Informatikai alapismeretek II.

Az előadások a következő témára: "Informatikai alapismeretek II."— Előadás másolata:

1 Informatikai alapismeretek II.
Andragógia szak (belső használatra)

2 Informatikai alapismeretek II.
Médiumok Az információ terjesztésére szolgáló eszközök Szöveg Hang Kép Animáció Videó Hipermédia Informatikai alapismeretek II.

3 Médiumok csoportosítása
Információ kezelésben betöltött szerep szerint: átvitel médium: az adatok továbbítását lehetővé tevő információ hordozók (levegő, optikai kábel, …) felfogás médium: hogyan fogja fel az ember az információt (hallás, látás) tárolás médium: az információ tárolására használható eszközök (papír, DVD, ...) … Informatikai alapismeretek II.

4 Médiumok csoportosítása
Információk időfüggése alapján:  diszkrét médium: időtől függetlenek, adat érvényessége nem függ időbeli feltételektől. (szöveg, ábra) folyamatos médium: időfüggőek, mert információt nem csak tartalma, hanem rendelkezésre állási ideje is befolyásolja. (videó, audió) Informatikai alapismeretek II.

5 Informatikai alapismeretek II.
Multimédia Több médium együttes alkalmazása Jellemzői: Független médiumok Számítógépes integráció Interaktivitás Időfüggő és időfüggetlen médiumok Gyorsabb, könnyebb információ feldolgozás Megjelenés Oktatás, szórakoztatóipar, tervezés, ipar, orvostudomány, művészetek, stb. Informatikai alapismeretek II.

6 Informatikai alapismeretek II.
Ember - Számítógép Lényeg/hasonlóság tárolás Intelligens Analóg Folytonos értékek Kontinuum 10-es számrendszer Végtelen pontosság Minden részlet tárolás ‘Buta’ Digitális Diszkrét értékek Kvantált 2-es számrendszer Véges tárolási hossz Informatikai alapismeretek II.

7 Informatikai alapismeretek II.
Tömörítés A tömörítés az a művelet, melyben egy bizonyos információt megjelenítő adat mennyiségét csökkentik. Redundancia: egy adathalmaz redundáns, ha mennyisége több, mint amennyi az információ hordozásához és megjelenítéséhez szükséges lenne. Pszichovizuális redundancia Pszichoakusztikus redundancia Képi redundancia Kódolási redundancia Kódolási redundancia: Az információt hordozó adathalmazban az adatkódoknak kevesebb variációja fordul elő, mint amennyit a kódok mérete lehetővé tenne. Pl. Egy CD biztonságosabb letapogatása érdekében 8 bitből álló kódot 14 biten jelenítenek meg. 14 bitnek variációja van, amiből a CD technika csak 256–ot használ. Képi redundancia: egy képben lehetnek belső összefüggések, melyeket kihasználva az adathalmaz mérete csökkenthető. Például: képsorozatok egymás utáni képkockái, csak kis mértékben térnek el egymástól, ilyenkor elég csak az eltérés megadása.  Pszichovizuális redundancia: ha a kép megjelenítése és nem a feldolgozása fontos, akkor nem kell a képen tárolni olyan részleteket, melyet az emberi szem nem képes érzékelni. Ez a tömörítés persze információvesztéssel jár. Például a ha a képpontok színét 24 biten tárolom, ezt az emberi szem nem képes látni. Ilyenkor elég a legjellemzőbb és az egymástól élesen elkülönülő színek megjeleníteni, vagyis csökkenteni a színmélységet.  Pszichoakusztikus redundancia: A hangállományban sok olyan hang van, melyet az emberi fül nem érzékel és rontja a hallható hangok minőségét. A nem hallható  információk kiiktathatóak, ezzel adattömörítés érhető el.  Informatikai alapismeretek II.

8 Tömörítéssel kapcsolatos elvárások
A tömörített és az eredeti adathalmaz mennyiségének hányadosa (tömörítési arány) a lehető legkisebb legyen! Az információveszteség legyen minimális vagy nulla! A tömörítő algoritmus használja ki a tömörítendő adathalmaz belső szerkezetének sajátosságait! A tömörítő algoritmus legyen hatékony! Informatikai alapismeretek II.

9 Informatikai alapismeretek II.
Tömörítés Veszteségmentes: Különbségi kódolás Határoló vonal kódolás Homogén foltok kódolása Entrópia kódolás Veszteséges: Előrebecslésen alapuló eljárások Matematikai transzformáción alapuló eljárások Informatikai alapismeretek II.

10 Informatikai alapismeretek II.
Médiumok Szöveg Hang Kép Animáció Videó Hipermédia Informatikai alapismeretek II.

11 Informatikai alapismeretek II.
Karakter Karakter: A szöveg legkisebb egysége. betű (pl.: a A ű Í) szám (pl.: ) írásjel (pl.: ? ! ; ) egyéb jelek (pl.: _ % &) Betűcsaládok: talpas talp nélküli kalligrafikus dekoratív Informatikai alapismeretek II.

12 Informatikai alapismeretek II.
ASCII kódrendszer 1 karakter 1byte-on (8 bit) van tárolva 256 féle karakter tárolható 0-31: vezérlésre szolgálnak (pl: enter) 32-127: angol abc kis és nagy betűi, szóköz, stb. : átdefiniálható karakterek (à, á, â, ã, ä, å) Példa: ‘A’  65  ‘a’  97  ‘B’  66  ‘b’  98  Informatikai alapismeretek II.

13 Informatikai alapismeretek II.
Szövegbevitel Begépelés Billentyűzet Szimbólumkészlet Vonalkód leolvasó Korábban készült szöveg beszerkesztése Vágólap Karakterfelismerő program segítségével OCR program (pl. Recognita, CuneiForm, …) Informatikai alapismeretek II.

14 Informatikai alapismeretek II.
Szöveg a képernyőn Legyen elég nagy a betűméret! Ne legyen túl sok szöveg egy oldalon! Ne legyen 2-nél több betűtípus egy oldalon! A félkövér betűket kiemelésre használjuk. Ne legyen túl sok szín a képernyőn! Egyes színkombinációk rontják az olvashatóságot. A színek hangulatbefolyásoló hatásúak. Kontraszt dús színkombinációkat használni! Informatikai alapismeretek II.

15 Informatikai alapismeretek II.
Médiumok Szöveg  Hang Kép Animáció Videó Hipermédia Informatikai alapismeretek II.

16 Hangok fizikai jellemzői
Hang: egy anyagi közegben terjedő longitudinális mechanikai rezgés. Hangsebesség: a hangrezgések terjedési sebessége a közegben. (levegőben: 1224 km/h) Frekvencia: másodpercenkénti rezgésszám Informatikai alapismeretek II.

17 Informatikai alapismeretek II.
Hallás Hallható frekvencia: Hz (életkorfüggő) Legérzékelhetőbb: 300 – 3000 Hz Ultrahang: Hz felett Infrahang: 20 Hz alatt A hangok először a külső hallójáratba jutnak, majd megrezegtetik a dobhártyát. Ennek belső felszínéhez kapcsolódik a három hallócsontocska közül az első. A hallócsontocskák ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. A dobhártya által közvetített rezgések hatására a hallócsontocskák rezegni kezdenek az ízületek jóvoltából, és a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket. A végén a rezgések ingerületté alakulnak a csigában található Corti-féle szervben. Innen az idegi jeleket a hallóideg közvetíti az agy hallóközpontjába, ahol a hangok tudatos érzékletté lesznek. Informatikai alapismeretek II.

18 Akusztikai alapfogalmak
Akusztika: az emberi hallás jellemzőivel foglalkozik. Hangmagasság: a hang frekvenciájától függő mennyiség. Hangszín: az adott hangjel frekvenciatartományi viselkedése. Hangerő (hangintenzitás): egységnyi felületre eső hangteljesítmény. A hangerő mértékegysége az akusztikus decibel. Informatikai alapismeretek II.

19 Akusztikai alapfogalmak
Akusztikus decibel: értéke alkalmazkodik az emberi hangérzékeléshez, a hangerő nagyság tízes alapú logaritmusának tízszeresével egyenes arányban lévő szám. hallásküszöb (szúnyog hangja 3m-ről) 0 dB iroda, vendéglő 60 dB porszívó 1 m-ről 80 dB légkalapács 2 m-ről, diszkó 100 dB fájdalomküszöb, vonat kürt 10 m-ről 120 dB sugárhajtómű 30 m-ről 150 dB Krakatau vulkán 160 km-ről 180 dB Informatikai alapismeretek II.

20 Informatikai alapismeretek II.
Hangok rögzítése Analóg rögzítés gramofon bakelit hanglemez szalagos magnó Digitális rögzítés audió CD számítógépes hangfájlok (wav, mp3) Informatikai alapismeretek II.

21 Informatikai alapismeretek II.
Analóg hangrögzítés Rögzítés: A hangjel átalakítása rögzíthető, elektromos jelformára, melyben a jel frekvenciái és intenzitásai megfelelnek az eredeti hangjelnek. Az elektromos jel rögzítése (elektromechanikus, vagy mágneses úton). Lejátszás: A rögzített jelek érzékelése, elektromos jellé történő átalakítása. Az elektromos jel felerősítése és visszaadása az eredeti hangjelhez hasonló alakban. Informatikai alapismeretek II.

22 Digitális hangrögzítés
Mintavételezés A mintavételezési frekvencia értéke legyen legalább kétszerese az eredeti analóg jelben előforduló legnagyobb frekvenciának (Shannon tétele). Kvantálás A folytonos értékű(nek képzelt) jel diszkrét értékűvé alakítása. Informatikai alapismeretek II.

23 Mintavételezés és kvantálás
Informatikai alapismeretek II.

24 Informatikai alapismeretek II.
Mintavételezés frekvencia alkalmazás 8 kHz telefontechnika 11,025 kHz 1/4 CD-DA 22,05 kHz 1/2 CD-DA 32 kHz MPEG Audio 44,1 kHz CD-DA 48 kHz Dolby Digital 96 kHz DVD-Audio Informatikai alapismeretek II.

25 Informatikai alapismeretek II.
Kvantálás hossz jelszint hangerő tartomány 8 bit (1 byte) 28 = 256 48 dB 16 bit (2 byte) 216 = 65536 96 dB 24 bit (3 byte) 224 = 144 dB Informatikai alapismeretek II.

26 Digitalizált hangállomány mérete
A hangállomány méretét (S) befolyásolja: Mintavételezési frekvencia értéke () A kvantálási hossz () A rögzített csatornák száma (N) Rögzítendő időtartam (t) S(B)  N(db) * (Hz) * (B) * t(s) Informatikai alapismeretek II.

27 Informatikai alapismeretek II.
Méretszámítási példa Rögzítendő: 4 perc hosszúságú sztereó hangállomány 24 bites (3 byte) kvantálási hossz és 44,1 kHz mintavételezési frekvencia esetén. N = 2 db  = Hz  = 3 B t = 240 s S(B)  N(db) * (Hz) * (B) * t(s) S  kB = 62,02 MB Informatikai alapismeretek II.

28 A digitalizálás minősége
Mintavételezési frekvencia 11,025 kHz 22,05 kHz 44,1 kHz Kvantálási hossz 8 bit Nagyon gyenge (beszéd) Közepes minőség (beszéd) Jó minőség (beszéd zene) 16 bit Elfogadható (beszéd) Jó (beszéd, zene) Hi-Fi minőség (beszéd, zene) Informatikai alapismeretek II.

29 Hangtömörítési eljárások
Alapjuk a pszichoakusztikus redundancia csökkentése MPEG Audio (Layer 1, Layer 2, Layer 3) MPEG 2 AAC MPEG 4 Dolby eljárások Dolby Stereo Digital Dolby Surround Pro Logic Dolby Digital Hangfájl formátumok: wav, wma, mp3, ogg Informatikai alapismeretek II.

30 Informatikai alapismeretek II.
Médiumok Szöveg  Hang  Kép Animáció Videó Hipermédia Informatikai alapismeretek II.

31 Informatikai alapismeretek II.
A fény Elektromágneses sugárzás 380nm és 780nm hullámhossztartományba eső része az ember számára látható fény. A színinger a látható színképtartományban sugárzott teljesítmény. Fénysebesség: km/s Informatikai alapismeretek II.

32 Informatikai alapismeretek II.
Láthatósági függvény Informatikai alapismeretek II.

33 Informatikai alapismeretek II.
Látás Informatikai alapismeretek II.

34 Informatikai alapismeretek II.
Csapok Nagy felbontóképesség Gyenge fényben nem működnek Kis fényérzékenység Színlátás alapja Csap típusok: S-csap (ibolya) M-csap (zöld) L-csap (sárga) 8 millió csap Informatikai alapismeretek II.

35 Informatikai alapismeretek II.
Pálcika Gyenge fényben látásért felel Színlátásban nincs szerepe Fényérzékenység kiváló Felbontóképesség rossz A retina közepén kívül 120 millió pálcika Informatikai alapismeretek II.

36 Informatikai alapismeretek II.
Számítógépes grafika Két alapelv: Vektorgrafika Bittérképes grafika Megjegyzés: konvertálható Vektorgrafikus  Bittérképes konverzió egyszerű Bittérképes  Vektorgrafikus konverzió bonyolult Informatikai alapismeretek II.

37 Informatikai alapismeretek II.
Vektorgrafika A grafikát utasítások halmazaként tárolja. (pl. pont, vonal, kör stb. helyét esetleg irányítását) Megjelenítéskor ezek az utasítások hajtódnak végre Előny: Kis méret (általában) Hátrány: Bonyolult (foto-realisztikus) ábrákat nem, vagy nagyon nehezen lehet leírni vektorgrafikus állományként Alkalmazás: pl. CAD/CAM Informatikai alapismeretek II.

38 Informatikai alapismeretek II.
Bittérképes grafika Kép függőleges és vízszintes irányban pontokra (pixel) van felosztva Megjelenítéskor a képernyő pontjaiban megjelennek az adott pontról tárolt színinformációk Előnye: Foto-realisztikus képek jó megjelenítése Hátránya: Nagyobb méret. Nem vagy nehezen lehet műveleteket végezni a képeken lévő alakzatokkal Informatikai alapismeretek II.

39 Informatikai alapismeretek II.
Felbontás Leggyakoribb monitor felbontások (4:3) 320 x 240 640 x 480 800 x 600 1024 x 768 1240 x 1024 1600 x 1240 Digitális fénykép felbontások 1632 x 1232 (2MP) 2048 x 1536 (3MP) 2592 x 1944 (5MP) 3072 x 2304 (7MP) Informatikai alapismeretek II.

40 Színmélység Képpontonkénti színinformáció Megjeleníthető színek száma
1 bit 2 4 bit 16 8 bit (1 byte) 256 16 bit (2 byte) 65536 24 bit (3 byte, True Color) Informatikai alapismeretek II.

41 Informatikai alapismeretek II.
Színmélység 1 bit 4 bit 8 bit 24 bit Informatikai alapismeretek II.

42 Képállomány mérete A méretet (S) meghatározza:
Vízszintes felbontás (RH) Függőleges felbontás (RV) Színmélység (D) S(byte)  RH(pixel) * RV(pixel) * D(byte) Példa: 1024 x 768 felbontású, 24 bites (3 byte) színmélységű digitális kép S  1024 * 768 * 3 = byte = 2,25MB Informatikai alapismeretek II.

43 Színkeverés Főszínek: vörös, zöld, kék
Minden szín kikeverhető belőlük. Additív (összeadó) színkeverés Szubsztraktív (kivonó) színkeverés vörös + zöld = sárga zöld + kék = kékeszöld  kék + vörös = bíbor  vörös + zöld + kék = fehér sárga + bíbor = vörös bíbor+ kékeszöld = kék  kékeszöld + sárga = zöld  sárga + bíbor + kékeszöld = fekete (szürke) Informatikai alapismeretek II.

44 Informatikai alapismeretek II.
Színterek R G B Red, Green, Blue vörös, zöld, kék Additív színkeverés Monitor, TV C M Y K Cyan, Magenta, Yellow, blacK kékeszöld, bíbor, sárga, fekete Szubsztraktív színkeverés Nyomtató HSB Hue, Saturation, Brightness Árnyalat, telítettség, fényesség További színterek: YUV, YIQ Informatikai alapismeretek II.

45 Informatikai alapismeretek II.
RGB színtér 3 (alap)szín: vörös (R), zöld (G), kék (B) Az egyes színek értéke: 0-255 2563 = féle szín Példák: R,G,B 255,0,0 0,0,0 255,255,0 0,255,0 128,128,128 255,0,255 0,0,255 255,255,255 0,255,255 Informatikai alapismeretek II.

46 Informatikai alapismeretek II.
CMYK színtér Magenta Cyan Yellow Black CMYK Informatikai alapismeretek II.

47 Informatikai alapismeretek II.
HSB színtér Árnyalat (H) A fény hullámhosszától függő színérzet. Telítettség (S) Adott szín fehér tartalma. Fényerősség (B) A szín helye a fekete és fehér tartományban. HSB = HSL = HSV Informatikai alapismeretek II.

48 Informatikai alapismeretek II.
Képek digitalizálása Lapolvasók (scanner) fajtái: Kézi szkenner Síkágyas (lap) scanner A kép digitalizálás folyamata: Analóg kép (pl. fénykép) Kvantálás (dpi = 2,54 cm-re eső képpontok száma) Digitális kép Példa: 9 x 13 fénykép, 300dpi felbontásban, 24bit S = (9 / 2,54) * 300 * (13 / 2,54) * 300 *3 = 4,67MB Informatikai alapismeretek II.

49 Képek digitalizálási szempontok
Felbontás: Szöveghez kb. 150 dpi Kép esetén általában dpi Ha túl magas dpi-n mintavételezünk túl nagy lesz a kép a képen túl sok zaj jelenhet meg. Színmélység: Lehető legmagasabb színmélységben mintavételezzünk, és ha szükséges a színek számát csak digitalizálás után redukáljuk. Informatikai alapismeretek II.

50 Átméretezésből eredő hibák
Bittérképes grafikánál Kicsinyítésből eredő hibák Információ, élek elvesztése Nagyításból eredő hibák „pixelesség” Almafa Informatikai alapismeretek II.

51 Legelterjedtebb képi formátumok
BMP (BitMapped Picture) Kódolás nélkül, vagy veszteségmentes RLE kódolással tárolt képi formátum. Színmélység: 1, 4, 8, 24. JPEG (Joint Photographic Expert Group) Veszteséges és veszteségmentes (nagy hatékonyságú pszichovizuális és kódolási redundanciát kiküszöbölő) tömörítést alkalmaz Akár 1:5 (fekete fehér képeknél), 1:10 (színes képeknél) tömörítési arányt is képes produkálni számottevő minőségromlás nélkül. Informatikai alapismeretek II.

52 Legelterjedtebb képi formátumok
GIF (Graphic Interchange Format) Helyettesítési (veszteségmentes) eljáráson alapuló maximum 256 színű (8bit) képet megjeleníteni képes képformátum Ha a kép viszonylag homogén, és max 256 színt tartalmaz akkor célszerű ebben a formátumban tárolni. PNG (Portable Network Graphics ) A GIF utóda. Veszteségmentes tömörítés, True Color mód. Színmélység: 24, 32, 48. Használd! Informatikai alapismeretek II.

53 Informatikai alapismeretek II.
BMP Színmélység: 24 bit Méret: 83,7 kB Tömörítés nélkül Informatikai alapismeretek II.

54 Informatikai alapismeretek II.
JPG Színmélység: 24 bit Méret: 9,35 kB Tömörítés: 9:1 (veszteséges) Informatikai alapismeretek II.

55 Informatikai alapismeretek II.
GIF Színmélység: 8 bit Méret: 4,08 kB Tömörítés: 21:1 (veszteségmentes tömörítés, de lehet színveszteség) Informatikai alapismeretek II.

56 Informatikai alapismeretek II.
PNG Színmélység: 24 bit Méret: 9,05 kB Tömörítés: 10:1 (veszteségmentes) Informatikai alapismeretek II.

57 Informatikai alapismeretek II.
Médiumok Szöveg  Hang  Kép  Animáció Videó Hipermédia Informatikai alapismeretek II.

58 Informatikai alapismeretek II.
Animáció Mozgás szimuláció Rajzolt pillanatképek egymás utáni megjelenítése Típus: Objektum animáció Animáció szerkesztő program (pl.: flash-ek) H e l l ó ! Informatikai alapismeretek II.

59 Informatikai alapismeretek II.
Animált gif 20-30 kép/s folytonos mozgásnak tűnik Informatikai alapismeretek II.

60 Informatikai alapismeretek II.
Médiumok Szöveg  Hang  Kép  Animáció  Videó Hipermédia Informatikai alapismeretek II.

61 Informatikai alapismeretek II.
Videotechnika Színes TV rendszerek NTSC SECAM PAL HDTV D2-MAC Informatikai alapismeretek II.

62 Informatikai alapismeretek II.
N T S C National Television Standard Comitee USA, 1949 Képváltás: 29,97 képkocka/s Sorok száma: 525 (váltósoros) Képarány: 4:3 Felbontás: 700x525 Informatikai alapismeretek II.

63 Informatikai alapismeretek II.
S E C A M SÉquential Couleur Avec Memoire Franciaország, 1957 Képváltás: 25 képkocka/s Sorok száma: 625 (váltósoros) Képarány: 4:3 Felbontás: 833x625 Lásd még: PAL Informatikai alapismeretek II.

64 Informatikai alapismeretek II.
P A L Phase Alternation Line NSZK, 1961 Képváltás: 25 képkocka/s Sorok száma: 625 (575 látszik) Képarány: 4:3 Felbontás: 768x575 Lásd még: SECAM Informatikai alapismeretek II.

65 Informatikai alapismeretek II.
H D T V High Definition TeleVision Képváltás: 100 képkocka/s Sorok száma: 1100 Képarány: 16:9 Felbontás: 1920x1080 (Full HD) 1280x720 (HD Ready) Megfelelő adás szükséges a kihasználáshoz Informatikai alapismeretek II.

66 Videoállományok tömörítése
AVI (Audio Video Interleaved): Kép és hanginformáció egymás után Fejléccel rendelkezik, ami megmutatja, hogy milyen tömörítési eljárást használtunk Szükséges a lejátszáshoz egy megfelelő dekoder M-JPEG (Motion JPEG): Az egyes képkockákat JPEG eljárással kódolják A képek közötti kapcsolatokat nem veszik figyelembe Informatikai alapismeretek II.

67 Videoállományok tömörítése
MPEG 1: I képkocka: teljes képet tartalmaz, tömörítése a JPEG eljáráshoz hasonlít P képkocka: előrebecsült képkocka. Csak az előző I és P képkockához képest viszonyított változást tartalmazza. Minél több P képkocka következik egymás után, annál inkább eltérhet az eredeti videoállománytól B képkocka: Azokat a makroblokkokat tartalmazza melyek a korábbi, vagy későbbi I vagy P képkockához képest megváltoztak Informatikai alapismeretek II.

68 Videoállományok tömörítése
MPEG 1 szabvány: A további MPEG szabványok (MPEG 2, MPEG 4) összetettebbek. Informatikai alapismeretek II.

69 Videó és az optikai adathordozók
VCD Kapacitás: 0,8GB Kódolás: mpeg-1 SVCD Kódolás: mpeg-2 DVD Kapacitás: 4,7GB; 8,54GB; 17,08GB HD DVD Kapacitás: 15GB; 30GB Kódolás: mpeg-2 HD felbontás Blu-ray Disc Kapacitás: 25GB; 50GB Kódolás: mpeg-4 Informatikai alapismeretek II.

70 Feladat: videofeldolgozás
Egy PAL rendszerű VHS kazettára rögzített 9 perc 31 másodperc hosszú beszédét 320x240–es felbontásban, 16 bites színmélység mellett kell az Interneten keresztül elérhetővé tenni úgy, hogy olyanok is letölthessék, illetve folyamatosan nézhessék, akiknek csak modemes kapcsolatuk van (40 kbps sávszélesség). A web szerveren maximum 3 MB hely áll rendelkezésre. Informatikai alapismeretek II.

71 Informatikai alapismeretek II.
Megoldás Először digitalizálunk tömörítés nélkül 9*60+31 másodperc hosszú 768x575 felbontás 24 bites (3 byte) színmélység 25 kép/s sztereó hang 44,1 kHz-es mintavételezés 16 bites kvantálási hosszal Informatikai alapismeretek II.

72 Informatikai alapismeretek II.
Megoldás Tömörítetlen file méret: (768*575*24* *16*2) * (9*60+31) = = bit = 17,7 GB Folyamatosság miatti maximum méret: (40*1024) * (9*60+31) = bit = = 2,78 MB 2,78 MB < 3 MB (elfér a tárhelyen) Szükséges tömörítési arány: : = 6503 : 1 Informatikai alapismeretek II.

73 Informatikai alapismeretek II.
Megoldás A szükséges tömörítési arány elérése (1. lépés): Felbontás, színmélység, kvantálási hossz, mintavételezési frekvencia csökkentése Kívánt videó állomány jellemzői: 320x240 felbontás 16 bites színmélység 11,025 kHz mintavételezés 8 bit-es kvantálás Mono hangzás Informatikai alapismeretek II.

74 Informatikai alapismeretek II.
Megoldás A videó állomány mérete: (320*240*16* *8*1) * (9*60+31) = = bit = 2,04 GB Szükséges további tömörítés: : = 752 : 1 Ez után (2. lépés) MPEG 4 eljárással kódoljuk a videó-anyagot, mely kódolás kihasználja, hogy egy beszéd esetén nincs túl sok mozgás. Hangot is csak egy szűk tartományba kell kódolni. Informatikai alapismeretek II.

75 Informatikai alapismeretek II.
Médiumok Szöveg  Hang  Kép  Animáció  Videó  Hipermédia Informatikai alapismeretek II.

76 Informatikai alapismeretek II.
„Előzmény” Szekvenciális szerkezet Az információk sorrendje rögzített Egyetlen bejárási út lehet Matematikai leírás: lista Példa: regény Információ 1 Információ 2 Információ 3 Információ 4 Információ 5 Információ 6 Információ 7 Információ 8 Informatikai alapismeretek II.

77 Informatikai alapismeretek II.
Hipermédia A legtöbb adatszerkezet nem szekvenciális Az információk sorrendje nem rögzített Többféle bejárási út is lehet Matematikai leírás: gráf Példa: lexikon Információ Információ Információ Információ Információ Információ Információ Információ Informatikai alapismeretek II.

78 Informatikai alapismeretek II.
Hipermédia - gráf Gráf: csomópontok & élek Csomópont: szöveg (hipertext), kép, animáció, file, weblap, stb. Élek: hivatkozások (linkek) Információ Információ Információ Információ Információ Információ Információ Információ Informatikai alapismeretek II.

79 Informatikai alapismeretek II.
Hardver eszközök Output eszközök Monitor Nyomtató Projektor Hangfalrendszer Interaktív tábla Input eszközök Scanner Digitális fényképező Webkamera Mikrofon Interaktív tábla Informatikai alapismeretek II.

80 Informatikai alapismeretek II.
Monitor Működési elv CRT, LCD, TFT Képátmérő (1”=2,54cm) 15”, 17”, 19”, 21” Felbontás (RGB pixel) 800x600, 1024x768, Csatlakozás VGA, DVI, HDMI Képfrissítés 60-120Hz, 5ms, 0.005ms CRT LCD VGA DVI Informatikai alapismeretek II.

81 Informatikai alapismeretek II.
Nyomtató Működési elv Tintasugaras, lézer Felbontás dpi Színkezelés fekete, színes Sebesség lap/perc Csatlakozás USB, párhuzamos (paralel) port tintasugaras lézer párhuzamos USB Informatikai alapismeretek II.

82 Informatikai alapismeretek II.
Projektor Fényerő Lumen (lm) Drága Trapéz korrekció Csatlakozás VGA, Scart, RCA VGA Scart RCA Informatikai alapismeretek II.

83 Informatikai alapismeretek II.
Hangfal Hangerő, teljesítmény (W) PMPO RMS Csatorna (hangfal) szám mono, sztereo, 3.1, 5.1, 7.1 Csatlakozás 3,5 mm jack-dugó Jack Informatikai alapismeretek II.

84 Informatikai alapismeretek II.
Interaktív tábla Helyzetérzékelő kivetítő felület Input és output egyszerre Kalibráció Csatlakozás USB Multitouch board USB Informatikai alapismeretek II.

85 Informatikai alapismeretek II.
Scanner Működési elv Kézi, síkágyas Felbontás dpi Színmélység 24 bit Csatlakozás USB síkágyas kézi USB Informatikai alapismeretek II.

86 Informatikai alapismeretek II.
Digitális fényképező Felbontás 3.2MP, 5.0MP, 7.0MP Zoom Optikai Digitális Videófelvétel, hangrögzítés Memóriabővítés SD, microSD, MMC, XD Csatlakozás USB, Jack-RCA USB Informatikai alapismeretek II.

87 Informatikai alapismeretek II.
Mikrofon, webkamera Mikrofon Asztali, headset Csatlakozás Jack Webkamera Felbontás Színmélység USB Informatikai alapismeretek II.

88 Informatikai alapismeretek II.
Szerzői jog Törvényi háttér 1999. évi LXXVI. törvény 1. § Minden jog fenntartva Creative Commons Szerző megjelölés Nem kereskedelmi célú (pénzkeresés tilos) Nem módosítható Hasonlósági licence (módosítható, de azonos jogok kell feltüntetni) Köztulajdon Informatikai alapismeretek II.