Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest 2010. december 16 Baross Károly igazgató

2 Az Igazgatóság elhelyezkedése
A működési terület nagysága ~ 8384 km2. Ebből mindössze 1769,4 km2 (~21%) nagyságú terület síkvidéki jellegű, a többi dombvidéki terület. Az érintett települések száma: 323 db. Lakosság (Budapest fővárossal) ~ ezer fő!

3 Kiemelt feladatok, az Igazgatóság működési területén folyamatban levő projektek
Projekt időtartama Összköltség (hó. év) millió Ft. KEOP nagyprojektek Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítását célzó projekt tervezése-előkészítése – Duna projekt - Árvízvédelmi fejlesztések a Duna mentén – Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése – A VKI végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése – ROP projektek Sík és dombvidék Benta-patak meder-rehabilitációja – Belvízrendszer Szúnyogpusztai szivattyútelep rekonstrukciója – Gyáli-patak rekonstrukciója – INTERREG Folyógazdálkodás Ipoly-folyó határszakaszának és környezetének felmérése – OKKP Kármentesítés Szentendre, volt szovjet laktanya területének és környezetének – klórozott szénhidrogén szennyeződés kármentesítése, tényfeltárása Kohéziós Alap Üröm-csókavári gáztisztító massza kármentesítése –

4 Üröm-Csókavár gáztisztító massza veszélyes hulladékkal szennyezett karsztos bányaüregének mentesítése római kori bányászat az Ürömi kőfejtőben 1930-as években befejeződő kőbányászat során számos karsztos üreget és barlangot tártak fel (fokozottan védett Amfiteátrum-barlang); között az Óbudai Gázgyárban kőszén elgázosításával ún. városi gázt állítottak elő. A gáz tisztítása során melléktermékként keletkezett a gáztisztító massza; között a kőfejtő jelentős részét ezzel az elhasznált gáztisztító masszával töltötték fel az akkori hulladék elhelyezési szokásoknak megfelelően, nem ismerve ennek káros hatásait; a felhagyott, őrizetlen életveszélyessé vált katlanszerű bányagödör feltöltésére Üröm Község Közös Tanácsa hozzájárulását adta.

5 Elért eredmények műszaki védelem nélkül lerakott 50 000-60 000 tonna gáztisztító massza eltávolítása, ártalmatlanítása; a több, mint egy millió ember egészséges ivóvízellátását veszélyeztető, veszélyes hulladéknak minősülő, gázmassza 100 %-os ártalmatlanítása; a híres budai langyos gyógyforrások védelme Észak-Budai Karszt vízgyűjtő területének megóvása; élő szervezetre ártalmas és veszélyes anyagok ártalmatlanítása.

6 Veszélyes hulladék komponensei
Vasoxid Kén Ammónia cianid, berlini kék (gyakorlatilag nem oldódó, igen stabil, komplex cianid) Rodanid toxikus és nehézfémtartalom (cink, réz, ólom, arzén, stroncium, króm, bárium, nikkel, kobalt, kadmium, molibdén, higany, PAH, fenol, benzol, toluol, etil-benzol, piridin, xilol) Periodikus rendszer

7 Projekt adatai Támogatási Szerződés aláírása a KDV-KÖVIZIG és a Környezetvédelmi Minisztérium között: június 15. Projekt elszámolása EU felé: december 31. EU Bizottsági Határozat szerint rendelkezésre álló forrás összesen bruttó: 23 979 000 Euró 85 % EU Kohéziós Alap támogatás 15 % Állami társfinanszírozás

8

9

10 Az Ipoly határszakaszának és környezetének felmérése
A folyóról, annak állapotáról használható felmérésekkel nem rendelkeztünk a „legfrissebb” felmérés az 1960-as években készült. Ahhoz hogy a jelenlegi állapotot valamint a kívánatos célállapotot meghatározhassuk, szükség volt a folyó - és közvetlen térségének komplex felmérésére, a természeti értékek számbavételére. Mindemellett a vizsgálat szükségességére figyelmeztettek az idei Ipoly árvizek is, melyek eddig soha nem látott magasságban tetőztek.

11 A projekt adatai „Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program Interreg Uniós pályázat Partnerek:: a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi és ízügyi Igazgatóság és az SVP š.p. OZ Banská Bystrica Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat A Támogatási szerződés október 31-én aláírásra került. Támogatási összeg: KDV-KÖVIZIG €, Szlovákia € A projekt kivitelezése: 2010. július október 31.

12

13 Elvégzett feladatok A szlovák vízgazdálkodási szervezet légifelvételezést készített az Ipoly árterületéről, a Szob-Ipolytarnóc közötti közel 150 km hosszú szakaszon, melynek alapján digitális terepmodell készül. Ez az Ipoly megkezdett árvízvédelmi koncepciótervébe illeszkedik, meghatározásra kerül az elöntési vonal, az új mértékadó árvízszint. - A magyar vízügyi szervezet elvégezte az Ipoly közép - és nagyvízi medrének felmérését a Szob-Ipolytarnóc közötti szakaszon, méterenkénti keresztszelvény felvételekkel - mintegy 750 keresztszelvény készül. - A fenti munkák felhasználásával magyar környezetvédelmi és vízgazdálkodási szervezet, a szlovák vízgazdálkodási szervezettel közösen elkészíti az Ipoly folyó térképét. Ez, a meder felmérésén túl, a folyó melletti területek természeti értékekeit, a meglévő és távlati vízbázisokat, a potenciális szennyezőforrásokat /hulladéklerakók, tisztított-és tisztítatlan szennyvízbevezetések, stb./ is tartalmazza

14

15 A Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója
A szivattyútelep évben épült. Üzembe helyezése óta 9000 órát üzemelt és 1000 millió m3 vizet emelt át. Az évi belvízi időszak tapasztalatai, illetve a évben végzett részletes állapotfelvétel alapján megállapították, hogy a műtárgy-együttes komplex felújítása szükséges. A Szúnyogi szivattyútelep Apaj község területén az I. Árapasztó szelvényében létesült belvízátemelő szivattyútelep.

16 A projekt adatai A projekt az Észak-Duna-völgyi belvízrendszer legjelentősebb belvízi műtárgy-együttesének - a Szúnyogi szivattyútelepnek és zsilipnek - a komplex felújítását irányozza elő. A támogatási szerződés augusztus 14-én lépett hatályba. Támogatási összeg: Ft 85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar állam támogatásával valósul meg Kivitelezés ideje: február 25. – május 31

17 Szükséges beavatkozások
A szivattyútelep gépészeti és elektromos berendezéseinek –szivattyúk, zsiliprendszer, emelő berendezés – felújítása. A megkerülő csatorna és zsilipjének korszerűsítése. Az uszadék kiszedés biztosítása érdekében alvízi oldali mozgógereb, felvízi oldali uszadékfogó telepítése. Az átemelt belvíz, illetve a bevezetett öntözővíz mennyiségének nyomon követésére kétirányú vízforgalmat regisztráló ultrahangos vízhozammérő berendezés telepítése.

18

19

20

21 Várható eredmények A szivattyútelep üzemképessége biztosítja a belvízi igényeknek megfelelő működtetést. Megteremti a biztonságos, környezetbarát üzemelés feltételeit. Növeli az üzemelés költséghatékonyságát. Növeli a térség belvízi biztonságát; Javítja a gazdálkodási feltételeket és környezeti állapotokat; Javítja a területen élő emberek életkörülményeit.

22 A Benta- patak meder- rehabilitációja
A Benta- patak az állam kizárólagos tulajdona, a KDV- KÖVIZIG vagyonkezelésében van. A KDV- KÖVIZIG által kezelt szakasz az km szelvények közé esik. A torkolati km szakasza a Dunamenti Erőmű meleg víz csatornájával közös. A Benta-patak a Duna jobb partján torkollik be a folyóba. Hossza a Biai halastavaktól a dunai torkolatig 20,2 km. Vízgyűjtőjének területe 410 km2, melynek nagy része Pest megyében, kisebb része pedig Fejér megyében terül el.

23 A projekt adatai A támogatási szerződés aláírására augusztus 14- én. Támogatás összege: Ft 85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar állam támogatásával valósul meg Kivitelezés ideje: július 3 – május 31

24 Elvégzett munkálatok a patak több szakaszán sor kerül a meder kotrására ( m3), bozót és cserjeirtás ( m2) rézsű igazításra ( m2), egyes mederszakaszokon a part élek megemelése szükséges, a meglévők magasítása ( m3), a mederben három rövid szakaszon egyedi kőprizmás (150 m3), illetve tüzihorganyzott acélhálós kőmatrac és kas kombinációs meder és rézsű biztosítás (270 m3) kerül megépítésre, a depóniák mögötti területek víztelenítésére 14 db TOG 60/200 szerkezetű áteresz.

25 A beavatkozás eredményei
A csapadékvíz biztonságosan elvezetése. A Benta-patak medrének vízszállítását alkalmassá kell tenni a számított (NQ2%-NQ10%) vízhozam levezetésére. A többlet vízhozam befogadása. A patak vízszállító képességének növelése, a helyi vízkárok veszélyének csökkentése. További fejlesztésekből származó vízhozamok biztonságos befogadása. Az egészséges és biztonságos környezet megteremtése, ami alapvető feltétele a megfelelő életminőség biztosításának. Az épített és természeti környezet állapotának megőrzése és javítása.

26

27

28 A Gyáli-patak rekonstrukciója
a Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei- (Soroksári-) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás; teljes vízgyűjtő területe 450 km2; Budapest belterületén húzódó szakaszát a Fővárosi Önkormányzat kezeli; a felső 24,7 km hosszú szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.

29 Szükséges beavatkozások
KDV-KÖVIZIG kezelésében lévő 24,7 km-es patakszakasz teljes körű felújítása; alsó szakaszon: mederbővítés, mélyítés; felső szakaszon: a víz visszatartását biztosító bukók beépítése; mederkotrás ( m3); meglévő depónia rendezése ( m2); a rézsű és part rendezése, biológiai védelme (füvesítés, burkolatok felújítása); 17 db műtárgy – áteresz, híd, bukó, mederátjáró és vízhozammérő – építése és korszerűsítése.

30 Miért van szükség a rekonstrukcióra?
a patak alsó szakasza csapadékos, belvizes időszakban csak korlátozottan tudja a vízelvezést biztosítani; a felső szakaszon csapadékmentes időszakban a meder kiszárad, illetve csak tisztított szennyvizet szállít; a vízgyűjtő területhasználata jelentősen megváltozott (a beépített terület nőtt, ezáltal a szennyvízterhelés jelentősen növekedett); a társadalmi elvárások és a jó ökológiai környezet iránti igény növekedése.

31 Projekt adatai A támogatási szerződés szeptember 25-én lépett hatályba. A beruházás várható befejezése: tavasz A projekt összköltsége: 1 241 028 749 Ft 15%-os központi költségvetési 85%-os Európai Uniós forrásból

32 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!