Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE
Fenntartható környezet-fenntartható gazdaság-egészséges társadalom a Börzsöny-Duna-Ipoly területén Budapest, 2009 Május 10. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

Börzsöny-Duna-Ipoly VE – Összefoglaló a térségről
A(z) Börzsöny-Duna-Ipoly VE területe 17 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 24,164 fő, a városokban élő lakosok száma 7,582 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 8 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 8 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Börzsöny-Duna-Ipoly VE – Általános áttekintés
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Börzsöny-Duna-Ipoly VE – Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 24,164 Nagymaros 4,725 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Települé-sek száma 17 Verőce 3,218 fő Városok száma 2 Szob 2,857 fő Legnagyobb fogl. szektor Közszféra Hátrányos helyzetű települések száma 1 Kismaros 1,913 fő Települések száma, ahol... Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok ...nincs szélessávú internet Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 13 ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 8 ...nincs helyközi autóbusz-megálló Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 8 ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Börzsöny-Duna-Ipoly VE – HPME allokáció összefoglaló
A legtöbb forrás – 639,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Börzsöny-Duna-Ipoly VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 1 208,000 A turisztikai tevékenységek ösztönzése 3 639,000 Falumegújítás és -fejlesztés 1 530,000 A kulturális örökség megőrzése 1 440,000 Leader közösségi fejlesztés 3 300,000 Leader vállalkozás fejlesztés 3 250,000 Leader képzés 1 15,000 Leader rendezvény Leader térségen belüli szakmai együttműködések 1 50,000 Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések 1 30,000 Leader komplex projekt Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4

Börzsöny-Duna-Ipoly VE - Legfontosabb probléma és lehetőség
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Börzsöny-Duna-Ipoly VE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség - Rossz a térség demográfiai és egészségügyi helyzete. - A Nemzeti Park területén nem alakultak ki a természeti értékek hasznosításának feltételei - A tradícionális gyümölcstermesztéshez kapcsolódó feldolgozóipar /feldolgozó üzemek hiánya - Mikro és kisvállalkozások tőkehiányosak - Szelektív hulladékkezelés nem megoldott - Határon átnyúló önkormányzati- gazdasági- civil kulturális fejlesztési programok hiánya - A minőségi turisztikai kínálat és idegenforgalmi szolgáltatások hiánya - A civil szervezetek működési feltételei alacsony színvonalúak - A tanult,képzett fiatalok számára nincs munkalehetőség A fiatalok helyben tartása, a helyi gazdaság fejlesztése keretében az új munkahelyek megteremtése. - Minőségi turisztikai kínálat fejlesztése - Fontos lenne kisebb üzemek idetelepülése. - A természeti értékeket" be kell árazni "és ebből az itt élőknek anyagilag is részesülniük kell! - Felértékelődő határ menti helyzet: ami eddig elválasztott, az összekötő kapocs lehet. - A schengeni övezethez csatlakozásunk hosszútávon megélénkíti a korlátozott kapcsolatokat. - A környezettudatos életstílus jelenjen meg a Duna és az Ipoly gazdasági, turisztikai és rekreációs hasznosításában. A környezettudatos gazdálkodás fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Börzsöny-Duna-Ipoly VE – A stratégia alapvető célja
A HVS célja, hogy reális képet adjon a térség saját gazdasági és társadalmi helyzetének megítéléséhez, behatárolja a térség célstruktúráját így meghatározza a térség gazdaságfejlesztése számára legfontosabb feladatokat. A HVS célja, hogy elkülönítse a lehetséges beavatkozási területeket és kezdeményezze a vidékfejlesztés hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú együttműködések kialakítását önkormányzatok, intézmények, üzleti szervezetek és civil kezdeményezések között. Továbbá, hogy mozgósítsa a térség gazdasági és társadalmi erőforrásait a gazdaság fejlesztése, a társadalomépítés és az élhetőbb táj érdekében. A HVS ezáltal egy komplex megvalósítható programot ad a vidékfejlesztési célkitűzések III. és IV.- tengelyben megjelölt célok elérése érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2
A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Közösség (BDIVK) két statisztikai kistérség településeit fogja egybe. A Szobi kistérség 13 és a Váci kistérség 4 települését. A BDIVK akcióterülete a Börzsöny nyugati és déli részén ill. az Ipoly és a Duna által határolt területén helyezkedik el, ahol a 17 településből négy község állandó népessége nem éri el a 400 főt sem, s három zsákfalu is található a területén. A természeti adottságok, az országhatár melletti fekvés által meghatározott sokszínű, de kompakt térséget alkot. A kistelepülésekből álló térségben a hetvenes évek összevonásai maradandó és pozitívnak nem mondható nyomot hagytak a térség településein. A térségben halmozódó rossz helyzetek következtében erős társadalmi erózió következett be A közös sors és a térség adottságai egyaránt szükségesség tették, hogy a történelmi sérelmeket félre téve, kialakuljon a térségi együttműködés hagyománya a közszolgáltatások biztosítása terén éppúgy, mint a területi folyamatok koordinációjában vagy a fejlesztési projektek megvalósításában. A közösség Ipolymenti része nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette az akcióterület ezen részének fejlődését. Mindez idáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság- vagy vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A LEADER program lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső és külső erőforrások hasznosítását. A térség érintett a főbb közlekedési úthálózatban, hiszen a Helsinki-folyósók közül a VII, érinti a Dunakanyar településeit, bár a számottevő természeti és gazdasági erőforrás hasznosítása az áru- és személyszállításban, valamint a rekreációs tevékenységeket illetően is rendkívül csekély. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2
A térség határ menti helyzete a legutóbbi időkig kifejezetten hátrányt jelentett decemberétől a schengeni határnyitás generáló hatással lehet a határmenti kapcsolatokra. A trianoni határok meghúzása érintette a térséget, amely napjainkig érzékelhető identitás problémát és a határmentiségből adódó problémákat generáltan. A Dunakanyarban a fejlődés, civilizálódás kulcsmotívumai erősebben jelen vannak. Az eltérő természeti adottságok más-más kultúráknak adnak otthont, így a tájegység a kultúrák határán fekszik, amely ösztönzője a térség fejlődésének. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/2
A megye északi, elkeskenyedő részét lényegében a vulkánikus eredetű Börzsöny alkotja. Mintegy 600 km2 területű, ennek túlnyomó része Pest megyére esik, csak keleti lejtője van. Viszonylag zárt, tömbös, tagolatlan jellege ellenére több részre osztható. Említést érdemelnek a hegység déli részén kialakult kismedencék, amelyek a fiatalkori mozgások nyomán alakultak ki (Márianosztra-, Kóspallagi-,Szokolyai-, Királyréti-medence). Az építőipari alapanyagok jelentős mennyiségben fordulnak elő, kőbánya több is van, ezekben andezit kitermelése (pl. Szob), vagy mészkőbányászat folyik (Zebegény)A Börzsönyben, a hegy völgyeiben, az Ipoly és a Duna mentén húzódó térséget a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 18 ezer hektárnyi erdőség uralja, a térség területének háromnegyedét erdők borítják. A Börzsöny hegységből több hegyi patak szeli át a térséget. A szigorú természeti-táji adottságoknak megfelelően vezetnek a térség településein keresztül utak, amelyen viszonylag nagy forgalom bonyolódik. Az átmenő gazdasági és a vonzáscentrumokba irányuló forgalom lassan már veszélyezteti a térséget. A következő környezeti veszélyeztető tényezőkkel sürgősen foglalkozni kell:Szeméttelepek elavult technológiája, telítődési üteme, illegális szemétlerakók, meglévő szennyvíztisztítók elavult technológiája, települési dög-kutak, az emésztőgödrök állapota, mezőgazdasági művelés alá vont területek gyomirtó szeres kezelése (védőtávolság figyelembe nem vétele). Az utóbbi időben kezdtek felértékelődni olyan elemek is, mint pl. a természeti látványosságok, tájképi szépségek, megőrzött természeti értékek. A természeti értékek gazdaságával és változatosságával azonban kedvezőtlen tényezők is párosulnak. Az épített környezetre legnagyobb veszélyt a lakóhelyi szuburbanizáció jelenti, melynek eredményeként a települések beépítettsége nő, csökkentve a zöldfelületek nagyságát. Rendkívül fontos, hogy a megfelelő tájhasználat kialakításával és fenntartásával a térség továbbra is megtartsa vonzerejét. Különösen értékes a Duna-part, melynek nemcsak a további beépítését kell elkerülni, hanem a terület tájrehabilitációja is szükséges. A szabad területek másik csoportját a rehabilitációs területek alkotják. A térség területén két folyó is található. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 2/2
Az egyik a Duna, amely magas vízhozamú, a nemzetközi hajózás fő útvonala, kapcsolatot jelent Budapest és Bécs között, azonban elválasztja a közúti közlekedéstől a pilisi oldaltól a térséget. Ebből a szempontból a Duna kulcsszerepe vitathatatlan, hasznosítása sokoldalú. Mint vízi út ma még csak részben kihasznált, az európai integráció előrehaladásával azonban a dunai hajózás bővülése prognosztizálható. A másik folyó az Ipoly (határfolyó). Az Ipoly legfőképpen a hegyi patakokból táplálkozik, ezért a nagy esőzések, és a tavaszi olvadás megemeli a vízszintet, ekkor kilép medréből és elönti az árterületeket. A vízminőség javulása szükséges ahhoz, hogy a Duna és az Ipoly rekreációs jelentősége a jövőben növekedjen. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1
Ipolytölgyes Magyarország és Pest megye északi részén a Börzsöny hegység nyugati lábánál, az Ipoly itt még széles völgyében fekvő határ menti település. A település közigazgatási területe a Duna- Ipoly Nemzeti Park puffer zónája. Bár a folyóvölgy az idegenforgalmilag frekventált Dudakanyarhoz csatlakozik és közel fekszik Budapesthez is, a terület egészére mégis az elszigeteltség jellemző. Az Ipoly áradásától az 1970-es évek elején megépült gát védi a falut. Ipolytölgyesen az élelmiszerüzlet és italbolton kívül mobilposta, italdiszkont, fogtechnikai műhely és autójavító működik.Mindezek ellenére a település az átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott, így a hátrányos helyzetű települések közé sorolódik. Infrastrukturális helyzete: vezetékes ivóvíz, földgáz és 1999-ben a település belterületi útjai aszfalt burkolatot kaptak ben befejeződött a település szennyvízrendszerének építése, megépült az új Községháza, korszerűsödött a közvilágítás.2002-ben új ravatalozó épült, felújításra került,majd 2005-ben bővült a művelődési ház épülete.2005-ben pihenőpark és új játszótér épült. Lehetőség van kábeltévé, internet, kábeltelefon hozzáférésre től e-magyarország- pont működik a volt posta épületében. A megüresedett parókia területén a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat 1982-ben kezdte el azt a munkát, amelynek eredményeként négy évvel később Ipolytölgyesen nyílhatott meg az ország első katolikus Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett gyermekotthona ig két pavilonnal működött és 80 halmozottan fogyatékos gyerek ellátását biztosította. Az 1992-ben felépült harmadik pavilon újabb 45 férőhellyel gazdagította az otthont, ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a 18. életévüket betöltő lakók ne kényszerüljenek elköltözésre, hanem felnőttként is itt maradjanak. Az otthonban kiemelkedő szerepet kap, hogy az immár 150 gondozott gyermek és felnőtt képességeinek és igényeinek megfelelő fejlesztésben és foglalkoztatásban részesüljön. Ennek érdekében épült meg a foglalkoztató ház, a fiatalok napi rendszerességgel járnak ide különféle fejlesztő munkát végezni A község terve között szerepel: A foglalkoztatottsági helyzet javítása mellet, a falusi turizmus elindítása és kemping építése az Ipoly folyó partján. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Vállalkozások szektor szerinti megoszlása
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 13% Építőipar 19% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 23% Egyéb szolgáltatás 9% Egyéb tevékenység 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 26% 6% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11% 2% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6% Egyéb szolgáltatás 3% Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 28% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.4%, ami 0.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.4% Változás 2003-hoz képest 0.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1
A térségben a foglalkoztatottak több mint fele nap mint nap útra kel közelebbi-távolabbi munkahelyére. Mindez az aprófalvas régiókban egyáltalán nem meglepő, hiszen a települések többségében, nagyobb gazdálkodó szervezet híján kevés a munkaalkalom. A munkaerőpiac generálta ingázás egyike a legfontosabb térségi szervező erőknek. Az ingázás lényegesen meghaladja az országos átlagot. A naponta útra kelők felének az útja a térségen belül véget ér. A legfontosabb célterületek: Szob, Bernecebaráti, Nagymaros, Vác és Budapest. Ami a térségi adatokban kis elmozdulásnak tűnő folyamat, az egy-egy település gazdaságát tekintve gyakran súlyos átrendeződéseket jelent. A településeken az általános tendencia az ingázás kis mértékű csökkenése mellett a bejárók számának és arányának nagy mértékű leépülése. A térségen kívülre eljárók nagyobb számban a vasúton ingáznak Vácra és Budapestre, kisebb számban Nagymarosra. A messzebb eljárók zöme Szobon és Zebegényben száll fel a vonatra, a térség más településeiről busszal és átszállással csak kevesen vállalják fel a munkába utazást. A Volánbusz járatai lineráris hálózatra fűzik fel a kis- és aprófalvakat, ezért a menetidő lényegesen hosszabb annál, mint amit a távolságok indokolnának. A kialakított járatok elsődleges funkciója, hogy a napi ingázókat eljuttassa célállomásaikra, így elsősorban a vonatra ráhordó járatokként funkcionálnak, azonban a térségen belüli ésszerű közlekedési kapcsolatok megszervezésére alkalmatlanok. A térség Ipolymente része természetes munkaerő kibocsátó, hiszen kicsi ahhoz, hogy saját munkavállalóit eltartsa. A kistérséget lényegesen többen, négyszer annyian hagyják el munkahelyükre menet, mint ahányan a térségbe érkeznek dolgozni. A munkaerőpiaci összkép ugyanakkor meglehetősen pozitív, hiszen hazai viszonyok között a térség lényegesen erősebb, mint a hasonló helyzetű térségek általában. A nagyobb foglalkoztatók leépülése szinte megoldhatatlan helyzet elé állítaná a térségi munkavállalókat. A jelenlegi helyzetben, az aktivitás csökkenése mellett is viszonylag magas a térségben a foglalkoztatás, ami alapvető feltétele annak, hogy a térség gazdasági és szociális kondíciója legalább megmaradjon. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település Nagymaros székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 813 fő Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 MONO Ipolyfabric Ipolytölgyes 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 300 2 Batki Trans Kft. Nagymaros 6024 Közúti teherszállítás Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok 102 3 Eurotrust Consult Kft. Vámosmikola 0113 Gyümölcs, fűszernövény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 83 4 Nagymaros Trade Kft. Nagymaros 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Kereskedelem, javítás 69 5 Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozo Rt. Szob 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 67 4,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 Zoller és tsa Nagymaros 2811 Fémszerkezet gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 52 7 Csuka Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Szokolya 5121 Gabona-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelem Kereskedelem, javítás 50 8 NOSTRA Kft. Márianosztra 3662 Seprű- és kefegyártás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 40 9 COLAS Kft. Márianosztra 1411 Építőkő, díszítőkő fejtése Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 26 10 TOROID KFT Letkés 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2
A térség gazdasága a perifériális helyzetből adódóan nem esett a kiemelten fejlesztett területek közé. A térség nem került a nemzetközi tőke érdeklődésének középpontjába. A térségben alakult vállalkozások zöme egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli társaság. A foglalkoztatott nélküli, vagyis önfoglalkoztató vállalkozások mellett azonban már megjelent egy kisebb csoport legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. A mikrovállalkozások biztosítják az önkormányzatok után a legtöbb munkahelyet a falvakban. Összességében az adatok arról árulkodnak, hogy kevés a tőkeerős cég a térségben, amely a vállalkozások sérülékenységéről, a gazdálkodási stabilitás törékenységéről tanúskodik. A térségben hiányzik a kisléptékű háziipar. A térség sikerágazataként nyilvántartott bogyós gyümölcstermesztés nehézségekkel küzd. A kistermelők mellett létrejött néhány olyan ültetvény, melyek az ipari felhasználó mennyiségi és minőségi igényeinek megfelel. A meglévő gyümölcstermesztés hasznosításához elengedhetetlen lenne a helyben történő feldolgozó üzemek továbbfejlesztése, ezek eredményeképpen régiós, helyi termékek létrehozása, azok megfelelő szellemi tulajdonjoggal való védelme és az értékesítés támogatása hatékony marketing segítségével, mivel a gazdaság ágazati szerkezetében az élelmiszer feldolgozó vállalkozások a markáns szereplők között találhatók, részben a helyben termesztett gyümölcsök feldolgozása, részben sűrített anyagok végtermékké feldolgozása révén a térségben. Az agrártermelés hagyományos körén kívül a megújuló energiatermelés szolgálatába állhatna a földterületek egy jelentős része. Az energiafű és az energiaerdők biztosította, valamint a mezőgazdasági terményekből kinyerhető energiahordozók igen nagy tömegű, bár speciálisan kinyerhető erőforrást jelentenének. A térség erdeiben, a gazdaságokban és a lakosságnál keletkező biomassza energetikai célú felhasználása új stratégiai irányt jelölhet a térség gazdaságában. A mezőgazdasági termelés visszaesése nem érintette az hektárnyi kiterjedésű erdőkre épülő erdőművelést és faipari tevékenységet. A hegyvidéki erdők nem kerültek magánkézbe, sőt itt találhatók az országos természetvédelmi oltalom alatt álló, 5055 hektárra kiterjedő erdőterületek is, melyek elsősorban Nagymaros és Szokolya határában fekszenek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2
. A másik sajátos helyzetben lévő ágazat a turizmus. A térség a Budapestről induló kiránduló turizmus célterülete évtizedek óta, a térség vállalkozásain, a településeken és az ellátó rendszeren azonban kevéssé látszik, hogy turista paradicsomba érkezik az idelátogató. A Magas-Börzsöny – nem kis részt a közlekedés fejletlensége miatt – megőrizte érintetlenségét, hiszen látnivalói zömében csak gyalogosan érhetők el. Így megóvja a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét, egyben lehetetlenné teszi gazdasági hasznosítását. Ma ez kifejezett előnynek számít, hiszen a hazai turisztikai kultúra általában nem képes megőrizni az eredeti tájat, veszélyezteti környezettudatosságot nélkülöző magatartásával. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Non-profit szervezetek a térségben
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 21 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 26 Sporttal kapcsolatos tevékenység 20 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 35 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység Oktatással kapcsolatos tevékenység 11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 4 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2
A Dunakanyar térségének egyik fontos erőforrása az itt élő emberek és közösségeik aktivitása, lokálpatriotizmusa. A lakóhelyhez kötődést nemcsak a szép természeti környezet, hanem a kulturális értékek sokszínű tárháza is erősíti. A legtöbb település története legalább a kora középkorig nyúlik vissza. Az eltérő kultúrájú, nyelvű és vallású népcsoportok egymás mellett éléséből alakult ki napjainkra a térség kulturális öröksége. Az elmúlt évtizedek alatt kiépült a települések, kistájak történetét és környezetét bemutató helytörténeti gyűjtemény intézethálózata is. A helytörténeti gyűjtemények, falumúzeum (Kismaros) mellett az eredeti népművészet elemeinek felkutatását és megőrzősét vállaló hagyományőrző csoportok (Dunakanyar Népművészeti Egyesület) is szerepet vállalnak a hagyományos kultúra tárgyi eszközeinek, a települések történetének bemutatásában, a pusztuló értékek mentésében. A hagyományos népi-nemzetiségi kulturális értékek mellett a térség jelentős művészeti potenciállal rendelkezik. Számos fafaragó, díszkovács, valamint kortárs alkotóművész (Verőcei Műhely, Dunakanyar Fotóklub) él és dolgozik a kistérségben. A hagyományőrző csoportok mellett a civil szervezetek aktívak és működési területük igen változatos. Megtaláljuk a települések épített környezetének védelmét felvállaló környezetvédőket (kismarosi Faluvédő Egyesület) éppúgy, mint a tevékenységi körüket az egész kistérségre vagy annak határain is túlra kiterjesztő zöld szervezeteket (Göncöl Szövetség, Magosfa Alapítvány, Börzsöny Akciócsoport). Kiemelendő a több évtizede, a kulturális, művészeti képzés területén a Szőnyi Baráti Kör és az általa működtetett művésztábor jelentősége. A civil társadalom erősödését jelzik a különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítését szolgáló szervezetek növekvő szerepvállalása: (pl. Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület vagy az ifjúsági érdekképviseletet felvállaló Dunakanyar Ifjúsági Egyesület) A szuburbanizáció egyik hozadéka, hogy a betelepülők – elsősorban az értelmiségiek – részt kérnek-e a helyi közösségi élet – kultúra, politika – szervezésében és alakításában vagy a településeken belül, elkülönülve élnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2
A települések, helyi közösségek elemi érdeke, hogy a szuburbanizáció során a térségbe érkező, többnyire magasan kvalifikált, s jó esetben választott lakóhelyük iránt érdeklődő családokat valamilyen módon integrálják, bevonják a helyi kulturális, szociális életbe. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben
A térség összesített lakossága között 327 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 23,837 23,820 23,940 24,115 24,164 Éves változás -17 120 175 49 A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 327 fővel nőtt A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A lakosság kor szerinti összetétele a térségben
A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 0-2 év 3% 3% 3-5 év 3% 3% 6-14 év 9% 13% 15-59 év 62% 60% 59 év felett 23% 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele
A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 10% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 5% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 16% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 8% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 14% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 2% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 8% 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/2
A kilencvenes évek folyamán ellentmondásos folyamatok mérhetők a térségben. A térség össznépességének alakulása mellett az egyes települések estében más és más ten¬denciákat figyelhetünk meg. A természetes szaporodás legutóbb a hatvanas években növelte a térség népességét, bár öt településen már akkor is negatív volt az egyenleg, azóta viszont a halálozási többlet miatt közel 11 százalékkal csökkent a népesség. A népesedés folyamatainak nyomán alakul ki a társadalom korszerkezete, s erről tudjuk, hogy hazánkban az elöregedés egyértelmű jelei tapasztalhatók ben 100 fiatalra még csak 96 idős jutott, 2003-ban már 130, az Ipolymentén azonban már 1990-ben is 136-os értéket vett fel a mutató, és a kilencvenes évek sem tudta megfordítani a tendenciát, tovább növekedett az idősek túlsúlya, egészen a 145-ös értékig. A Dunakanyar településein az elmúlt hat évtized alatt a kistérség népességének száma a nyolcvanas évek megtorpanását kivéve lassan, de folyamatosan nőtt. A roma lakosság nagyobb számban Nagybörzsöny,Vámosmikola, Nagymaros településeken fordul elő. A természetes szaporodás csekély mértékben ingadozik, és szinte kivétel nélkül minden évben negatív egyenleggel zárt az összes településen. A kivételt néhány évig Kismaros jelentette. A vándorlás következtében lényegesen nagyobb a népességmozgás, s e tekintetben is azonosságok tapasztalhatók, egy-egy év csúszott át vándorlási veszteségbe, egyébként minden településre többen érkeznek, mint ahányan elhagyják. A korstruktúra egészségességének mérőszáma a fiatalodási index, amely a 60 év felettiekre jutó 14 év alattiak aránya. A Dunakanyar kistérségben a fiatal és az idős korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlenebb a Pest megyében mért nagyságnál, de lényegesen jobb, mint az országos átlag. Kismaros, Nagymaros és Verőce esetében is 100 idősre kevesebb mint 70 fiatal jut. A fiatal és idős korosztályok kizárásával kapjuk meg az aktív korúak csoportját, akik a térség gazdasági erőforrásainak aktivizálásában játszhatnak szerepet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 2/2
Az aktív népesség aránya megegyezik az országos átlaggal, de a Dunakanyar kistérség településein egészen más folyamatok állnak e jelenség mögött. Azon területeken, elsősorban üdülőfalvakban, ahol az üdülőterületek lakóterületté alakítása válik jellemzővé, és nincs hely vagy szándék újabb nagy területek belterületbe vonására, inkább a régebb óta tulajdonos, nyugdíjas, illetve az idősebb korosztály letelepedése tapasztalható, így az aktív korosztályt a kiköltözések kevésbé gyarapítják. A periférikus helyzetű településeken pedig az aktív korosztály aránya azért magas még mindig, mert az elöregedés folyamán a fiatal korúak száma csökken és nagyobb mértékben, mint az idősek számának növekedése, ezért középső, aktív korosztály súlya viszonylag nagy marad. A probléma, hogy egy évtized múlva már lényegesen kedvezőtlenebb helyzet alakulhat ki. A térségben súlyos elöregedéssel továbbra is számolni kell. Ezen a problémán csak a fiatalok helyben tartása és a fiatalabb generációk letelepedésének ösztönzése segíthet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége
Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság Szélessávú Internet 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Mindhárom mobilhálózat 12% 2 Helyközi autóbusz-megállóhely 0% Közművesített, közúton elérhető ipari park 17 100% Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Repülőtér Közmű ellátottság Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Ipari parkok Ipari park Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Gazdaságfejlesztési szervezet Ipari kamara Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség infrastrukturális adottságai 1/2
Kötöttpályás forgalom a Dunakanyar kistérségben négy vasúti és egy kisvasúti irányban lehetséges. A legforgalmasabb a nemzetközi forgalmat is bonyolító, zömében azonban elővárosi közlekedésre használt (Érsekújvár-Szob-)Nagymaros-Kismaros-Verőce-Vác-Budapest vonal, amely az országban elsőként bevezetett ütemes zónázó menetrendnek köszönhetően a szobi vasútállomást 50 percnyi távolságra hozta a Nyugati-pályaudvarhoz. A vonalon viszonylag nagy sűrűséggel járnak a vonatok mindkét irányban, ami megfelelő összeköttetést teremt a Duna-parti települések számára. Az úthálózat sajátos párhuzamosságai, így a térségen belüli települési kapcsolatok nehézkessége mellett az utak minőségével adódik a legtöbb gond. Szinte minden települési összekötő út felújításra szorul. (A települési belterületi utak felújítására évek óta lehetőség van 50%-os állami támogatás mellett pályázni a régiónál, mindazonáltal az ehhez szükséges önrész csak néhány településen áll rendelkezésre.) Az utak terheléséről a napi átlagos adatok keveset mondanak, hiszen szezonban és hétvégeken lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Különösen Verőcén és Kismaroson sokasodnak meg az autók, mert a saját és a környező települések üdülő forgalmán kívül a Déli-Börzsöny kiránduló turizmusának is jelentős része náluk kanyarodik el közvetlen úti célja felé. A vízi közlekedés dominanciája a motorizált szárazföldi közlekedés előtti időkre nyúlik vissza. A Duna ma belső határfolyóként létezik a térségben. A Duna térségre eső szakaszán a Nagymaros-Visegrád, Szob- Pilismarót között üzemel kompátkelés. A Dunakanyar térségben távolsági személy és teherszállításra vízi közlekedés korlátozottan használatos. A személyszállítás a térségben elsősorban turisztikai célokat szolgál, a hétvégi és a nyári kirándulóhajók forgalma jelentős, bár húsz éve a forgalom többszöröse zajlott a térségben. A teherszállítás egyelőre lehetetlen a térségben, mert a nincs teher kikötő a térségben. A kerékpárutak kiépítése a térségben részben megvalósult, részben a fejlesztési elképzelések fókuszában találhatók. A Duna két partján halad az Eurovelo, az európai kerékpáros úthálózat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 2/2
A hiányos dunai és a teljes Ipolymenti szakaszok előkészületi munkálatai folyamatosan zajlanak. A kerékpárutak fejlesztési költségeinek megtérülésére nincs remény, de a fenntartási költségeit megfelelő turisztikai hasznosítás esetén, a mellette kialakított kiszolgáló infrastruktúrák és létesítmények révén lehetséges kitermelni, ennek hiányában marad az önkormányzati önerő. 1990-ben az Ipolymentén csak a vezetékes ivóvíz és villamos hálózat működött, egyik településen sem volt gázhálózat, csatorna csupán Márianosztra és Szob egy részében épült ki. Az önkormányzati rendszer sikerágazata volt a közműépítés. A térségi összefogás kitüntetett terepe volt a közművek kiépítése, hiszen sor került az elektromos hálózat korszerűsítésére, megvalósult a gázprogram, a települések egy részében már nem szennyezi a talajvizet a háztartások vízhasználata, több helyütt megoldották a csapadékvíz elvezetésének problémáját is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus
A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.04 1.15 0.87 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 85% 87% 63% 128% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Települések főbb jellemzői 1/3
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/3 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bernecebaráti Község 940 Közszféra 5.59% 612,441 0.000 0.000 Ipolydamásd Község 385 Közszféra 2.56% 430,566 0.000 1.135 Ipolytölgyes Község 318 Közszféra 3.00% 375,784 0.000 0.195 Kemence Község 1,062 Közszféra 5.96% 463,209 1.036 0.502 Kismaros Község 1,913 Közszféra 2.25% 757,697 0.000 0.000 Kóspallag Község 740 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.46% 418,140 13.846 4.381 Letkés Község 1,138 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.77% 574,478 0.000 0.084 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/3 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Márianosztra Község 920 Közszféra 2.30% 569,413 0.000 0.000 Nagybörzsöny Község 800 Közszféra 8.98% 324,654 0.000 5.399 Nagymaros Város 4,725 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.31% 616,333 0.000 0.379 Perőcsény Község 375 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.00% 506,181 10.101 0.347 Szob Város 2,857 Közszféra 3.03% 635,139 0.000 0.368 Szokolya Község 1,746 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.38% 519,920 4.069 1.136 Tésa Község 95 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.92% 399,471 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/3 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vámosmikola Község 1,648 Közszféra 4.24% 485,894 0.000 0.000 Verőce Község 3,218 Közszféra 3.50% 543,233 0.271 0.024 Zebegény Község 1,284 Közszféra 2.11% 554,213 3.682 5.734 {TelFoJell.3.Nev} {TelFoJell.3.M355} {TelFoJell.3.M354} {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.3.M115} {TelFoJell.3.M440} {TelFoJell.3.Magas} {TelFoJell.3.Alacsony} {TelFoJell.4.Nev} {TelFoJell.4.M355} {TelFoJell.4.M354} {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.4.M115} {TelFoJell.4.M440} {TelFoJell.4.Magas} {TelFoJell.4.Alacsony} {TelFoJell.5.Nev} {TelFoJell.5.M355} {TelFoJell.5.M354} {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.5.M115} {TelFoJell.5.M440} {TelFoJell.5.Magas} {TelFoJell.5.Alacsony} {TelFoJell.6.Nev} {TelFoJell.6.M355} {TelFoJell.6.M354} {TelFoJell.6.Szektor} {TelFoJell.6.M115} {TelFoJell.6.M440} {TelFoJell.6.Magas} {TelFoJell.6.Alacsony} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Települések egy mondatos jellemzése 1/9
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Bernecebaráti „Sakképzettséget igénylő munkahelyek hiánya.Bogyósgyümölcs alacsony feldolgozottsági szintje.Turisztikai szolgáltatások hiánya.Szenyvíz kezelés hiánya.Közbiztonság.CIvilszervezetek hiánya.Fiatalok elvándorlása,értelmiségiek alacsony száma./másodrendű állampolgárság érzete/Helyi fejlődést akadályozó szabályzók./KÖH,nemzeti park,belterületbevonás.” „Helyi gyümölcs feldolgozása.Túrisztika fejlesztése.Horgásztó kialakítása. Környezettudatos ipar telepítése.Állatfarm létrehozása.Kastélyépület funkcióval való ellátása.Közösségi tér fejlesztés.Népi mester-ségek felélesztése.Helyi válalkozók ösztönzése.Civil szervezetek létrehozása.Kulturális örökség /földvár,pincesorok,palóc házak stb./bemutathatóvá tétele.” Ipolydamásd „Középületeink, utaink és köztereink mindegyike felújításra szorul. Munkalehetőség hiánya. Önhibáján kívül hátrányos helyzetű település. Pályázati önrészt hiánya.” „A turizmusba való bekapcsolódásunk lenne talán az egyedüli lehetőség a lakosság helyben tartásához, ezért hídépítés az Ipolyon, kerékpárút építése, csónakház és kikötési lehetőség a folyón, településközpont kialakítása, játszótér építés, autóbusz öblök kialakítása, utak felújítása, gyalogos járdák felújítása, Művelődési központ átépítése, sportpálya rekonstrukciója.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Ipolytölgyes „idősödő lakosság,oktatási intézmények hiánya,munkahelyek hiánya,” „turizmus” Kemence „Elöregedés, népességszám-csökkenés, aktív korúak alacsony aránya,periférikus földrajzi helyzet, rossz közlekedés, munkahelyek hiánya, fiatalkotúak alacsony aránya, csatorahálózat hiánya,idegenforgalmi hálózat egy része elavult.” „Természeti környezet, bogyósgyümölcs és csonthéjas termesztés, turisták nagy száma, kisvasút múzeum, jó minőségű ivóvíz, idegenforgalmi szálláshelyek létrehozása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kismaros „Jelentős az illegális szemétlerakás. A Duna közelsége miatt jelentős az egyes területek árvízi veszélyeztetettsége. Különösen hétvégenként óriási a településeken átmenő közúti forgalom. Több település a kismarosi vasútállomást veszi igénybe továbbutazás alkalmával, ebből parkolási problémák származnak. A település 1/5-e hatvan év feletti nyugdíjas.” „1.) Helyzetéből adódóan turisztikai fejlesztések. 2.) A duna-parti holtág rész rehabilitációja. 3.) Üdülőterület infrastruktúrális fejlesztése. 4.) Török patak árvízvédelme és rehabilitációja. 5.) Kisvasút végállomás fejlesztése és szépítése. 6.) Piactér kialakításával az őstermelők piacra jutásának elősegítése.” Kóspallag „Munkahelyek hiánya. Lakosság csökkenése. Öregedő lakosság” „Turizmus fejlesztése. Munkahelyteremtés” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Letkés „önkormányzati forráshiány, munkahelyek hiánya, alacsony bérek és jövedelmek,” „gyümölcstermesztés, és erre épülő feldolgozóipar kialakítása, településközpont kialakítása, az alapfokú oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása, munkahely teremtés, idegenforgalom fellendítése” Márianosztra „munkanélküliek magas száma építési telek hiánya alacsony születési száma a település elöregedése” „a Szob Márianosztra közötti kisvasút megépítésével a turizmusba rejlő lehetőségek kihasználása Munkahely teremtés Falusi vendéglátás szálláshely kialakítása” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Nagybörzsöny „Legfontosabb problémánknak a munkanélküliség, és az ezzel összefüggő elvándorlás és elöregedés tekinthető.” „A település számára a legfontosabb lehetőséget a turizmus, az idegenforgalom jelenti. (Turisztikai vonzerejét Nagybörzsöny a hangulatos, régies településkép és a vonzó, érintetlen természeti környezet együttesének köszönheti.)” Nagymaros „Fejlesztési irányként mindig is a turizmusban, idegenforgalomban gondolkodtunk, amihez viszont nem rendelkezünk kellő infrastruktúrával, szolgáltatással. Budapest és Visegrád közelsége és a helyi programlehetőségek/ látnivalók csekély száma is hozzájárul ahhoz, hogy kevés turista tölt hosszabb időt nálunk, többnyire átutaznak és nem töltik itt az éjszakát.” „idegenforgalmi fejlesztések. Közterület felújítások.Terveink között szerepel helytörténeti múzeum megnyitása, mint kultúrális program lehetőség. A természeti adottságainkat kihasználva pedig szeretnénk komplex túraszervezéssel (vízi-, gyalog-, kerékpártúra) foglalkozó irodát ehhez kapcsolódó kiadványokkal és térképekkel felszerelve létrehozni.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Perőcsény „A település lakosságszámának elöregedése, a születések számának csökkenése.” „A meglévő horgásztó jogi helyzetének tisztázása után annak fejlesztése. A strand kiépítése. Az épülő tájház befejezése. A bogyós gyümölcs termesztés fellendítése. A festőien szép környezet kihasználása a turizmus által.” Szob „Kevés építési telek, munkahelyek hiánya” „Kistérségi központi szerep” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Szokolya „A közintézmények, közterületek (utak, járdák) elhanyagoltsága, nincs megfelelő mennyiségű és minőségű idegenforgalmi atrakció és szálláshely a községben.” „A természeti szépségek és lehetőségek kihasználása: idegenforgalmi atrakciók és szálláshelyek számának növelése, programok összeállítása, tájékoztatás, marketing munka. Keresk. és vend.-ipari tevékenység színvonalának emelésével a vendégek megállítása a községben."Járható" közutak biztosítása és alternatív közlekedési lehetőség -kerékpárút- kialakításával egyéb célcsoportok elérése” Tésa „Legfontosabb probléma: elöregedés, munkahelyek hiánya. Tömegközlekedés hiányossága.” „Falusi turizmus kiépítése.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Vámosmikola „csatornázás hiánya, problémás tömegközlekedés,a bogyósgyümölcs felvásárlás csökkenés. visszaeső termelés. idegenforgalmi szálláshelyek hiánya, a rossz minőségű valamint szilárd burkolatok.A rendszeres vásárnak nincs megfelelő (akár fedett) vásártér. A sportpálya valamint a sportöltöző felújításra szorul. Nincs a községben strand sem.” „Az idegenforgalomban jelentős lehet megfelelő szálláshelyek kialakítása, valamint a község képének (főtér, közösségi tér, múzeum) felújítása ill. kialakítása.Fedett vásárcsarnok, strand.” Verőce „hulladékgyűjtés, szállítás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés” „Turisztika” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Zebegény „Munkahelyek alacsony szám” „Turisztikai fejlesztések: víziturizmus és eskűvői turizmus.” {TelepulesJell.1.Nev} „{TelepulesJell.1.Ny248}” „{TelepulesJell.1.Ny249}” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1
A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 13 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás „A természeti és kulturális örökség megőrzése” 1 db 970,000 „A turizmus fejlesztése” 2 db 689,000 „Környezettudatos gazdaságfejlesztés” 2 db 393,000 „Helyi termékfejlesztés” 2 db 200,000 „Közösségfejlesztés” 2 db 180,000 „A települési és térségi identitás fejlesztése” 2 db 30,000 „A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása” 2 db 15,000 „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” {FejlPrioritasok.7.Sz331} db {FejlPrioritasok.7.Sz332} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 51

A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 Fő fejlesztési prioritás: A természeti és kulturális örökség megőrzése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja 970,000 {FejlIntForras.1.Int} {FejlIntForras.1.Forras} {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 Fő fejlesztési prioritás: A turizmus fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése 639,000 Turisztikai marketing fejlesztése 50,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 Fő fejlesztési prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Mikro vállalkozások fejlesztése 208,000 A térségben élők egyedi és kollektív szükségleteihez igazodó magas színvonalú szolgáltatások kialakítása 185,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékfejlesztés Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Helyi termékek piacának, védjegy kialakításának és térségi marketingjének fejlesztése 50,000 Helyi gyümölcsökből előállított helyi termékek és a feldolgozói tevékenységek fejlesztése 150,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 Fő fejlesztési prioritás: Közösségfejlesztés Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Civil szervezeti programok és szolgáltatások fejlesztése 30,000 Közösségi sport létesítmények fejlesztése 150,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 Fő fejlesztési prioritás: A települési és térségi identitás fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Térségi és települési hagyományőrzés fejlesztése 30,000 Kulturális térségi identitások, képzés/oktatás fejlesztése {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 Fő fejlesztési prioritás: A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Az egészséges életmód műveléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése 15,000 Egészségfejlesztési és egészség- megőrzési programok fejlesztése {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat Komplex stratégia megoldási javaslatai

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta-tottság 10 legna-gyobb vállalk. 10 legfonto-sabb javaslat Szektor Javaslatok Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% 6% 10% 0% 0% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 37% 60% 0% 0% 13% 8% 0% 0% 0% Építőipar Kereskedelem, javítás 19% 14% 20% 0% 0% 9% 5% 0% 38% 33% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% 16% 10% 0% 0% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 3% 2% 0% 0% 0% Pénzügyi közvetítés 23% 8% 0% 0% 0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 9% 5% 0% 13% 17% Egyéb szolgáltatás 0% 0% 0% 50% 50% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 1 „Falusi szálláshelyek létesítésének és fejlesztésének a támogatása. A szolgáltatási színvonal javítása és komfortfokozatának növelése. Új és meglévő szálláshelyek fejlesztése és a falusi vendégfogadás programkínálatának létrehozása.” „Nő a vendégéjszakák száma a térségben 20%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő a tartózkodási idő, 10%-al nő a térésg bevétele.” „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 61

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 2 „A hagyományos termékeket előállító termelő vállalkozások, őstermelők fejlesztése. Tájra jellemző, helyi élelmiszer termékek kisléptékű feldolgozásának támogatása, elárusító helyek létrehozása.” „10-30 munkahely megőrzése,létrejötte, % növekedés az előállított termékek mennyiségében, 2-8 használaton kívüli létesítmény, épületrész hasznosításra kerül.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 62

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 3 „Különféle természetben űzhető sportokat lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása.(5 településen) Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával a rekreációs szolgáltatások kifejlesztésének támogatása. Kerékpárkölcsönzési szolgáltatáslétesítésének támogatása. Hajó kölcsönzési szolgáltatás támogatása. Eszközkölcsönzési (sátor, campingfelszerelés, stb.)létesítésének támogatása. Lovas, vadászati, horgász, borász szolgáltatás fejlesztése.” „Megnő az átlagos itt tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra, ezáltal a vendégéjszakák száma is 20%-al nő új sport és rekreációs infrastruktúra és szolgáltatás létrejötte. Nő a vendégek elégedettség érzése a rendelkezésre álló szolgáltatások következtében, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget.” „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 63

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 4 „Mikro-vállalkozások létrehozása, fejlesztése. A térségben új, illetve működő mikro-vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása. Munkahelyteremtő és hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató beruházások támogatása.(20-40 vállalkozás)” „A támogatás eredményeképpen vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes pozíciót ér el. Ezáltal 30-60 munkahely megőrzése, ill. létrehozása következik be.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 64

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 5 „Termelői –feldolgozói hálózat létrehozásának támogatása, a termelés megszervezésének, a tudás megosztásának, kémiai-biológiai képzésének új technológiák bevezetésének céljából.A helyi termékek földrajzi árujelzőinek és védjegycsaládjának, mint iparjogvédelmi oltalmi formáknak a megtervezése, és létrehozása. A helyi önkormányzatok Internetes honlapján a helyi termékek bemutatása, árusító helyeinek megjelölése. A helyi termékeket előállítók Internetes megjelenésének, azaz honlapjainak kialakítása és E-kereskedelem létrehozása a honlapokon.” „Az itt élő lakosok és a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.3-7 új munkahely. Továbbá 1 -2 termelői hálózat jön létre.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 65

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 6 „1-2 helyi igények felmérésen alapuló integrált, térségi szolgáltató/ellátó hálózat kialakításának támogatása (pl: szervízek) felmérésén alapuló kialakításának támogatása (közösségi buszok, helyi taxik..stb) 3-4 térségi közlekedésjavító szolgáltatások támogatása.” „3-5 új vállalkozás jön létre, hatására növekszik az esélyegyenlőség és létrejön új munkahely. A lakosság időt, energiát takarít meg azáltal, hogy nem kell a térségi központokba utazniuk egy-egy eszköz javítása miatt helyi szolgáltatás elérhetővé válik.” „Egyéb szolgáltatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 66

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 7 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 67

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 1 „Önkormányzatok és civil (sport) szervezetek által biztosított, a lakosság igényeihez igazított eszközellátottság fejlesztése. A szabadidő eltöltéséhez, sportoláshoz, (pl: labdarúgás, tenisz, kerékpározás, testépítés) eszközök, felszerelések beszerzése. Az egészségtudatos életmód, tömegsport általi nevelés elősegítése. Sportolási lehetőségek megteremtése, kiszélesítése meglévő és új sportpályák fejlesztése, kialakítása, extrémsport pályák kialakítása településen, 5-15 civil szervezet, és önkormányzat részére.” „Növekszik 14 település sport és egyéb eszközellátottsága, ezzel emelkedik a szolgáltatások színvonala, valamint a sportolás és a szabadidő eltöltésének új formái is megjelennek.(20 egyesület támogatása) Mindezzel a fiataloknak, a nőknek, és a hátrányos helyzetűeknek is kitágul a lehetősége egy minőségében más életvitel gyakorlására.kb.8000 ember.7-8 sportpálya megújul, 20%-al nő a sportolók száma.” „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 72

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 2 „10-20 épített környezet fejlesztése, meglévők korszerűsítése. Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása/ funkcióval megtöltése. Meglévő közterek, zöldfelületek gondozásának, fejlesztésének támogatása természetes anyaghasználattal. Helyi piacok létrehozása, és fejlesztése.Játszóterek kialakítása és fejlesztése.” „Kialakul egy térségre jellemző esztétikus településkép, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét. Az épített örökség és a települések természeti értékeinek rehabilitációja ,szolgáltatásokba bevonása növeli az idelátogató vendégek által eltöltött időt. Igényt gerjeszt szálláshelyek és egyéb szolgáltatások igénybevételére. A közterületek megújulnak, turisztikai attrakciókba bevonhatóvá válnak. Kihasználhatóság palettája nő a helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, meglétük felértékelődik. 10-17 településen projekt” „Természeti adottságok” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 73

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 3 „Az épített és természeti örökség turisták befogadására való alkalmassá tételének támogatása: jelentős (helyi és országosan védett)műemlék és környezetésnek a fejlesztése. Tanösvény, természeti és történelmi látnivalók fejlesztése kitáblázása, irányító táblák és feliratok kihelyezése.” „5-20 műemlék megújúl, megközelíthetővé válik.” „Természeti adottságok” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 74

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 4 „Szülői kompetenciák családi funkciókat erősítő programok. (Pl. „szülők iskolája”) 2-12 támogatott szervezet A szülők munkába állásához kapcsolódó szolgáltatások támogatása, életmód tanácsadás, a szülő és gyermek közös játékprogramjai.A serdülőkori identitáskrízis kezelése önismereti, pszichodráma csoportok létrehozása szakemberek vezetésével, állandó mentálhigiénés felügyelet az iskolákban-óvodákban. Ösztönzés önszerveződésekre és ezek támogatása. 5-6 projekt, 3-4 rehabilitációs program, foglalkozások és 1-2 új intézmény kialakítása, eszközpark fejlesztése.” „Évente alkalmi/sorozat, 5-15 közösségfejlesztő csoport létrejötte.5-8 projekt” „Szociális ellátás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 75

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 5 „A polgárőr, mezőőr egyesületeken belüli, és azok közötti kommunikáció feltételrendszerének fejlesztése, a térség polgárőreinek egységes megjelenése, ruházat, autóra szerelhető figyelemfelkeltő és jelzőeszközök, és egyéb a közrendet elősegítő berendezések beszerzése.(pl.: térfigyelő kamerák, kommunikációs eszközök, traffipax)” „10-20 projekt mely a bűnmegelőzés eredményességét javítja. Az állampolgári és egyéb alternatív kezdeményezések megerősödése, rendvédelmi szervekkel történő együttműködés 50%-os erősödése várható.” „Közbiztonsági szolgálat” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 76

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 6 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 77

Megoldási javaslatok 1/16 Kód: KM-94-SzF-A-05 Sorszám: 5038
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/16 Kód: KM-94-SzF-A-05 Sorszám: 5038 Prioritás: A természeti és kulturális örökség megőrzése Intézkedés: A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környeze... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság A térség településeinek 80 %-án található olyan településrész, utcarész vagy porta, amely leromlott állaga miatt az egységes helyi sajátosságokat tükröző utcaképet rontja. Probléma/ lehetőség A legtöbb településen probléma, hogy több rendezetlen közterület, és funkcióját vesztő épület van, mely rontja az érintett települések turistavonzó képességét. Az épített örökség megőrzése, annak kulturális értéke miatt fontos. A vidéki lakókörnyezet, a közterületek állagának javítása, funkciók bővítése. Jelenlegi állapotukban nem vonhatók be turisztikai attrakciókba. Megoldási javaslat 10-20 épített környezet fejlesztése, meglévők korszerűsítése. Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása/ funkcióval megtöltése. Meglévő közterek, zöldfelületek gondozásának, fejlesztésének támogatása természetes anyaghasználattal. Helyi piacok létrehozása, és fejlesztése.Játszóterek kialakítása és fejlesztése. Várható eredmény Kialakul egy térségre jellemző esztétikus településkép, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét. Az épített örökség és a települések természeti értékeinek rehabilitációja ,szolgáltatásokba bevonása növeli az idelátogató vendégek által eltöltött időt. Igényt gerjeszt szálláshelyek és egyéb szolgáltatások igénybevételére. A közterületek megújulnak, turisztikai attrakciókba bevonhatóvá válnak. Kihasználhatóság palettája nő a helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, meglétük felértékelődik. 10-17 településen projekt Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 83

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/16 Kód: KM-94-SzF-A-05 Sorszám: 5038 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 15 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/16 Kód: KM-94-SzF-A-06 Sorszám: 5040 Prioritás: A természeti és kulturális örökség megőrzése Intézkedés: A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környeze... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság Az egész térség műemlékekben és természeti látnivalókban igen gazdag. Soknemzetiségű kultúrája és a határmente zártsága miatt ritka építészeti örökséggel bír. A Duna- Ipoly Nemzeti Park itt található védett területei és a sok látnivaló az ökoturizmus fejlesztését és túraútvonalak kialakítását teszik lehetővé Probléma/ lehetőség A műemlékek és a természeti látnivalók nehezen megközelíthetőek, ismeretlenek, vagy kevés információ található róluk. A templomok általában kulcsos emberekkel nyithatóak, akiket nehéz megtalálni. Az információk nem hozzáférhetőek, és nem jól kommunikáltak. A látnivalókról nagyon nehéz szóbeli tájékoztatást, idegen vezetést kapni. Megoldási javaslat Az épített és természeti örökség turisták befogadására való alkalmassá tételének támogatása: jelentős (helyi és országosan védett)műemlék és környezetésnek a fejlesztése. Tanösvény, természeti és történelmi látnivalók fejlesztése kitáblázása, irányító táblák és feliratok kihelyezése. Várható eredmény 5-20 műemlék megújúl, megközelíthetővé válik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 85

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/16 Kód: KM-94-SzF-A-06 Sorszám: 5040 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 90% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 90% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 90% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 20 db Természetes személyek 60%

Megoldási javaslatok 3/16 Kód: KM-94-GF-A-01 Sorszám: 5047
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/16 Kód: KM-94-GF-A-01 Sorszám: 5047 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A térségben több mint 200 db falusi szálláshely található. Probléma/ lehetőség A meglévő szálláshelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatói színvonallal. Megoldási javaslat Falusi szálláshelyek létesítésének és fejlesztésének a támogatása. A szolgáltatási színvonal javítása és komfortfokozatának növelése. Új és meglévő szálláshelyek fejlesztése és a falusi vendégfogadás programkínálatának létrehozása. Várható eredmény Nő a vendégéjszakák száma a térségben 20%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő a tartózkodási idő, 10%-al nő a térésg bevétele. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 87

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/16 Kód: KM-94-GF-A-01 Sorszám: 5047 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 14 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/16 Kód: KM-94-GF-A-03 Sorszám: 5857 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A térségben sok a turisztikailag kihasználatlan lehetőség. Jelenleg a térségben turizmushoz közvetlenül kapcsolódó kölcsönzői, szállítási, programszervezői tevékenységek elhanyagolhatóak. Elhanyagolhatóak a vállalkozások tursiztikai szolgálatatási. Probléma/ lehetőség A természeti adottségokhoz kötődő sportokra (pl: túra kenu) lenne kereslet más területekről, de ehhez nincs kialakított infrastruktúra. A szolgáltatások hiányában az ide érkező látogatók itt tartózkodási ideje rövidebb. Nem tudnak kerékpárt, csónakot, sátrat, idegenvezetőt stb. bérelni. Nem megoldott a szállítás sem, ugyanis a legtöbb személyszállítási vállalkozó csak esetenként áll rendelkezésre, nem nyújt folyamatos elérhetőséget. Megoldási javaslat Különféle természetben űzhető sportokat lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása.(5 településen) Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával a rekreációs szolgáltatások kifejlesztésének támogatása. Kerékpárkölcsönzési szolgáltatáslétesítésének támogatása. Hajó kölcsönzési szolgáltatás támogatása. Eszközkölcsönzési (sátor, campingfelszerelés, stb.)létesítésének támogatása. Lovas, vadászati, horgász, borász szolgáltatás fejlesztése. Várható eredmény Megnő az átlagos itt tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra, ezáltal a vendégéjszakák száma is 20%-al nő új sport és rekreációs infrastruktúra és szolgáltatás létrejötte. Nő a vendégek elégedettség érzése a rendelkezésre álló szolgáltatások következtében, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 89

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/16 Kód: KM-94-GF-A-03 Sorszám: 5857 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 60% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/16 Kód: KM-94-GF-A-02 Sorszám: 5856 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A térségben hiányzik a camping, a speciális tábor szálláshely szolgáltatás és a csoportok részére üzemelő ifjúsági szálláshelyek felszereltsége egy – két kivételtől eltekintve hiányosak, vagy nem üzemelnek. Probléma/ lehetőség A meglévő táborhelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatási színvonallal. A campingek egy része nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával ill. kapacitással, vagy nem is üzemel rendesen. Az ifjúsági szálláshelyek száma kevés. Megoldási javaslat Ifjúsági szálláshelyek és campingek létesítésének és fejlesztésének támogatása.1-14 projekt. A működtetésre alkalmas táborok, campingek fejlesztésének, ill. újak létesítésének támogatása. A meglévő ifjúsági szálláshelyek fejlesztésének, ill. új létesítésének támogatása. Várható eredmény Gyermektáboroztatás infrastrukturális feltételei javulnak. 30%-kal nő a vendégéjszakák száma a térségben. A térség népszerű célponttá válik az iskolák körében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 91

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/16 Kód: KM-94-GF-A-02 Sorszám: 5856 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 84000 EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak % Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 db Természetes személyek %

Megoldási javaslatok 6/16 Kód: KM-94-SzF-2-03 Sorszám: 6620
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/16 Kód: KM-94-SzF-2-03 Sorszám: 6620 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság Jelenleg a térség gazdasági, turisztikai, kulturális, nemzetközi stb. folyamatai és kapcsolatépítői akciói ad hoc jelleggel zajlanak.A promóció, reklám, információ hiányos, látnivalók, programok kiajánlása rossz, gyenge a világhálón való jelenlét, nincs térségi tudat, arculat és imázs. A térséget jelenleg a marketing alacsony szintű szervezettsége jellemzi, a tevékenység esetlegesen kiadványok megjelenítésére és vásárokon való megjelenésre, valamint rendezvények szervezésére korlátozódik. Probléma/ lehetőség Nincs összefogott és egységes térségi megjelenés, nincs megfelelő koordináció. A koordináció hiányában a jó kezdeményezések is idő után ellaposodnak. Számos esetben párhuzamosan futnak egymás mellett kezdeményezések. Probléma, hogy kevés helyen jellemző a célcsoportok szerinti termékfejlesztés, a pozícionálás, és a márkázás. A térségi turizmusában kulcsszerepet betöltő települések pl.:Zebegény, Nagymaros marketing tevékenysége is gyenge, nincs idegenforgalmi referens és turisztikai koncepció. Megoldási javaslat Térségi PR marketing, térségi infópontok, kiadványok,szórólapok, útvonal térképek, kézikönyvek. Térségi tudat, arculat és imázs felépítése, az egységes térségi marketing tevékenység kialakítása. A megvalósítás feladatai: a térség és termékeinek az arculati elemek (logó, szlogen) megtervezése; 5 térségi kiadvány, (újság, multimédiás anyagok, képtár) létrehozása; 1-4 videófilm több nyelven és ezek terjesztése belföldön és külföldön; ajándék és reklámtárgyak, helyi képeslapok, bélyegek előállítása (10 projekt), reklámhordozó eszközök rendszerbeállítása (6 tábla); 2-10 többnyelvű turista- tájékoztatási rendszer (információs pontok, terminálok) és 1-2 interaktív honlap kialakítása Várható eredmény 1 koordináló turisztikai, kulturális iroda kialakítása. 1-5 arculati kézikönyv, szórólapok, kiadványok, térképek, táblák, maximum három info- terminál felállítása és 2-3 új szolgáltatás létrejötte10-30 projekt: vállalkozás, önkormányzatok, civil szervezetek részére. Az identitás tudat erősödése, identitás turizmus fejlődése térségben új projekt létrejötte 17 településen a térség értékeit bemutató kiadvány és multimédiás eszközök megjelenése várható új honlap alakul ki. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 93

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/16 Kód: KM-94-SzF-2-03 Sorszám: 6620 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 82000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 50000 EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 10000 EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 60% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 15 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/16 Kód: KM-94-GF-A-04 Sorszám: 5064 Prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Intézkedés: Mikro vállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A térség bizonyos településein (pl.: Tésa, Nagybörzsöny, Ipolydamásd) kevés a foglalkozási lehetőség. A foglalkoztatási adatok alapján az aktív népesség körében nagy a munkanélküliség, különösen magas (60% fölötti) a roma kisebbségnél. Probléma/ lehetőség A vállalkozói szektor fejlődőképessége korlátozott, nagymértékű a fejlesztést szolgáló tőke- és a helyzetből adódó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség hiánya A térség településein magas a munkanélküliség aránya, elvándorlás tapasztalható Megoldási javaslat Mikro-vállalkozások létrehozása, fejlesztése. A térségben új, illetve működő mikro-vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása. Munkahelyteremtő és hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató beruházások támogatása.(20-40 vállalkozás) Várható eredmény A támogatás eredményeképpen vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes pozíciót ér el. Ezáltal 30-60 munkahely megőrzése, ill. létrehozása következik be. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 95

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/16 Kód: KM-94-GF-A-04 Sorszám: 5064 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/16 Kód: KM-94-SzF-1-03 Sorszám: 5879 Prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Intézkedés: A térségben élők egyedi és kollektív szükségleteihez igazodó magas színvonalú szolgáltatás... Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat Helyzet/ adottság A rendőrségen kívül kevés szervezet és szolgáltatás kapcsolódik a bűnmegelőzés és a felderítés rendszeréhez.A rendőrség nem képes teljes mértékben önmaga szavatolni a térség hatékony közbiztonságát. A polgárőrségek csak részben képesek visszatartó erővel bírni és tevékenységük is inkább a hétvégékre korlátozódik Probléma/ lehetőség Probléma az, hogy nincs megfelelő felszereltségük, hiányzik a megfigyeléshez szükséges modern technikai háttér Megoldási javaslat A polgárőr, mezőőr egyesületeken belüli, és azok közötti kommunikáció feltételrendszerének fejlesztése, a térség polgárőreinek egységes megjelenése, ruházat, autóra szerelhető figyelemfelkeltő és jelzőeszközök, és egyéb a közrendet elősegítő berendezések beszerzése.(pl.: térfigyelő kamerák, kommunikációs eszközök, traffipax) Várható eredmény 10-20 projekt mely a bűnmegelőzés eredményességét javítja. Az állampolgári és egyéb alternatív kezdeményezések megerősödése, rendvédelmi szervekkel történő együttműködés 50%-os erősödése várható. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 97

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/16 Kód: KM-94-SzF-1-03 Sorszám: 5879 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 15 db Természetes személyek 0%

Megoldási javaslatok 9/16 Kód: KM-94-GF-2-01 Sorszám: 5882
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/16 Kód: KM-94-GF-2-01 Sorszám: 5882 Prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Intézkedés: A térségben élők egyedi és kollektív szükségleteihez igazodó magas színvonalú szolgáltatás... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás Helyzet/ adottság A településen és a térség más településein (pl: Tésa, Ipolydamásd) nincsenek jelen bizonyos alapszolgáltatások (pl.: háztartási gép szerviz, munkaerő-közvetítés) Emellett a térség településeinek elérhetősége a menetrendszerű járatokkal egyre nehézkesebb, ill. a települések többségében csak a nap bizonyos részében lehetséges, amely nem esik egybe az igényekkel. A térségben időskorú, beteg illetve egyéb hátrányos helyzetű ember él. Probléma/ lehetőség A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére. Lehetetlenné teszi a lakóhelytől távolabb lévő foglalkoztatóknál történő munkavállalást, ill. az alapvető szociális szolgáltatások elérését. Az érintett csoportok nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz. Megoldási javaslat 1-2 helyi igények felmérésen alapuló integrált, térségi szolgáltató/ellátó hálózat kialakításának támogatása (pl: szervízek) felmérésén alapuló kialakításának támogatása (közösségi buszok, helyi taxik..stb) 3-4 térségi közlekedésjavító szolgáltatások támogatása. Várható eredmény 3-5 új vállalkozás jön létre, hatására növekszik az esélyegyenlőség és létrejön új munkahely. A lakosság időt, energiát takarít meg azáltal, hogy nem kell a térségi központokba utazniuk egy-egy eszköz javítása miatt helyi szolgáltatás elérhetővé válik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 99

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/16 Kód: KM-94-GF-2-01 Sorszám: 5882 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 83000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 50000 EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 60% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/16 Kód: KM-94-GF-2-02 Sorszám: 5884 Prioritás: Helyi termékfejlesztés Intézkedés: Helyi gyümölcsökből előállított helyi termékek és a feldolgozói tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A mezőgazdasági üzemek mellett kialakuló alternatív tevékenységek (kiegészítő jövedelemforrások) hagyománnyal bírnak. A térség 10 településén állítanak elő mikro vállalkozások és őstermelők a népi hagyományokat is őrző környezettudatos és tájra jellemző élelmiszer termékeket (Húskészítmények, tejtermékek, gyümölcs, zöldség termékek). Probléma/ lehetőség A térség jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, mely jelentős vásárlóerőt képvisel. Az előállított termékek azok mennyiségi / minőségi volta miatt, hiányzik a kereskedelemből. Megoldási javaslat A hagyományos termékeket előállító termelő vállalkozások, őstermelők fejlesztése. Tájra jellemző, helyi élelmiszer termékek kisléptékű feldolgozásának támogatása, elárusító helyek létrehozása. Várható eredmény 10-30 munkahely megőrzése,létrejötte, % növekedés az előállított termékek mennyiségében, 2-8 használaton kívüli létesítmény, épületrész hasznosításra kerül. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 101

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/16 Kód: KM-94-GF-2-02 Sorszám: 5884 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 25000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 15 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 11/16 Kód: KM-94-GF-5-01 Sorszám: 5888 Prioritás: Helyi termékfejlesztés Intézkedés: Helyi termékek piacának, védjegy kialakításának és térségi marketingjének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A térségben kialakulóban van és fejlődőképes a helyi termékek előállítása, de az egységes megjelenés hiányzik. A térség minden településen állítanak elő házi módszerekkel saját fogyasztásra friss vagy tartósított élelmiszer termékeket (füstölt áru, savanyúság, befőttek, lekvár,). E termékek felhasznált alapanyaguk, előállításuk módja alapján egyediek, esetenként gasztronómiai hagyományokat őriznek. A pici versenyben elsősorban az árak és az elosztás tekintetében a helyi termékek nem versenyképesek. Probléma/ lehetőség A helyben előállított termékek értékesítése, a helyi specialitással bíró termékek térségen belüli, ill. turisztikai célzatú eladása nem biztosított. Értékesítési hálózatok segítségével lehetőség az egységes marketingre.A helyi termékek helyi, térségi, országos szaklapokban és egyéb lapokban való megjelenésének, hirdetésének, valamint a hazai-és külföldi szakmai kiállításokon, vásárokon való részvétel támogatása. Megoldási javaslat Termelői –feldolgozói hálózat létrehozásának támogatása, a termelés megszervezésének, a tudás megosztásának, kémiai-biológiai képzésének új technológiák bevezetésének céljából.A helyi termékek földrajzi árujelzőinek és védjegycsaládjának, mint iparjogvédelmi oltalmi formáknak a megtervezése, és létrehozása. A helyi önkormányzatok Internetes honlapján a helyi termékek bemutatása, árusító helyeinek megjelölése. A helyi termékeket előállítók Internetes megjelenésének, azaz honlapjainak kialakítása és E-kereskedelem létrehozása a honlapokon. Várható eredmény Az itt élő lakosok és a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.3-7 új munkahely. Továbbá 1 -2 termelői hálózat jön létre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 103

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 11/16 Kód: KM-94-GF-5-01 Sorszám: 5888 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 90000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 50000 EUR Non-profit szervezetek 80% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 10000 EUR Önkormányzatok 80% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/16 Kód: KM-94-SzF-1-02 Sorszám: 5871 Prioritás: Közösségfejlesztés Intézkedés: Közösségi sport létesítmények fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság A térség valamennyi településén többé-kevésbé jelen vannak a sport és szabadidős szervezetek illetve sport szolgáltatások. Vannak települések azonban ahol ugyan léteznek sportpályák, de nem működik/működhetnek az elhanyagoltság miatt. Probléma/ lehetőség A térség összes településén számos felújításra és korszerűsítésre szoruló sportolásra alkalmas épület, terület található, melyek meglévő állapotukban nem tölthetik be valódi funkciójukat. A társadalmi fejlődéssel nehezen tudnak lépést tartani, fokozódik a lemaradás, s nem jelennek meg a szabadidő eltöltésének új közösségi formái (pl.: tenisz, kerékpározás, testépítés) a fejlesztési lehetőségek hiánya miatt. Megoldási javaslat Önkormányzatok és civil (sport) szervezetek által biztosított, a lakosság igényeihez igazított eszközellátottság fejlesztése. A szabadidő eltöltéséhez, sportoláshoz, (pl: labdarúgás, tenisz, kerékpározás, testépítés) eszközök, felszerelések beszerzése. Az egészségtudatos életmód, tömegsport általi nevelés elősegítése. Sportolási lehetőségek megteremtése, kiszélesítése meglévő és új sportpályák fejlesztése, kialakítása, extrémsport pályák kialakítása településen, 5-15 civil szervezet, és önkormányzat részére. Várható eredmény Növekszik 14 település sport és egyéb eszközellátottsága, ezzel emelkedik a szolgáltatások színvonala, valamint a sportolás és a szabadidő eltöltésének új formái is megjelennek.(20 egyesület támogatása) Mindezzel a fiataloknak, a nőknek, és a hátrányos helyzetűeknek is kitágul a lehetősége egy minőségében más életvitel gyakorlására.kb.8000 ember.7-8 sportpálya megújul, 20%-al nő a sportolók száma. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 105

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/16 Kód: KM-94-SzF-1-02 Sorszám: 5871 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 90% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 35000 EUR Önkormányzatok 70% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 20 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/16 Kód: KM-94-SzF-3-01 Sorszám: 5886 Prioritás: Közösségfejlesztés Intézkedés: Civil szervezeti programok és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A turisztikai vonzerők sok esetben olyan helyen találhatóak, ahol a helyi lakosság nem rendelkezik szakképzett vezetőkkel. A látnivalók hozzáférése esetleges, a hely szelleme nem sugárzik át a meglévő szolgáltatásokon.Enellet hiányoznak a településekről a továbbképzési lehetőségek. Probléma/ lehetőség Kifejeztt érdeklődés van ezen turisztikai látványosság szisztematikus megtekintésére, hiányzik a megfelelő idegenvezetés. Továbbá szükség van a helyi lakosság továbbképzésére egyéb területeken. Megoldási javaslat 1. helyi képzések, falusi informátorképzés, öko-guide (természetvédelmi területek ismereteiben jártas) képzés, 2. egyéb: lovas, kerékpáros és gyalog túravezető képzés megszervezése (LEADER tevékenységekhez kapcsolódó oktatás, képzés megvalósítása)3. A hagyományokon alapuló kismesterségek újra tanítása 4.Mozgásterápiás, prevenciós, mentálhigiéniás, lovas terápiás képzések Várható eredmény 3-8 OKJ-s képzés (sorozat) létrejötte Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 107

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/16 Kód: KM-94-SzF-3-01 Sorszám: 5886 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Képzés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 20000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 15000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 10000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/16 Kód: KM-94-SzF-8-01 Sorszám: 6614 Prioritás: Közösségfejlesztés Intézkedés: Civil szervezeti programok és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A térségben jelen vannak azok a kulturális és turisztikai, környezetvédelmi civil szerveződések, amelyek megkezdték a térségi együttműködés kialakítását. Közülük néhány más térségek tevékenységében is részt vesz, kapcsolatot alakított ki a határon túli szervezetekkel is. A határok átjárhatósága új kihívásokat és lehetőségeket teremt. Probléma/ lehetőség A három nagy egység a civil társadalom, a gazdaság szereplői és a helyi önkormányzatok egymás iránt nyitott együttműködésében számos lehetőség rejlik. Megoldási javaslat Ki kell építeni a környező térségek és a határon túli területek szervezeteinek kapcsolatrendszerét, a kapcsolódási pontokat fel kell térképezni, ennek megalapozásául tanulmányokat, terveket kell készíteni. Várható eredmény 2-5 tanulmány és terv elkészülése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 109

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/16 Kód: KM-94-SzF-8-01 Sorszám: 6614 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Tervek és tanulmányok Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 15000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 15000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 7000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/16 Kód: KM-94-GF-6-01 Sorszám: 5905 Prioritás: A települési és térségi identitás fejlesztése Intézkedés: Térségi és települési hagyományőrzés fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság Az Ipoly két partján elterülő települések lakosainak megélhetési forrása a mezőgazdaság. Földrajzi adottságok következtében hasonló termékeket termelnek mindkét oldalon. A letkési híd megnyitásával közelebb kerültek az emberek egymáshoz, a heti piacnapok már mindkét oldal lakosságának meghatározó jelentőségű. Probléma/ lehetőség A szolgáltatások mennyiségének és a meglévők színvonalának emelésével további települések vonhatók be ezen kapcsolatok bővítésébe. A gazdasági kapcsolatokat segíti és az Ipoly völgyében élő lakosság előnyére válik. Megoldási javaslat Szektorok közötti együttműködések, szakmai műhelymunkák kialakítása: pl.: civil szervezetek, vállalkozók hálózatosodását segítő közös projektek kidolgozása; civil-vállalkozói- önkormányzati fórum a mikrotérségi jövőkép kialakításáért; Interaktív web-vásárlap kialakítása. A LEADER módszertan teljes körű megismerése; a hazai és uniós jó gyakorlati tapasztalatok azonosítása, elemzése; szakmai, tematikus rendezvények, konferenciák, és táborok szervezése; a vidékfejlesztési sikerekkel kapcsolatos (nemzetközi) tapasztalatok, információk átadása, mentori program létrehozása. Várható eredmény A helyi és környékbeli kisvállalkozások piaci lehetőségei bővülnek. Beindul a hálózatosodás, 3 új szerveződés jönlétre, 50%-al több közös pályázatok születnek, nő a térség forráslehívó képessége. 1-3 piaci együttműködést, termék- és ötletcserét segítő, interaktív web oldal készül el.1 tanácsadó iroda és 2-3 új szolgáltatás kerül bevezetésre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 111

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/16 Kód: KM-94-GF-6-01 Sorszám: 5905 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Jogcím-csoport LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 40000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 30000 EUR Non-profit szervezetek 80% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 6000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 80% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 10 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/16 Kód: KM-94-SzF-1-01 Sorszám: 5044 Prioritás: A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása Intézkedés: Az egészséges életmód műveléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás Helyzet/ adottság A térségben sok fiatal illetve idős/sérült lelki és testi sérült ember él. Probléma, hogy a térség nem rendelkezik elég fejlesztő eszközzel és egyéb speciális infrastruktúrával. Probléma az is, hogy nincs olyan nappali intézmény, ahol a napi vigyázást, oda-haza szállítást, foglalkoztatást, étkezést fel tudnák vállalni.Hiányzik a gyermekeknél a napközbeni ellátás, a bölcsödébe is. Probléma/ lehetőség A kistelepüléseken fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem épült ki, így nem elérhető nagyon sok ellátás. Azokon a településeken, ahol viszont rendelkezésre állnak a szolgáltatások, kapacitás és együttműködési problémák miatt szintén gondot okoz a szolgáltatások hozzáférhetősége. Megoldási javaslat Szülői kompetenciák családi funkciókat erősítő programok. (Pl. „szülők iskolája”) 2-12 támogatott szervezet A szülők munkába állásához kapcsolódó szolgáltatások támogatása, életmód tanácsadás, a szülő és gyermek közös játékprogramjai.A serdülőkori identitáskrízis kezelése önismereti, pszichodráma csoportok létrehozása szakemberek vezetésével, állandó mentálhigiénés felügyelet az iskolákban-óvodákban. Ösztönzés önszerveződésekre és ezek támogatása. 5-6 projekt, 3-4 rehabilitációs program, foglalkozások és 1-2 új intézmény kialakítása, eszközpark fejlesztése. Várható eredmény Évente alkalmi/sorozat, 5-15 közösségfejlesztő csoport létrejötte.5-8 projekt Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 113

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/16 Kód: KM-94-SzF-1-01 Sorszám: 5044 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 15000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 15000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 10000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 db Természetes személyek 0%

Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2
A térség helyzetéből következően, a regionális és a megyei fejlesztési koncepciókhoz, stratégiákhoz igazodóan a természeti értékeket megőrző, a turizmus fejlesztésére építő gazdaság és társadalomépítés a vidékfejlesztési stratégia legfőbb célja. A természeti értékek megőrzése alapvető fontosságú a térségben és ki kell alakítani a gazdasági szereplők és a táj használata közötti egyensúlyt oly módon, hogy a turisztikai termékként értékesíthetővé váljon. A turisztikai termékkínálat fejlesztése, a helyi identitás formálása, erősítése érdekében szükséges a természeti, kulturális és épített örökségének feltárása, majd térségi szinten koordinált turisztikai termékké formálása. A térség turisztikai kínálatának, a civil szerveztek és települések rendezvényeinek koordinált marketingje révén hatékonyan szervezhető meg a térségen belül, megismertethető a térség az országhatáron belül és annak túloldalán is. A vidékfejlesztési stratégia (HVS) az Európai Unió Bizottsága által meghatározott témakörök közül többhöz is kapcsolódik. A program a térség természeti és szellemi-kulturális örökségének, helyi identitás-képző lehetőségeinek kihasználását és turisztikai termékké formálását, valamint a turizmus fejlődése révén a helyi gazdaság megerősítését és a munkahelyek számának növelését tartja legfontosabb feladatának. E feladatok megoldása komplex megközelítést tesz szükségessé. A legalapvetőbb a természeti és kulturális értékek feltárása és hasznosítása, s ennek turisztikai termékké formálása, mert erre épülhet a helyi termékek fejlesztése, a turisztikai programkínálat bővítése. A helyi gazdaság élénkítésére irányulnak a szolgáltatás-fejlesztést és a termelés diverzifikációját, illetve a turisztikai szolgáltatások fejlesztését kitűző elemek. A fogyatkozó és elöregedő helyi közösségek újbóli összekovácsolása és megújítása a térség népességmegtartó képességének növelése és a fiatalok helyben tartása érdekében rendkívül fontos, s ebben a tradíciókra (örökség) és a modern irányzatok (természetvédelem) ötvözésére építő települési és térségi identitás erősítése az egyik kulcsterület. A stratégia komplexitásából következően több területre is hatással bír. A vidékfejlesztési stratégiában az alapérték a természeti és társadalmi értékek megóvása és hasznosítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2
Ehhez szükséges a környezettudatos gazdaság- és társadalomépítés, amelyben nyolc kulcsterületet tártunk fel. A gazdaságban a természetes kistérség arculatának megteremtése, valós tartalommal való feltöltése és turisztikai termékké formálása valósul meg. Ennek azonban feltétele a természeti, kulturális és közösségi értékek élővé tétele, amely a természeti és kulturális örökség megóvásán, a közösségeink fejlesztésén és az identitás formálásán keresztül lehetséges. Ez kiegészül az egészséges életmód programjával, amely az egészség megőrzéséhez járul hozzá, és szintén turisztikai akciókká válhat. A természeti értékek hasznosítása fontos momentum, ezért a térségi turizmushoz és a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik a helyi termékfejlesztés. A helyi termékek fogyasztása térségi hagyománnyá és turisztikai termékké válik. Mind a nyolc kulcsterület programja hozzájárul a helyi társadalom épüléséhez, a térség élhetőbbé és komfortosabbá válásához, a gazdaság megerősödéséhez, ugyanakkor minden egyes eleme a térség turisztikai kínálatának részévé válhat, amely tovább erősíti a helyi gazdaságot, javítva az itt élők jövedelmi pozícióit. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1
A stratégia megvalósítása a térség gazdaságának megerősödéséhez, a foglalkoztató képesség és a gazdasági aktivitás növekedéséhez vezet. Növeli a társadalmi tudatosságot, a települési identitás modernizációja a fiatalok számára is új perspektívákat nyit. Hosszú távon kedvezően befolyásolja a társadalmi kohéziót, növeli az érzékenységet a természeti értékek és a kulturális örökség megőrzése irányába. A program alapértékké teszi a természeti környezet megóvását ugyanakkor a megélhetés egyik lehetőségévé fejleszti a természeti értékeket és az erre épülő térségi arculatot. A térségben több hátrányos helyzetű társadalmi csoportról beszélhetünk. Az idősekről, a romákról, a nőkről, a fiatalokról, illetve a nemzetiségiekről. A térség perifériára szorult helyzetéből adódóan e csoportokat negatívan jellemző országos mutatók itt hatványozottan jelentkeznek. A HVS gazdasági és közösségi kezdeményezései bevonják e csoportokat a térség gazdasági és közösségi életébe, s így a speciális helyzetek természetessé és elfogadottá válását, a generációk és a kultúrák közötti kommunikációt segítik elő. A fiatalok helyben tartása olyan nagyhatású törekvés, amely a stratégia keretein túlmutat, mindazonáltal minden intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a térségben a fiatalok megélhetést, szórakoztató és megfelelő minőségű szabadidő eltöltési lehetőséget, valamint olyan közösséget találjanak, amelyhez tevőleges módon kapcsolódni tudnak. A program kifejezetten erősíteni szándékozik a fiatalok térségi pozícióit. A fiatal felnőtt nők, különösen a kisgyermekesek számára szinte megoldhatatlan problémát jelent a helyi munkahelyek hiánya. A társadalmi kapcsolatok kultúrált ápolása a fiatalabbak és idősebbek számára is nehézkes a közösségi terek leromlása és a programok leépülése miatt. A vidékfejlesztési program jótékony hatása a helyi munkahelyek számának növekedése, a közösségi kapcsolatok élénkítése és a szabadidős programok lehetőségeinek szélesedése, amely hozzájárul a nők lehetőségeinek kibővüléséhez és az esélyegyenlőség javulásához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1
A térségben mindeddig célzott szakprogramok készültek, amelyek megvalósításához nem álltak rendelkezésre források. A térségben benyújtott pályázatokon elnyert összegek felhasználása történt meg, a fejlesztések nem szisztematikusan, hanem az elnyert pályázat tartalmától függően valósultak meg, és gyakran nem az a terület kapott támogatást, amire a legnagyobb szükség volt, ezért a fejlesztések egymást erősítő hatása alig érvényesülhetett. A HVS minden részlete pozitívan befolyásolja a térség társadalmát és gazdaságát, összhangban áll a Európai Uniós és hazai célkitűzésekkel és szellemiséggel. A HVS a szektorok szoros együttműködését feltételezi, a programok egymásra épülő, egymás segítő és serkentő hatását használja ki és a fejlesztéshez szükséges komponenseket egyszerre érinti, ezért kifejtheti jótékony hatását és bízhatunk a felfelé ívelő spirál beindulásában. E vidékfejlesztési stratégiában kis léptékű, de egymásra épülő programok valósulnak meg, amelyben szükséges a partnerség kialakítása és működtetése (természetvédelem + gazdaság; közösségi programok + turizmus, oktatás + természetvédelem, oktatás + turizmus), s amely alapértéke a LEADER programoknak. A vidékfejlesztési stratégia az egész térség helyi társadalmára és gazdaságára kiható fejlesztéseket irányoz elő. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1
A térség földrajzilag jól körülhatárolt egység, ahol az egyes települések között és a térség egészét tekintve is sajátos hagyományai vannak az együttműködésnek. A térség azonban nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette a térség fejlődését. Mindez idáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság- vagy akár vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A HVS lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső erőforrások hasznosítását. A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület alakulásakor a térség támaszkodott a LEADER kísérleti program lebonyolítása során szerzett tapasztalatokra, a korábban kialakult közel egy évtizedes együttműködésekre. Az Egyesületbe a kísérleti programban jól együttműködő és a továbbiakban is együttműködni kész partnerek, valamint más térségi együttműködések tapasztalatai, térségi tevékenysége alapján hatékony szereplők kerültek be, akik a HVS felelősségteljes kialakítása és megvalósítása érdekében tenni óhajtanak. Az Egyesület alakulásakor az elnökség, a munkaszervezet, a bíráló és ellenőrző bizottság megválasztása során a szektoriális előírások mellett a térségben hagyományosan létező mikro-térségi megosztottságára volt figyelemmel a közösség. Az Egyesületben tagként az önkormányzati és intézményi szféra, a vállalkozások és civil szervezetek vesznek részt. Az önkormányzatokat aránya 13%, a civileké 31 és a vállalkozóké 56%.! Az Egyesület tagjainak létszáma 107 fő. Az Egyesület részét képezi a munkaszervezet, amely ellátja az adminisztratív feladatokat, segíti a vidékfejlesztési stratégia megvalósítását, végrehajtja a pályáztatást és a pályázat-kezelést, ellátja az egyéb feladatokat, stb. Természetesen nem mindenki vesz részt a mindennapos munkában, az Egyesület azonban számít a programalkotás során és a későbbiekben is képbe kerülő, tettre kész emberekre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés