A régió szakképzési helyzete és az RFKB feladatai Garai Péter DDRFKB titkár Oktatási Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 1.

Az előadások a következő témára: "A régió szakképzési helyzete és az RFKB feladatai Garai Péter DDRFKB titkár Oktatási Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 1."— Előadás másolata:

1 A régió szakképzési helyzete és az RFKB feladatai Garai Péter DDRFKB titkár Oktatási Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 1

2 A szakképzés átalakulásának főbb lépései:
-Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt) -A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től) -A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (TISZK) (2004-től) -Az új, moduláris OKJ létrehozása (2006-tól) -Szakképzés Fejlesztési Társulások alakulása (SZASZET) (2007-től) -A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatainak kibővülése (irány-arány meghatározás) 2008-tól 2

3 A szakképzés legfontosabb és legköltségesebb eleme a gyakorlati képzés
átalakulásának lépései: -A rendszerváltás előtt a gyakorlati oktatás fő színtereit a vállalti tanműhelyek jelentették. -1990-től megszűntek, az iskolai tanműhelyek vették át a helyüket. - Majd a duális képzési rendszer kiteljesedett (1996-tól), a gyakorlati képzés nagy részét a szakiskolai tanulót foglalkoztató cégek, egyéni vállalkozók kezdték ellátni termelési körülmények között. -a jövőben a TISZK és a SZASZET egyre nagyobb teret nyer a gyakorlati képzésben (működésük azonban még bizonytalan, megválaszolatlan kérdést jelent: a tanulószerződés rendszere, a költségviselő személye stb. a társulások finanszírozása) 3

4 A gyakorlati képzés jelenlegi szerkezete
-Gazdálkodó szervezetnél (a tanulók 80-85%-át érinti) ELŐNYE: -a gazdaság szereplői a számukra legfontosabb ismereteket oktatják HÁTRÁNYA: a cégek csak a rendelkezésükre álló személyi és tárgyi feltételeket használják, ezek nem terjednek ki a tananyag valamennyi elemének oktatására -Iskolai tanműhelyben (a tanulók 15-20%-a) ELŐNYE: a tananyag teljességét oktatják HÁTRÁNYA: nincsenek kihasználva az iskolai tanműhelyek, igen drága a fenntartásuk és a folyamatos korszerűsítésük A Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) és a Szakképzés Szervezési Társulás (SZASZET) Megoldás

5

6 RFKB legfontosabb feladatai a szakképzésben:
MPA Decentralizált Keretének pályáztatása gazdálkodó szervezetek, iskolák eszközfejlesztési beruházásaihoz Beiskolázási irányok és képzési arányok meghatározása Hiány-szakképesítések meghatározása A régió szakképzési stratégiájának megalkotása 6

7 MPA Decentralizált keretének pályáztatása (2008 nyara)
Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész decentralizált keretéből nyílik rendszeres lehetőség a gazdálkodók és az iskolák eszközvásárlási, fejlesztési támogatására is. Minden év tavaszán az Oktatási Hivatal szervezésében kerül sor a pályázatok kiírására, lebonyolítására. A döntést az RFKB hozza. Pályázhatnak 2009-ben: a TISZK-ek, a szakképzés szervezési társulások, a speciális szakiskolák, a felsőfokú szakképzést végző felsőoktatási intézmények, gazdálkodók, akik szakiskolai tanulók gyakorlati képzését ellátják, az oktatás valamennyi szükséges feltételével rendelkeznek. A pályázat célja, olyan modern eszközök beszerzése, melyek az oktatott szakma eszközjegyzékében szerepelnek. A pályázat szokásos összege 1-1,5 millió forint tanulónként, maximuma pedig millió forint. (önrésze 10%)

8 MPA Decentralizált Pályázat volumenváltozása
2006: ,- Ft 2007: 667 647 534,- Ft 2008: , ,- Összesen: ,-Ft 2009: ~ Ft. vagy 0 Ft.

9 2008-as pályázati statisztika
Beérkezett pályázatok száma: db Támogatott pályázatok száma: 181 db Támogatott okt.i intézmények száma: 49 db Támogatott gazdálkodók száma: 132 db Saját forrás összege: millió forint Pályázattal érintett tanulói létszám: fő

10 Beiskolázási irányok és arányok meghatározása (2008 őszén)
Három nagyobb információ-bázisra épül: Feldolgozta a bizottság a régióra jellemző legalapvetőbb gazdasági adatokat, foglalkoztatási-munkaerőpiaci mutatókat és az oktatási-képzési adatokat. Feldolgozásra került a KSH, a Munkaügyi Központok -ÁFSZ, és a KIR STAT legfrissebb statisztikáit. Feldolgozásra kerülnek még a GKI konjunktúra indexei, a Regionális Fejlesztési Operatív Programok, az Oktatási Statisztikai Évkönyvek, a Dél-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, MKIK kutatásai, több munkaerő-piaci prognózis adatai, tapasztalatai is. A kutatás során a régióban működő mintegy 70 szakképző iskolával,illetve fenntartóval egyeztettünk egy átfogó, jövőbeni terveikre is kiterjedő koncepciót és kérdőívet.

11 A DDRFKB véleménye és döntése a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásáról (2009/2010-es tanév vonatkozásában) Fő döntési elv jogszabály alapján: a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő iskolai szakmastruktúra kialakítása Döntés dátuma: Döntés előkészítése: egy több ezer oldalas szakértői anyag készült, kamarák, munkaügyi központok működtek közre Nehézségek: az iskolák és a gazdaság szereplőinek eltérő igényei!!!! (továbbá több szakképesítés esetében társadalmi elvárások megfogalmazása)

12 Szakértői jelentés és RFKB döntés összegzése
a Dél-dunántúli Régió egyre intenzívebb ütemben hanyatlik az ország többi térségéhez képest a gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci mutatóit tekintve ehhez a munkához az infrastruktúra beruházásokon, a közlekedésfejlesztésen, a munkahelyteremtésen,- támogatáson túl szervesen kapcsolódik az oktatás, azon belül elsősorban a szakképzés fejlesztése Az oktatásfejlesztés a TISZK és a SZASZET intézményeire koncentrálódik a preferált és növekedés előtt álló ágazatok egyértelműen a gépészet, az építőipar, a turizmus, a kereskedelem-vendéglátás és a mezőgazdaság A gazdasági statisztikai adatok szerint a könnyűipar (elsősorban a ruhaipar), az élelmiszeripar (pék), a szolgáltatóipar (fodrász, kozmetikus) lehet az a terület, amelyben indokolt a képzés volumenének csökkentése. Igen kevés pályakezdő szakmunkás helyezkedik el a szakmájában (10-20%) a hiány szakképesítések esetében több osztály indítása célszerű a jelenlegieknél (némely szakmánál akár kétszer-háromszor több), a túlképzettnek minősített szakmáknál csökkentés javasolt (50, akár 70%-kal is), a többi szakképesítés esetében változatlan beiskolázási volumenek indokoltak

13 Az irány arány táblázat szerkezete
szakmacsoport szakma név TISZK 1 TISZK 2 TISZK 3 TISZK ... A 2009/2010-es tanévre indításra javasolt osztályok száma az adott szakmában (összesen-irány) Egészségügy Ápoló 4 2 1 7 Csecsemő- és gyermekápoló Fogászati asszisztens Fogtechnikus Gyógyszertári asszisztens Rehabilitációs tevékenység terapeuta Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus Egyéb szolgáltatások Fodrász Kerámiakészítő (keramikus) Kozmetikus

14 Fontos megjegyezni!!! A közoktatási tv. értelmében továbbra is a fenntartó joga meghatározni az iskolákban indítandó szakképesítéseket. Az RFKB döntésétől eltérő szakképesítéseket tanuló diákokra azonban nem vehető igénybe a szakképzés fejlesztési hozzájárulás terhére nyújtott fejlesztési támogatás (sem közvetlenül a vállalatoktól, sem a decentralizált pályázatból)

15 Hiány szakképesítések meghatározása (2008 tele)
A 2009/2010-es tanévre tervezet preferált szakképesítések: Hegesztő Szerszámkészítő Géplakatos Szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Kőműves Ács-állványozó Épületasztalos, Bútorasztalos Burkoló Épület- és építménybádogos Villanyszerelő Elektronikai műszerész Műanyag feldolgozó Járműfényező Ápoló Szociális gondozó és ápoló Gyermekgondozó nevelő Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó Gazda Mezőgazdasági gépész technikus

16 Szociális és Munkaügyi Miniszter felé javasolt hiány-szakképesítések
Szakma megnevezése OKJ száma 1. Hegesztő 2. Ápoló 3. Kőműves 4. Gépi forgácsoló 5. Gazda

17 A regionális szakképzés-fejlesztési stratégia
A koncepció elkészült, fejlesztése, pontosítása szakérők bevonásával zajlik Alapja: a régióra jellemző gazdasági társadalmi, iskolai jellemzők feldolgozása, az irány-arány meghatározásához kapcsolódó kutatások Valamennyi érintett fél bevonásával társadalmi vitára bocsátás megtörtént (Szekszárdon, Kaposváron, Pécsen) A várható befejezés: május Stratégiai célja várhatóan: --- a gépészeti, az építőipari, a kereskedelmi-vendéglátóipari és az agrár szféra súlyának (arányának) növelése a régió szakképzési rendszerében --- az információáramlás és a kommunikáció javítása az oktatásban érintettek között (iskolák, TISZK-ek, gazdaság, tanulók, szülők, iskolafenntartók)

18 Az RFKB tapasztalatai a térség szakképzéséről

19 A szakképzés költségei a 2007-2008
A szakképzés költségei a évre (átlagosan, egy tanulóra): -ösztöndíj: Ft. -étkeztetés: Ft. -anyagköltség, adminisztrációs költség stb.: Ft. -munkajogilag kötelező egyéb költségek (orvos, munkaruha, biztosítás, stb.): Ft. -oktatói bér: Ft. -adókedvezmény: Ft. -pályázati forrás: Ft. Összesen: 1.5 M Ft. Megjegyzés: -Az elméleti oktatás és a vizsgázatás költsége további mintegy Ft évente tanulónként, így a teljes költség 1.8 M Ft! A szakképzés a gyakorlat miatt rendkívül drága! -Magyarországon a legdrágább diplomás oktatás az orvosi, ez is olcsóbb a szakképzésnél 1.7 M Ft-ba kerül!!!

20 Tapasztalatok a gazdaság szakemberigényeiről
Ellentmondásosak Szakiskolai tanulót a számos kedvezmény miatt igényelnek nagyon nagy számban a vállalkozások. Alkalmazni őket a végzés után alig akarják a régió gyenge gazdasági teljesítménye miatt. (leginkább a gépészeti és az építőipari szakemberekre van határozottabb munkaerő-piaci igény (OH, RFKB tapasztalatok szerint). 20

21 Tapasztalatok a duális képzésről
Szintén ellentmondásosak -Több gazdálkodó alacsony színvonalú oktatást végez a személyi-technikai feltételeinek fejletlensége miatt. -Ezért igen nagy szükség van a tanműhelyekben történő képzésre is, melyet a jövő útját jelentő TISZK-ek fognak megvalósítani! (a TISZK korszerű és hatékonyabb több képzés esetében is)!!! megoldás 21

22 A szakképzés jövője -iskolák, fenntartók egyre kisebb autonómiával rendelkezhetnek Iskolák integrációja, összeolvadása fokozódik TISZK-ek, SZASZET-ek száma gyarapszik, szerepük nő a gyakorlati képzésben, egyre nagyobb döntési jogkört kapnak RFKB fontossága növekszik a szakmai képzések meghatározásában (irány-arány) A moduláris képzés kiterjedése által hatékonyabbá, olcsóbbá, átjárhatóbbá válik az oktatás A szakiskolai tanulók száma stagnál vagy csökken 22

23 Konzekvenciák az RFKB számára
A térség gazdasága által leginkább igényelt szakképesítéseket oktató iskolákat, gazdálkodókat kell támogatni (az MPA pályázatban ezen szakképesítésekkel lehet csak pályázni, a TISZK-ek szintén ezekkel fogadhatnak fejlesztési támogatásokat a vállalatoktól az irány-arány meghatározás után) A hiány-szakképesítéseket minél szélesebb körben kell megismertetni A szakképzésben érintett szervezetek párbeszédét élénkebbé szükséges tenni

24 A jövőben várható változások
A gyakorlati képzés elszámolási szabályai szigorodnak A szakoktatóként foglalkoztatott dolgozó elszámolható bére a min. bér max. háromszorosa lehet a jelenlegi négy és félszeres helyett A minimális ösztöndíj a min. bér 30%-a lesz, de elszámolni csak 20-at lehet A 9. osztálytól megindulhat a szakképzés A szakközépiskolákban is megindulhat a szakképzés

25 A régióban működő TISZK-ek, SZASZET-ek
Pannon SZASZET (Pécs) Alapítványi Iskolák Dél-dunántúli Regionális Szakképzés Szervezési Társulása NKFT (AIDD SZASZET) (Pécs) Kaposvár-TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelten Közhasznú nonprofit Kft. (Kaposvár) Marcali, Barcs, Kadarkút Nagyatád SZASZET (Marcali) FVM Dunántúli Agrár- Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Szekszárd) Somogyi TISZK (Siófok) Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma TISZK (Szekszárd)

26 Az elkészült infrastruktúrával rendelkező térségi integrált szakképző központok elhelyezkedése

27 Szakképző központok elhelyezkedése a Dél-dunántúli Régióban 2008-ban

28 Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei

29 Munkanélküliségi ráta %-ban, régiónként Magyarországon

30 Jogszabályok www.oh.gov.hu -1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről
-4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól -2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) -1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról -1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 30

31 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
31