8. Az állambiztonság működése – esettanulmányokkal

Az előadások a következő témára: "8. Az állambiztonság működése – esettanulmányokkal"— Előadás másolata:

1 8. Az állambiztonság működése – esettanulmányokkal
Magyarország története a Kádár-korszakban (1956–1988)

2 A politikai rendőrség „jogállása”
Szervezet 1956–57: ORFK PNYF, 1957–62: BM II. főo. (BM PNYF) ezen belül a II/5. osztály foglalkozott a belső reakció elhárításával 1962. jún. 26. a BM átszervezése főcsoportfőnökségekre; az állambiztonság a BM III. főcsf. lett, ezen belül a III/III. csf. a belső reakció és szabotázs elhár. III/I. Hírszerzés; III/II. Kémelhárítás; III/IV. Katonai elhár.; III/V. Operatív és techn. a csf.-ségek osztályokra tagolódnak, de önálló osztályok is, pl. III/3. Útlevélosztály Az állambiztonság és az MSZMP közötti viszony csökken a politikai rendőrség hatalma, végig szoros pártirányítás alatt marad a feladatok meghatározása a KB / PB, a végrehajtás ellenőrzése a Titkárság, ill. a (Közigazgatási és) Adminisztratív Osztály (AO, 1969-től KAO) feladata az Agit-Prop., a Tud.-Kult. és a Külügyi O. + Központi Ell. Biz. is foglalkozott vele KB titkárai, főleg az admin., ideol. és külügyi titkár szoros ellenőrzést gyakorolt pártirányítás központi és megyei szinten is megvalósult a KAO munkájában ettől kezdve új elem volt a „törvényesség” és a párt „jogpolitikai irányelvei” szigorú betartásának ellenőrzése a pártirányítás emellett informális csatornákon, kézi vezérléssel is zajlott a pol.-i rendőrség minden fontos eseményről tájékoztatta a pártvezetést, rend-szeres írásbeli és szóbeli beszámolókon től bevezették a napi operatív információs jelentések (NOIJ) rendszerét is párttagokat elvileg nem lehet megfigyelni (csak kizárásuk után)

3 A pártirányítás dokumentumokban
Az imperialisták „fellazító tevékenységéről” állambiztonság egyik legtipikusabb tevékenysége a „fellazítás” elleni harc a Ny. már nem a felkelést támogatja, hanem a rendszer lassú fellazítását, az átmenetet a polg. dem. felé: cél a szoc. tábor ellentéteinek kiélezése, szembe-állítása a Szovjetunióval, csökkentve a tömegek bizalmát a szoc.-ban határozatok: 1965–66, majd 1969 után ötévente (1973, 1978, 1983) az imperialista prop. megfelelő elemzése, ill. ellenpropaganda (sikertelen!) A belső ellenség (majd ellenzék) tevékenységéről 1957 (Biszku), 1960 (Galambos L.), 1966 (Benkei A.), 1980 (Kornidesz M.) határozatok címe egyre puhul (1–2. a belső reakcióra utal, a 3. belső ellen-séges erőkre, a 4. „belső ellenzéki-ellenséges, ellenzékieskedő” csoportokra) emellett hasonló szerepe volt az „antimarxista társadalomtudósokról” szóló (1973) vagy az 1982-es és 1986-os ún. „ellenzéki határozatoknak” Az egyházakról kiemelt téma, ami 58 alkalommal került a PB napirendjére! cél az egyházi befolyás csökkentése, a püspöki karral „politikai együttműkö-désre” kell törekedni, „egyéni foglalkozás keretében” cél az ügynökké beszervezett lojális püspökök fokozottabb külpolitikai (=hírszerző) tevékenysége (főleg Rómában) a „reakcióval” szemben a prevenció elvét fogalmazták meg: a rendszerhű papok feladata az „ellenség” hangjának elnémítása

4 Az áb. operatív erői és céljai
A rendőri / BM-állomány nyílt állomány: egyenruhás rendőrök titkos (T): civil ruhás, főleg tiszti állomány, néha fedőfoglalkozással szigorúan titkos (SZT) tisztek: polgári fedőmunkahelyen, szigorú titoktartással Tartalékos operatív állomány (rendkívüli és háborús helyzetekben) Hálózaton kívüli kapcsolatok (70-es évektől fontosabbak) hivatalos kapcsolatok: vezető munkakörben állók, akik kötelezően kellett, hogy segítsék a szerveket társadalmi kapcsolatok: a szocializmushoz hű, önkéntes besúgók alkalmi operatív kapcsolatok: egy adott művelet segítésére vonatkozik személyes kapcsolatok: csak kat.-i elhárításban, SZT-tiszt fedett beszélgetése ritkán, de előfordult, hogy az első két kategóriába tartozókat később beszer-vezték (hivatalos kapcsolatokból ekkor kizárólag SZT-tisztek lettek) Az állambiztonság feladatai, céljai feladata: felderíteni, leleplezni az imperialista országok hírszerző, elhárító stb. szerveinek kém-, terror-, szabotázs- és diverziós tevékenységét és az ország területén működő belső reakciós erők ellenséges aknamunkáját a második normarendszer (pszeudojog) fennmaradása ellenére is új szemlélet: szocialista törvényesség (a fennálló rendet elfogadók jogait tiszteletben kell tartani) differenciálás (az ellenséges és a megtévesztett személyek eltérő kezelése) „szignalizáció” (megelőzés céljából adott előre jelentés) a tömegek átnevelése helyett már csak a rendszer konzerválása a cél

5 A „hálózat” szerepe Az ügynöki rendszer felépítése 1972-ig
informátor (alsó szint): ellenséges csoportok tevék.-t külsőleg megfigyeli ügynök: személyes tul.-i és hírszerző lehetőségei miatt alkalmas az ellenséges kör bizalmába férkőzni, akcióit megakadályozni, a szervezetét bomlasztani rezidens: operatív tiszt ell.-e mellett az informátorok egy csoportját vezeti hálózatokhoz a hivatásos állományú operatív „tartó”tisztek kapcsolódnak A hálózat új szervezete 1972 után ügynök: zsarolással vagy anyagi érdekeltséggel beszervezett személy tmb (titkos megbízott): hazafias alapon áll, de korlátozott lehetőségekkel tmt (titkos munkatárs): kipróbált, régi tag; elvi, hazafias alapon Beszervezés és nevelés beszervezés vagy fokozatos bevonás is lehet (MSZMP-tagot elvileg nem) csak eleve meghatározott céllal lehet valakit beszervezni, folyamatos munkára alkalmasság: 1. operatív lehetőségei – ellenséges személyekkel való kapcsolata vagy célobjektumokban betöltött poszt. 2. személyi tulajdonságok, képzettség (értelem, egészség, világnézet, jellem, szenvedélyek stb.) megbízhatóság: eszerint volt hazafias, terhelő vagy anyagi alapú a beszervezés titkos együttműködés anyagi, technikai, lelki stb. lehetőségei ha bármelyik fenti feltétel nem teljesült, nem lehetett beszervezni! fedőnévadás, beszervezési nyilatkozat, jogok és kötelességek ismertetése; a hálózati személyről nyitnak egy B-dossziét, jelentései az M-dossziéba kerülnek titkos, rendszeres, tervszerű kapcsolattartás, jelentés a tartótisztnek szakmai + ideol.-pol.-i továbbképzés; lelki támasz; minősítés (akár kizárás is)

6 Az állambiztonság operatív eszközei I.
Nyilvántartás (áb.-i szempontból fontos adatok/személyek) titkosság, pontosság, naprakészség 1963-tól kétféle nyilvántartás létezett: a hálózati és az operatív utóbbin belül alap- és kutató nyt. (kutató nyt.: kisebb súlyú cselekmények) a megfigyeltek számát 1957-ben 300e-re akarják csökk.; 1963-ban esett 250e fő alá, de ekkor felülvizsgálat után 180e fő (1989: már „csak” 165e) Környezettanulmányozás (KT) „olyan összefoglaló jellemzés, amely az állambiztonsági szervek érdeklődési körébe került személyek életkörülményeire, politikai és általános emberi magatartására” vonatkozik; titkos eszközökkel végzik Operatív figyelés olyan „titkos nyomozati eszköz, amelynek feladata az állambiztonsági szer-vek érdeklődési körébe került személyek magatartásának, kapcsolatainak titkos megállapítása, az ellenséges tevékenység megakadályozása” törvényesség (alapos gyanú kell!), titkosság, differenciálás, folyamatosság, dokumentálás; váltott követés helyett néha nyílt, agresszív követés is Operatív technikai eszközök 3/a rendszabály (telefonlehallgatás); 3/e rendszabály (lakáslehallgatás); 3/e „labda” rendszabály (hordozható magnetofon); 3/r (rejtett fotó, optika, tv.) külön engedéllyel, konspirációs szabályok betartásával lehetett; telepítésük különösen gondos szabályokat követelt meg

7 Az állambiztonság operatív eszközei II.
Krimináltechnikai eszközök speciális fényképezőgépek, mikroszkópok, vegyi sugárzó anyagok, elektro-mos fotocellás berendezések segítségével végzett állambiztonsági vizsgálat; lehetett nyílt és fedett is. Ritkán használt módszer (főleg írásszakértők) Operáció gyűjtőfogalom, amelybe „az operatív munka során alkalmazott kényszer- és egyéb intézkedések titkos vagy leplezett módon történő végrehajtása” tartozik lehet razzia, személymotozás, őrizetbe vétel, kutatás, ruhaátvizsgálás (leplezett esetben más szerv fedésében végzik). Példák: titkos kutatás: (lakás, autó) zajtalanul, védőpapucs, kesztyű, minden helyén marad leplezett őrizetbe vétel: főleg katonai behívással volt lehetséges K-ellenőrzés (postai küldemények) megfigyelés mellett adat- és bizonyítékgyűjtés is, de ellenséges prop.anyagok (főleg egyháziak) kivonása is a forgalomból; fedett vagy nyílt; rendszeres v. szúrópróba-szerű is; megszerzett anyagokat csak fedéssel lehet felhasználni Bomlasztás, lejáratás, elszigetelés meg kell akadályozni a bűncselekmény elkövetését, ezért lehet nyílt rendőri intézkedés; fedett fellépés (névtelen levél, fenyegető telefon, kompromittálás) és ügynök beépítése is, de felhasználták a társadalmi kapcsolatokat lehet leválasztás és elszigetelés; „egyéni problémák rendezése”: régi sérelmek orvoslása; politikailag fontosabb volt a „bevonás” (lekenyerezés) nem riadtak vissza rágalmaktól, provokációktól sem

8 Az Onódy-ügy Onódy Lajos – egy nem mindennapi előélet
zsidókat mentett a II. vh.-ban, a Gestapo letartóztatta, halálra ítélték 1945 után az MKP kiemelte, édesipari vezető káder lett, vállalatbirodalmat hozott létre (éttermek, cukrászdák, szállodák: Éttermi és Büfé Vállalat) kreatív vezető, sok újdonságot honosít meg (fagylaltgép, olajsütő, zenegép) kapcsolati hálója a foci révén (Gáspár, Münnich), ill. volt Ganzos kollégája, Pongrácz Kálmán Bp.-i tanácselnök révén (Nezvál, Szénási) (+ vadászat) 1953-ban ő nevezte vissza FTC-re a Kinizsi/ÉDOSZ focicsapatát A bukás és a koncepciós per ürügyek: a merev vámszabályok megkerülése, gáláns ajándékok, számviteli lazaságok; saját emberei loptak; a konkurens szállodacég is áskálódott ellene 1964. okt.-ben letartóztatták, dec.-ben éveken át folytatott sikkasztással vádolva rémhírek: lövöldözés a pártközpontban; kábítószer­csempészet; repülőgépes disszidálás; 40 millió Ft-os kár; Onódy nyaralójában féktelen orgiák az ügyben érintett pártvezetők védelme érdekében mindent Onódyra kentek, a kevés bizonyíték ellenére 1965-ben 6,5 évre ítélik („egy becsületes tsz-főkönyvelő egyedül többet sikkaszt, mint ez a 23 ember együtt” – Kádár) korrupcióellenes sajtóhadjárat, gazdasági vezetők figyelmeztetése a perrel egyes gyanúk szerint Hruscsov bukásakor ez Kádár-ellenes (de sikertelen) puccskísérlet volt! az érintett pártvezetők egyikét sem váltották le Onódy 1969-ben szabadult, betegen, de ezután is kreatív életet élt

9 Jobboldali fiatalok pere
A főszereplők: szélsőjobboldali és demokratikus nézetek keveréke B.B. nemesi származású, vitázó fiatal, nézetei miatt kizárták a KISZ-ből. Nem hívő, de a Hittud. Főiskolára, majd gyógyszerészkarra járt Cs.G. ludovikás tiszt fia, szélsőjobboldali, antiszemita, pángermán nézetek az összes szereplő a ’40-es években született, a gyógyszerészkarra járt, többen árvák vagy a szüleik elváltak/emigráltak; a még itthon élő szülők viszont megbecsült káderek voltak. Bp.-iek, jómódúak, jól beszéltek idegen nyelveket, büszkék voltak magyar voltukra, szovjetellenesek, antimarxisták, zsidóellenesek voltak stb. Nem voltak nyugatimádók sem. Tervek, letartóztatás, eljárás a társaságon belül viták alakultak ki a német­barátok (fegyveres szabadság-harc) és a nemzeti érzelműek (nemzeti érzelmű nevelés, lassú átmenet) között B.B. „egy jó kis forradalmat” javasolt (emlékműrobbantás, röplapozás terve) a III/III. véletlenül figyelt fel rájuk, márc.-ban letartóztatták őket zárkaügynökök mindent kiszedtek belőlük, s izgatásból államellenes ügy lett B.B. mártír akart lenni, öntudatosan kiállt nézetei mellett; a többiek visszavonták beismerő vallomásaikat B.B.-t szervezkedés vezetéséért 5 évre, a többieket részvételért 1-2,5 évre ítélték (1969. júl.), 2 évre kizárták őket a továbbtanulásból (és a KISZ-ből) az orvosi egyetem is megkapta a fejmosást: felszólították a vezetőket a nagyobb éberségre, az ideológiai nevelésre…

10 Konrád György és Szelényi Iván esete
A bűn tárgya: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1974) a kéziratot besúgó segítségével, titkos operációban szerezte meg a III/III akadémikus nyelvezetét aligha értették, de elég volt az antimarxista cím is a kézirat hivatalos megszerzése fedett operációval: egy házkutatás során Szentjóby Tamás művésznél, aki ellen erkölcsrendészeti vétség („szemérem-sértő tárgyak készítése”) miatt indult eljárás ezután már munkakerülés és súlyosabb bűnök gyanúja (illegális sokszorosítás, amit egy tekercs üres film „bizonyított”) is Szentjóby ellen, de pár nap múlva az eljárást mégis megszüntetik ellene A szerzők zaklatása izgatással vádolják a letartóztatott Konrádot és Szelényit is (mindketten ártatlannak vallják magukat, Szelényi még a szerzőségét sem ismeri el) Konrád (talán fenyegetések hatására) elárulja a kézirat többi példányának rejtekhelyét; a III/III. célja a szöveg Ny-ra jutásának meggátlása lehetett az eljárást hamarosan fel is függesztik, kivándorló útlevelet ajánlanak a 3 érintettnek (egyedül Konrád nem fogadja el) a kézirat mégis kijutott, s nem sikerült elhallgattatni a renitens szerzőket sem

11 Antall József megfigyelése
Antall József és barátja, Kiss György diákkoruk óta barátok, de a kapcsolatban Kiss alárendelt szerepű volt 1956-ban részt vettek a forradalomban, Kiss az Országos Levéltárnál fegy-veres csoportot is vezetett, de apja okán előbb Antallt kezdték megfigyelni megfigyelésük kudarcba fulladt, ezért magát Kisst szervezték be inkább: a letartóztatástól rettegő embert fedett operációval vették őrizetbe (behívás) megzsarolják: ügynök lesz, vagy börtönbe kerül 1956-ért… Bűnös vagy áldozat? fedőneve „Kátai” lett, élete teljesen átalakult, gyorsan beilleszkedett Antallt védte, de más barátaikról önként jelentett jó munkájáért cserébe kérte, hogy tudományos pályára állhasson 1966-ban átnevezték „Kovács Jenő”-nek – talán már „hazafias” alapúvá vált? 1968-ban emberi és ügynöki téren is válságba került, hamarosan lezárták ügynöki munkáját, de 1970-ben reaktiválták bizonyíthatóan 1981-ig, de vsz ig jelentett, immár tmb.-ként; 1980-ban az ő hatására újra megnyitották Antall figyelődossziéját és jelentéseket írt Antall ellenzéki tevékenységéről 1990-ben, amikor barátja min.elnök lett, megtudta „Kátai” szerepét, de megbocsátott neki, sőt munkatársként is alkalmazta

12 Ilia Mihály megfigyelése
A „Subások” fedőnevű megfigyelés (népi írók) a megfigyelés oka: Ilia a Tiszatáj szerkesztőjeként közvetítő szerepet játszik Ny-i és erdélyi magyar csoportok közt; kihallgatták, kapcsolatairól nem vallott le akart mondani, de írótársai lebeszélték, ettől kezdve ők is célszemélyek 1974 végén mégis lemond, de már hallgatói lázításával is vádolják 1978-tól lakását is lehallgatták (a kulcsot titokban megszerezve jutottak be) a III/III. provokatív leveleket küldött neki „Kolozsvárról” és „Nyugatról” (az elsőt bomlasztás, a másodikat lejáratás céljából) A „Szerkesztő” (Ilia) önálló ügye 1981-ben kapott önálló M-dossziét, ekkor törölték a „Subások” ügyből több egyetemi tanítványát beszervezték, de ellenséges tevékenységét már tíz évi megfigyelés ellenére sem tudták bizonyítani 1982-ben már Ny-i hírszerző szervekkel tartott kapcsolattal is vádolták 1986 nyarán a Tiszatáj-botrány után az áb. újra aktivizálta magát ellene 1989-ig figyelték meg, eredménytelenül, akkor bűncselekmény és bizonyíték hiánya miatt megszüntették az eljárást feltehető, hogy megfigyelése egy védett személy közvetett megfigyelését szolgálta: az MSZMP KB-tag Pozsgay Imrét akarták így ellenőrizni

13 Állambiztonság és a katolikus egyház
A magyar állambiztonság fő profilja és sikerágazata a legtöbb ügynök egyházi vonalon dolgozott, sok beszervezett pap is az egyház a rendszer szilárd támasza lett, s 1964-ben a Vatikánnal kötött megegyezés után a pápa is együttműködésre szólította fel a papokat mindez súlyos csalódást okozott a börtönt is vállaló egyháziak számára ezt követően azokat nevezték ki püspöknek, akik már ügynökök voltak! a pap-ügynökök lemorzsolódása kicsi volt, beszervezésük sokszor évekig tartott, kezdeti elzárkózásuk után zömmel készséges jelentésírók lettek többnyire kényszer hatására lettek ügynökök, s ált. nem ártottak az egyháznak a Vatikán elleni harc fő bázisa a blokkon belül Budapesten volt számos ügynököt építettek be Rómában, a megszerzett információkat pedig megosztották „testvéri” titkosszolgálatokkal Paskai László, a „Tanár” ügynöki működése 1965-ben környékezték meg, nyugati tanulmányutakkal kecsegtetve éveken át csak ismert tényeket jelentett, javaslatai inkább fellazító jellegűek az első kárt okozó elszólása (egy ügynök dekonspirálódásáról) 1971-ben 1972-ben már nem csak jelölt, hanem ügynök (zsarolásos alapon álló), viszont 1973-ban már tmb („hazafias”), bár jelentéseinek hangneme nem változott ua. befolyásos nyugati püspökökkel találkozott, akiket rsz.hűen informált 1978-tól püspök, 1982-ben érsek, 1987-től prímás, 1988-tól bíboros ’80-as évek: lelkileg megtört, lojálissá vált az őt megalázó pártállami rendhez