Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem.

Az előadások a következő témára: "Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1 Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, november 1

2 "A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi, mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyi társas kapcsolatát alapvetően érinti.” (Boris Sokoloff, 1947)

3 Vizsgálataink célja Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.

4 Elméleti háttér Érzelmek szociális elmélete (DeSteno, Leary)
Evolúciós elmélet (Buss) Adaptív jelleget hangsúlyozza Szociométer (Leary): nincs nemi különbség, hanem szociális kiértékelés Vizsgálatok: DeSteno és Salovay (2002), DeSteno (2006) Adaptív jellegűnek tekinti Nemek közötti különbséget hangsúlyozza Vizsgálatok: Buss és munkatársai (1992)

5 DeSteno és mtsai. kísérlete (2006): Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben. Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet: amelyben a résztvevők közösen (ketten) dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”, ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti. kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”. Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék). 3. személy (rivális) 1. személy 2. személy közösen dolgoznak

6 Első vizsgálat Kérdés:
szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss) Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító” Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő éves fiatalok Vizsgálat menete: Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat ideje) Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”): feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás! Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith) 6

7 Pár/egyedülálló partnerek
Kísérleti helyzet – 1. fotó A három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait (csábítás előtt). Pár/egyedülálló partnerek 2. Kísérleti személy 1. Beavatott személy 3. „Csábító”

8 Kísérleti helyzet – 2. fotó A beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé, együtt dolgoznak.
Kísérleti személy „Csábító” Beavatott személy

9 Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív)
Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben! (1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.) Düh Rosszindulat Kisebbrendűség érzése Szomorúság Gyanakvás, aggodalom Bizonytalanság Tehetetlenség Vágyakozás Ellenérzés Fájdalom Féltékenység Félelem a pár elvesztésétől Irigység Megaláztatás Idegesség Reszkető kéz Birtoklásvágy Önvád Önsajnálat 9

10 Likert-skála érték (1-7)
Eredmények I. Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban: kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025), vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041), féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11), irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052), önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006). Likert-skála érték (1-7) 10

11 A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1)
Beavatott személy „Csábító”

12 Eredmények II. A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói: féltékenység érzése (F(1,12)= 5, 853; p<0,034). Likert-skála érték (1-7) 12

13 Második vizsgálat - A kísérlet kiegészítése kérdőívvel -
A kísérlet történetbe foglalt két változata: „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti személyt (=DeSteno kísérlete) „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert (=saját kísérlet) Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi) Vizsgálat menete: történet elolvasása hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

14 Történetek (minta) - A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet -
Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor… A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal. B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.

15 Eredmények III. Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00). Likert-skála érték (1-7) 15

16 Harmadik vizsgálat Nemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával. 1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss): Résztvevők: 91 kísérleti személy Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak. 2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green): Résztvevők: 67, év közötti fiatal Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán. 16

17 A két féltékenység történet (férfi változat minta)
Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében? Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy. Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangok szűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy ... (1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz. (2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak. 17

18 Eredmények IV. Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a „Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre. Nők válasza: 91 % érzelmi hűtlenség helyzet 9 % szexuális hűtlenség helyzet Férfiak válasza: 67 % szexuális hűtlenség helyzet 33 % érzelmi hűtlenség helyzet 18

19 Eredmények V. Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem Likert-skálán való jelölésében a két történetben: nők (*), férfiak (**). 1 2 3 4 5 6 7 8 ** düh rosszindulat * kisebbrendűség szomorúság ** aggodalom bizonytalanság tehetetlenség vágyakozás ellenérzés * fájdalom féltékenység félelem * megaláztatás idegesség önvád * önsajnálat férfi érzelmi férfi szexuális női érzelmi női szexuális 19

20 A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetében A vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.) ( DeSteno hipotézise). 3. vizsgálat 20

21 Következtetések, konklúzió - DeSteno hipotézisének tesztelése az első vizsgálat kísérlete alapján -
DeSteno vizsgálata (2006) Saját vizsgálat Hipotézis: a szituációban a féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül. Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység. Hipotézis: nemi különbségek lesznek a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével. Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.) Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében. (A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.) 21

22 Köszönöm a figyelmet! Edward Munch: Féltékenység (1895)