1. Előadás Jólét és szegénység 2012. Február 14. (Bálint Nap )

Az előadások a következő témára: "1. Előadás Jólét és szegénység 2012. Február 14. (Bálint Nap )"— Előadás másolata:

1 1. Előadás Jólét és szegénység 2012. Február 14. (Bálint Nap )

2  Az emberiség történelme során az emberek többnyire szegények voltak  Jared Diamond: „Ha az emberiség története éjfélkor kezdődött, akkor most éppen az első nap végén járnánk. Éjféltől kezdve a hajnalon, délen és napnyugtán át vadászó gyűjtögetőkként éltünk szinte a nap végéig. Végül este 11.54 perckor áttértünk a mezőgazdaságra.” (A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása. Bp. 2009. p.200)  A mezőgazdaság az alultápláltságon, éhínségen és járványos megbetegedéseken kívül még egy átokkal sújtotta az emberiséget: az osztálytagozódással.”: elit + szegény réteg

3

4  1820: a leggazdagabb országok egy főre eső jövedelme 3-szor volt nagyobb, mint a legszegényebb országoké  1913: már 11-szeres a különbség  1950: 35-szörös a különbség  1973: 44-szeres a különbség  1992: 72-szeres volt a különbség

5

6  Növekszik a szegények és a gazdagok közötti szakadék az országokon belül is  A szegények száma nagyon nagy a világban:  Több, mint 1 milliárd ember él kevesebből, mint 1$/nap  1981: 1,5 milliárdan  1990: 1,2 milliárdan  2001: 1 milliárdan  2000-ben 1,2 milliárd embernek nem volt vezetékes vízhez hozzáférése, 2,7 milliárd embernek pedig megfelelő szennyvízelvezetése nem volt  2004-ben kb. a népesség fele kevesebb, mint 2$/nap jövedelemből élt

7

8

9  Mit gondoltok van-e felelőssége a jóléti államoknak a szegény államok helyzetéért?  Vagy van-e érdekeltsége abban, hogy segítse ezeket az államokat?  Milyen segítséget nyújtanak?

10  Jared Diamond könyve és az ennek alapján készült film: Guns, Germs and Steel keresi a választ erre a kérdésre  Válasza: a földrajzi különbségek az alapvető okok között  Mégis manapság úgy tűnik, hogy van egy másik jelentős tényező:  Melyik ország tud igazán jól gazdálkodni milyen megközelítését alkalmazza a gazdasági fejlődésnek

11

12

13

14

15

16  Piac- vagy kapitalista-gazdálkodás  Adam Smith (1723-1790) liberális gazdálkodás, (klasszikus liberalizmus, neoliberalizmus)  Államnak kisebb szerep  John Maynard Keynes (1883-1946) keynesian gazdálkodás (szociál-liberalizmus, Keynesianizmus)  Államnak sokkal nagyobb szerep  4 alapvető szabály: 1. A termeléshez kapcsolódó dolgok magánkézben legyenek 2. Szabad piaci feltételek 3. Mind a hazai, mind a nemzetközi kereskedelem korlátozás mentes legyen 4. Államilag szavatolt jogszabályozás, amely garantálja, hogy az ismeretlen partnerek biztonságosan köthessenek üzleteket

17  A piaci ár az, ami arra serkenti a vállalkozókat, hogy új, gazdaságos (profitot hozó) eljárásokat vezessenek be és így hozzájárulnak a hatékonyabb termelési folyamatokhoz  Az államnak fontos, de korlátozott szerepe van a piacgazdaságban:  Megteremteni a hazai nyugodt, békés gazdasági és társadalmi közeget  Biztosítani a magántulajdon védelmét  Bizonyos szolgáltatások nyújtása:  Pl. nemzeti védelem  Pénzügyi stabilitás fentartása  Kritikái:  Magas munkanélküliség  A jövedelem eloszlás egyenlőtlen, különösen a növekedés időszakában  Az árak nem mindig a reális előteremtési árakhoz igazodnak

18  Karl Marx, Vlagyimir Iljics Lenin tanai alapján  Szocialista berendezkedésű államok  Tervgazdálkodás  A javak központi újraelosztása  Kritikái:  Nem tud hatékonyan jólétet biztosítani  A központi tervgazdálkodás rugalmatlan, nem hatákony  Kornai János: puha költségvetési korlát  Nagyon bürokratikus  Magas korrupció

19  A társadalmi fejlettséget hangsúlyozza: hogyan cselekednek az emberek egymás irányába  Segítségére lehetnek a legszegényebbeknek, hogy növeljék az életszínvonalukat  A politikai célok elérésében is lehet nagy szerepe  A környezetért is összefoghatnak  A humánusabb kereskedelemért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért is sokat tehetnek  Kritikái:  Nincs nagy térereje  Gyakorlatlan az üzleti életben  Gyakran nem tisztelik azokat, akik az adott csoporton kívül vannak

20  Tengerrel nem határos országok hátrányai  Kereskedelem  Innováció első állomása is gyakran a kikötői települések  Négy évszak, téllel: a tél megállítja a járványok terjedését  Nagyobb termelési átlagokat lehet elérni általában a mérsékelt övben, mint a trópusokon  De a földrajz önmagában nem elég: a gazdasági- társadalmi berendezkedés módosítja a jólét szintjét  Sok országgal határos országok: több problémái lehetnek a határokon