Windows 7 – rendszerkövetelmények

Az előadások a következő témára: "Windows 7 – rendszerkövetelmények"— Előadás másolata:

1 Windows 7 – rendszerkövetelmények
Ha a Windows 7 rendszert szeretné futtatni a számítógépén, a következőkre lesz szüksége: 1 gigahertzes (GHz) vagy gyorsabb 32 bites (x86) vagy 64 bites (x64) processzor 1 gigabájt (GB) RAM (32 bites) vagy 2 GB RAM (64 bites) 16 GB (32 bites) vagy 20 GB (64 bites) szabad lemezterület DirectX 9 grafikus eszköz WDDM 1.0 vagy újabb illesztőprogrammal

2 „Web2” Blogok Közösségi oldalak (pl. IWIW, Facebook) Wikik
Fájlmegosztás (zene, fotó, videó, vagy más) Kép és videó szerkesztő felületek Hírforrások (pl. RSS, Atom) Internetes fórumok, cikkek kommentezése Linkmegosztás On-line irodai alkalmazások – dokumentumkezelés, kalendárium, időpont egyeztetés stb. Banner csere

3 Wikik Wikipedia.hu http://www.korrupedia.hu/index.php/Kezd%C5%91lap

4 web2 alkalmazásokat nyújtó, azaz a felhasználók részére kétirányú kommunikációt kínáló interaktív megoldások alkalmazása (pl. címkézés, tartalommegosztás, RSS) költséghatékony, kreatív ún. gerilla marketing révén eljutatott üzenetek

5 Tartalomkezelő rendszer
A tartalomkezelő rendszerek (angolul Content Management System, CMS ) olyan szoftverrendszer, amely nem strukturált információk mint például az internetes portálok akár több felhasználó általi elkészítését, kezelését, és tárolását segíti. Továbbá gondoskodik a tartalmak strukturált megjelenítéséről, statisztikák készítéséről, kiegészítő funkciók integrálásáról. Strukturált információk dokumentumok közös elkészítését, kezelését, és azok strukturált megjelenítését a DMS (Document Management System dokumentum kezelő rendszerek) segítik. A CMS általában kereshetőséget, verziókövetést, és sok más szolgáltatást biztosít. A CMS-en igen gyakran, sajnos tévesen, azokat a webes alkalmazásokat értik, amelyek weboldalak, internetes portálok készítésére, folyamatos karbantartására – frissítésére – használatosak. Olyan, általában webalapú program, amely lehetővé teszi változatos adatok általában hypertext formátumban való dinamikus publikálását programozói tudás nélkül. A szó egyébként mindenféle rendszerezett, decentralizált publikálási feladatot ellátó programrendszerre vonatkozik. Ilyen értelemben véve tehát egy vállalati / egyetemi / bármilyen közösségi használatú számítógépes felület. A CMS-ek legfontosabb tulajdonsága a dinamizmus. A tartalmat, annak megjelenését megfelelő jogosultság esetén bármikor, bárhonnan meg lehet változtatni. Azokat a tartalomkezelő rendszereket, amelyekre ez nem érvényes, Document Management Systemnek (DMS) nevezzük. Meglehetősen sokféle tartalomkezelő rendszer található a piacon, a sok szabad licencű (és nyílt forrású) CMS mellett sok a kereskedelmi termék és az egyedi fejlesztés is. A legtöbb CMS a PHP szerveroldali programozási nyelven íródott, és MySQL adatbázist használ. Léteznek ingyenes CMS-ek (például Drupal, e107, Joomla!, PHP-Nuke, PostNuke, magyar vonatkozásban TextPortál), de sok a fizetős is. A szinte univerzális, elterjedt CMS-eken kívül rengeteg kisebb, korlátozottabb tudású CMS létezik.

6 Gerillamarketing A gerillamarketing (guerilla-marketing) a nem hagyományos (nem konvencionális), marketing eszközök, illetve technikák, valamint marketing-stratégia összefoglaló neve.

7 Marketing buzz From Wikipedia, the free encyclopedia
Jump to: navigation, search Marketing buzz or simply buzz is a term used in word-of-mouth marketing. The interaction of consumers and users of a product or service serve to amplify the original marketing message.[1] Some describe buzz as a form of hype among consumers,[2] a vague but positive association, excitement, or anticipation about a product or service. Positive "buzz" is often a goal of viral marketing, public relations, and of advertising on Web 2.0 media. The term refers both to the execution of the marketing technique, and the resulting goodwill that is created. Examples of products with strong marketing buzz upon introduction were Harry Potter, the Volkswagen New Beetle, Pokémon, Beanie Babies, and the Blair Witch Project.[2] It is possible for firms to track the marketing buzz of their products online using buzz monitoring. For some companies it is important to understand the buzz surrounding a product before committing to the market.[3]

8 Az online vírusmarketing kampány gyakori lépései
(Az alábbiakban egy példa kampány ismertetője olvasható. Természetesen minden kampány más és más felépítésű) A szerződés aláírása A film vagy egyéb kommunikációs anyag koncepciójának véglegesítése A küldendő anyag legyártása Csomópontok felderítése vagy kampány indító mechanizmus tervezése Chatroomok felderítése (A chat kevéssé alkalmas a terjesztési mechanizmus elősegítésére) Fórumok felderítése (A fórum csak kiegészítő eszközkén működik, nem a mainstream terjesztési irányzat) Kampány indítása A legyártott anyag (film, kép, pps, stb.) kiküldése Tematikus siteok „fertőzése” (Az üzenetet igyekeznek különböző megosztó portálokra eljuttatni) „Word of mouth”, azaz „szóbeszéd” indítása Chat attacks Forum attacks Sajtófigyelés

9 Mi az az astroturfing? Az egyik legfőbb, inkább PR-alapú gerilla marketing módszer az astroturfing, azaz a mesterségesen, "felülről" létrehozott mozgalmak, fogyasztói csoportok életre hívása. Az ingyenes, Interneten megtalálható enciklopédia, a Wikipedia szerint az astroturfing szó olyan public relation projekteket ír le, amelyek eredeti, "alulról építkező" civil szerveződésekként próbálnak megjelenni.Az astroturf szó maga az amerikai-futball stadionokban használt műfűre utal, ez az elsősorban tetővel rendelkező pályákon előnyös, mivel nem igényel napfényt és öntözést. Egy "grassroot", azaz alulról építkező civil szerveződések által kezdeményezett kampány vagy akció spontán módon indul, és magánemberek tartják életben, nem politikusok, PR-cégek vagy nagyvállalatok.

10 Van néhány közös vonása minden astroturfing kampánynak, és ezek a következőek:
- Levélíró-kampányok szervezése, amelyek törvényalkotókat és döntéshozókat céloznak meg - -kampányok szervezése hasonló céllal - Online kampányok szervezése amelyek megváltoztatják egy Internetes szavazás végeredményét - SMS-kampányok szervezése amelyek megváltoztatják egy TV-musor vagy újság által kezdeményezett szavazás végeredményét - Olvasói levelek küldése napilapokhoz és folyóiratokhoz - Aktivista mozgalmak kreálása amelyek a megrendelő által kontrolláltak, de attól függetlennek tűnnek - Helyi felhasználói csoportok létrehozása - Események, akciók, tiltakozások, tüntetések létrehozása ál-aktivisták részvételével

11 Mi az RSS? Az RSS a Really Simple Syndication (körülbelül: nagyon egyszerű információ megosztás) rövidítése. Egy olyan formátumról van szó, amely lehetővé teszi, hogy webhelyünk aktualitásait megosszuk más weboldalak szerkesztőivel. Miért jó nekem az RSS? Számos asztali alkalmazás áll rendelkezésre a különböző RSS szolgáltatók által publikált tartalmak olvasására. Ha gyorsan képbe szeretnél kerülni, és nincs időd rendszeresen sok webhelyet átböngészni, akkor az RSS neked való. Az erre szakosodott asztali alkalmazások és internetes RSS olvasók lehetővé teszik, hogy rengeteg szolgáltatót (csatornát) olvass egyszerre. Néhány ingyenes RSS olvasási lehetőség: * Firefox (böngésző magyarul is) * Google Reader (webes felületű olvasó) * Netvibes (testre szabható webes startlap szolgáltatás) Nagyon jó magyar kiindulópont az RSS iránt éreklődőknek az rss.lap.hu.

12 BitTorrent informatikai protokoll, valamint e protokollt használó p2p alapú fájlcserélő rendszer. A kliensek a fájlokat szeletekben (darabokban) töltik le. Minden csomópont megkeresi a hiányzó részhez a lehető leggyorsabb kapcsolatot, miközben ő is letöltésre kínálja fel a már letöltött fájldarabokat. A módszer nagyon jól beválik nagyméretű fájloknál, például videók és nagyobb szoftverek esetében. Ennek az az oka, hogy az ilyen letöltéseknél a szűk keresztmetszetet általában a szerver sávszélessége jelenti. A BitTorrent esetében minél keresettebb egy fájl, annál többen vesznek részt az elosztásában, ezáltal az elosztása gyorsabban megtörténik, mintha mindenki egy központi helyről (szerverről) töltötte volna le. A fájlok darabolásából adódik, hogy a megszakadt letöltések könnyen folytathatóak. A svéd The Pirate Bay (TPB) a világ legnagyobb torrentoldala. A portál nem tartalmaz illegális tartalmakat, csak a fájlcserét segítő információt (metaadatokat). A jogi eljárás elhúzódása, a jogvédők zaklatása és a várható következmények miatt a Pirate Bay novemberében bejelentette hogy megszünteti a fájlcserét támogató szolgáltatását, bár a weboldal még mindig elérhető.

13 Mounting Supported File Types
The following formats are supported by the image mounting feature of Alcohol 120%: * .mds/.mdf, Media Descriptor Image file, (default) * .ccd/.sub, CloneCD Image File * .cue/.bin, CDRWIN Image File * .iso, Standard ISO Image file * .bwt/.bwi/.bws, Blindread Image File * .cdi, DiscJuggler Image File * .nrg, Nero Burning ROM Image File * .pdi, Instant CD/DVD Image File * .b5t/.b5i, Blindwrite V5/V6 Image File (also .b6t/.b6i) * .isz, UltraISO Image File The following formats are supported by the image making tool: o When making disk images of DVDs, Alcohol 120% only supports the .mdf/.mds format. * .ccd/.img/.sub, CloneCD Image File

14 Tartalomkezelő rendszerek
A tartalomkezelő rendszer (TKR vagy angol rövidítéssel CMS) egy marketing kifejezés[1] azokra a szoftverekre, amelyeket több személy együttműködésével készülő munkák koordinálására dolgoztak ki. A tartalomkezelő rendszerek legfontosabb funkciói: biztosítsák, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni és ezeket egymással megosztani, a hozzáférés szerep szerinti szabályozása: a felhasználó szerepe határozza meg, hogy mely adatokat láthatja vagy módosíthatja, könnyű adattárolási és adatelérési lehetőségek biztosítása, csökkentsék a redundáns adatbevitelt, megkönnyítsék a kimutatások összeállítását, segítsenek a felhasználók közti kommunikációban.

15 Tartalomkezelő rendszerek csoportosítása
Vállalati szintű tartalomkezelő rendszer (ECMS) A vállalati szintű tartalomkezelő rendszer egy intézményen belül, a szervezéshez, működéshez kapcsolódó akták, feljegyzések tárolásával és megosztásával foglalkozik. Céljuk hogy azok az információk is tárolhatóak, megoszthatóak legyenek, amelyek kezelésére kötetlen szerkezetük, változatos formátumuk miatt más, specializált rendszer nem alkalmas.[2] Webtartalom-kezelő rendszer (WCMS) A webtartalom-kezelő rendszerek arra hivatottak, hogy leegyszerűsítsék a weblapok készítését, többek közt azáltal, hogy segítségükkel a szerzők akár sajátos technikai ismeretek nélkül (HTML nyelv, weboldal feltöltési eljárások) is készíthetnek weboldalt. Ezekből több nyílt forrású (open source) rendszer létezik, amik bemutatására több honlap is rendelkezésre áll. Mobil tartalomkezelő rendszerek (MCMS) A mobil tartalomkezelő rendszer a tárolt adattartalomból adatokat és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak mobil készülékeknek (mobil telefonok, PDA stb.), különös tekintettel arra, egy időben sokféle felépítésű és nagy számú készüléket kell kiszolgálni. Dokumentumkezelő rendszer (DMS) A dokumentumkezelő rendszer feladata elektronikus irattár készítése. Támogatja az akták beolvasását, bevezetését, tárolását, akták tartalom szerinti keresését. Komponens tartalomkezelő rendszer (CCMS) A komponens tartalomkezelő rendszerek az adattartalmat, mint összetevőkből összerakott egységet kezelik, támogatva újabb adatok létrehozását a már tárolt komponensek felhasználásával. Újabban a tartalom ilyen megközelítését legtöbb tartalomkezelő rendszertől elvárják, a szoftvergyártók nem szokták terméküket pusztán komponenskezelő rendszernek nevezni. Digitális vagyonkezelő rendszer (DAM) A digitális vagyonkezelő rendszer az elektronikus javak rögzítését, rendszerezését, feldolgozását, közzétételét hivatott támogatni. Sajátos változatai vannak digitális fényképek, videók vagy zene kezelésére. Oktatási tartalomkezelő rendszer (LMS) Az oktatási tartalomkezelő rendszerek oktatási programok, események, távoktatási programok adminisztrációjára, dokumentálására, nyomon követésére alkalmasak. Ezek a rendszerek támogatást nyújtanak többek közt az osztályozások nyilvántartásában, tananyagok összeállításában, kézbesítésében, a közösség on-line kommunikációjában.

16 Joomla! A Joomla! PHP-ben írt nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer (Content Management System, CMS), mely a Mambo elágazásaként jött létre. A rendszer MySQL adatbázist használ az adatok tárolására. Tartalmaz RSS feed-et, híroldalt, blogot, fórumot, szavazást, naptárat, keresést és fordítást különböző nyelvekre. A Joomla! szuahéli eredetű szó. A „jumla” Fonetikus kiejtése, a jelentése pedig mindenki együtt, egy egészként. Azért ezt választották, mert ezzel fejezték ki a fejlesztők és a közösség elkötelezettségét a projekt iránt.

17 Drupal Operációs rendszer:platformfüggetlen
A Drupal PHP-ben írt nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer és fejlesztői keretrendszer, melyet Dries Buytaert fejlesztett ki. Manapság számos nagy látogatottságú oldalon használják, ilyen például a Spread Firefox, KernelTrap. Különösen népszerű az internetes közösségi oldalak létrehozásánál.

18 Mibe kerül egy honlap elkészítése?
A honlap költsége a domain név regisztráció, a tárhely, a szoftverek és a befektetett munka árából tevődik össze. Vannak ingyenes tárhelyek, de ezek reklámokkal tűzdelik tele a weboldalad. Egy honlap azonban csak addig ingyenes, amíg nem számolod a saját munkád díját.

19 Újságírók és a közösségi média. Milyen a könyvtárosok esete a 2.0-val?
Az újságírók többsége ismeri és használja a közösségi médiát, de egyelőre magáncélra. Ugyanakkor abban szinte mindenki egyetért, hogy a közösségi médiában 'jelen kell lenni'. A válaszadók negyede ír blogot (11 százalékuk többet is), közel harmaduk pedig soha nem tesz fel saját tartalmakat közösségi felületekre. A mikroblogok közül a Twitter névismertsége már magas, a megkérdezett újságírók 39 százaléka regisztrált is a site-on, de csak 22 százalék használja naponta. Közel háromötödük pedig elképzelhetőnek tartja, hogy munkája során a jövőben használni fogja a mikroblogokat. Az információszerzés forrásai 44% Blogok 38% Mikroblogok (Twitter) 26% Facebook és egyéb networking oldalak Videomegosztók 26% RSS-feed 24% RSS-olvasók 20% Fotómegosztók 7% Dokumentummegosztók 4% Linkmegosztók Forrás: Kreatív; Hírlabor, november 03

20 Google Figyelő

21 Kereső-adatbázisokhoz adatot gyűjtő számítógépek
Keresőrobotoknak hívjuk (lásd még: kereső pókok, webbejáró, hálóbejáró, crawler, bot) azokat a programokat, melyek a Szabadszavas keresők számára gyűjtik össze a weblapokról az információkat (beindexelik az oldalakat), és bizonyos szabályok szerint automatikusan követik az egyes weboldalakon található linkeket. Ezek a robotok azonosítják magukat, és a rendes Látogatottsági statisztika megmutatja, hogy mikor jártak utoljára oldalunkon, és hány oldalt látogattak meg. Hogy jutnak el oldalunkra a robotok? A robotok akár a Keresőoldalakra regisztrálás révén, de leginkább a más webhelyekrõl az oldalunkra mutató Külső hivatkozásokat követve érkeznek oldalunkra. A sok Teljes értékű link garancia egyrészt arra, hogy sokfajta kereső robotja látogassa az oldalt, másrészt pedig arra, hogy a gyakori látogatásokkal rendszeresen újraindexelje az oldal tartalmát. Mit lát az oldalból a kereső(robot)? A különböző Böngészők eltérő módon értelmezik az oldalon található HTML kódot, az esetleges hibákat és szabványtól eltérő megoldásokat is igyekeznek megjeleníteni, ezáltal a rossz kód sokszor fel sem tűnik az oldal alkotóinak, viszont a keresőrobotok nem feltétlenül rendelkeznek a böngészők hibatűrő képességével. Ez lehet akár szándékos is: egyrészt az értékes weboldalak valószínűleg jobban vannak megírva, mint a kevésbé értékesek; illetve a HTML értelmezésénél sokat számíthat a szükséges processzoridő, ezért feltehetően takarékosan bánnak vele (azaz nem biztos, hogy olyan nagy tudású, hibatűrő értelmezőket használnak, mint a böngészők). Szintén az erőforrásokkal (pl. processzoridő) való takarékosság okán a keresőtechnológiák egyes, modern böngészők által értelmezhető technológiákat nem vesznek figyelembe (mint pl. JavaScript), ezáltal az ilyen, Problémás technológiák segítségével megírt oldalrészeket egyáltalán nem "látja" az adott kereső robotja.

22 Milyen gyakran látogatnak egyes oldalakat?
A keresőrobotok leggyakrabban a nyitóoldalt látogatják. Minél távolabb van egy weblap a nyitóoldaltól (minél több kattintásra található), annál ritkábban jutnak el a robotok arra a lapra. Látogatásaik gyakoriságát többek között az oldalak frissülésének, változásának gyakorisága és az oldalra mutató Külső hivatkozások száma és fontossága is befolyásolja. A Keresőoldalakra regisztrálás és a keresőrobotok első látogatása között akár négy-hat hét is eltelhet, attól függően, hogy milyen keresőről van szó. Először nagy valószínűséggel csak a nyitóoldalt fogják beindexelni, későbbi ciklusban fedezik fel majd a webhely "mélyebben fekvő" részeit is.

23 A Keresőkbe regisztrálás nem Keresőoptimalizálás!
Általános tévhit az, hogy a weblapok látogatottság-növelése szempontjából a weblap keresőbe regisztrálása nagy jelentőséggel bír. Számos webhely nyújt olyan "szolgáltatást", hogy ennyi meg annyi keresőkben regisztrálja az oldalt. Egyrészt sokszor akkora számot mondanak, hogy annyi kereső nincs is, másrészt pedig a keresőbe regisztrálás egyáltalán nem olyan fontos dolog. Jelentősége csupán egy új webhely, domain indulásakor lehet. Tévhit tehát az is, hogy számítana, az, hogy milyen gyakran jegyzünk be egy oldalt ugyanannál a keresőnél. Elméleti háttér a regisztrálással kapcsolatban Az emberek általában kétfajta keresőtípussal szoktak információkat keresni: a Szabadszavas keresők és a Tematikus katalógusok segítségével. A szabadszavas keresők adatbázisa úgy épül fel, hogy gépeikkel -Keresőrobotokkal- folyamatosan töltik le a weboldalakat, és automatikusan követik a weboldalakon található linkeket, így magától felfedezik az új oldalak zömét, kiváltképp, ha minőségi, Teljes értékű linkek mutatnak az adott webhelyre. A Tematikus katalógusokba pedig nem létezik automatikus bejegyzés: Katalógusokba regisztráláshoz mindig meg kell keresni a legmegfelelőbb kategóriát, elkészíteni az oldal hosszabb-rövidebb leírását, majd elküldeni a kérelmet, mely a szerkesztők elbírálása szerint kerül be a rendszerbe. A fentiekből egyértelmű, hogy a kereső programok adatbázisába történő regisztrálásnak csak az oldal indulásakor van szerepe, ezt követően már csak a Külső hivatkozások mennyisége és minősége határozza meg, hogy hány lapot indexelnek be a webhelyről, és milyen gyakoriságú a weblapok újraFelgöngyölítése. (Néhány kereső, mint például az Ask.com, Gigablast esetében nem is lehetséges webhelyeket regisztrálni.)

24 Magyar katalógus lista

25 Hova érdemes regisztrálni az oldalt?
Teljesen felesleges minden keresőbe regisztrálnunk magunkat, ezt elég csak a legfontosabb Szabadszavas keresők esetében megtenni. A Keresők összehasonlítása fejezetben megtudhatod, hogy miért pont az alábbiak a legfontosabbak. Ha nem értesz egyet velem, akkor látogass el a címre, ahol megtalálod a világ bármely országának szinte összes keresőjére mutató hivatkozást. Amennyiben Teljes értékű linkek mutatnak oldalunkra, a Keresőrobotok egy-két nap, (rosszabb esetben pár hét) alatt megtalálják az új webhelyet, és az rövidesen meg is jelenik a Találati rangsorban. Ha nem mutatnak ilyen minőségi linkek az oldalunkra, akkor a lehető legkorábban el kell végezni a legfontosabb keresőkben a regisztrálást, mivel mindegyiknél némi időbe telhet, míg megjelenik az oldal a találatok között. Ha történetesen a bejegyezni kívánt oldal egy sziget, tehát nem mutat rá a keresők által ismert külső hivatkozás, akkor előfordulhatnak nehézségek még az [URL]? keresőkben történő bejelentése után is. Fontos megjegyezni, hogy egyes regisztrációs oldalon címünket is kérhetik a kereső-szolgáltatók. Vagy olvassuk el az adatvédelmi nyilatkozatot és cselekedjünk ennek megfelelően, vagy használjunk jó spam-filterrel megáldott levelesládát, vagy egyszerűen ne adjunk meg címet. Kevés dolog indokolná azt, hogy miért is lenne szüksége címünkre egy Szabadszavas keresőknek.