Az ökonomizmus ellen Miért van szükség a közgazdászképzés és vállalati célrendszer újragondolására? Tóth Gergely.

Az előadások a következő témára: "Az ökonomizmus ellen Miért van szükség a közgazdászképzés és vállalati célrendszer újragondolására? Tóth Gergely."— Előadás másolata:

1 Az ökonomizmus ellen Miért van szükség a közgazdászképzés és vállalati célrendszer újragondolására? Tóth Gergely

2 A programról A „Jövőképzés” c. program része
Támogató: EU Leonardo Program (Tempus Közalapítvány, Leonardo Nemzeti Iroda, projekt szám: HU/04/B/F/PP ) Költségvetés: €, 75% Termékek: Egyhetes kurzus (Észtország és Magyarország) Másfél napos kurzus (ÉO – MO) Nyomtatott tananyagok (angol, magyar, észt) Multimédia oktatás és film Kézikönyv

3 I. Az ökonomizmus

4 Ökonomizmus a „versenyképesség”, „gazdaságosság” és legfőképp a gazdasági növekedés mániákus hajszolása akkor is, ha az már nem: fenntartható elpusztítja a környezetet nem csökkenti a szegénységet nem boldogítja az embereket

5 a kép forrása: Képmás, 2005. július
Merre fejlődünk? Talán patetikusnak hangzik a kérdés, de szerintem érdemes elgondolkoznunk rajta. Sokféle tendencia emelhető ki az adatrengetegből, én is természetesen a saját szám íze szerintieket szemezgettem ki. A világ manapság nem igen gondolkozik el a fejlődés célján, csak az irányán. Ez pedig meredeken ível, lehetőleg a bal alsó saroktól a jobb felső felé. Marketingből tudjuk, hogy ez a töretlen bizalom és fejlődés íve, a gyerekrajzok elemzésében ismert, hogy a jó csak balról jobbra győzhet. De hova is ível ez az ív? Ha kicsit távolabbról nézzük a „korlátlan” növekedést, s felfedjük a teljes képet, egyből láthatjuk, hová vezet a korlátlannak hitt növekedés. a kép forrása: Képmás, július

6 Schumacher: A kicsi szép
Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát. The primacy of economy in ruling our relationship with nature and each-other is very well formulated by the world-famous economist Ernst Schumacher, in 1968. Forrás: Schumacher, E. [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

7 Ökonomizmus a családokban

8 Ökonomizmus a kórházakban

9 Ökonomizmus az oktatásban

10 Ökonomizmus a vállalatoknál

11 Ökonómia és ökonomizmus Régen és ma
Gazdaság Ökonómia és ökonomizmus Régen és ma Társadalom Természet Természet Társadalom Gazdaság The order of the systems is a natural law, which we cannot violate without serious consequences. Nature is the biggest and most complex system, society, the human sphere is only a part of that; a subsystem. On the same token, economy is a subsystem of society, subsystems developed later on historically. Nowadays we start to live in a spirit as if these relationships were exactly the opposite.

12 II. Az ökonómia

13 Ökonómia = Háztartástan
A görög „oikosz” (ház) és „némein” (elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt.  Nagycsalád  Uradalom, udvar  Család  Vállalat

14 Az ökonómia, a közgazdaságtan
az ember létalapját biztosítja, a létalap része a környezet és a többi ember van maximális (optimális) mérete csak helyileg értelmezhető

15 100 legnagyobb gazdaság - 2005 100: 58 nemzetállam – 42 cég
1. Európai Unió 2. Amerikai Egyesült Államok 3. Japán 4. Németország 5. Kína 6. Nagy-Britannia 7. Franciaország 8. Írország 9. Olaszország 10. Kanada 11. Spanyolország 12. Dél-Korea 13. Brazília 14. India 15. Mexikó 16. Oroszország 17. Ausztrália 18. Hollandia 19. Belgium 20. Svájc 21. Törökország 22. Svédország 23. Tajvan 24. Szaúd-Arábia 25. Ausztria 26. Lengyelország 27. Norvégia 28. Wal-Mart Stores 29. BP 30. Indonézia 31. Royal Dutch/Shell Group 32. ExxonMobil 33. Dánia 34. Dél-afrikai Köztársaság 35. Görögország 36. Irán 37. Finnország 38. General Motors 39. DaimlerChrysler 40. Portugália 41. Argentína 42. Hongkong, (Kína) 43. Ford Motor 44. Thaiföld 45. Toyota Motor 46. General Electric 47. ChevronTexaco 48. Arab Emírségek 49. Venezuela 50. Total 51. Malajzia 52. Csehország 53. Izrael 54. Kolumbia 55. ConocoPhillips 56. Pakisztán 57. Szingapúr 58. Chile 59. Allianz Worldwide 60. Magyarország 61. Új-Zéland 62. Citigroup 63. Nippon Tel & Tel 64. Algéria 65. Nigéria 99 147 66. Románia 98 566 67. AXA Group 97 920 68. Fülöp-szigetek 97 653 69. IBM 96 290 70. American Intl Group 95 040 71. Siemens Group 93 490 72. Egyiptom 93 045 73. ING Group 92 010 74. Carrefour Group 88 660 75. Hewlett-Packard 81 850 76. Ukrajna 81 644 77. ENI 79 310 78. Peru 78 576 79. Honda Motor 78 200 80. Kuvait 74 598 81. Berkshire Hathaway 74 210 82. Generali Group 73 200 83. Home Depot 73 090 84. Verizon Commun 71 280 85. Nissan Motor 71 170 86. Nestlé 70 950 87. Deutsche Telekom 70 240 88. Bank of America 65 450 89. Aviva 64 610 90. France Telecom 63 980 91. Altria Group 63 960 92. Crédit Agricole 63 350 93. HSBC Group 62 970 94. Fortis 62 270 95. UBS 62 220 96. Banglades 61 218 97. Credit Suisse Group 58 780 98. Zurich Financial Services 56 300 99. Kazahsztán 56 088 100. Renault Group 55 240 100: 58 nemzetállam – 42 cég 150: 83 cég – 67 ország

16 Még Adam Smith is… Erősen támadta a korlátlan felelősség intézményét, amelyet Angliában betiltottak 1720 és 1862 között, a Londoni Értéktőzsde South Sea Bubble botránya miatt. „Smith csak akkor tartotta előnyösnek az önérdek követését, ha az kicsi, helyi közösségekben történik, helyi szinten.” Russell Sparkes [2001]: Ethical investment: whose ethics, which investment?, in: Business Ethics – A European Review, Volume 10 Page 194  - July 2001

17 III. A nem ökonomista vállalat

18 Vállalkozzunk másért is!
ökonomizmus ökonómia ‘Normál’ vállalat Másért vállalkozó Cél Nyereség Ember Miben foglalható össze tehát, mitől is lesz valaki másért vállalkozó? Leginkább a hagyományos értelemben vett vállalatoktól való különbségekben. Mindkettő számára létfeltétel az anyagi haszon, a vállalatnál azonban ez egyben fő cél is, aminek az alaptevékenység alá van rendelve. A kérdés nem így hangzik: ‘Szükség van erre a termékre, jót tesz az embereknek?’, hanem imígyen: ‘Lehetőségeinket figyelembe véve ezzel keressük a legtöbbet (ha lehet a törvényi keretek között maradva)?’ Az ember a klasszikus közgazdaságtanban termelőeszköz, azaz csak eszköz. Csakhogy nem egy nála magasztosabb, hanem alantasabb cél érdekében. A másért vállalkozóknál az ember a munka célja, a munkahely pedig kibontakozásának eszköze. A vállalkozás magasabb irányultságú, s bár a közjót mindenki maga határozza meg, józan ésszel jól érezhető egy vállalkozás céljáról, mikor önző s mikor szolgálja a társadalom javát, mikor terheli a környezetet az elviselhető tűréshatáron belül s mikor zsarolja ki. A másért vállalkozókat ugyanakkor nem immár csak levegővel vagy energiaáramokkal táplálkozó megvilágosult bölcsekként kell elképzelnünk, hanem nagyon is földön járó hétköznapi emberekként, akiknek értékorientációjuk miatt a szokásosnál is ügyesebbnek és rátermettebbnek kell lenniük a piaci verseny világában, ennek jutalma a nyereség. Nyereség, ami lehet sok is, mindenesetre elég a tisztességes megélhetéshez, de semmi esetre sem az eszeveszett profithajsza eredménye. Eszköz Ember Nyereség Küldetés Alárendelt Közjó

19 „Rendes”, helyi vállalkozások
Fajtái Közösségi váll. Másért vállalkozók Értékalapú vállalkozások „Rendes”, helyi vállalkozások

20 Szigetszerű elhelyezkedés
Társadalmilag felelős vállalatok Szabálytisztelő vállalatok Kártevő és öncélú vállalatok „Rendes”, helyi vállalkozások Értékalapú vállalkozások Másért vállalkozók Közösségi váll. „Rendes”, helyi vállalkozások Értékalapú vállalkozások Másért vállalkozók Közösségi váll.

21 IV. Esettanulmány

22 Esettanulmány: A vépi szélpark
Kész plakát, az építés képeivel – egy szakdolgozó munkája.

23 A makett készítése – működőképes!
Sándor barátunk méretarányos makettet készít – ez is működőképes. A makett készítése – működőképes!

24 A hely kijelölése – 2005. március 15.
2005. márc. 15. az építés előtt, csak a helyet jelöltük ki. A hely kijelölése – március 15.

25 Az építés sárkányról – és a kész szélkerék

26 „Szélkiállítás” látogatóknak – pihenőpark készül
„Szélkiállítás” – tájékoztató táblák a szélerőmű mellett a látogatóknak. Most egy kis pihenőparkot készítünk. „Szélkiállítás” látogatóknak – pihenőpark készül

27 A falu lakói kijelzőkön tájékozódhatnak
A falu lakóinak kijelzőkön közvetítjük a gép termelési értékeit ez nem mindig működik jól, van némi műszaki tökéletlenség benne… de öt ilyen kijelzőnk van. Ez a pm, hivatalon. A falu lakói kijelzőkön tájékozódhatnak

28 Másfél év alatt 8000 látogató
Eddig ( másfél év alatt) 8 ezer látogatónk volt a szélerőműnél, javarészt iskolás csoportok. Másfél év alatt 8000 látogató

29 Az iskolások szélerőmű maketteket készítenek, némelyik működik is!

30 Óriásplakát a városban

31 Helyi gazdaság működtetése
Előkészítés – 25 M Ft Saját erő – 13 M Ft, reg. pályázat – 12 M Ft Beruházás – 210 M Ft EU pályázat – 90%, bankhitel – 10% Jelen: Bevétel 20%-a közösségi célokra megy közvilágítás 2 munkanélküli + 1 hátrányos helyzetű 10 év múlva (20 kerék): 40 M Ft közcélra 30 közmunkás Tulajdon: 20% önkorm., 5% földtulajdonosok, 40% helyiek

32 Mit tehetünk? Kis piramisokat erősítsük az oktatásban, munkahelyválasztáskor Ne legyünk ökonomisták, de ügyes ökonómusok!

33 Mottó Ha az általad megvásárolt ruha és cipő szinte mindegyike ázsiai országokban készül (a márkás nyugat-európai is), ha a járgányod, a lakásod berendezése és a használati tárgyaid többsége is külföldi, ha a háztartási-testápolási szerek és az élelmiszeripari termékek között egyre több érkezik külföldről, akkor miért tartod természetesnek, sőt várod el, hogy Te és a rokonaid a legközelebbi álláskeresés alkalmával Magyarországon találjanak állást? forrás: „drót”, IGEN, december, Idő szám