Erkel Ferenc & Korabeli

Az előadások a következő témára: "Erkel Ferenc & Korabeli"— Előadás másolata:

1 Erkel Ferenc & Korabeli
tudósok

2 ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, nov. 7. – Elhunyt: Budapest, jún. 15. ) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is.

3 A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, később egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy-szövegre írt műve Erkelnek. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

4 Erkel Ferenc magyar Korabeli tudósok:
Irinyi János Jedlik Ányos Luppis János Kruspér István Asbóth Sándor Haraszty ágoston Ganz Ábrahám

5 Irinyi János: ( Született: május 17. – Elhunyt: december 17. ) Egyike volt azoknak a múlt századi magyar értelmiségieknek, akik egyaránt kivették részüket a kor tudományos, technikai, sőt társadalmi-politikai küzdelmeiből, s akikről elmondhatjuk, hogy sokrétűen teljes életet éltek. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát.

6 Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon. Az es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.

7 Jedlik Ányos : ( Született: 1800. január 11. Szimő – Elhunyt: 1895. )
 Földműves szülei István névre keresztelték. A gimnázium elvégzése után, 1817-ben csatlakozott a Szent Benedek rendhez, felvéve az Anianus, magyarosan Ányos nevet. Az 1818-ik évet már Pannonhalmán töltötte. Ez volt kezdete nemcsak tudományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is.  Huszonöt éves korában pappá szentelik. Tanítani kezd Győrben, szorgosan olvassa a szakirodalmat, megalkotja első találmányait.1829-ben megszerkesztette azt az elektromos motort, amelyben elektromos árammal azaz annak mágneses erejével, közvetlen forgó mozgást létesített. Később a pozsonyi akadémián tanít, de kísérleteivel továbbra se hagy fel ben és 35-ben is szakmai tanulmányutakat tesz Ausztriában márciusában egyetemi tanár Pesten. Kísérleteiről továbbra is naponta feljegyzéseket készít. Belép a Magyar Természettudományi Társulatba és részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók első és második nagygyűlésén, Pesten, 1841-ben. Előadásai szódavízgyártó eljárását és elektromágneses jelenségeket mutatnak be. 1861-ben pedig elkészítette az első dinamót! Sajnos találmányát nem közölte a világgal (magyar sors), így nem az ő nevéhez kapcsolják a dinamó feltalálásának korszakalkotó eredményét, hanem Werner von Siemenséhez ( ), aki műszaki katonaként saját gyárában fejlesztette ki azt, de csak 1866-ban!

8 Találmányai: - Szódavíz - Dinamó - Galvánelemek és villanyvilágítás - Optikai rácsok - Csöves villámfeszítő 1873-ban a bécsi világkiállításon egy Siemens vezetésével működő bírálóbizottság a Haladás érmével tünteti ki Jedlik "villámfeszítő" berendezését (feszültség-sokszorozóját) ban nyugdíjazását kéri. Jedlik Ányos nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban is munkával tölti. 91 éves korában lesz a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja december 13-án véget ér Jedlik Ányos eredményekben gazdag élete.

9 Luppis János : ( Született 1813 január 27-én Fiume - Elhunyt : 1875 január 11-én Torrigia ) Torpedó: Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette első, kezdetleges modelljét. Tulajdonképpen egy hajtószerkezettel ellátott kis csónak volt, amelyet, hogy vízen maradjon, kétoldalt parafa lemezekkel erősítettek meg. Az orrában gyújtókészülék, a csónaktestben robbanótöltet volt. A szerkezetet sűrített levegővel meghajtott hajócsavar mozgatta előre, kormányzására két, egymás mellé szerelt, a partról zsinórokkal mozgatott kormánylapát szolgált. Célba ütközéskor robbant. Luppis akkoriban még "sikló védő"-nek nevezte a szerkezetet. A hadügyminisztérium nem ismerte fel a találmány jelentőségét, ezért Luppis 1864-ben Robert Whitehead angol származású hajógyárossal társult, s a fiumei üzemben 1866-ra elkészült az első haltorpedó. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg. Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Oroszország nagyobb mennyiséget vásárolt az új fegyverből, így a fiumei torpedógyár gyorsan fejlődött. A Luppis-Whitehead-féle torpedó első harcszerű bevetésére a perui polgárháborúban került sor, május 29-én. Tömeges alkalmazása az 1904-es orosz-japán háború tengeri harcaiban kezdődött. Luppis találmányáért 1869-ben magyar nemesi címet kapott.

10 GANZ ÁBRAHÁM: ( Született: 1814 – Elhunyt: 1867)  A svájci Unter-Embrach városkában született. Kitanulta az ácsmesterséget, majd öntőinas lett. A Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott ben már önálló öntödéje volt Budán. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéreg-öntésű gyártását. Ebből az üzemből alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamos ipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött. Ganz - Jendrassik hajómotor. A '30-as években meginduló dunai - tengeri hajózás összeforrt Jendrassik György nevével, a hajókat az általa tervezett hajómotorral szerelték fel. A motor 800/p fordulatnál 400 lóerőt teljesített. A nagy fordulat miatt a motor és propeller közt állandó módosítású redukciós mű volt beiktatva. Mivel a Ganz-gyár nem volt berendezkedve ilyen nagyságú forgattyútengely kovácsolására, ezért három darabból készítették. A befecskendező szivattyú bütyke és emeltyűje csak egyirányú forgást tett lehetővé, emiatt a megosztott szivattyúház közepére szerelt pneumatikus átkormányozó szerkezetet úgy oldotta meg, hogy mind előre-, mind hátramenetnél a szivattyú fordulatiránya ne váltakozzék. A motorokat tükörkép elrendezésben párosával építették be a Duna-tengerjáró hajókba.

11 KRUSPÉR ISTVÁN ( Született: 1818. – Elhunyt: 1905. )
Fő tudományága a geodézia volt. Közreműködött a méter és a kilogramm egyedül törvényes mértékegységként való elfogadásáról szóló törvény előkészítésében. Az etalon vizsgálatához műszereket szerkesztett. A kormány az ő előterjesztése alapján állította fel a Mértékhitelesítő Bizottságot, az Országos Mérésügyi Hivatal elődjét, amelynek tizenhat éven keresztül vezetője volt. A párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak 1879-es megalakulása után tizenöt évig tagja volt. A Kruspér-féle "új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as Párizsi Világkiállításon ezüstérmet kapott.

12 Asbóth Sándor:  ( Született: Keszthely- Elhunyt: Buenos Aires, Argentína. ) Mérnök, az 1848-as Szabadságharc ezredese; az amerikai polgárháború tábornagya. USA-nagykövet Uruguayban és Argentínában. Elkészítette New York városrendezési tervét és a híres Central Parkot ő tervezte meg; ő alkalmazott először bitument járdaburkolásra .

13 Haraszty Ágoston ( Született: Futak – Elhunyt: Corinto, Nicaragua ) Földbirtokos. Az amerikai szőlőkultúra megalapítója, a Kaliforniai Bor Atyja. Bevezette a Zinfandel és az Alexandriai Muskotály szőlőfajtákat ben szőlővesszőt importált Európából, az 1,400 fajta közt Tokaji szőlőt is. Az 1862-ben megjelent könyve a borászatról, borkészítésről, mező- és kertgazdaságról a 20. században is hosszú ideig a borkészítés angol nyelvű szaktekintélye maradt.

14 Alfred Nobel : 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különböző ágaiban tevékenykedtek, jelentős szerepük volt az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában. Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet "véletlenül", de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendkívül nagy hatású robbanószert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő, jól kezelhető anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben használták. Nobelt tehát nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendő filantrópiája vezette a világbéke előmozdításának gondolatához. Nobel nem nősült meg, és november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta, az általa - enyhén szólva - nem különösebben becsült jogászok közreműködése nélkül. A jogi pontatlanságok azután később sok vitára adtak alkalmat. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be június 29-én.

15 Dinamit: Nobel már 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a németországi Heleneborgban. Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt ben egy ilyen balesetben elveszítette Emil nevű testvérét. Nobel kísérletekbe kezdett, hogyan tudná a nitroglicerin előállításának veszélyeit csökkenteni. Arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje. A dinamit gyártására Nobel egész gyárhálózatot épített ki főleg Európában ben az Egyesült Államokban, Russell S. Penniman kémikus kifejlesztette az ammóniumos dinamitot, vagyis ammónium-nitrátot adott a nitroglicerinhez. Ezzel a hagyományos dinamit energiájához képest 85%-kal erősebb robbanóanyagot hozott létre. Ennek a terméknek a kereskedelmi neve egyszerűen csak "Extra" volt.

16 Erkel korának Külföldi tudósai:
Gőzmozdony – George Stephenson Gőzhajó – Robert Fulton Sztetoszkóp – Rene T. H. Laennec Hűtőszekrény – Oliver Evans Elektromos áram – André-Marie Ampère Villanymotor – Michael Faraday Fényképezés – Nicéphore Niépce, Louis Daguerre Revolver – Samuel Colt Gumi – Charles Goodyear Vezetékes távíró – Samuel Morse Acéláruk tömeggyártási technológiája – Henry Bessemer Motoros varrógép – Isaac Singer Belsőégésű motor – Nikolaus Otto Dinamit – Alfred Nobel Telefon – Alexander Graham Bell Fonográf és villanyvilágítás (szénszálas izzó) – Thomas Alva Edison Modern kerékpár – John K. Starley Szeizmográf – John Milne Automobil – Gottlieb Daimler Gramofon – Emile Berliner Röntgenkészülék – Wilhelm Conrad Röntgen Benzinmotor – Rudolf Diesel Rádiósugárzás – Heinrich Hertz Film – Lumiere fivérek Rádiókészülék – Guglielmo Marconi Távirányítás – Nikola Tesla