VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24.

Az előadások a következő témára: "VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24."— Előadás másolata:

1 VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24.

2 Dr. Gábrity Molnár Irén Újvidéki Egyetem Szabadkai Közgazdasági Kar Dr. Illés Sándor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi tanszék, Budapest

3 Az elvándorlók társadalmi jellemzői A szerb-magyar határon átívelő kapcsolathálózatok és migrációs életvitel

4 Az utóbbi néhány évtized migrációs vonulatai Szerbia-Magyarország között A vándorlások szempontjából két időszakot határolhatunk le: 1.A háborús időszakban tömeges (kényszer)migráció bontakozott ki. Cél a biztonság, az anyaországba (saját etnikai közegbe) kerülés. 2. Békeidőben a vándorlási folyamatok önkéntesek, előtérben a migráció gazdasági meghatározottsága. Fő migrációs irányok: fejletlen→fejlett (vagy periféria→centrum) A kényszermigrációk ( pl. a szerb menekülteknek a szerb nemzetállamba települése, mind a vajdasági magyarok Magyarországra vándorlása) és a gazdasági vándorlás/ingázás is etnikai migráció. Hatótényezők: etnikai taszító tényezők (pl. atrocitások, etnikai konfliktus, diszkrimináció) és a gazdasági–fejlettségi különbségek. Vajdaságból Magyarországra irányuló migráció gyakran csak a magyar határ pereméig ér (Szeged vonzáskörzete) mégis transznacionális térben zajló migrációnak számít. Magyarország gyakran tranzit országként jelenik meg.

5 Határ menti migrációs térség

6 MIGRÁCIÓS KUTATÁSEREDMÉNYEK a vajdasági magyarok körében A külföldi munkavállalási hullámok fél évszázada – negatív migrációs ráta. (Tóth 1996, 2001; Gábrity Molnár 2001, 2008; Mirnics 2001, Illés–Kincses 2009) Az utóbbi két évtizedben a Magyarország felé irányuló szerbiai emigráció: 1. A gazdasági migrációt, kiváltották a szerbiai rendszerváltást követő privatizáció sikertelenségei, a gazdasági térszerkezet átalakulása, a tömeges munkanélküliség, a társadalmi bizonytalanság 2. Az országhatáron átívelő gyakori ingázást eredményezte a kétlaki vállalkozások beindulása; a mindkét országban lezajló üzletelések, kereskedelem, kisvállalkozások, tőkebefektetés. 3. A karrierépítés célú migráció formái: fiatalok tanulási és továbbképzési célú kitelepülése, szakemberek ingázása 4. Etnocentrikus migráció (a délvidéki magyarok kontaktzónái, kapcsolati tőke vonzáselemei) 5. Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció („ugródeszka” munkavállalási, karrierépítési motívumokkal)

7 A magyar nemzetiségű „menekülő-vállalkozók arculata” 1990 – 1999 között: 1. Gyakorlott kis- és középvállalkozások külföldi bedolgozó alvállalkozóként – tapasztalattal, befektethető tőkével. A határon vámmentesen átvihettek vagyont, tőkét, gépeket. A vállalkozási céltelepülés az országhatáron átjőve a legközelebb eső település, vagy Szeged 2. Fiktív vállalkozások – a munkavállalási engedély helyettesítőjeként, vagy lakás, ház vásárláshoz 3. A vajdasági magyarok a határ menti falvakban családi vállalkozásokat létesítettek – kisüzemi, néhány tíz főt foglalkoztató cég, amivel innovációs feltételek születtek a céltelepülésen

8 A szerb-magyar jellegzetes migrációs típusok státus szerint:  Letelepült bevándorlók (hosszú távú vagy végleges imigráns; kettős állampolgárok)  Áttelepült cirkulálók (gyakori hazajárás, kétlaki munkavégzés; visszatérő migráns = return migration)  Ingázó szezonális migránsok, átmeneti munkát vállalók körforgása (3 hónap - egy év)  Tanulók, egyetemisták, szakemberek, ismételt sorozatos migráció = repeated (serial) migration (Szerbiából Magyarországra emigráló majd egy harmadik országba vándorló, ahonnan akár vissza is térhet Magyarországra, vagy szülőföldjére Szerbiába)

9 Cartography: Bottlik Bevándorlók céltelepülései Takač-Kinčes, 2010

10 Jellegzetes migrációs típusok a vándorlás célja szerint:  Gazdasági migráció, munkát keresők  Kreatív típusok: vállalkozás, ingatlanközvetítés, kereskedelem (hosszú távú, de sok esetben visszatérési migráció)  Szakmai tudást és karriert építők („agyelszívás”, szakember körforgás)  A családegyesítők (házasodás, idősek eltartása)  Állampolgárságot igénylők  Rekreációt keresők, turisták

11 A határ menti munkaerőmozgás jövője – kitörési pontok Szerbiában továbbra is jelen van a migrációs taszítás főleg a munkanélküli fiatal szakemberek körében; karrierépítés keresése  A kereskedelem, az építkezések, a szállítmányozás, speciális logisztikai központok  Közös kis- és középvállalkozások esélye nő  Oktatási és kulturális kapcsolathálózat bejáródása A határon átívelő régiók munkaerő-fluktuációja, az új migrációs hullámok közös alapokra helyezett térségfejlesztést igényelnek!

12 Tanulási célú migráció A vajdasági magyar egyetemisták (3000-3500 között): 50 % szerbiai állami karokon (főleg Szabadkán, Újvidéken) 20 % magánkarokon tanul (becslés 500-700 között) 30 % Magyarországon tanul (Szeged, Budapest, Kecskemét, Pécs, Debrecen – becslés 1300 -1600 között) A szerbiai tanulók beilleszkedésének menete Magyarországon? A kérdőíves válaszok többsége pozitív: könnyen, előbb-utóbb beilleszkednek. A leggyakoribb indokok: a vajdasági magyarok könnyen alkalmazkodnak, bátrabbak, merészebbek és könnyen felszabadulnak, beszélik a nyelvet, van kitartásuk stb. Beilleszkedési gondokat okoz: a különböző szokásokat, más mentalitást, hogy idegenként kezelik őket az anyaországban.

13 Magyarországi befogadó készség  A 90-es években a lakosság türelme fogy a százezres bevándorlói nagyságot látva.  Az érkező menekültek iránt csökkent a pozitív viszonyulás, a negatív pedig nőtt (A politikai menekülteket megértően fogadják, a gazdaságiakat ellenszenvvel).  A szomszédos országból érkező magyarokat „szívesebben látják” (előnyben a fiatal tehetségek)  A vajdasági áttelepülők a déli határ közelében, a Duna és a Tisza közötti területen és a fővárosban tartózkodnak legnagyobb számban és huzamosan (Szeged-Kecskemét-Budapest)

14 Interjúrészlet az új kommunikációs kapcsolatokról: „…amikor még a letelepedést se intéztük el, hát voltak akik, … eléggé flegmán bántak velünk… Hát nem mondom, hogy nem barátkozok (Magyarországon), csak valahogy nem akadt olyan valaki, akinek annyira kerestem volna a barátságát. Mert azok, akikkel úgymond gyakrabban találkoztam, azok mind Vajdaságból származtak.” (R. S., Szeged–Zenta, 59 éves, elektromérnök)

15 Ingázó jogász, családja 1991-ben települt át Magyarországra: “Nem mondom azt, hogy kinéztek, vagy megjegyzéseket tettek, mert abban az időben talán együttérzőbbek voltak, amikor ez a háborús helyzet itt kialakult. De voltak olyan ismerőseim, akik kaptak megjegyzést: „Mit keresnek itt a yugók, miért nem maradtak otthon”… Magyarországon nem sok barátom van, akire elmondhatom, hogy barátom. Ismerősöm sok van, haver is sok van; de sokkal visszafogottabbak, tartózkodóbbak, nyugodtan elmondhatom: megbízhatatlanabbak.”

16 Kapcsolati hálók: üzleti és rokoni  A szerb-magyar üzleti együttműködések mellett két évtizede épülnek az új anyaországi magyar– vajdasági magyar személyes és érdekkapcsolatok  Vajdasági magyar–magyar relációk külföldön: A kilencvenes évek vándorai sok régi–új kommunikációs csatornákat nyitottak ki a Magyarországon letelepedni kényszerült vajdasági magyarok és itthon maradt rokonaik, barátaik között.

17 Külhoni magyarok bevándorlásának pozitív hatása:  (pl. tekintélytisztelet, szorgalom, erőfeszítés, segítőkészség, fegyelem)  Kedvező behaviourial mintákat lehet tanulni (pl. tekintélytisztelet, szorgalom, erőfeszítés, segítőkészség, fegyelem)  Az általános a befogadó társadalom irányába (sokszínűség, kulturális értelemben különböző ingroup tagság)  Az általános nyitottság növelése a befogadó társadalom irányába (sokszínűség, kulturális értelemben különböző ingroup tagság)  Az et hoz  Az új munkaerő, új adófizetőket hoz  A  A népességcsökkenés mérséklése

18 Magyarországon élő rokonokkal való találkozások gyakorisága

19 KONKLÚZIÓK 1. A szerb-magyar határrégióban fontos, de elégtelen a határon átívelő intézményes hálózati kapcsolattartás, ezért kellenek a határ menti többfunkciós közösségi terek, mikro-térségi, humán szolgáltató központok (beruházási és munkaerő piaci lehetőségek feltárása) 2. A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az oktatásban (know how transfer) és a művelődés terén; közös tudásalapú regionális fejlesztési tervek (szerbiai, magyarországi és uniós csatornák) 3. A közösségfejlesztés határon átnyúló lakossági körforgás lehetőségeinek kibővítése (az állami és a civil szférában; szakember cirkuláció)

20 A vajdasági magyarok szempontjai: 1. Mozgásteret, nyitott munkaerőpiacot igényelnek, átjárható országhatárokat. A vajdasági magyarok bezártnak és esélytelennek élik meg élethelyüket. 2. A magyar állampolgárság igénylésével szeretnének az Európai Unió polgáraivá válni, ami utazási lehetőséget nyújt, szabad munkavállalási és a tanulási lehetőséget ad bárhol az EU területén.

21 Co-dimensions of the Serbian-Hungarian border zone 1. Határon átnyúló együttműködés / Cross-border Cooperation (CBC) Kulcsszereplők: vállalkozók, lokális vezetők-politikusok, értelmiségiek-tanulók, kereskedők, munkát keresők 2. Interregionális együttműködés / Interregional Cooperation (IRC) Városok vonzáskörzete, falusi vállalkozás, turizmus, közlekedési-, infrastruktúra hálózat 3. Transznacionális együttműködés / Transnational Cooperation (TNC) Nemzetközi kommunikációs és üzleti, közlekedési akadályok leküzdése

22 Köszönöm a figyelmet!