Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése

Az előadások a következő témára: "Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése"— Előadás másolata:

1 Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése
Dr. Dégi L. Csaba

2 Bevezetés Daganatos megbetegedés és halandóság
Európában évente megközelítőleg 3,2 millió új daganatos esetet diagnosztizálnak és 1,7 millióra tehető a daganatos betegségekben elhunytak száma (Ferlay és mtsai, 2007). 2020–ra, 50%–os daganatos incidencia növekedést jeleznek - ez globálisan 16 millió új daganatos pácienst jelent illetve 10,3 millió ember halálát okozzák majd (WHO, 2005). Miért? Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás Romániai helyzetkép? Leggyakoribb betegségteher és halálok Romániában még nem alakult ki a daganatos betegek pszichoszociális vizsgálatának gyakorlata, szakmai protokollja, ami lehetővé tenné a pszichés és társas okok miatt heveny válságban lévő páciensek korai diagnosztizálását, felismerését, illetve megfelelő kezelését. At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

3 Előzmények Szélsőségesen soktényezős valóság
30 év, 70 prospektív pszichoonkológiai kutatás eredményei szerint a daganatos betegségekben a test – lélek – környezet kapcsolatának több alapkérdése is megválaszolatlan (Garssen, 2004). Az elmúlt 20 évben, a daganatos betegek igen magas kielégítetlen, kezeletlen pszichoszociális igényeinek az aránya nem változott (Barg és mtsai, 2007; Mehnert és Koch, 2005). Hol tartunk? Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás Romániai valóság? Kezdetleges szerkezet és jelenség Romániában kevés az interdiszciplináris kutatás, mely a daganatos betegségek pszichoszociális vonatkozásait vizsgálaja, multicentrikus kérdőívezés és többváltozós statisztikai elemzés alapján. At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

4 Célkitűzések A daganatos betegek distresszét és életminőségét vizsgáltuk a diagnózisközlés szempontjából sajátos romániai kontextusban. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

5 Módszerek Használt kérdőívek, skálák – reliabilitás mutatók Bevezetés
Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

6 Módszerek Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények
Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

7 Módszerek Alkalmazott statisztikai módszerek
Vizsgálatainkban a változók típusától függően az alábbi többváltozós statisztikai elemzéseket végeztük el az SPSS 15.0 és az AMOS 7.0 programcsomagok alkalmazásával: parciális korreláció, kovarianciaelemzés, hierarchikus logisztikus regresszió, lépésenkénti lineáris regresszió és útelemezés. Kontroll-változók A többváltozós elemzésekben adatainkat életkorra, nemre, lakhelyre, végzettségre, családi állapotra, anyagi helyzetre, vallásgyakorlásra, nemzetiségre, a diagnózis ismeretére és a diagnózisra adott reakciókra, a daganat típusára/lokalizációjára/ stádiumára, az onkológiai kezelésekre valamint az egészségi állapotra kontrolláltuk. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

8 Eredmények a vizsgált daganatos betegek 16,9%–a nem ismeri onkológiai diagnózisát az onkológiai diagnózisukat nem ismerő daganatos páciensek kétharmada pedig középsúlyosan vagy súlyosan depressziós Diagnózis Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás Distressz 47,5%–a feltehetően kezelést igénylő, klinikai depresszióban szenved 46,7%–uk esetében előfordulnak szorongásos zavarok At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations. Életminőség 28,1%–uk számolt be súlyosan alacsony életminőségről (Sehlen és mtsai, 2002) az alacsony életminőségről beszámoló daganatos betegek 75,9%–nál klinikailag diagnosztizálható depressziós tüneteket találunk

9 Daganatos diagnózis Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek
Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás I will start the presentation with a short outline. In the first part I’m going to justify why this subject is so important for Romania, what are the theoretical considerations, and which data and methods I used. Next I will present the empirical findings. They concern: 1) the direct and indirect overall effect of education on 2nd birth, and 2) the extent to which changes in socio-political regime, in family policies, and in the educational system affect the impact of education on 2nd birth. The last part of my presentation is dedicated to findings resulted from a multilevel analysis with repeated events and with control of unobserved heterogeneity. The conclusions will finally end the presentation.

10 Diagnózis - 2006 83.1% 16.9% 2006 Diagnózis IGEN NEM 8%-60% 4%30%
Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás 83.1% IGEN 16.9% NEM 8%-60% 4%30% 1%-8%

11 A daganatos diagnózis nem ismerésének hatása
a pszichoszociális distressz szempontjából Vizsgált tényezők (szignifikáns) Orvosa szerint nem ismeri diagnózisát (n=70) Átlag (SE) Orvosa szerint ismeri diagnózisát (n=343) F Szig. p Depresszió Depresszió kategóriák Normál (0–9 pont) Enyhe (10–18 pont) Közepes (19–25 pont) Súlyos (26 pont fölött) 26,35 (1,75) n (%) 14 (20,0) 11 (15,7) 13 (18,6) 32 (45,7) 19,12 (,75) 106 (31,2) 83 (24,4) 56 (16,5) 95 (27,9) 13,66 <0,0001 <0,05 Reménytelenség 4,97 (,43) 3,90 (,18) 4,78 Problémaelemző coping 8,16 (,56) 9,50 (,24) 4,56 Életesemények száma 2,02 (,26) 2,85 (,11) 8,28 <0,01 Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás 64,3% At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations. Kovariánsok: életkor, nem, lakhely, végzettség, családi állapot, anyagi helyzet, vallásgyakorlás, nemzetiség, daganat típus, tumor lokalizáció, betegségstádium, operáció, kemoterápia és sugárterápia. A betegségi állapotukról nem tájékozott páciensek általában idősebbek, izoláltabbak, alulképzettebbek mint a diagnózisukat ismerő társaik, illetve szinte kétszer nagyobb arányban nem részesültek kemoterápiában.

12 Daganatos distressz Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek
Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

13 A depressziós tünetegyüttes alakulása
A depresszióban szenvedők A feltehetően klinikai szintű depresszióban szenvedő daganatos betegek körében a 65 év fölöttiek, a nyolc általánost vagy ennél kevesebbet végzettek, az özvegyek és a diagnózisukat nem ismerők aránya megközelítőleg kétszer nagyobb, a klinikai depressziótól mentes páciensekkel összehasonlítva. A depresszió súlyossága A depresszió súlyossága klinikailag szignifikáns mértékben növekedett a betegségstádium előrehaladtával, az egészségi állapot csökkenésével, a fizikai aktivitás hiányával, a daganatos diagnózis nem ismerésével, illetve a diagnózisra adott negatív–passzív reakciók előfordulásával. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

14 Depresszió A depressziós tünetegyüttes széleskörű negatív hatása a pszichoszociális funkcionalitásra és az életminőségre Vizsgált tényezők (szignifikáns) Szubklinikai BDI18 (n=219) Klinikai BDI19 (n=198) F p érték Betegségteher Pontszám átlag (SE) 38,47 (1,44) 51,04 (1,43) 35,43 <0,0001 Reménytelenség 2,41 (,20) 5,72 (,20) 121,10 Magatartási gátlás 6,12 (,30) 8,84 (,29) 38,13 Érzelemközpontú megk. 15,18 (,46) 20,44 (,46) 60,33 Diszfunkcionális attitűd 10,01 (,30) 11,75 (,29) 15,64 Vonásszorongás 45,41 (,60) 51,53 (,61) 46,87 Vitális kimerültség 11,01 (,34) 14,14 (,34) 38,62 Családi támasz hiánya 22,66 (,86) 27,76 (,86) 16,32 Kontrollhit–orvos 11,75 (,30) 12,79 (,30) 5,54 <0,05 Kontrollhit–mások 11,93 (,25) 12,84 (,25) 5,77 Fizikális jóllét 16,71 (,42) 12,81 (,42) 39,87 Érzelmi jóllét 15,58 (,36) 12,62 (,36) 30,69 Társas jóllét 19,67 (,39) 16,99 (,39) 21,30 Funkcionális jóllét Életminőség 69,52 (1,09) 56,37 (1,08) 67,91 Koherencia érzés 9,39 (,20) 8,33 (,19) 13,33 Énhatékonyság 7,64 (,20) 6,98 (,20) 5,00 Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations. Kovariánsok: életkor, nem, lakhely, végzettség, családi állapot, anyagi helyzet, vallásgyakorlás, nemzetiség, diagnózis ismerete, daganat típus, lokalizáció, stádium és kezelések, egészségi állapot és diagnózisra reakció.

15 Depresszió emlődaganatos betegeknél
Etnikai szempont Depresszió Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás Vizsgált tényező R (n=80) RM (n=148) MM (n=461) Depresszió (BDI) Átlag (SE) 16.28 (0.93) 20.12 (1.07) 12.41 (0.46) Depresszió kategoriák (BDI) Normál (0-9 pont) Enyhe (10-18 pont) Közepes (19-26 pont) Súlyos (26 pont fölött) n (%) 22 (27.5) 27 (33.8) 15 (18.8) 16 (20) 43 (29.1) 28 (18.9) 49 (33.1) 233 (50.5) 81 (17.6) 56 (12.1) 91 (19.7) At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

16 Onkológiai életminőség
Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás I will start the presentation with a short outline. In the first part I’m going to justify why this subject is so important for Romania, what are the theoretical considerations, and which data and methods I used. Next I will present the empirical findings. They concern: 1) the direct and indirect overall effect of education on 2nd birth, and 2) the extent to which changes in socio-political regime, in family policies, and in the educational system affect the impact of education on 2nd birth. The last part of my presentation is dedicated to findings resulted from a multilevel analysis with repeated events and with control of unobserved heterogeneity. The conclusions will finally end the presentation.

17 Az életminőség alakulása
Kedvezőtlen Veszélyeztető faktornak bizonyult az alacsony végzettség, az özvegység, a kisvárosi lakhely, a vallásgyakorlás hiánya, a malignus daganatos betegség, az előrehaladott kórfolyamat, a diagnózisra adott negatív–kontrollvesztő válaszok, a rossz/nagyon rossz egészségi állapot, a fizikai aktivitás hiánya, illetve a súlyos depresszió. Kedvező Jelentős tényezőnek számít a magas iskolázottság, a házas családi állapot, a rendszeres vallásgyakorlás egyházban, a benignus daganat, a kezdeti betegségstádium, a diagnózis kapcsán az Istenbe vetett hit, a gyógyulási szándék elhatározása és a betegség tagadása, a jó/kiváló egészségi állapot, a heti/napi rendszerességű fizikai aktivitás és a depresszió hiánya. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

18 a rosszindulatú daganatos betegek életminősége
Útelemzés – a rosszindulatú daganatos betegek életminősége Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

19 Komparatív elemzés - 2009 Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek
Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás I will start the presentation with a short outline. In the first part I’m going to justify why this subject is so important for Romania, what are the theoretical considerations, and which data and methods I used. Next I will present the empirical findings. They concern: 1) the direct and indirect overall effect of education on 2nd birth, and 2) the extent to which changes in socio-political regime, in family policies, and in the educational system affect the impact of education on 2nd birth. The last part of my presentation is dedicated to findings resulted from a multilevel analysis with repeated events and with control of unobserved heterogeneity. The conclusions will finally end the presentation.

20 Pszicho-szociális szükségletek
Komparatív Pszicho-szociális szükségletek Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás

21 Beszéljünk róla?! Komparatív Bevezetés Előzmények Célkitűzések
Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás I will start the presentation with a short outline. In the first part I’m going to justify why this subject is so important for Romania, what are the theoretical considerations, and which data and methods I used. Next I will present the empirical findings. They concern: 1) the direct and indirect overall effect of education on 2nd birth, and 2) the extent to which changes in socio-political regime, in family policies, and in the educational system affect the impact of education on 2nd birth. The last part of my presentation is dedicated to findings resulted from a multilevel analysis with repeated events and with control of unobserved heterogeneity. The conclusions will finally end the presentation.

22 Következtetések Diagnózis
A „hallgatás szövetsége” modellnek tekintett és támogatott a 2003–as joggyakorlat–változás ellenére. A paradigmaváltás a gyakorlatban feltehetően további éveket vehet igénybe. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás Distressz A középsúlyos illetve súlyos depresszió prevalencia kiemelkedően magasnak számít. A daganatos és depressziós betegeknek 19%, 24% illetve 70%–kal nagyobb a mortalitási kockázata (Onitilo, Nietert és Egede, 2006). A klinikailag nem jelentős depressziós tünetekkel rendelkező érintettek kezeletlen rizikófaktorral rendelkeznek (Purebl és Kovács, 2006) At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations. Életminőség Alacsonyabb pontszámátlagot mértünk, mint a normatív adatok – response–shift (Cella, 2002). A pszichoszociális tényezők mediátor szerepe (Devins, 1994).

23 Következtetések Pszichoszociális tényezők
A palliációs és a támogató közösségek között statisztikailag és klinikailag egyaránt szignifikáns különbség csak a fizikai és funkcionális jóllét kapcsán van azonban a globális és főképp a pszicho-szociális életminőség tekintetében nincsenek jelentős eltérések. Eredményeink alapján azt látjuk, hogy a tumor állapotától függetlenül a krónikus betegség folyamatos kihívást, alkalmazkodást jelent a pácienseknek és a szolgáltatásoknak. Halmozott veszélyeztetettség Összességében, a BDI skála átlagértékei alapján igazolható az, hogy a romániai magyar daganatos nők esetében a legmagasabb a depressziós érték, a magyarországi magyar és a román csoportokhoz mérten. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

24 Onkopszichológia hatékonysága
Intervenció Onkopszichológia hatékonysága Életminőség szempontjából Az onkológiai pszicho-szociális beavatkozások és a felnőtt daganatos betegek életminőségének összefüggéseiről Rehse és Pukrop (2003) 37 kontrollált vizsgálat eredményei alapján hatáselemző meta-analízist készítettek, amelyben az egyes kutatások eltérő eredményesség indikátorait egyetlen, összhatékonysági mutatóra dolgoztak át. Az összhatékonysági mutató kizárólag a daganatos betegek szubjektíven megélt életminőségére vonatkozott. Az elemzésbe bevett 37 kutatást, 1970 és 1990 között publikálták angol és német nyelven. Rehse és Pukrop (2003) eredmények szerint, az összhatás-mutató érték 0.31 (N=3120 páciens), a 95%-os konfidencia intervallumban. Cohen (1977) rendszere alapján ezt közepes-jó hatásnak értelmezhetjük, azaz a pszicho-szociális rehabilitáció hatékony a daganatos betegek életminősége szempontjából. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás I will start the presentation with a short outline. In the first part I’m going to justify why this subject is so important for Romania, what are the theoretical considerations, and which data and methods I used. Next I will present the empirical findings. They concern: 1) the direct and indirect overall effect of education on 2nd birth, and 2) the extent to which changes in socio-political regime, in family policies, and in the educational system affect the impact of education on 2nd birth. The last part of my presentation is dedicated to findings resulted from a multilevel analysis with repeated events and with control of unobserved heterogeneity. The conclusions will finally end the presentation.

25 Onkopszichológia hatékonysága
Intervenció Onkopszichológia hatékonysága Életminőség szempontjából – folyt. Az összhatás mutató erősödött amikor kizárólag férfi páciensek vettek részt a pszichológiai csoport munkákban (0.45 a nőkkel szemben 0.25), amikor pszichoedukációs módszereket alkalmaztak (0.43 szemben a társas támogatottságot elősegítő beavatkozással 0.28, a megküzdési (coping) trainninggel 0.24 és a pszichoterápiával 0.28), amikor hosszútávú beavatkozást szerveztek (legkevesebb 12 hét – 0.50 szemben a rövidtávú intervencióval 0.23) és amikor a kutatások módszertani minősége átlag fölötti volt a Cook és Campbell skálán (0.33 vs a gyenge minőségű). Az alapkérdést, az onkológiai psziho-szociális intervenció hatékonyságával kapcsolatosan, Spiegel és Davis (2004) a csoporttagok által fogalmazzák meg: „Többet fogunk élni? – kérdezi a páciens. Nem tudjuk biztosan, de egyértelmű, hogy jobban” – értékeli Spiegel és Davis (2004, 64 old.). Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás I will start the presentation with a short outline. In the first part I’m going to justify why this subject is so important for Romania, what are the theoretical considerations, and which data and methods I used. Next I will present the empirical findings. They concern: 1) the direct and indirect overall effect of education on 2nd birth, and 2) the extent to which changes in socio-political regime, in family policies, and in the educational system affect the impact of education on 2nd birth. The last part of my presentation is dedicated to findings resulted from a multilevel analysis with repeated events and with control of unobserved heterogeneity. The conclusions will finally end the presentation.

26 Üzenet A daganatos betegek kedvező életminőségének megtartása, növelése a kórfolyamat bármely szakaszában alapvetően fontos még akkor is, ha az alapbetegséget nem lehet kezelni. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

27 Az UEFISCDI, PN-II-RU-TE-2012-3-0011 kutatási programok támogatásával.
Köszönetnyilvánítás Az UEFISCDI, PN-II-RU-TE és a BBTE, GTC 34020/2013 kutatási programok támogatásával. Bevezetés Előzmények Célkitűzések Módszerek Eredmények Megbeszélés Következtetések Köszönet- nyilvánítás At first, let me explain, why Romania is interesting to study. CR It is a country which changed socio-political regime 18 years ago. The influence of the two different contexts should be substantial in either communist or in more democratic times. In the former, the pro-natalist demographic policy not only encouraged the combining of work and family, but also had a strong coercive side, forbidding family planning and abortion and discouraging divorces. Nowadays, in democratic and market economy oriented times, political intervention in private life is more veild. Governments are trying to develop programs allowing motherhood to be combined with work. Why the effect of education? The drastic decrease in fertility in Romania after 1989 is not an unusual trend in the European context. But, everywhere there are forerunners and laggers, and a wide literature deals with education as an important criteria differentiating them. However, there are few studies assessing differences in fertility among Romanian women with different educational levels either in communist times or after years of continuous transformation. What is available is based mainly on aggregate macro data which cannot be used effectively to investigate either the effect of educational level on motherhood or the extent to which motherhood can be combined with fulfilling educational aspirations.

28 Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!