KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS

Az előadások a következő témára: "KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS"— Előadás másolata:

1 KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet < „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében Budapest, november 17.

2 Klímaváltozás: kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás
Klímaváltozás: amit tudunk, és amit nem Kiotói Egyezmény: célok és eredmények A kibocsátás-csökkentés (mitigation) lehetőségei Az alkalmazkodás (adaptation) lehetőségei Mit várunk Koppenhágától

3 Széndioxid kibocsátás
1950: 2 milliárd fő – 2000: 6 milliárd fő azaz 3-szoros a népesség-növekedés 1950-hez képest a földi GDP ötven év alatt 1,8-2,0 szeresére emelkedett Az emberiség CO2-kibocsátása 1950-ben kb millió tonna volt, 2000-ben több mint 8000 millió tonna, azaz ötven év alatt több, mint az ötszörösére nőtt Az emberi CO2-kibocsátás növekedése közelítően megegyezik a népességnövekedés és a gazdasági teljesítmény növekedés szorzatával Ez az egybeesés nem bizonyítja az okozati összefüggést, legfeljebb sejteti, vizsgálandóvá teszi. CO2h kibocsátás = POP x CAP/POP x ENE/CAP x fosszilis ENE/ENE Forrás: Wikipedia, BBC, UNFCCC

4 Globális felmelegedés
Paleoklimatológia Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás február 28. Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás február 28.

5 Globális felmelegedés
Paleoklimatológia Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás február 28. Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás február 28.

6 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés
Az utóbbi ezer évet nézve az átlaghőmérséklet és a CO2 koncentráció trendje az utóbbi 150 évben egyaránt eltér a korábbiaktól

7 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés
A klímaváltozás kommunikációs feladatai. How to play Climate Change Blues like a Response Symphony Zágoni Miklós, MTA szeptember 14. Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

8 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés
A klímaváltozás kommunikációs feladatai. How to play Climate Change Blues like a Response Symphony Zágoni Miklós, MTA szeptember 14. Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

9 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés
A felmelegedés trendje ténynek tekinthető A széndioxid kibocsátás és a hőmérséklet egyaránt emelkedik Nincs bizonyíték arra, hogy ha visszafogjuk a széndioxid kibocsátásunkat, akkor a hőmérséklet emelkedése abbamarad Ha abbamarad, akkor is a jelenlegi kibocsátás-csökkentés csak több évtized múlva érezteti a hatását Mindenképpen fel kell készülnünk a klímaváltozás bekövetkezésére A csökkentésre irányuló erőfeszítések mellett mindenképpen szükség van az alkalmazkodás lehetőségeinek a vizsgálatára. Ez a 2000 óta megjelent IPCC jelentések legjelentősebb új üzenete Vissza: Kiotóhoz Forrás: Wikipedia, BBC, UNFCCC

10 A Kiotói Egyezmény A Kiotói Egyezmény egy 1997-ben elfogadott, elsősorban a fejlett országokra kötelezettséget rovó nemzetközi dokumentum, amelyben a résztvevő államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint* alá szorítják vissza. Az egyezmény február 16-án lépett életbe és 2012-ig érvényes. Az egyezmény kidolgozása az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának (United Nations Framework Convention on Climate Change UNFCCC) keretében történt. 2006 végéig 169 ország csatlakozott, amelyek még mindig csak az összes széndioxid-kibocsátás 62%-áért voltak felelősek. Az u.n. rugalmassági mechanizmus lehetővé teszi az egyes országok kvótájával való kereskedést, ill. másik országban való teljesítést. Forrás: Wikipedia, BBC, UNFCCC

11 A Kiotói Egyezmény 2007-es állapot: a zölddel jelölt államok aláírták és ratifikálták az egyezményt, sárga: még nem ratifikálta, piros: visszautasította a ratifikálást; szürke: nem is írta alá. Ország bázison működik

12 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keret-rendszeréről szóló évi LX tv. rendelte el Elfogadva a Parlament által a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatban Fő célok: kibocsátás-csökkentés alkalmazkodás horizontális intézkedések (kutatás, fejlesztés, oktatás) Időtáv: Éghajlatvédelem a kormányzatban Zágoni Miklós, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Delegációs terem, október 13.

13 Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás
Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás-csökkentés szükségességének hangsúlyozása. Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) és alkalmazkodás (adaptation) Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez.

14 Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás
Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit, B., – Burton, I – Richard, J.T.K. (1999) The science of adaptation: a framework for assessment. Mitigation and Adaptation Strategies for Global Change, 4(3-4), 199–213. Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok

15 Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás
Emberi hozzájárulás KIBOCSÁTÁS- CSÖKKENTÉS- Hatások és sebezhetőség Éghajlat- változás Tervezett ALKALMAZKODÁS Szakpolitikai válasz Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit, B., – Burton, I – Richard, J.T.K. (1999) The science of adaptation: a framework for assessment. Mitigation and Adaptation Strategies for Global Change, 4(3-4), 199–213. Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok

16 Kitérő: a sebezhetőség szakirodalmából
UNDP (2004) Reducing Disaster Risk között a Föld lakossá-gának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve. 20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (94%-ban a fenti négy ok valamelyike miatt) (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott; 20 évre = 5 x több) (Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.21 millió = 14 x több) Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a A hatás nagyobb mértékben múlik a társadalom felkészültségén, mint a katasztrófa mértékén UNDP (2004) Reducing Disaster Risk: A Challenge for Development. A Global Report

17 Ellenállóképesség Az ellenállóképes rendszer hat alapelve (Wildavsky-elvek) Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót. Wildavsky’s principles; Bernett (2001) nyomán in: Pelling, Mark (2003) The Vulnerability of Cities: natural disasters and social resilience. Earthcan, London.

18 Alkalmazkodás = paradigmaváltás is
A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van szükség, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a rendszerek működésében. Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb települést szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek. Ezek a tanulságok teljesen eltérnek a szokásos modernizációs elvektől (hatékonyság, optimum, tervezhetőség, párhuzamosságok kiküszöbölése)

19 Koppenhága fontossága
Koppenhágában december között kerül megrendezésre az ENSZ Klímakonferenciája. 2012-ben lejár a Kiotói Egyezmény érvényessége (Magyarország átlagában 6%-os csökkentést vállalt hez képest, ezt teljesíti) Szakértői anyagok szerint 2050-re legalább 50%-kal, a fejletteknek 80-90%-kal kell a kibocsátásaikat csökkenteni ahhoz, hogy a kritikus globális 2 Celsius fok hőmérséklet-emelkedést ne lépjük túl. Az Európai Unió egyoldalúan elkötelezte magát, hogy 2020-ig 20%-os kibocsátás-csökkentést vállal; – ha viszont megszületik a nemzetközi megállapodás Koppenhágában, akkor 30%-os csökkentést vállal. Civil nyomás: 2020-ra fejlett országok 40% csökkentést vállaljanak, és hajtsák végre, ne a fejlődőktől vásárolják ki. E mellett támogassák pénzzel és technológiával a fejlődőket. Mo is ebben vállaljon részt. Forrás:

20 Koppenhága fontossága
Az első feladat: a kiotóinál szigorúbb, és ugyanakkor az érintettek által elfogadható, majd elfogadott egyezmény kialakítása A fejlett országok számára a kötelezettség felismerése és vállalása A fejlődő országok számára a jelenkori felelősség tudatosítása Mindegyik fél számára az együttműködési kultúra fejlesztése, túllépés kizárólag a közvetlen előnyök mérlegelésén A valódi kihívás: túllépni a kibocsátás-csökkentési célokon; alkalmazkodás az adott külső körülményekhez, a változásokhoz és mások alapvető létfeltételeihez (A fenntarthatóság intergenerációs (jövő nemzedékek boldogulása) mellett intra-generációs szolidaritási késztetés is) Annak tudatosítása, hogy a földi élet rendszerműködési folyamatainak a fenntartásáról van szó, globális célról, aminek alá kell rendelni rövid távú érdekeket, és a mások rovására történő érvényesülési törekvéseket (Kitörés a 0-összegű játszmából, pozitív összegű játszma irányába) Forrás:

21 KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet < KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében Budapest, november 17.