A társadalmi tényezők hatása a tanulásra

Az előadások a következő témára: "A társadalmi tényezők hatása a tanulásra"— Előadás másolata:

1 A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
© Kárpáti Zoltán Szociológus

2 A társadalmi tényezők Demográfiai jellemzők (nem, életkor)
Iskolai előélet (végzettség, szakképzettség) Hely a munka világában (foglalkozási – és életpálya, munkanélküliség) Családi életkörülmények (jövedelem, beruházás) Jelenlegi lakóhely típusa (község, város, megyeszékhely)

3 A megkérdezettek neme: férfi 47,17% nő 52,83%
(Országos mintának megfelel) A megkérdezettek kora: (kutatási célnak megfelel) 26 év alatt ,75 26-35 éves ,46 36-45 éves ,79 ,68 ,28 63 éves és idősebb ,05 - Életciklusok

4 Iskolai végzettség, szakképzettség
A megkérdezettek iskolai végzettsége: (%) férfi nő Alapfokú , ,47 Szakmai középfokú , ,34 Gimnázium , ,31 Felsőfokú , ,88 A megkérdezettek szakképzettsége: (%) Egy igazolható szakképzettség Több igazolható szakképzettség ,54 Nincs igazolható szakképzettség ,11

5 Életpálya és foglalkozási mobilitás I.
Foglalkozás és szakképzettség megválasztása: (sorrend %) jövedelmezőség, ,99 környezeti lehetőségek, ,89 fejlettségi különbségek érdeklődés, ,36 alacsony személyes motiváltság család, ,26 csökkenő, férfiaknál erősebb a szakma presztízse ,86 társadalmi elismertség ismerősök, barátok ,55 férfiaknál erősebb rokonság ,73 férfiaknál erősebb iskola, tanárok ,23 tanulásra ösztönzésnél 36,27%, pályakép körvonalazódásában 23,02%

6 Életpálya és foglalkozási mobilitás II.
Mindig vagy a legtöbbször találtam képzettségemnek megfelelő munkahelyet és munkakört 58,2% A „képzettség” fogalma, tisztázatlan a munkakör és képzettség viszonya aspirációk és elégedettség kapcsolata a lehetőségek által behatárolt Iskolai végzettséggel meredeken nő; 4,5-szeres különbség a felsőfokú és alapfokú között, szakmai képzettség szerepe nőtt Az alapfokú végzettségűek súlyos helyzete (3/4 nehezen talál) Férfiak: 48,72%, nők 67,57%, nők nagyobb „mozgékonysága” (munkahely) „nem fogadnak be” (roma diszkrimináció)

7 Életpálya és foglalkozási mobilitás III.
Túlnyomórészt intragenerációs ágazati-foglalkozási mobilitás – gazdasági szerkezetváltások egymásutánja: agrár-ipari-szolgáltatás, állami-piaci gazdaság kettőssége, tulajdoni váltások Tömegesség, kényszerű átállás. A 36 éven felüliek 50-60%-a kettő vagy több ágazatban dolgozott, de fiatalabbaknál is 10% körül Szakképzettség gyors amortizációja, viszonylagos értéke, korporációs érdekek Magas migrációs (ingázási) költségek (tulajdon-bérlet), megrekedés Munkapiaci választék hiánya a környezetben Foglalkozási (élet) pálya megszakítottságai, munka és tanulás Iskolai és szakképzési rendszer felkészületlensége (gyakorlati, kompetencia alapú képzés) – iskolarendszeren kívüli képzés szerepe

8 Részvétel az iskolarendszeren k. képzésben
Nő-férfi arány: részt vett 5:1, részt vesz 2:1, de több férfi venne részt, mint nő (10%-kal). A munkanélküliek 60%-a férfi. A „részt vett” év közötti = 73,74%; 56 év felett = 18,08% A „részt vesz”: év közötti = 59,69%; korral csökken, 56 évtől senki A „részt venne”: év közötti = 44,91%; év közötti = 44,08%; 56 évestől = 10,52%; 54% alapfokú isk. végz. és szakiparos (felzárkóztatás). Részt vett: 55%, részt vesz: 14%, részt venne: 46% (átképzés) - Az isk.r. kívüli képzés szerkezeti végiggondolása: minőség, megfelelőség, szakma mellett gyakorlat és kompetencia

9 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!