Érelmeszesedés. a népesség száma (ezer fő) Magyar statisztikai évkönyv 2004. KSH 2005. 198010 709 198510 599 199010 375 200010 222 200510 098.

Az előadások a következő témára: "Érelmeszesedés. a népesség száma (ezer fő) Magyar statisztikai évkönyv 2004. KSH 2005. 198010 709 198510 599 199010 375 200010 222 200510 098."— Előadás másolata:

1 Érelmeszesedés

2 a népesség száma (ezer fő) Magyar statisztikai évkönyv 2004. KSH 2005. 198010 709 198510 599 199010 375 200010 222 200510 098

3 halálozás /csökkent/ évente 37 000 – 40 000-rel vagyunk kesesebben évÖssz.halálozás Halálozás 1000 lakosra 1949105 71811,4 1980145 35513,6 1990145 66014,0 2000135 60113,3 2004132 49213,1

4 az EU-ban a legkedvezőtlenebb halálozású országok között vagyunk •Magyarországon kívül csak a volt Szovjetunió 8 utódállama tartozik ebbe a csoportba 2003-as WHO besorolás

5 férfiak születéskor várható élettartama Ausztria, Csehország, Magyarország

6 nők születéskor várható élettartama Ausztria, Csehország, Magyarország

7 a II. kerületben a nők várható élettartama elérheti a 80 évet •„Mintegy két évtized szükséges ahhoz, hogy hazánk népességének élettartama elérje az EU – 15-ök – népességének jelenlegi 78,3%-os átlagát” •nagyok az életkilátások társadalmi különbségei •MTA Orvosi Demográfiai Munkabizottság • MOTESZ Magazin 2004;2:46-47.

8 a halálokok %-os megoszlása /2004/ Magyar Statisztikai Évkönyv KSH 2005. daganatok25,7 keringési rendszer50,69 légzőszervi3,9 emésztőrendszer /alkoholos májbetegség/ 6,9 / 3,6 / erőszakos eredetű6,8 egyéb13,81

9 keringési rendszer halálozás az EU átlag közel duplája kockázati tényező: •magas vérnyomás •cukorbetegség •zsíranyagcsere betegség •elhízás •dohányzás •alkoholizmus •egészségtelen táplálkozás •mozgásszegény életmód

10 morbiditási adatok % • magas vérnyomás: • év férfi nő • 40 - 49 17,8 23,5 • 50 - 59 36,0 46,2 • 60 - 69 52,1 62,4 •A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek adatai; •Balogh S. Metabolizmus 2005,4:A2-,7.

11 magas vérnyomás •a koszorúér bet. : 58%-ban •a stroke: 72%-ban igazolható •megfelelő th.-val /<140/90 Hgmm/ a szív és érrendszeri halálozás >20%- kal, a stroke kalálozás >40%kal csökkenthető

12 morbiditási adatok % • diabétesz • év férfi nő • 40 - 49 2,7 1,8 • 50 - 59 6,2 5,2 • 60 - 69 9,3 9,3 •A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek adatai

13

14 összefüggés •IUD → HBP diabetes m- metabolikus szindróma hiperlipidémia ISzB * csecsemőtáplálás mikéntje → későbbi korban mért TC

15 nem a második, hanem az első infarktust kellene megelőzni az 50 évesek szív-infarktusa ellen -az IUD megelőzésével -a csecsemők szoptatásával -a gyermekek egészséges étkezési szokásainak, mozgásigényének kialakításával -a kamaszok dohányzásának kivédésével -az elhízás megakadályozásával -a HBP megfelelő kezelésével -stressz kezeléssel lehetne küzdeni

16 6 x nagyobb az esély, hogy felnőttkorban fokozott kockázatú lesz az a gyermek, aki egy vagy több kockázati tényezővel rendelkezik: • elhízás • magas vérnyomás • ↑ koleszterin szint

17 kockázati tényezők:1. befolyásolható 2. nem befolyásolható •1. öröklődés személyiség nem testméretek •2. - jelentősége vitatható /cukorfogyasztás, stressz, az ivóvíz lágysága/

18 jelentősége kétségtelen: - elsődleges - másodlagos elsődleges: •táplálkozás •HBP •dohányzás •elhízás •diabetes m. •fizikai aktivitás hiánya •orális antikoncipiensek másodlagos: arrithmia, EKG elv.

19 összefüggés: a krónikus megbetegedések táplálék zsír zsírsavösszetétele között 18. sz. II. felétől: •állati eredetű zsírfogyasztás  •össz-zsír  •SFA  TrFA  •ALA  EPA  DHA  táplálkozásfüggő krónikus betegségek 

20 A diéta FA-tartammának változása

21 Az EFA-k biológiailag aktív vegyületek előnyagai

22 n-6 és az n-3 EFA hatása jórészt ellentétes az n-6 FA-ból képződő eikozanoidok erős hatásúak, az n-3 FA-ból képződőek hatása gyengébb, vagy éppen ellenkező irányú

23 hatásuk jórészt ellentétes leukotrién B 4 (n-6) gyulladásfokozó hatását a leukotrién B 5 (n-3) kivédi TXA 2 (n-6) fokozza az aggregációt, TXA 3 (n-3) mérsékli TXA 2 (n-6) erős vasoconstrictor TXA 3 (n-3) gyenge vasoconstrictor

24 epidemiológiai és klinikai vizsgálatok tisztázták: •a különböző zsírsavak élettani szerepét •szérum lipidekre kifejtett hatását •hogyan befolyásolják - a ISzB kockázatát - más megbetegedések kialakulásának a kockázatát

25 nagy PUFA tartalmú diéta hatása: • a szérum koleszterin szintre • a koronaria morbiditásra • a koronaria mortalitásra Kris-Etherton, PM., Hacker,KD., Binkoski AE.: Polyunsaturated Fatty Acids and Cardiovascular Health Nutr Rev 2004;62:414-426.

26 Los Angeles Veterán Study 1. •846 f (n 424+ 422 kontroll ) követés: 8 év T K TF 39% 40% SFA 8% 19% MUFA 16%, 15% PUFA 17% 5,5% koleszterin szint csökkenés: 13% koronária morbiditás és mortalitás csökkenés: 34%

27 Oslo Diet-Heart Study 2. 412 f (n 206 + 206 kontroll) követés: 5 év T.: TF 39% SFA 8,5% MUFA 10%, PUFA 21% K.: nincs információ Koleszterin szint csökkenés: 14% ISzB relapszus csökkenés: 25%

28 Finn Mental Hospital Study 3. n = 676 f, 591 n követés: 6 év T K TF 35% 34% SFA 9% 18% MUFA 12%, 11% PUFA 14% 4,5% koleszterin szint csökkenés: 15% f, 13%n ISzB incidencia csökkenés : 43% f, 36%n

29 British Medical Research Council 4. •393 f követés: 4 év T.: 85g/nap szója olaj K.: norm. étrend koleszterin szint csökkenés: 15% ISzB incidencia csökkenés : 12%

30 Minnesota Coronary Survey 5. •n = 4383 f, 4664 n követés: 1 év T K TF 38% 39% SFA 9% 18% MUFA 14% 16% PUFA 15% 5% koleszterin szint csökkenés: 14,5% ISzB incidencia csökkenés : nincs változás

31 Lengyel tanulmány életkor: 45-64 év követési idő 12 év (1990-2002) SFA 7%  (44,8 g  41,5 g) PUFA 57%  (14,8 g  23,3 g) ISzB halálozás f : 38%  n: 42%  BMJ;2005:331:187. BMJ 331, 187, 2005

32 linolsav (18:2 n-6 LA) bevitel hatására •csökken a szérum koleszterin -, az LDL-C-szint •kismértékben csökkent a HDL-C-t is • •a szérum triglyceridszintre kifejtett hatás elhanyagolható

33 nagy linolsav (18:2 n-6 LA ) bevitel •protektív hatása csak akkor érvényesül, ha antioxidáns bevitel kíséri, és •megfelelő az n-6 : n-3 zsírsavak bevitelének az aránya. •növeli a lipidperoxidáció veszélyét

34 a halfogyasztás kardioprotektív hatása •Dyerbergnek a grönlandi eszkimók táplálkozási szokásait vizsgálta: • n-3 EFA az energia-bevitel mintegy 4,2%-át teszik ki •a dániai etnikailag hasonló lakosságnál 1% körüli volt

35 a ( C18:3 n-3 ALA ) zsírsavak kardioprotektív hatása •koleszterin csökkentő hatás? •triglicerid csökkentő hatás •n- 3 FA-ból képződő bioaktív anyagok befolyásolják - a gyulladásos folyamatokat - a véralvadást - az érfal tónusát

36 ↓ oxidatív folyamatok érfal-károsító hatását •szerepet játszanak a normál endothel- funkció fenntartásában •antithrombotikus hatásúak •gátolják az atheroscleroticus plakk kifejlődését •pl. csökkentik a thrombocyta eredetű növekedési faktor termelését Am J Coll Cardiol 2000;35:264-270.

37 n-3 csökkenti a CHD mortalitást meta-analízis 5 prospektív vizsgálat •MRFIT 12 866 35-57 év •Health professionals 43 757 40-75 év •ATBC study 21 930 50-69 év •Zurphen study 667 64-84 év •Nurses Health Study 76 283 30-55 év Brouwer IA.,Katan MB.,Zock PL.:Dietary α-Linoleic Acidis associated with Reduced Risk of Fatal Coronary Heart Disease, but Increase Prostata Cancer Risk: A Meta-Analysis J Nutr 2004;134:919-922.

38 Magyar ajánlás 2005 Zsír (en%)30 (20-30-35) SFA (en%) 7-10 Transz-zsírsavak (en%) < 2 MUFA (en%) 10-15 PUFA (en%) 7-8 n-6 % (en%)< 7-8 n-32g  -linolénsav + + 200mg EPA+DHA n-3/n-6  1/10, optimális 1/5 Br.Nutr.Foundation 1992.

39 az érelmeszesedést befolyásoló kockázati tényezők Kockázati tényezőkProtektív tényezők lipidek: telitett zsírsavak: laurin-, myristin-, palmitin-sav koleszterin oxidált koleszterin- derivátumok lipidek Cisz PUFA LA, ALA, EPA, DHA növényi lecitin fitosterolok (ß- fitoszterol)

40 A kardiovaszkuláris betegségek gyakorisága és a telített zsírsav-bevitel összefüggése Szollár, Kórélettan, 1999. p. 314.

41 A vér koleszterinszintje a telített zsírsavbevitel függvényében Szollár, Kórélettan, 1999. p. 314.

42 A vér koleszterinszintjének összefüggése a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel Szollár, Kórélettan, 1999. p. 314.

43 Összefüggés a napi átlagos koleszterinbevitel és a koronáriabetegség okozta halálozás között Szollár, Kórélettan, 1999, p. 315.

44 omega -6 : omega - 3 •optimális n-6/n-3 arány: 4:1 Am J Clin Nutr, 2002;75:191-212; FAO/WHO Expert Consultation: Diet. Nutrition of chronic diseases. Geneva, WHO 2003. pp. 88-89; J Nutr2001;131:132-146.

45 omega-6 / omega-3 Halmy, MET V. Kongresszus, 2004 mandula51,54 kenőmájas53,60 kukoricaolaj56,11 földimogyoró64,28 csabai csípőskolbász 75,00 gulyáskrém75,10 halászlékocka75,45 szójapárizsi86,08 chips89,93 Halmy, MET V. Kongresszus, 2004

46 omega-6 / omega-3 szárazkolbász90,50 frissföl 12 %-os112,88 frissföl 20 %-os114,90 napraforgóolaj122,08 főzőkolbász158,50 fokhagymakrém272,00 szepesi virsli283,00 tormás majonéz473,85 vöröshagymakrém497,25 úti kolbász1030,00 Halmy, MET V. Kongresszus, 2004

47 az LA : ALA kedvezőtlen •excesszív n-6 bevitel gátolhatja az n-3 átalakulást •a lakosság, ezen belül a terhesek és az újszülöttek n-3 PUFA ellátottsága elégtelen (28:1)

48 az érelmeszesedést befolyásoló kockázati tényezők 2. Kockázati tényezőkProtektív tényezők szénhidrátok szaccharóz szénhidrátok komplex CH élelmi rostok

49 az érelmeszesedést befolyásoló kockázati tényezők 3. Kockázati tényezőkProtektív tényezők fehérjék fehérjehiány állati fehérjék fehérjék növényi fehérjék (szója)

50 az érelmeszesedést befolyásoló kockázati tényezők 4. Kockázati tényezőkProtektív tényezők vitaminok calciferol C-, E-vitamin Niacin, B 6 -vitamin Cholin, fitokemikáliák

51 az érelmeszesedést befolyásoló kockázati tényezők 5. Kockázati tényezőkProtektív tényezők Na, Pl, Cu, Zn kadmium, lágy víz Mg, K, Ca, Mn, Si, Li, Kemény víz

52 az érelmeszesedést befolyásoló kockázati tényezők 6. Kockázati tényezőkProtektív tényezők nagy energia-bevitel ritka étkezés alkoholizmus csökkent energia- bevitel (sport) gyakori étkezés mérsékelt alkoholfogyasztás fokhagyma, hagyma (metil-alkil-sulfid) gombák