Uránérc-bányászati lehetőségek Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Uránérc-bányászati lehetőségek Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Uránérc-bányászati lehetőségek Magyarországon
Barabás András okl. geológus, ügyvezető WildHorse Energy Hungary Kft.

2 Történeti áttekintés 1953 – A mecseki uránérctelep felfedezése
1956 – megindul az érctermelés az I. Bányaüzemben 1957 – a II. Bányaüzem termelésbe állítása 1961 – a termelés megkezdése a III. Bányaüzemben 1963 – elkészül az Ércdúsító Üzem 1971 – az I. Bányaüzem bezárása 1973 – termelésbe áll a IV. Bányaüzem 1983 – megindul a termelés az V. Bányaüzemben 1984 – bezár a II. Bányaüzem 1989. szeptember 22. – minisztertanácsi döntés a bányák bezárásáról 1991 – haladék a bezárásra, a MECSEKURÁN Kft. megalapítása 1994 – Kormányhatározat a bányászat befejezéséről 1997. november 1. – a bányászat befejezése

3 Vegyi feldolgozás az ÉDÜ-ben Perkolációs feldolgozás
Termelési adatok Tétel megnevezése Exportált érc Vegyi feldolgozás az ÉDÜ-ben Perkolációs feldolgozás Bánya-meddő Összesen Kőzet tömege, t U-koncentráció, g/t 1 524 1 001,575 130,7 53,34 Urán tömege, kg Meddővel visszamaradt urán, kg Exportált urán, kg -

4 A bányabezárás okai Az urán tartósan alacsony világpiaci ára a nyolcvanas évek második felétől (20 USD/kg). Ezzel szemben a termelési költség a bezáráskor USD/kg, de hosszabb távon, reálisan USD/kg. A viszonylag magas önköltség okai: Nemzetközi összehasonlításban közepes vagy annál gyengébb ércminőség. A telep lencsés kifejlődése miatt a bányászat nehezen gépesíthető, magas az élőmunka-igény. A bányászat ugyan közvetlenül a felszín közeléből indult, de idővel az egyre növekvő mélység miatt egyes munkahelyeket már hűteni kellett. A szilikátos uránásványok arányának növekedése miatt a feldolgozás költségei is megnőttek.

5 De legfőképpen: az urán világpiaci ára.
Mi változott 1997 óta? Az atomenergia nemzetközi megítélése. Egyre erősödő igény a nyersanyagfüggőség csökkentésére. Korszerű, olcsóbb, a környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő bányászati technikák. De legfőképpen: az urán világpiaci ára.

6 Az urán „szabadpiaci” (rövid lejáratú, spot) árának alakulása, 1970-2009
Forrás: Ux Consulting

7 A jelenlegi magas ár okai
A leszerelésből származó készletek elfogyása. A megelőző 15 év tartósan alacsony ára nem ösztönzött kutatásra, az érckészletek bővítésére. Működési problémák néhány nagy bányában (Ranger, Cigar Lake - vízbetörés). Számos új nukleáris projekt világszerte (főleg USA, Kína, India, Japán, Dél-Korea, Európa egyes országai).

8 A jelenlegi magas ár okai
Jelenleg a világ éves urántermelése kb. a fogyasztás 2/3-a → készletezési, felvásárlási láz. Ennek ellenére ban nem nőtt, hanem csökkent a termelés 2007-hez képest! Forrás: TradeTech

9 Uránpiaci tendenciák A középtávú előrejelzések a jelenlegi 60 USD/lb U3O8 (144 USD/kg U) helyett 75 USD/lb (195 USD/kg) spot árat jósolnak. Az uránkereskedelem kb. 85%-át adó hosszú távú szerződésekben foglalt ár már most is 70 USD/lb (182 USD/kg) körül mozog. A rövidesen kialakuló kínálati hiány miatt a hosszú távú szerződéses ár akár 100 USD/lb (260 USD/kg) is lehet.

10 Magyarországi helyzet napjainkban
Ércesedési típusok, területek Ásványvagyon Kutatási területek, bányatelkek A kitermelés lehetséges módszerei Gazdaságossági kérdések

11 Ércesedési típusok és területek
Magyarország területének kb %-át érintették az előző évtizedek uránkutatásai, de ipari minőségű telepek csak a Mecsek környékén fordulnak elő. Hazánkban csak üledékes uránérctelepek vannak, ezek jellemzője a gyengébb minőség, de gyakran nagy kiterjedés. Hazai altípusok: homokkőben kialakult, rétegszerűen elhelyezkedő lencsék (Nyugat-Mecsek, Máriakéménd-bári vonulat); fiatal, laza üledékekben, szerves anyagokhoz kötődően létrejött telep (Dinnyeberki); fiatal, laza, homokos üledékben kialakult „roll front” (szalagszerűen, hosszan kígyózó redox front) típus (Bátaszék).

12 Magyarország uránércvagyona
Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint (földtani vagyon): Ezek szerint a megkutatott ércvagyon fémurán-tartalma az eddig kitermelt mennyiség kb. 1,5-szerese, a reménybeli vagyon esetében pedig akár a háromszorosa is lehet. Ismeretességi kategória Érc Mt Az érc urántartalma kt C1 0,75 0,848 C2 26,02 30,525 Összesen 26,77 31,373 Reménybeli 61,81 ?

13 A nyilvántartott ércvagyon problémái
A készletszámítási területek az érces összlet ismert előfordulásának csak egy részét fedik le.

14 A nyilvántartott ércvagyon problémái
Az érctelep lencsés kifejlődése miatt a szokványos geostatisztikai módszerek készletszámítási alkalmazása gondokat vet fel, ezért bevezették az „ércesedési koefficienst”, mely igen óvatos, konzervatív megközelítést jelentett. Az így kiszámított ércvagyon rendre túligazolódott a bányászati kitermelés során: Bányaüzem Igazolódás Fém kg % I. Bányaüzem -613,519 -18,1 II. Bányaüzem +396,504 +6,8 III. Bányaüzem +1,694,423 +37,5 IV. Bányaüzem +3,408,960 +81,8 V. Bányaüzem +1,080,949 +84,8

15 A nyilvántartott ércvagyon problémái
Mivel a nyilvántartott ércvagyont is az „ércesedési koefficiens” használatával számították ki, jogos a feltételezés, hogy a tényleges készlet a nyilvántartott másfélszeresét is elérheti. E probléma kiküszöbölésére jelenleg folyik a készletek leginkább perspektivikus részének újraszámítása, mely figyelembe veszi mind a külszíni fúrási adatokat, mind pedig a bányabeli tapasztalatokat. Mindezeken túlmenően, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás nem tartalmazza a kisebb, de már ismert előfordulások (Dinnyeberki, Bátaszék) érckészleteit sem.

16 Kutatási területek, bányatelkek
Hazánkban jelenleg csak a 100%-os állami tulajdonú Mecsek-Öko Zrt. rendelkezik uránércre megállapított bányatelkekkel. Rajta kívül még három cégnek vannak kutatási területei.

17 Kitermelési módszerek
ISL technológia („helyben kioldás”, földalatti perkoláció): O2 és CO2 tartalmú víz cirkuláltatása az érces rétegen keresztül, majd a kioldott urán leválasztása az oldatból a külszínen. Magyarországon csak a bátaszéki ércesedésnél alkalmazható.

18 Kitermelési módszerek
Mélyművelés: a „hagyományos” föld alatti bányászat, a mecseki lelőhelyen csak ez alkalmazható, de egy mai bánya sok mindenben különbözne a régitől: sok függőleges akna helyett mindössze egyetlen, külszínre nyíló lejtősaknapár, valamint esetleg két függőleges légakna; aknaszállítás és csillés tárószinti szállítás helyett kizárólag dízelüzemű gépjárművekkel történő szállítás a lejtősaknán keresztül; magasabb fokú gépesítettség a fejtésben; a korábbihoz képest kb. kétszeres éves érctermelés; megmaradó üregek helyett visszatömedékelés meddőkőzettel vagy ércfeldolgozási meddőzaggyal; a visszatömedékelés miatt sokkal kevesebb, külszínen elhelyezendő meddőanyag; egyetlen, kisebb területre koncentrált külszíni létesítmények.

19 Kitermelési módszerek
Ércfeldolgozás: a mélyműveléshez kapcsolódó feldolgozás is alapvetően más lenne, mint régen: Savas feltárás helyett szódás feltárás – ez az urán mellett lényegesen kevesebb elemet, iont mobilizál a kőzetből. Lehetőség szerint a meddőzagy visszatömedékelése a bányaüregekbe – jóval kevesebb külszíni zagyelhelyezés. Száraz zagy technológia – a zagynak a bányaüregekbe vissza már nem juttatható, kisebb részét mindössze 20%-os nedvességtartalom mellett rakják a zagytározóba, ami a zagytározó sokkal nagyobb mechanikai stabilitását eredményezi, ugyanakkor jelentősen csökkenti az oldatelszivárgás lehetőségét, még a szigetelés sérülése esetén is.

20 Gazdaságosság és kutatási kockázat
Máriakéménd-bári vonulat: kutatási kockázat: magas, elsősorban a mélység tekintetében, de jelentős ásványvagyont eredményezhet; beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de bizonyosan magas lenne; működés időtartama: bizonytalan. Dinnyeberki és környéke: kutatási kockázat: magas, bár már ismert az ércelőfordulás, de ennek mérete kicsi, és a korábbi kutatások nem találtak több telepet; beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de fajlagosan bizonyosan magas lenne a kicsi telepméret miatt;

21 Gazdaságosság és kutatási kockázat
Bátaszék: kutatási kockázat: közepes, már ismert az ércelőfordulás, de teljes mérete még ismeretlen (a jelenleg ismert túl kicsi egy beruházáshoz); beruházási és termelési költség: alacsony, valószínűleg USD/lb U3O8 ( USD/kg U) szinten tartható; működés időtartama: az érctelep méretétől függően év. Mecsek: kutatási kockázat: kicsi, jelentős terület és ásványvagyon már kellően megkutatott; beruházási és termelési költség: viszonylag magas, jelenlegi számítások szerint kb. 70 USD/lb U3O8 (182 USD/kg U) ár felett lenne nyereséges a bányászat; működés időtartama: minimum 25 év. Összes többi terület: igen magas kutatási kockázatú, érctelepek megléte bizonytalan, költségek még nem becsülhetők.

22 Gazdaságosság - konklúzió
A mecseki lelőhelyben egyértelműen nagy lehetőségek rejlenek, érdemes részletes megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozni. A többi területen a gazdaságosság a kutatási eredmények és az uránár alakulásának függvénye.

23 Köszönöm a figyelmet!