Képzőművész, szobrász és író

Az előadások a következő témára: "Képzőművész, szobrász és író"— Előadás másolata:

1 Képzőművész, szobrász és író
Csörgő Attila Képzőművész, szobrász és író Készítette: Varga Bence Városmajori Ginázium

2 Élete: 1965-ban, március 29-én Budapesten született. Tanulmányai:
Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulójaként 1992-ben festő, majd 1994-ben intermédia szakon diplomázott. 1993-ban Amszterdamban a Rijksakademie van baeldende Kunsten szobrász szakán tanult. Itt 1994-ben három éves Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1998-ban Smohay-díjat; 2001-ben Munkácsy-díjat és 2008-ban Nemzetközi Nam June Paik-díjat nyer ( ez utóbbi a munkásságának ediggi csúcsa).

3 Munkássága: 1991 óta rendszeresen szerepel a kortárs magyar szobrászatot, képzőművészetet, a fiatal magyar, illetve európai képzőművészeket bemutató tárlatokon. Számos, a képzőművészet és tudomány határterületeit, a legújabb médiumok, technikai lehetőségek és a művészeti alkotófolyamat összekapcsolódásának lehetőségeit vizsgáló kiállításon mutatták be munkáit. Jellemzői: Konceptuális jellegű, sokszor minimalista kivitelű - gyakran mobil - munkái természettudományos szabályok, törvények - geometriai problémák, fizikai (optikai, mechanikai) határhelyzetek - köré szerveződnek. Játékosan, s némi iróniát, filozofikusságot sem nélkülöző módon utalnak érzékelésünk, és erre épülő, rendezettnek tűnő világképünk könnyű megingathatóságára, ellentmondásosságára. Hérakleitosz elvét veszi példának: pantha rhei – minden változik. Műveit gyakran egy iromány is kíséri, amin keresztül magyarázza és elemzi azt.

4 Kiállításai: 1991 óta 21 nagyobb volumenű kiállítása volt, – több nemzetközileg is elismert – ebből 9 egyéni. A legjelentősebb, eddigi közel 20 évnyi munkáját bemutató, Arkhimédészi pont című, több múzeumban is bemutatott (Magyarországon a budapesti Ludwig Múzeumban volt látható) nagysikerű kiállítása volt. Itt maga is tartott tárlatvezetést a publikum számára:

5 Munkái: Időszakokra ugyan nem, viszont 3 témakörre bonthatóak munkái. Egy- egy témakörön belül a művek ugyan azt a gondolatot viszik tovább, folytatásai egymásnak. Görbült terek: Hogyan szerkesszünk narancsot? (9 ventillátor, 9 papírtest (testátmérő kb. 12 cm), alapterület változó, ) „Egy négyzet alapú területen fehér papírtestek lebegnek fehér “papírturbinák” felett. A testek készítésekor olyan gömbbe írható formákból indultam ki, mint a szabályos és félszabályos geometriai testek, valamint néhány egészen más szerkesztési elgondolásból, amilyen pl. a gömbfelület spirális megközelítése a narancshámozás mintájára. (Kvázitranszformáció a gyerekkorból.)”

6 Munkái: Ferde víz (fekete-fehér fénykép, 1995)
„A “Ferde víz” egy mindennapos helyzetet használ fel szélsőséges körülmények között. Egy asztalon álló, vízzel töltött pohár mindenki számára jól ismert dolog, mely önmagában nem túl figyelemreméltó. A víz szintje, a vízszintes pedig pszichés koordinátarendszerünk alapja, hiszen gondoljunk csak arra, hogy amit a matematikusok x,y koordinátákkal írnak le, azt mi a köznapi nyelven a vízszintes-függőleges relációval fejezzük ki. De amíg a matematikai koordinátákat kedvünk szerint forgathatjuk, addig hétköznapi koordinátáink merevebben ragaszkodnak a bevált rendhez. Ennek a rendnek egy lehetséges átformálása jelenik meg a “Ferde víz” c. fényképen. Két poharat egy forgó asztallapra helyeztem egy fényképezőgép társaságában, mely így rögzítette a “zárt rendszer” hidraulikáját, a ferde vízszintet.”

7 Munkái: A Maelström projekt (motorolaj, elektromotor, alumíniumedény, 57x57x 60 cm, 1995) „Az "örvény" 45 liter motorolaj megforgatásával jön létre. A fekete folyadék tükör felületet képez, mely a forgó mozgás által parabola felszínné görbül. A bekapcsolás pillanatától a végleges sebesség eléréséig folyamatos átalakuláson megy keresztül: a parabola íve egyre mélyül. Ez egyúttal a tükörképek változásait is jelenti, két jól elkülöníthető fázissal a parabolatükrök törvényeinek megfelelően. Kezdetben a tükörkép növekedése figyelhető meg, melynek végén a néző arca - ha megfelelő helyen áll - beteríti az egész olajfelületet, majd a tükörkép fordított állásúra és gyorsan zsugorodóra vált, mintha egy örvény szívná le környezetét magába.”

8 Munkái: Fél-tér (Kép Möibus-szalagra való leképzése 2001) Narancs-tér (2004) Möibusz-tér ( ) „Kamerája egy transzparens félgömb felületére rögzíti a környező tér látványát. Egy lassan mozgó fotografikus szerkezet révén jutunk egy olyan állóképhez, ami nem csupán a négy égtáj irányai, de a teljes – a szemlélőt körbevevő horizonton, mint alapon nyugvó -, látszati leírásban félgömb alakú tér ábrázolását adja.”

9 Munkái: Hámozott terek:
Hámozott város (Testek (város) leképezése síkokra , amik kiteríthetőek akár egy kocka testhálója, 2002) Hámozott csendélet (2008)

10 Munkái: Időképek – Időszobrok
A három test (homok, vetítés, alapterület változó, 1993) „Három silóformájú fadoboz függ a mennyezetről, melyek homokkal vannak feltöltve. A dobozokból a homok különböző formájú rácsokon - háromszög, négyzet, rombusz - pereg alá, hulló homokoszlopokat képezve ezáltal, amelyekre diavetítők ugyanezeket a geometrikus ábrákat projektálják. Így a hulló homok és a vetített kép metszéséből háromdimenziós testek jönnek létre: tetraéder, kocka, oktaéder - három a geometria öt szabályos teste közül. Egy test átmérője kb. 5 cm. Egy doboz tartalma másfél óra alatt hull alá.”

11 Munkái: Plátói szerelem (fapálcika, zsinór, görgő, elektromotor, 90x70x160 cm, öt különböző állapotú lehet, 1997) „A szimmetrikusan elhelyezett tetraéderek lassú mozgással kockává egyesülnek, majd a kocka újra két tetraéderre bomlik. A két végállapot közötti átrendeződés időtartama lényegesen hosszabb mint az a pillanat, amikor a testek tisztán megjelennek. Ez a köztes fázis egy látszólag rendezetlen, vagy legalábbis formailag nehezen definiálható jelleget mutat. Ha a mozgás egy ilyen átmeneti állapotban rögzülne, akkor nem sok támpontot kapnánk arra vonatkozólag, hogy az össze-vissza álló éleknek bármiféle szabályos testhez köze lehet”

12 Munkái: Forgástest ( pohár ) (csavarhossz 10 cm, 1992)
„Két hosszú csavart szereltem szimmetrikusan egy ventillátorra. A ventillátor egy asztalba süllyesztettem oly módon, hogy forgó része az asztallappal egy síkban legyen. A készüléket bekapcsolva a csavarok nagy sebességgel pörögnek s eltűnik különállásuk. A folyamatos mozgás egy forgástestet, egy “virtuális poharat” hoz létre. A “poharat” egy spot-lámpa világítja meg.”

13 Munkái: Fényspirálok Félgömb (zseblámpa izzók, forgó alkatrészek, elektromos tartozékok1996) Gömb-örvény (1 db zseblámpaizzó, forgó alkatrészek, elektromotor; gömb: 0-30 cm átmérő, teljes szerkezet: 80 x 40 x 50 cm 4 színes fénykép (egyenként 40 x 40 cm)1999) „egy zseblámpaizzó pályája, melyet három sebességű forgómozgás összekapcsolása különböző hoz létre. A fényforrás pontszerű állapotból kiindulva egy folyamatosan növekvő sugarú spirális 'gömböt' ír le, mely a végső kiterjedés elérése után csökkenő fázisba jut, újra elérve a pontszerű állapotot. A mozgó szerkezet kiállításával párhuzamosan 4 fotó is bemutatásra kerül, melyek különböző exponálási módon (többszörös vagy hosszú expozíció) készültek és a lámpa útjáról szabad szemmel nem látható képet adnak”

14 Munkái: Fotólabirintus és Fotótorony (Alumínium és fa szerkezet, tükrökkel és fényképezővel felszerelve, ) „a véletlen fogalmát vizsgálja két installáció, a Fotólabirintus és a Fotótorony. A Fotótorony egy egyszerű alumínium állvány, közepén egy vízszintesen elhelyezett üveglappal és hat oldalán – a kocka hat oldalának megfelelően – egy-egy fényképezőgéppel. Miközben az állványzat közepében eldobott kocka az üveglapra esik, a hat fényképezőgép egyszerre hat irányból rögzíti a sötétben a kocka röppályáját úgy, hogy a fényképezőgépek zárja az esés egész ideje alatt nyitva van. A Fotólabirintus esetében ezzel szemben egyetlen kamera rögzíti az eldobott kocka esését. A művész bonyolult állványzatra illesztett tükörrendszer középpontjában helyezte el a kamerát, amely a tükrök segítségével hat különböző oldalról készült képet exponál.”

15 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

16 Források: Felkészítő tanár: Kertai Helga Ludwig Múzeum füzet
d=43 dijat Felkészítő tanár: Kertai Helga