Az Európai Unió 50 éve K05-9.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió 50 éve K05-9."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió 50 éve K05-9

2 2007. március 25-én ünnepeljük a Római Szerződés aláírásának 50
2007. március 25-én ünnepeljük a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóját. Az elmúlt 50 év rövid áttekintése példa nélküli sikertörténetet tár fel elénk. Mi, európaiak büszkék vagyunk arra, amit elértünk. Ami az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) indult március 25-én, ma már egy 27 tagállamból álló Európai Unió nagy családjává nőtte ki magát, mely a hosszantartó, szenvedésekkel teli háborús évek után most újraegyesíti az európai kontinenst a béke megteremtésével, és biztosítja a prosperitást és stabilitást, mely ismeretlen volt azelőtt a kontinens történetében. (Frank-Walter Steinmeier, német Külügyminiszter)

3 Kezdetek – háború és béke Európában
Századokon át Európa háborúk színhelye volt A II. világháború következményei KB millió halott, 35 millió sebesült, 3 millió eltünt Az infrastruktúra és az élőhelyek erőteljes pusztítása Kb milliárd dollár anyagi kár Csakis a II. világháború katasztrófájának nyomán tudott az egyesült Európa gondolata gyökeret ereszteni. A két legfontosabb cél a következő volt: A béke megteremtése – nincs több háború Európában Az elpusztult kontinens rekonstrukciója K05-9

4 A Schuman terv – az európai integráció sarkköve
1950. május 9.: Robert Schuman francia külügyminiszter javasolja, hogy Franciaország és Németország integrálja a szén és acél iparágakat. Ezt az ötletet az EU sarkkövének tekintik és május 9-ét Európa Napként ünnepeljük minden évben. A Schuman terv a következő célokat tűzte ki: Gazdasági egység megteremtése nyugat-Európában Hosszútávú béke megteremtése az akkori idők kulcsfontosságú iparágaiban; a szén és acéliparban, Robert Schuman Hier können dann weitere Infos für den Redner stehen 1951. április 18.: Belgium, Németország, Luxemburg, Franciaország, Olaszország és Hollandia aláírják azt a szerződést, mely megteremtette az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) Az ECSC megalapítása K05-9

5 A Római Szerződés 1957. március 25.: Az ESZAK hat alapító tagja aláírja a Római Szerződést: Európai Gazdasági Közösség (EGK): Cél: Közös piac (vámunió, közös külkereskedelmi irányelv) Európai Atomenergiaközösség (EURATOM): Cél: A nukleáris és atomenergia civil felhasználásáról szóló politika és szabályok összehangolása Az európai integrációt a megosztott kontinens nyugati hat alapító tagországa vitte véghez. Elvesztvén a háborút, Németország és Olaszország azt remélte, hogy az európai integrációval ismét a szuverén államok családjának tagjává vállhat. Franciaország,a győztes hatalom, azt remélte, hogy az ambiciózus integrációs Projekt élére állhat de Gaulle elnök irányításával. A Benelux államok nyitott gazdaságnak számítottak hagyományosan, és előnyük származott az integrációból. A német agresszió áldozataiként különös érdeklődéssel kísérték azt a tervet, mely a béke és stabilítás közösségét teremtette meg a gazdasági kötelékeken keresztül. Szerződés aláírása március 25-én 1967: Az Európai Közösség (EK) megalakul az ESZAK, EGK és EURATOM egyesítésével K05-9

6 Az európai belső piac Az európai belső piac azt jelenti, hogy:
a gazdasági és kereskedelmi határok leomlottak a tagállamok között eltörölték az útlevél- és vámellenőrzést az EU legtöbb belső határánál szabad mozgása van az áruknak, embereknek, szolgáltatásoknak és a tőkének ( a négy szabadság) Az EU nagy előnyöket hozott Németországnak: mint a világ vezető exportőre a német gazdaság különösen függ a jó kereskedelmi kapcsolatoktól. Sokan nem is tudják, hogy a német export 63%-a a tagországokba irányul. Németország ennélfogva többet profitál az EU tagságból, mint majdhogynem bármely más tagország. Mi az előnye az egységes piacnak? Total exports of the Federal Republic of Germany in 2005 according to destination (in bn. euro) A belső piac lehetővé teszi a szabad kereskedelmet, ezáltal támogatja a gazdasági növekedést, valamint új munkahelyeket teremt. 11.3 17.7 19.8 53.5 EU 29.6 NAFTA 74.5 Asia Switzerland Több mint 450 millió fogyasztóval az EU a legnagyobb gazdasági terület a világon (a nemzeti terméket figyelembe véve) Near/Middle East 80.7 498.9 Africa Latin America Others (Forrás: Német Statisztikai Hivatal) K05-9

7 A Maastrichti szerződés
1992: Az Európai Közösségből Európai Unió (EU) lesz A Maastrichti szerződéssel (vagy az ún. EU szerződéssel) az EK 12 tagállama megegyezett abban, hogy növelni fogja a gazdasági együttműködést, és bevezeti az egységes valutát, az eurót. Két új tevékenységi kört hoztak létre: A Közös Kül- és Biztonságpolitika („második pillér") Igazság- és Belügyek irányítása („harmadik pillér") Kivonat a Maastrichti Szerződésből K05-9

8 Az euró – Európa közös valutája
1992: Az EU döntést hoz az EU egységes valutájának bevezetéséről (Maastrichti szerződés) 2002: Az euró bevezetésre kerül az akkori EU 15 tagállama közül 12 tagállamban (Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság nem csatlakozik az euró zónához) 2007: Az euró bevezetése Szlovéniában A 300 milliós lakosságával az EU egyike a világ legnagyobb pénzügyi területének Az euró bevezetésre kerül az új tagállamokban, amint a gazdasági és strukturális követelményeknek eleget tettek A közös valuta számos előnnyel jár mind az egyénre, mind pedig az üzletre nézve: nagyobb flexibilitást jelent az utazás során, s pénzváltáskor nem kell járulékot fizetni. A német vállalkozások éves szinten 10 milliárd eurót tudnak megtakarítani, mert nem kell bebiztosítani magukat a valuta árfolyamának ingadozásához. K05-9

9 Az európai bővítés állomásai
Az EU az 1957-es határokkal Belgium Franciaország Németország Olaszország Luxemburg Hollandia A bővítés 1973-tól 1995-ig 1973: Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1981: Görögország 1986: Portugália és Spanyolország 1995: Ausztria, Svédország és Finnország A 2004-es és 2007-es bővítés 2004: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia 2007: Bulgária és Románia K05-9

10 Az Európai Unió Tanácsa (miniszterek tanácsa)
Az Európai Unió intézményei Az Európai Tanács 27 állam- és kormányfői és a Bizottság elnöke Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Az Európai Unió Tanácsa (miniszterek tanácsa) 27 miniszter Az Európai Bizottság 27 tag Az Európai Parlament Az Európai Tanácsl: meghatározza az EU általános politikai irányait Az Európai Parlament: az európai állampolgárok közvetlenül választják meg; a Tanáccsal együtt dönt a jogszabályokról;felügyeli a költségvetést; demokratikus felügyeletet gyakorol az uniós intézmények fellett Az Európai Unió Tanácsa: jogszabályok elfogadása a Parlamenttel együttműködve Az Európai Közösségek Bírósága: EU jogszabályok védelme; tagállamok, Uniós intézmények, vállalatok és magányszemélyek közötti jogi viták rendezése Az Európai Bizottság: törvények javaslata (kezdeményezés joga); A költségvetés kezelése, irányítása, végrehajtása; az európai megállapodások érvényesítése Az Európai Számvevőszék: ellenörzi, hogy az Uniós költségvetését helyesen hajtják végre K05-9

11 Európai Alkotmány tervezete
A tervezetet az Alkotmányozó Konvent dolgozta ki (két-harmada parlamenti képviselő, egy-harmada kormányképviselő), ahol a volt köztársasági elnök Giscard d'Estaing elnökölt. 2004. október 29.: Az állam– és kormányfők Rómában hivatalosan aláírják a „Szerződés az Európai Alkotmány létrehozására” elnevezésű dokumentumot. A Szerződés hatályba lépéséhez az szükséges, hogy a nemzeti parlamentek, ill. ott ahol referendum szükséges, a tagállamok lakói jóváhagyják a szerződést. A következő 18 tagállam ratifikálta a szerződést ezidáig: Litvánia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország, Görögország, Szlovákia, Spanyolország, Ausztria, Németország, Lettország, Ciprus, Málta, Luxemburg, Belgium, Észtország, Finnország, Románia és Bulgária A 2005-ös referendum során Franciaország és Hollandia lakossága az Alkotmányos Szerződés ellen voksolt. A többi tagállam elhalasztotta a ratifikációt. K05-9

12 Az Alkotmányos Szerződéssel megvalósulhatnak a(z):
● A Tanács a jövőben a „dupla többség” útján hozza meg döntéseit, azaz a a tagállamok 55%-a, valamint az EU népességének 65%-a kell a minősített többségi határozathoz. A blokkoló kisebbséghez legalább négy állam szükséges. → a konstrúktív többség előmozdítása, hatás gyakorlás a blokkoló kisebbségre ● Az Európai Tanács elnöki posztjára egy teljes mandátumú elnök kinevezése → megerősíti a folyamatosságot az Uniós tevékenységeken belül ● A külügyek irányítására egy új EU-s miniszteri poszt létrehozása → a külpolitika megerősítése Intézményes reformok ● Az EU külső határain közös védelem bevezetése ● Az országok közötti rendőri együttműködés megerősítése (az Europol megerősítése) ● Fejleszteni a határokat áthidaló bűnvádi eljárást (az Eurojust kiterjesztése) → a szabadság, biztonság és igazság hatékonyabb és egyszerűbb működtetése Nagyobb fokú integráció az igazság- és belügyekben ● Az európai Parlament szerepének kiterjesztése ● A nemzeti parlamentek közvetlen részvétele az európai törvényhozásban ● Az Alapvető Emberi Jogok Chartájának integrálása ● Az Unió és a tagállamok kompetenciáinak tiszta és világos megkülönböztetése ● Egyszerüsített eljárások ● Szisztematikusabb módszerek, világosabb elnevezése az EU törvényhozó eszközeinek → a demokrácia erősítése, pozitívabb reagálás az állampolgárok felé Demokrácia és átláthatóság K05-9

13 Az EU Alapvető jogok Chartája
I – Méltóság Ide tartozik az élethez való jog; a halálbüntetés tilalma;az integritáshoz való jog;a kínzások tilalma; a rabszolgaság és kényszermunka tilalma II – Szabadságok Ide tartozik a személyes adatok védelme; a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadság; a véleménynyilvánítás szabadsága;a gyülekezés szabadsága; a művészetek űzéséhez és a tudományos kutatáshoz való jog;a tanuláshoz való jog; tulajdonhoz való jog; menedékjog III – Egyenlőség A hátrányos megkülönböztetés elutasítása: tilos mindenfajta nemi, faji, bőrszín szerinti, etnikai, genetikai eredetű, nyelvi, vallási, politikai, nemzeti kisebbséghez való tartozás miatti diszkrimináció; kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartása; férfiak és nők közötti egyenlőség IV – Szolidaritás Indoklás nélküli elbocsátásra vonatkozó védelem; megfelelő és méltányos munkakörülmények; a gyermekmunka tiltása; szociális támogatás; egészségügyi ellátás; környezetvédelem; fogyasztóvédelem V – Állampolgári jogok Az európai parlamenti választásokon való szavazás és képviselőjelöltként való indulás joga; a dokumentumokhoz való hozzáférés joga; mozgásszabadság és letelepedéshez való jog VI – Igazság Hatékony jogorvoslathoz és pártatlan bíráskodáshoz való jog; az ártatlanság vélelméhez és a védekezéshez való jog; bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányának elvei K05-9

14 Az Európai Unió tevékenységkörei
● Kül- és biztonságpolitika ● Igazság- és belügy ● Strukturális politika ● Belső piac ● Monetáris ügyek ● Mezőgazdaság ● Halászat ● Környezetvédelem ● Közlekedéspolitika ● Energiaügy ● Kutatás és innováció ● Oktatás, szakképzés, ifjúságügy ● Kultúra ● Foglalkoztatás- és szociálpolitika K05-9

15 Példa: Kül-és biztonságpolitika Stratégiák közé tartozik:
Európai Biztonsági Stratégia Országok közötti együttműködés a szervezett bűnözés elleni harc érdekében Stratégia a tömegpusztító fegyverek terjedésének visszaszorítása érdekében Akcióterv a radikalizmus és a terroriznus visszaszorítására A Balkán nyugati részének stabilizációja (beleértve a polgári missziót Koszovóban) Célok közé tartozik: A béke megörzése a világban A nemzetközi biztonság előmozdítása A demokrácia, törvény- és emberi jogok tiszteletének támogatása K05-9

16 Az EU további felelőssége a külkapcsolatok területén
Humanitárius segély . Európa nyújtja jelenleg a világon a legnagyobb mértékű humanitárius segélyt. Célja, hogy megvédje a természeti katasztrófák, konfliktusok és polgárháborúk által sújtott területek lakosságát. Az emberi jogok tisztelete az Unióba belépni kívánó országok csatlakozásának előfeltétele, és alapkövetelmény azon államokkal szemben, melyek az EU-val kereskedelmi vagy egyéb megállapodásokat kötnek. Emberi jogok Az EU a választásokban való segítségnyújtás, és azok megfigyelése révén segíti a demokrácia előmozdítását Választások segítése és megfigyelése Fejlesztési segély technikai és pénzügyi támogatás, az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás helyzetének javítására előirányzott programok támogatása AzEU nyújtja a világon a legnagyobb mértékű fejlesztési segélyt: K05-9

17 Európai Biztonsági és Védelmi Politika (EBVP)–
része a közös kül- és biztonság politikának Humanitárius feladatok Mentési küldetések Békefenntartó küldetések Béke megszilárdító küldetések Polgári eszközök: 5000 rendőrtiszt Együttműködés az OSCE és az ENSZ intézményeivel Katonai eszközök: 50,000 – 60,000 katona Együttműködés a NATO-val K05-9

18 ESDP – Működések és missziók 2003. óta
(utolsó frissítés augusztus 25.) EUPM Bosznia-Hercegovina 2003. január óta EUPOL PROXIMA Macedonia Korábbi Jugoszláv Tagköztársaság 2003 dec dec. EUPAT Macedonia Korábbi Jugoszláv Tagköztársaság 2006. júniusig CONCORDIA Korábbi Jugoszláv Tagköztársaság 2003. március-december EUPT Koszovó- terv Csapat az ESDP küldetésre való készüléshez a határozatot követően 2006. óta EUBAM MD/UA: Moldova és Ukrajna határán 2005. decembertől EUJUST Themis Grúzia 2004. július - July július BST szeptembertől EUFOR ALTHEA Bosznia-Hercegovina 2004. decembertől AMM Acseh/Indonézia 2005. szeptembertől AMIS II (támogatás) Szudán/Darfur 2005. júliustól EUSEC Kongó Kongói Demokratikus Köztársaság 2005. májustól EUJUST Lex (Irak/Brüsszl) 2005. júliustól EUPOL Kinshasa Kongói Demokratikus Köztársaság 2005. áprilistól ARTEMIS DR Kongó 2003. június- szeptember EUFOR RD Kongó DR kongó 2006-os választások során EUPOL COPPS Palesztin területek 2006. januártól EUBAM Rafah Palesztin területek 2005. novembertől + Megfigyelési misszió az ukrán és moldovai határon december óta K05-9

19 Példa: Környezetvédelmi politika
A környezetvédelem egységes akciót igényel Egyre nő a jelentősége: óta több mint 300 európai törvény született a környezet védelmében pl. az EU direktívája bizonyos szennyezőanyagok kibocsátásának nemzeti korlátozásáról Célok és intézkedések: ● A környezet megőrzése és védelme → pl. környezetvédelmi akcióprogramok az EU környezetvédelmi politikájának priorítása ● Az emberi egészség védelme → pl. direktívák a levegő és víz minőségének megörzésére ● A természetes erőforrások felelősségteljes használata → pl. az energiahatékonyság és energiatakarékosság előmozdítása → pl. az új és újrahasznosítható energiák használatának → Az EU a világ legnagyobb előállítója a környezetbarát elektromosságnak. ● Nemzetközi intézkedések, hogy a regionális és globális környezeti problémákat megoldjuk → Az EU jelentősen hozzájárult a Kyoto Protokoll elfogadtatásához K05-9

20 Példa: Kutatás, oktatás és kultúra
● Európai KutatásiTerület létrehozása ● Kutatási tevékenységek összehangolása ● A kutatások finanszírozása az EU Kutatási Keretprogramján keresztül → Az európai ipar tudományos és technológiai alapjának megerősítése, éppúgy mint a növekedés és versenyképesség fokozása → Európa élen jár a nemzetközi kutatásokban a kémia, fizika, gyógyszerkutatás, űrutazás, telekommunikáció és közlekedés terén Oktatás ● Olyan Európa létrehozása, ahol az élethosszig tartó tanulás, oktatás, képzés, valamint a mobilitás és nyelvtanulás megvalósulhat a következő módokon: → A Comenius programon keresztül, mely segíti az iskolai partnerkapcsolatokat → Az Erasmus programon keresztül, mely a legnagyobb egyetemi csereprogram a világon → A Leonardo da Vinci programon keresztül, mely a szakképzést és a szaknyelvi készségek fejlesztését tűzi ki célul Kultúra ● A kulturális sokszínűség és kulturális örökség megőrzése ● A különböző régiók nyelveinek, szokásainak és hagyományainak védelme, pl. a nyelvi pluralizmus támogatásával: Az EU-ban 23hivatalos nyelv van– bármely álampolgár a saját nyelvén keresztül léphet kapcsolatba az EU hivatalos intézményeivel ● Kulturális cserekapcsolatok és kulturális tevékenységek támogatása → például a MEDIA programon keresztül történik az Európai filmek támogatása K05-9