Ligeti Miklós A Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Az előadások a következő témára: "Ligeti Miklós A Transparency International Magyarország jogi igazgatója."— Előadás másolata:

1 Ligeti Miklós A Transparency International Magyarország jogi igazgatója

2 -Alaptörvény: Magyarország független, demokratikus jogállam, az állam működése a hatalommegosztás elvé alapul -A hatalommegosztás elvét a fékek és ellensúlyok rendszere valósítja meg a gyakorlatban → a közhatalmi szereplők kölcsönösen kontrollálják egymást -2010: a Fidesz-kormány alkotmányozó erejű többségre tesz szert, ezt felhasználva gyengíti a hatalmát korlátozni hivatott intézményeket → 1) iránta elkötelezett személyeket juttat közjogi kulcspozíciókba, 2) a vonatkozó törvényeket átírva szűkíti az intézmények ellenőrzési lehetőségeit -A fékek és ellensúlyok intézményrendszere alig korlátozza a hivatalban lévő kormány hatalmát -Más összetételű kormányt a politikailag elkötelezett közjogi szereplők béklyók közé szoríthatnak -A kormány pillanatnyi érdekeit érvényesítő közhatalmi döntések nem a közjót szolgálják → „KÖZROSSZ”

3 -Alaptörvény: mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez & a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni -Alkotmánybíróság: az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánossága a jogállami államberendezkedés garanciája, az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra -A Fidesz-kormány gyengítette a közhatalom elszámoltatását és a közpénzek nyomon követését szolgáló jogi megoldásokat -2012: adatvédelmi biztos intézményének felszámolása -2013: közérdekű adatok hozzáférhetőségének szűkítése, bírói kontroll elbizonytalanítása -Magyarországon a polgárok ma nehezebben férnek hozzá az általuk fizetett adóból fenntartott közhatalom működésére és az adójuk elköltésére vonatkozó adatokhoz

4 -A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan, ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat -A pártok gazdálkodása nem eléggé átlátható, beszámolóik alapján nem ítélhető meg a pénzügyi helyzetük -2010: 386 millió helyett 1,2-1,5 milliárdos kampányköltés (Fidesz, MSZP) -2014:  -költségvetésből fizetett kampánytámogatás -egyéni jelöltek esetében készpénzhasználat tilalma -elektronikus médiareklámok ingyenessége -2014:  -kampánypénzek elcsalásának a lehetősége -kampányok kiszervezésének a lehetősége -pártlisták esetében készpénzhasználat ellenőrizetlensége -Az új törvény szinte több kiskaput nyit ki, mint amennyit bezár

5 -A kormányok vagy nem alkotnak átfogó korrupció elleni stratégiát, vagy azt nem hajtják végre -A kormányok vonakodása miatt a TI és más civil szervezetek 2008-ban és 2013-ban is kiléptek a korrupció elleni kormányzati munkacsoportból -A pártok korrupció elleni elkötelezettsége kormányra kerülve az ellenzék elleni kampányokra korlátozódik → elszámoltatás -Elszámoltatás = politikai élet kriminalizálása & kriminálpolitika hiszterizálása -nem hoz érzékelhető változást a korrupció megítélésében -jogállami szempontból gyenge lábakon áll -2012-es korrupció elleni kormányprogram próbakövei: a közérdekű bejelentők védelme elégtelen, a lobbiszabályozás még a látszatra sem ad -Magyarországon a korrupció még mindig alacsony kockázattal jár az elkövetőnek, mert kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye

6 -Magyarország évente 1300 milliárd forint közpénzt oszt szét közbeszerzéseken → GDP 4,7%-a, (az állam ennyit költ az egészségügyre!) -A szabályozás nem segíti a tisztánlátást -„háromajánlattevős” látszatversenyeknek -indokolatlanul titkosított közbeszerzések -megengedő összeférhetetlenségi szabályok -A rendszerszerű korrupció a közbeszerzéseket 20-25 százalékkal drágíthatja -A közbeszerzések rendszere mára egyes kivételezett üzleti csoportok kormány általi jutalmazásának az eszközévé vált

7 Annak érdekében, hogy a korrupció kockázatát ne csak a társadalom, hanem a korruptak viseljék: -A mindenkori végrehajtó hatalmat az aktuális kormány politikai összetételére tekintet nélkül ésszerűen korlátozni képes közjogi megoldásokat kell kialakítani -Őszinte és szigorú kampányfinanszírozási szabályokat kell alkotni, amelyeket a pártok nem akarnak és nem is tudnak kijátszani -Az információszabadság jogi és intézményi garanciáit helyre kell állítani, a közhatalmi szerveknek önként nyilvánosságra kell hozniuk a közérdekű adatokat -A közpénzből történő jutalmazást kizáró, valódi versenyt teremtő, olcsó és jó minőségű szolgáltatást eredményező közbeszerzési szabályozást kell bevezetni -A korrupcióról információval rendelkező polgárokat együttműködésre bátorító és őket megvédő szabályozást kell bevezetni -A közhatalmi döntéshozóknak őszintén és teljes körűen számot kell adniuk a gazdagodásuk mértékéről és forrásáról

8