Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Dr. Dióssy László c. egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Dr. Dióssy László c. egyetemi docens
Ismertesse a szelektív hulladékgyűjtés hazai és EU-s módszereit! Jellemezze a hulladékudvar, a gyűjtősziget és a válogatómű felszereltségét és működését!

2 Az előszelektíven gyűjtött hulladékok kezelése
A válogatómű felszereltsége és működése A gyűjtősziget felszereltsége és működése A hulladékudvar felszereltsége és működése Az előszelekció nélkül gyűjtött hulladékok válogatása Beruházási és üzemeltetési költségek

3 Az előszelektíven gyűjtött hulladékok kezelése
A szeparációs műveleteknél az alkotók eltérő tulajdonságait (méret, alak, sűrűség, vezetőképesség, nedvesíthetőség, mágnesezhetőség, szín, fénytörés stb.) mint elválasztható tulajdonságokat hasznosítjuk. Az egyes technológiai változatok nagyban különbözhetnek egymástól (légosztályozók, elektrodinamikus szeparátorok, mágneses szeparátorok, flotáló készülékek, optikai elven működő szeparátorok stb.) A cél azonban azonos: a különböző típusú hulladékokat minél nagyobb tisztaságban, minél nagyobb arányban el tudjuk különíteni.

4 Az előszelektíven gyűjtött hulladékok kezelése

5 Szilárd hulladékok komponens szétválasztási eljárásai

6 Aprítás Az aprítás célja:
egyrészt a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretének csökkentése, másrészt az anyag együttesek megbontásával a különböző komponensek előkészítése az elválasztásra, valamint a további kezelés hatékonyságának növelése. Az aprítás végezhető: -mechanikai (ez a gyakoribb) és -termikus módszerekkel, továbbá -száraz-és nedveseljárással, környezeti hőmérsékleten, ill. mélyhűtött állapotban.

7 A hulladékaprítók a legkülönbözőbb szerkezeti megoldásokkal készülnek, minden típusnak megvan a legcélszerűbb alkalmazási területe. Az adott feladatra legalkalmasabb géptípust nagyon körültekintően kell kiválasztani, megnyugtató módon ez gyakran csak elővizsgálatokkal és aprítási próbákkal oldható meg. A berendezés kiválasztásakor figyelembe kell venni a beadagolandó hulladék nedvességtartalmát, hőmérsékletét, keménységét, darabosságát, ill. szemcseméret-eloszlását, valamint hogy milyen további kezelést kíván, ill. hogy mekkora méretcsökkenést akarunk elérni vele (aprítási fok).

8 Rostálás A rostálást több célból alkalmazzák a hulladékkezelés során. Főként a méret szerinti osztályozásra, de használják elválasztási feladatok elvégzésére, továbbá az adott hulladék finom szemcsés vagy durva szennyező anyagainak eltávolítására is. A hulladék kezelése során leginkább a dobrostát és a vibrációs rostát használják. A dobrostát elsősorban elválasztási és tisztítási célra, a vibrációs rostát mindhárom célra, főként azonban méret szerint osztályozásra használják. A dobrosták mobil kivitelben is készülnek. A rostafelület lehet drótszövet, perforált lemez és pálcás megoldású. A pálcás megoldású és perforált lemezes rostafelület inkább a durvább osztályozási feladatokhoz, a drótszövetes pedig a finomabb osztályozási feladatokhoz használatos. A rostafelület folyamatos tisztán tartására külön figyelmet kell fordítani.

9 A vibrációs rosták különösen jól használhatók nedvesüzemben, amihez is az adott hulladék mosási-tisztítási feladatai a rostálással közös műveleti egységben végezhetők. Az adott célra legmegfelelőbb géptípus kiválasztásához ismerni kell a hulladék fizikai jellemzőit (pl. méret, alak, sűrűség, folyási tulajdonságok, hőmérséklet, nedvességtartalom), az adagolás átlagos és legnagyobb sebességét, az osztályozandó anyag szemcseméret-eloszlását és a végtermék megkívánt méreteloszlását, valamint a kapcsolódó technológiai folyamat meghatározó jellemzőit (az elérni kívánt célokat és feladatokat, nedves-vagy szárazrostálás szükségességét, a kapcsolódó berendezések paramétereit, üzemidőt stb.). Az adott feladatra legalkalmasabb rostatípus és -kapacitás kiválasztásához többnyire előzetes kísérletre van szükség.

10 Légosztályozás A szilárd hulladék komponens-szétválasztási módszereit széles körben használják olyan technológiákhoz, amelyek települési szilárd és ahhoz hasonló összetételű ipari hulladék energetikailag értékes, ún. könnyű alkotórészeiből brikettált vagy pelletizált tüzelőanyagot állítanak elő, valamint akkor, ha értékes másodnyersanyagokat kívánnak a hulladékkeverékekből visszanyerni. A légosztályozó készülékekben a szabályozott sebességű levegőárammal osztályozzák a hulladékot szemcseméret, és sűrűség szerint. Keresztáramú és ellenáramú változatai ismeretesek

11 A légosztályozókat rendszerint papír-, műanyag- és textilhulladékok nehezebb hulladékkeverékektől való elkülönítésére használják. Alkalmasak azonban könnyű fémfóliák, lemezek nehezebbektől való szeparálására, továbbá szárított szerves anyagok szervetlenektől való elkülönítésére is. Igen széles körű hasznosításuk egyik alapfeltétele függetlenül a méret és alak szerinti elválasztást módosító hatásától az elválasztandó anyagok közötti min. 10–15%-os sűrűségkülönbség. A ballisztikus osztályozásnál az előkészített (aprított, rostált) hulladékot röpítőkészülékkel adagolják a horizontális osztályozótérbe, amelyben az egyes komponensek a tömegük és alakjuk szerint osztályozódnak.

12 Az előszelektíven gyűjtött hulladékok kezelése
Vertikális légosztályozók típusai elszívásos aspirátor; vertikális osztályozóoszlop; vertikális cikcakk osztályozó 1. könnyű anyag; 2. nehéz anyag Horizontális kamrás légosztályozó 1. könnyű anyagok; 2. nehéz anyagok; 3. közepes frakció

13 Elterjedtek a pulzációs ülepítők is, amelyek lüktető folyadékárammal és mechanikus pulzálással egyaránt működtethetők. A különböző hidrociklonokkal, spirális osztályozókkal és a kúpos úsztató-ülepítő osztályozókkal elsősorban műanyaghulladék-keveréket, fémhulladék-keveréket osztályoznak. A nehézközegű szétválasztási technológiában nagy sűrűségű folyadékot vagy szuszpenziót használnak hulladékkomponensek – többnyire fém-és műanyagkeverékek – szétválasztására (pl. tetrabróm-etánt, ferroszilíciumszuszpenziót).

14 Nedves osztályozás A nedvesosztályozók egyaránt lehetnek kereszt és ellenáramú elven működők, elválasztási és dúsítási feladatokra széleskörűen alkalmazhatók. Aprítással, rostálással, légosztályozással előkészített hulladék kezelésére alkalmasak. Szerves-szervetlen hulladékkeverékek, műanyag hulladék-keverékek, fém hulladékok, üveghulladékok stb. szétválasztására használatosak. Az ellenáramú nedvesosztályozók a vertikális ellenáramú légosztályozókhoz hasonló elven működnek. A víz ellenáramú mozgatását szivattyú végzi.

15 Mosás, tisztítás A mosás és a tisztítás a szilárd hulladék felületi szennyeződéseit eltávolító művelet, megkönnyíti a hulladék hasznosítását. A szennyeződés a mosáskor folyadékfázisba megy át: oldódik, diszpergálódik, emulgeálódik. A folyadékfázis legtöbbször víz, vizes oldat, de lehet szerves oldószer is. A vízben oldott vegyszereket és szerves oldószereket aszerint kell kiválasztani, hogy milyenek a tisztítandó hulladék és a szennyező anyag tulajdonságai, és milyen a tisztítási hatásfokuk. A művelet hatékonyságát különböző kémiai adalékokkal segítik elő (pl. vízlágyítók, nedvesítőszerek, emulgeáló-és diszpergáló anyagok alkalmazásával), valamint növelik a mosóközeg hőmérsékletét.

16 A mosási folyamat több műveleti fázisból áll, amelyek a mosófolyadék vegyszertartalma, a szilárd anyag és a folyadék aránya, továbbá a hőmérséklet tekintetében is különböznek egymástól. A mosóvizet recirkuláltatják, ill. az elszennyeződést követően komplexen tisztítják. A mosást szakaszos és folyamatos üzemű berendezésekben végzik. A mosási technológiát főként textil-, műanyag-és üveghulladékok felületi tisztítására használják a hulladékkezelési gyakorlatban.

17 Mágneses szétválasztás
Az örvényáramú szeparátor az elektromágnesesség elvén működik, a szétválasztást egy elektromágnes és egy állandó mágnes végzi (elektromos vezető,nem vezető anyagok és vas ). (LENZ-törvény: Elektromágneses indukció során keletkezett indukált áram iránya a vezetőben olyan irányú, hogy gátolja azt a mágneses teret, amelyik gerjeszti.)

18 Optikai elválasztás A futószalagon tovább haladó PET palackok ezután a következő érzékelő-sorhoz érkeznek. Az itt elhaladó PET palackokat alulról megvilágítják, de mivel a különböző színű palackokon másként törik meg és halad át a fény, a palackok felett elhelyezett optikai érzékelő az átszűrődő fény mennyisége és erőssége alapján meg tudja határozni a palackok színét, majd utasítás ad a második fúvóka sor megfelelő fúvókájának arra, hogy a különböző színű palackokat nagy nyomással egy-egy különböző szállítószalagra fújja. Így a kék színű, a víztiszta és az egyéb (zöld, sárga, stb.) színű PET palackok más-más futószalagokon, a szalag végén pedig a darálóban landolnak.

19 A válogatómű felszereltsége és működése
1. szelektív gyűjtés; 2. szállítás célgépekkel; 3. utóválogatás és szállítókonténerek tisztítása; 4. tisztított másodnyersanyagok szállítása a feldolgozó üzemekhez

20 Az újrahasznosítható anyagok válogatása a válogatókabinban futószalag mellett kézierővel történik. A válogatószalag mindkét oldalán 6-6 ledobó akna van, amelyeken keresztül a boxokba kerülnek az újrahasznosítható anyagok (pl.: fólia, papír, PET palack, többrétegű italos kartondobozok, alumínium italosdobozok). A válogatószalag végén egy nagy teljesítményű mágnesszeparátor helyezkedik el, amelynek célja a szalagon fennmaradt vas alapanyagú hulladék leválasztása. A hasznos anyagot már nem tartalmazó hulladék a válogatószalag végén egy gyűjtőkonténerbe hullik, ahonnan a depóinára kerül. A válogatómű két műszakban üzemel, ez alatt a két műszak alatt ( ) 20 ember dolgozik a szelektíven gyűjtött hulladékkal.

21 A boxok ürítése homlokrakodóval történik
Hasznosítható hulladékok bálázása Az előválogatott hulladékot a homlokrakodó gép adagolja a bálázógép szállítószalagjára, melyen keresztül az automatikus üzemű bálázógép garatjába kerül. A bálázás után a hulladék kisebb térfogatú lesz, s ezáltal a tárolás és a szállítása is egyszerűbbé, költséghatékonyabbá válik.

22 A válogatómű felszereltsége és működése

23 A gyűjtősziget felszereltsége és működése

24 A gyűjtősziget funkciói:
a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és időben folyamatos gyűjtési lehetőségének biztosítása, az elkülönítetten gyűjtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történő, rövid idejű, átmeneti tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően). A gyűjtőszigeteken kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevők gyűjtése tervezhető (ezek döntően csomagolási hulladékok): a papír, a műanyagpalack és -fólia, a színes és fehér üveg, a fém italos dobozok

25 A fém italos dobozok a műanyaghulladékkal közös konténerben is gyűjthetők, mert az utóválogató soron elkülönítésük – akár kézi, akár automatikus módon – egyszerűen megoldható. Az italos dobozok önálló konténeres gyűjtését leginkább a nagy forgalmú kereskedelmi központoknál alkalmazzák. Gyűjtőszigeteken veszélyes hulladékok (szárazelemek, festékes dobozok stb.), továbbá bomló szerves hulladékok és más az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok nem gyűjthetők

26 A telepítési helyek meghatározásánál figyelembe veendő szempontok:
a hulladékkeletkezés valószínűsíthető súlyponti helyei, a kényelmes és viszonylagos rövid idejű gyalogos megközelítés, lehetővé téve egyúttal a gépkocsival történő megközelítést is, a szelektíven begyűjtött hulladékot tároló edényzet gépi ürítésének és a gyűjtőjárművek számára az akadálytalan megközelíthetőségnek a biztosítása, rugalmas, a változó igényekhez alkalmazkodó kialakítás (bővítési lehetőség), az adott települési környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus és közegészségügyi szempontból kifogástalan kivitel.

27 A gyűjtősziget felszereltsége és működése
A gyűjtőszigetek legfontosabb jellemzői (az 5/2002 KvVM rendelet 5 § alapján): szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni; elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre; a kihelyezett edényzet zárható, bedobónyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.

28 Gyűjtőszigetek elhelyezése
A szigeteket elsősorban a lakótelepi övezetben alkalmazzák, de a városok egyéb részeire is helyeztek el belőlük. A nagyobb városok sűrűn beépített belvárosi részén a gyűjtőszigetek helyhiány, illetve városképi problémák miatt nem kerültek alkalmazásra. Az edényeket általában forgalmas bevásárlóhelyek, közintézmények, lakótelepi gyalogos út, illetve megszokott gyűjtőhelyek mellett helyezték el. Elhelyezési távolság, ellátási körzet A gyűjtőszigetek átlagos elhelyezési távolsága méter. A BIOKOM Kft megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság hulladékfajtától (papír, üveg, műanyag) függően 250–350 méter távolságra hajlandó a hulladékot elvinni. Az ellátási körzet nagysága a beépítettség és a lakósűrűség függvényében változó, de az átlagos létszám 1.200–3.500 fő/sziget között alakul.

29 Begyűjtött mennyiségek
Alkalmazott edényzet A lakótelepi, városi területeken általában 3-4 speciális konténerből kialakított csoportot használnak. Az edények műanyagból vagy fémből készültek, térfogatuk 1,1 – 2,4 m3 között változik. A műanyag edények általában esztétikusabb kinézetűek, de sokkal sérülékenyebbek, a gondatlanság miatt keletkező tüzekben használatra alkalmatlanná válnak. A papír- és műanyag-hulladék gyűjtésére a nagyobb, 2 m3 körüli, míg az üveghulladék gyűjtésére a kisebb, 1 m3 körüli edények alkalmazása javasolható. Begyűjtött mennyiségek A tapasztalatok alapján a papír mennyisége 1,5–2 tonna/ év, a műanyag 0,4–1 tonna/év, az üveg 1,2–5 tonna között alakul gyűjtőszigetenként. Kívánatos lenne az egy lakosra eső kg/év papír- és 3-5 kg/év műanyag-hulladék visszagyűjtése. A tapasztalatok alapján egy 2 m3 körüli konténerbe átlagosan kg papír, kg műanyag helyezhető el.

30 A gyűjtőszigetek legtöbb esetben 3-4 színes, piktogrammal és tájékoztató feliratokkal ellátott konténerből állnak. A telepítés helyét, amennyiben nincs szilárd burkolattal ellátva, le kell betonozni vagy járdalapokból kell kialakítani. A konténereket a környezetüktől esztétikus térelválasztókkal (palánk, sövény) célszerű elválasztani. Ürítés A gyűjtőszigetek ürítése minden esetben célgépekkel történik. A konténereknél a helyben ürítést darus konténeres felépítményű járművek biztosítják. A földbe süllyesztett edényzetet szintén helyben, tömörítős autóra szerelt daruval végzik. Gyűjtőszigetek felszereltsége Az ürítés gyakorisága 3 nap és 3 hét között változik, de legtöbb esetben kialakított, állandó járatprogram szerint történik.

31 Magyarországi tapasztalatok alapján az egyes konténerekben (2,1–2,5 m3) lévő hulladékok átlagos tömege papírnál kg, műanyagnál 30–50 kg, üvegnél (1,1-1,5 m3) pedig kg gyűjtéskor. Egy átlagos gyűjtősziget kialakítására 2 db nagy (2,1-2,5 m3) konténer a papír- és a műanyag-, valamint egy kicsi (1,1–1,5 m3) konténer az üveg gyűjtésére tervezhető. Egy háromtengelyes, konténeres darusautó heti egyszeri gyűjtéssel, tapasztalatok alapján gyűjtőpont kiszolgálására képes. A gépjármű egy óra alatt átlagosan 3 gyűjtőpont leürítését tudja elvégezni.

32 A gyűjtőterületek kijelölését alapvetően:
a terület jellege, beépítettsége (családiházas-kertes, zártsorú-többszintes, egyedi magasházas, lakótelepi); az ellátandó lakósszám, a keletkező hulladék mennyisége; a hulladék térfogatsűrűsége, jellemzői, a szelektíven gyűjtendő alkotók mennyisége és részaránya; a hulladékgyűjtés, -szállítás gyakorisága; szállításszervezési és -gazdaságossági szempontok határozzák meg.

33 A szelektív gyűjtés kialakítása során figyelembe veendő fontosabb szempontok:
a hulladékkeletkezést helyhez minél közelebbi és lehető legkényelmesebb elkülönítést biztosító gyűjtőhelyek kialakítása, a megközelítési távolság az érintett lakosok számára a lehető legkisebb legyen, rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás, a települési környezetbe harmonikus illesztés, esztétikus kivitel.

34 A hulladékgyűjtő udvar: a háztartásokban keletkező települési szilárd, - és a külön jogszabályban megállapított veszélyes - hulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely. Hulladékudvart helyi önkormányzat - a közszolgáltatással együtt szabályozott módon- vagy az erre szakosodott vállalkozás létesíthet. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet meghatározza a telepítés szempontjait, a gyűjthető hulladékok körét, illetve a hulladékudvarral szemben támasztott minimális műszaki követelményeket.

35 A telepítésnél figyelembe veendő szempontok
a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye; a lakosság által elfogadható ráhordási távolság; a begyűjtendő hulladékok köre; a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint; a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei;

36 a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága;
a hulladékhasznosítás lehetőségei; a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata; gazdaságossági szempontok.

37 A hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre
Másodnyersanyagként hasznosítható összetevők (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italos doboz, fahulladék, textilhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsironcs), lakossági körből származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), lakossági körből származó építési, bontási hulladékok.

38 A zöldhulladékok gyűjtésére (nyesedék, fű, lomb) annak idényjellege és területi koncentráltsága (főleg kertváros) miatt, lomtalanítási jelleggel külön gyűjtőjáratok szervezése javasolható az ingatlanok elől, illetve azok közeléből. Erre a gyűjtő-szigetek, hulladékudvarok hálózata valójában nem alkalmas, bár az udvarokon egy-egy ilyen célkonténer kihelyezése megoldható. A gépkocsironcsok gyűjtésére célszerű egyetlen központi helyet kijelölni, mert innen gazdaságosabb a továbbszállítás.

39 A hulladékudvar helyszínének kiválasztásánál a következőkre kell tekintettel lenni
a településszerkezet (a hulladékudvart a település sűrűn lakott részén célszerű kialakítani), a könnyű megközelíthetőség (mind a lakosok, mind a szállító járművek szempontjából), a terület látogatottsága, a közúti forgalom rendje (pl. egyirányú utcák, jól elhatárolható és bekeríthető területen), a működtetéshez szükséges közmű csatlakozások megléte, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége.

40 A hulladékudvar területigényét az alábbi tényezők befolyásolják
a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, a tetővel ellátott, illetve a szabad területen elhelyezett edényzet helyigénye, az edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának zavartalanságához szükséges hely, a kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület (pl. homoktároló, targoncatároló), a bővítési lehetőség területigénye.

41 A hulladékudvarok funkciói a következők
a lakosság (esetleg intézmények) által behordott hulladékok átvétele, az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően), a hulladékok fizikai kezelése (aprítás, tömörítés, bálázás, válogatás stb.), a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyekre.

42 A begyűjthető hulladékok jegyzékét az 5/2002. (X. 29
A begyűjthető hulladékok jegyzékét az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet r 2. számú melléklete tartalmazza (EWC). Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át. Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető (átvehető): mennyiségi korlát nélkül a 15. és 20. főcsoport hulladékai (értsd a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet főcsoportjai), 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02., 03., 07., 08., 09., 13., 16. főcsoport hulladékai,

43 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17
1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17. főcsoport hulladékai esetében. Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén az erre vonatkozó külön jogszabály (értsd a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet) előírásait is figyelembe kell venni.

44 A hulladékgyűjtő udvar létesítményei
A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram).

45 A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2. Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m2, konténer esetén 12 m2. Gyógyszerhulladék (EWC kód: és ) ((Lásd: 6/2001. (VII. 18.) KöM r.)) zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be. A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők.

46 A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelése
legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval, portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel, megfelelő kültéri és beltéri világítás, szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással, fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve,

47 fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek, 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg, homoktároló, fűrészportároló, egyéb felszívató anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések, telefon.

48 A hulladékudvar felszereltsége és működése
A hulladékudvar működési rendje A hulladékgyűjtő udvar nyitvatartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra. (A lakossági veszélyes hulladék nyilvántartásáról a hulladékudvart üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladékokról szóló rendelet alapján.)

49 Nyilvántartás és adminisztráció
A hulladékudvar hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. Az átvétellel a hulladék tulajdonjoga és a hulladékkal kapcsolatos kötelezettség az átvevőre száll át. Személyi feltételek: A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel ((OKJ települési hulladékgyűjtő és -szállító.)) kell rendelkeznie. A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti.

50 A hulladékudvarok hálózatának kialakítása
A hulladékudvarok hálózatának kialakításához figyelembe kell venni: a lakosság által elfogadható ráhordási távolságot, a várható hulladékhozamot, a hulladékhasznosítás lehetőségeit, a beépítettséget, a laksűrűséget, a helyi adottságokat. A hulladékudvarok kialakításánál alapvető szempont, hogy kis települések esetében (5000 lakosig) egy hulladékudvar kiépítése elégséges. A hulladékudvarok hálózatát csak azonos üzemelési és üzemeltetési rend alapján szabad működtetni. Eltérő üzemeltető esetén is meg kell őrizni az udvarra jellemző külső megjelenési és üzemeltetési formát.

51 A hulladékudvar felszereltsége és működése
A hulladékgyűjtő udvarba beszállított hulladékmennyiséget befolyásolják: a lakosság által elfogadott ráhordási távolság, elérhetőség, a nyilvántartási rend (mennyire igazodik a lakosság szabadidejéhez), a fogadási feltételek megfelelősége (pl. könnyű parkolás).

52 Az előszelekció nélkül gyűjtött hulladékok válogatása
A magyar szabályozás szerint nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyag-tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék. Ennek indoka, hogy az a biohulladék, amelyet eleve nem szelektíven gyűjtenek, olyan módon szennyeződik, amelytől a válogatóműben nem lehet elkülöníteni, és így nem lehet belőle felhasználható termék, így a válogatómű alkalmazása nem éri el a célt.

53 A vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékból a válogatóműben elkülönített – elvileg hasznosítható – összetevők szennyezettségük miatt nem hasznosíthatók az ipari feldolgozás során, mivel a rájuk tapadó szennyezés miatt a termék nem lesz megfelelő minőségű.

54 Az előszelekció nélkül gyűjtött hulladékok válogatása
A vegyesen gyűjtött hulladékot speciális esetben válogathatják. Ezek jellemzően gépi válogatási módszerek a fertőzésveszély miatt. Válogatják a hulladékot, ha Égetésre kerül sor, az égetőműben történő beadagolás előtt; Lomtalanítás esetén a fahulladékot eltávolítják, majd hőerőművekben energetikailag hasznosítják.

55 Beruházási és üzemeltetési költségek
A szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása jelentős beruházási költségekkel jár. Gyűjtőedényzetek beszerzése; Begyűjtő járművek beszerzése/átalakítása; Hulladékudvar kialakítása; Hulladékválogató, előkészítő technológia kialakítása; Lakosság tájékoztatása. Ezen költségeket a települési önkormányzatok, ill. a helyi hulladékkezelő általában nem tudja fedezni, erre a célra rendelkezésre állnak önkormányzati és állami pénzügyi erőforrások is /OHÜ által meghírdetett és EU-s pályázatok/

56 Optimálisan működő szelektív hulladékgyűjtési rendszer önfenntartó lenne, azaz a szelektíven gyűjtött hulladékok értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kellene a működtetési költségeket. Ez azonban nem valósul meg, ezért folyamatos önkormányzati és állami finanszírozás szükséges (pályázatok, ill. a környezetvédelmi bírságok 30%-a áll rendelkezésre erre a célra). A hulladékok hasznosítását koordináló szervezetek nonprofit mivoltából következően a náluk keletkező „hasznot” a hulladék szelektív begyűjtésének fejlesztésére kell fordítani.

57 A szelektív hulladékgyűjtés, mint megélhetési forrás!

58 Köszönöm a figyelmet!