Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban

Az előadások a következő témára: "Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban"— Előadás másolata:

1 Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban

2 Kérdések Miért kell a dekarbonizáció? Mit jelent a dekarbonizáció?
Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? Európai forgatókönyvek – attomal-atom nélkül Hazai forgatókönyvek / hazai lehetőségek Tanulságok

3 1. Ceterum censeo

4 Mit jelent a dekarbonizáció?
A veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerülése (2 C) Az antropogén eredetű övegházhatású gáz kibocsátásokat globális mértékben a felére kell(ene) csökkenteni 2050-re A fejlett ipari országok üvegházhatású gáz kibocsátásainak az 1990-es szinthez képest 80-90%-al kell(ene) csökkenni 2050-re 2050-re az egy főre jutó éves üvegházhatású gáz kibocsátásokat kb. 1 fő/tonna szintre kell(ene) csökkenteni Lehet, hogy mindez kevés és későn jön… de még ez is irreálisan radikálisnak tűnik…

5 Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? – 1.
Nézőpontok: kiindulás a jelenből, kiindulás a jövőből Aggregált 2050-es dekarbonizációs cél meghatározása Szektorális dekarbonizációs célok meghatározása potenciál felmérés alapján Szektorális forgatókönyvek kidolgozása opciókkal (vannak választható és nem választható elemek)

6 Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? - 2.
Opciók költségeinek, hatásainak felmérése és elemzése, Megvalósíthatóság Költség Beruházási költség Fenntartási költség Energia/termék bekerülési költség Társadalmi költség Költségek időbeni tervezése – költségvetési ciklusok Társadalmi vita és döntés az opciókról és a végleges preferált útvonal meghatározása

7 2020-as célok félrevezető volta
Strukturális változásokkal járó kibocsátás csökkentés Hatékonyságon alapuló kibocsátás csökkentés 2050 Korai strukturális változások Késői strukturális változások 2010

8 A kezdőpont késleltetése növeli a csökkentés éves arányát
Késlekedés a kibocsátás csökkentésben jóval magasabb költségeket jelent a jövőben Szokásos üzletmenet A kezdőpont késleltetése növeli a csökkentés éves arányát 5,7 % egyenlő az USA teljes elektromos áram szektorával Éves globális kibocsátások (GT CO2e) Ha azonnal cselekszünk akkor a GDP 2 %-a a költség Tíz éves késedelem duplázza a költségeket, ha nem cselekszünk, akkor viszont a GDP 20 %-ig emelkednek

9 Európai forgatókönyvek
Európai Bizottság 2050-es forgatókönyvei IEA – World Energy Outlook 2010 Eurelectric – Power Choices Greenpeace, EREC - energy revolution EREC – RE-Thinking SEI – Europe’s Share of the Climate Challenge ECF – Roadmap 2050

10

11 Megújulók Nukleáris Földgáz Olaj Szilárd

12 EU 2050-es dekarbonizációs útiterv – European Climate Foundation
az elektromos áram jövőbeli költségei a dekarbonizálási forgatókönyvek mellett hasonlóak a jelenlegi karbon-intenzív infrastruktúrához köthető árakéhoz dekarbonizált erőművi szektor megbízhatósága, rendszer stabilitása szempontjából a tanulmány szintén a jelenlegi szektoréhoz hasonló megbízhatóságot talált A tőke költségek eloszlása tekintetében jelent nagy eltérést a jelenlegi karbon intenzív technológia megújításával szemben az, hogy az energia infrastruktúrára vonatkozó tőkebefektetést az elkövetkező 15 évben %-al meg kell növelni az infrastruktúra fenntartásának folyamatosan csökkenő költsége jellemzi 2020-tól 2015 előtti cselekvés előfeltétele, hogy a 80%-os dekarbonizációs cél 2050-re megvalósítható legyen

13 EU energiaigény alakulása 2050-ig
Energia termelés beleértve e. hatékonyság Energia szükséglet a dekarbonizátl útitervekhez Energia kereslet 2005 Energia kereslet 2050 Épületek Ipar hatékonyság E.Jármű Épület Ipar üzemanyag vált.

14 Áram igény a különböző forgatókönyvek szerint – szektorok

15 Elektromos áram előállítása a forgatókönyvek szerint
Import Más megújulók Geotermális Napenergia Biomassza Szél Víz Más nem-megújuló Gáz +CCS Gáz – CCS Szilárd + CCS Szilárd – CCS Nukleáris

16 Forgatókönyvek költségei
az elektromos áram jövőbeli költségei a dekarbonizálási forgatókönyvek mellett hasonlóak a jelenlegi karbon-intenzív infrastruktúrához köthető költségekhez dekarbonizált erőművi szektor megbízhatósága, rendszer stabilitása szempontjából a jelenlegi szektoréhoz hasonló megbízhatóság tőke költségek eloszlása tekintetében nagy eltérést jelent a jelenlegi karbon intenzív technológia megújításával szemben: az energia infrastruktúrára vonatkozó tőkebefektetést az elkövetkező 15 évben %-al meg kell növelni a megnövekedett beruházást igénylő periódust az infrastruktúra fenntartásának folyamatosan csökkenő költsége jellemzi 2020-tól 2015 előtti cselekvés előfeltétele, hogy a 80%-os dekarbonizációs cél 2050-re megvalósítható legyen egységes európai rendszerek szükségesek

17 Tanúságok az uniós forgatókönyvek kapcsán
Mivel egységes rendszert vizsgálnak nagyobb flexibilitással rendelkeznek mint az ország szintű forgatókönyvek Nagy a bizonytalanság a teljes elektromos áram igény mennyisége kapcsán A közlekedési eredetű áram igény egyértelműen növekszik Nukleáris opciók a forgatókönyvek többségében jelen vannak – EREC és GP (Ecofys) fejlesztett nukleáris mentes forgatókönyveket

18 Hazai forgatókönyvek NFFT „klímatörvény” háttértanulmány
Energia forradalom – Greenpeace Energiastratégia 2030/HDU tervezet

19 Energy revolution (GP-Ecofys)
A jelenlegi óriási energiahatékonysági potenciál kiaknázása által primerenergia-igények a jelenlegi 1085 PJ/évről (2010) 796 PJ/év-re csökkenthetőek 2050-re 2050-re az áram körülbelül 78%-ban megújulókból fog származni. 2050-re a primerenergia-igények 75%-át a megújuló energiaforrások fogják kielégíteni. A hőtermelő szektorban a megújulók részesedése 2050-re 93%-ra emelkedik a A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (CHP) erőművek használatának terjedése A közlekedési szektor villamosításának aránya a végső energiafelhasználásban 2050-re eléri a 65%-ot A megújuló energiaforrásokkal meghajtott elektromos járművek 2020-tól kezdve egyre nagyobb teret hódítanak

20 Energiastratégia 2030 A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol ig. A megadott forgatókönyvek túlnyomórészt az atomenergia további bővülését irányozzák elő Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben A megújuló alapú elektromos energia terén legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35%-os részarányt tudunk elérni Magyarországon 2050-re Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékű közvetlen áramtermelésre való felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt CCS terén ambiciózus a terv Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza

21 HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050
A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva A nukleárishozzájárulás 5,4 Mt CCS hozzájárulás 1.5 Mt Megújulók 10,1 Mt

22 „Láb-jegyzet” Áram termelés karbon láb-nyoma (életciklus)
Szénerőmű 960 gCO2e/kWh Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh Szélerőmű 10 gCO2e/kWh Nukleáris áramtermelés karbon-lábnyom összetevői: Fűtőelem előállítás 38 % Erőmű építés 12 % Működés 17 % Tüzelőanyag és hulladék kezelés 14 % Erőmű felszámolás 19 %

23 A 2050-ig tartó kibocsátás csökkentés vonatkozásában készítettünk egy illusztratív forgatókönyvet, hogy milyen csökkentések lehetnek szükségesek egyes üvegházhatású gázt kibocsátó szektorokban. A kibocsátás csökkentés szektorok közötti elosztása nulla összegű játék, mivel ha egy szektor kevesebbet csökkent, akkor más szektoroknak kell mélyebb csökkentéseket végrehajtani. A forgatókönyv szakértői becslésen alapul a szektorok kibocsátás csökkentési potenciálja szempontjából, de a szektorok nagysági arányait figyelembe veszi az össz-kibocsátáson belül.

24 a termelésen belül nagyobb igény a villamos áramra
A legnagyobb kibocsátás csökkentési szükséglet/potenciál három szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor a termelésen belül nagyobb igény a villamos áramra Közlekedés kőolaj csúcs miatt nem fosszilis üzemanyag korai bevezethetőség miatt vélhetően villamos hajtás Épületek földgáz kitettség megszüntetése erősebb kényszer, mint a kibocsátás-csökkentési célok A dián a szektorális kibocsátás csökkentési arányok megjelenítése a 2007-es és 2050-es kibocsátási szintek összehasonlításával. Alapvetően a legnagyobb csökkentési szükséglet és lehetőség az erőművi szektorban, a közlekedésben és az épületekhez tartozó kibocsátások kapcsán képzelhető el. Az épületekhez tartozó kibocsátások megjelennek a lakossági kibocsátások radikális csökkentésénél (több mint 4 millió lakás!), a mezőgazdaság energiafogyasztásánál valamint az egyéb fogyasztók energiafelhasználásánál. Amennyiben a kibocsátás-csökkentési lépések ezekre a szektorokra (épületek, közlekedés és erőművi szektor) koncentrálnak már most, akkor azzal a nagy szektorális kibocsátás csökkentések megvalósíthatóak. Az erőművi szektorban változás várható – a teljes felhasznált energia igény (figyelembe véve, h. a lakosság 8,9 milló körül lesz 2050-re) A földhasználat, földhasználat változás és erdészet hatását konstansnak vettük, mivel az erdőállomány kibocsátás elnyelő szerepének megtartásához is nagy erőfeszítések szükségesek (tarvágás teljes tilalma – mindenhol állandó zárt erdőkorona), tekintettel az elkerülhetetlen klímaváltozás negatív hatásaira 24

25 HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050
A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva A nukleárishozzájárulás 5,4 Mt CCS hozzájárulás 1.5 Mt

26

27

28

29

30 Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára
A vizsgálat során három kibocsátási pályát modelleztünk, amelyek szempontjából a 2050-es kibocsátási cél (80%) valamint az ország számára biztosított kibocsátási költségvetés keretei voltak adottak. A pályák meghatározása szempontjából figyelembe lett véve, hogy a kibocsátás hatása lassan bontakozik ki és a kibocsátás csökkentés utolsó, 2049-hez közelítő szakaszában az egységnyi kibocsátás csökkentési intézkedések költségei megemelkednek, ezért csökkenő hatékonyságú tendenciával kell számolni itt. Számításaink alapján az EU várható 30%-os csökkentési vállalása 34% csökkentési szintet ír elő 2020-ra 1990-hez képest. A pályák esetében ez egy meghatározó pont volt – nem volt megengedett ennél magasabb kibocsátás 2020-ban. A grafikonon három kibocsátás csökkentési pálya látható: 1, gazdasági és kibocsátási növekedéssel indított pálya – amely megengedi a jelentős kvótavásárlást a fejlődő országoktól 2, stagnáló/csökkenő kibocsátásokkal indított pálya – amely megengedi a jelentős kvótavásárlást a fejlődő országoktól 3, 2020-ra 40 %-os csökkentést megvalósító pálya – amely hazai csökkentésre épít A grafikon ezen túl tartalmazza a KvVM által az ENSz Éghajlatváltozási Keretegyezmény irányába decemberében leadott 5. Nemzeti Kommunikáció 2020-as prognózisának adatait is, két pálya vonatkozásában. A hivatalos prognózis a 2025-ig előrejelzést nyújtó HUNMIT modellre épült, a meglévő technológiai potenciálok figyelembevételével. 30

31 Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára
A vizsgálat során három kibocsátási pályát modelleztünk, amelyek szempontjából a 2050-es kibocsátási cél (80%) valamint az ország számára biztosított kibocsátási költségvetés keretei voltak adottak. A pályák meghatározása szempontjából figyelembe lett véve, hogy a kibocsátás hatása lassan bontakozik ki és a kibocsátás csökkentés utolsó, 2049-hez közelítő szakaszában az egységnyi kibocsátás csökkentési intézkedések költségei megemelkednek, ezért csökkenő hatékonyságú tendenciával kell számolni itt. Számításaink alapján az EU várható 30%-os csökkentési vállalása 34% csökkentési szintet ír elő 2020-ra 1990-hez képest. A pályák esetében ez egy meghatározó pont volt – nem volt megengedett ennél magasabb kibocsátás 2020-ban. A grafikonon három kibocsátás csökkentési pálya látható: 1, gazdasági és kibocsátási növekedéssel indított pálya – amely megengedi a jelentős kvótavásárlást a fejlődő országoktól 2, stagnáló/csökkenő kibocsátásokkal indított pálya – amely megengedi a jelentős kvótavásárlást a fejlődő országoktól 3, 2020-ra 40 %-os csökkentést megvalósító pálya – amely hazai csökkentésre épít A grafikon ezen túl tartalmazza a KvVM által az ENSz Éghajlatváltozási Keretegyezmény irányába decemberében leadott 5. Nemzeti Kommunikáció 2020-as prognózisának adatait is, két pálya vonatkozásában. A hivatalos prognózis a 2025-ig előrejelzést nyújtó HUNMIT modellre épült, a meglévő technológiai potenciálok figyelembevételével. 31

32 Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára
A vizsgálat során három kibocsátási pályát modelleztünk, amelyek szempontjából a 2050-es kibocsátási cél (80%) valamint az ország számára biztosított kibocsátási költségvetés keretei voltak adottak. A pályák meghatározása szempontjából figyelembe lett véve, hogy a kibocsátás hatása lassan bontakozik ki és a kibocsátás csökkentés utolsó, 2049-hez közelítő szakaszában az egységnyi kibocsátás csökkentési intézkedések költségei megemelkednek, ezért csökkenő hatékonyságú tendenciával kell számolni itt. Számításaink alapján az EU várható 30%-os csökkentési vállalása 34% csökkentési szintet ír elő 2020-ra 1990-hez képest. A pályák esetében ez egy meghatározó pont volt – nem volt megengedett ennél magasabb kibocsátás 2020-ban. A grafikonon három kibocsátás csökkentési pálya látható: 1, gazdasági és kibocsátási növekedéssel indított pálya – amely megengedi a jelentős kvótavásárlást a fejlődő országoktól 2, stagnáló/csökkenő kibocsátásokkal indított pálya – amely megengedi a jelentős kvótavásárlást a fejlődő országoktól 3, 2020-ra 40 %-os csökkentést megvalósító pálya – amely hazai csökkentésre épít A grafikon ezen túl tartalmazza a KvVM által az ENSz Éghajlatváltozási Keretegyezmény irányába decemberében leadott 5. Nemzeti Kommunikáció 2020-as prognózisának adatait is, két pálya vonatkozásában. A hivatalos prognózis a 2025-ig előrejelzést nyújtó HUNMIT modellre épült, a meglévő technológiai potenciálok figyelembevételével. 32

33 Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára
33

34 Melyik ujjamat harapjam meg?
Teljes villanyenergia igény mennyi? Megújuló arány? Nukleáris arány? CCS igen/nem és ha igen, akkor mennyi? Mennyit tud csökkenteni az energiahatékonyság a teljes villany igény terén? A megújulókkal mennyire kompenzálható a nukleáris kapacitás kiiktatása? Regionális együttműködés lehetőségei és használata A CCS technológia használata és kockázatai mennyire elfogadhatóak, reálisak?

35 Tanulságok A dekarbonizáció elkerülhetetlen
Az energia szektor nagymértékű dekarbonizációja elkerülhetetlen A dekarbonizáció során nincsen fekete-fehér döntési lehetőség, kompromisszumokat kell kötni Magyarország tekintetében kulcskérdés a megújuló alapú áramtermelés kérdése a nukleáris kérdés „ellenpontjaként” A nukleáris kérdés mellett hasonló dilemmát jelent a CCS technológia használata

36 Köszönöm a figyelmüket!
Feiler József