Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához.

Az előadások a következő témára: "Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához."— Előadás másolata:

1 Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

2 autópálya gyógyulás világ- örökség rekreáció kerék- pározás Festetics örökség golf kajakozás római és középkori emlékek lovaglás nyár vitorlázás természet Ennyi minden együtt… nincs másutt nordic walking vadászat, horgászat repülőtér Identitás- erősítés Gyermek- és ifjúsági turizmus gasztro- nómia

3 A térség • Balatongyöröktől Zalacsányig • Zalaszentgróttól Zalakarosig • Keszthely és tágabb agglomerációja • Hévíz-Zalakaros egészség-turisztikai tengely övezetében

4 • Nem kell szégyenlősködni! A fejlesztéspolitikai tervezés a pénzszerzés stratégiájának kidolgozását jelenti • A nyugat-balatoni tervezés fő kérdése: a települések és vállalkozások együtt, összefogva vagy egyénileg tudnak-e több fejlesztési forrást megszerezni 2014 és 2020 között? A kérdés 4

5 • Közös térségi fejlesztési programot megfogalmazva gyaníthatóan több fejlesztési forrást lehet szerezni az Uniótól és a Kormánytól, mint települési vagy vállalkozási keretekben egyénileg lobbizva (lásd Tokaj-Hegyalja, Ős- Dráva program) • Mivel és miként lehet meggyőzni a kormányzatot a fejlesztések szükségességéről? A válasz 5

6 • Kormányzat meggyőzése: – Szemben 2007-2013-mal: koncentrált területi beavatkozásokra van szükség – Budapest mellett a 2. nemzetközi desztináció itt alakítható ki – Gyógyászat célzott turisztikai fejlesztése kell (egészségügy + turizmus) – Erős országmarketing kell a lehetőségek realizálásához (orosz, cseh- lengyel, távol-keleti piacok) • Térségi szereplők meggyőzése: – Sehol másutt nem lehet az országban világszínvonalú egészségturisztikai szolgáltatáspalettát kialakítani – A világgal akarjunk versenyezni, ne egymással! – Hiteles elköteleződés kell a célzott térségen belüli összefogás mellett, és áldozatvállalás, mert mindenhol nem lehet mindent fejleszteni! Miért kell ide invesztálni? 6

7 Vízió • Közép-Európa gyógyászati és rekreációs központja – Budapest mellett Magyarországnak a turisztikai potenciál jobb kihasználása érdekében komplex idegenforgalmi márkát kell tovább-(fel)építenie – Már ma is a térség (Hévíz, Zalakaros és környéke) a második számú hazai turisztikai desztináció, amire 2014-2020- ban úgy kell – térségi szinten – ráerősítenünk, hogy nagyságrendileg nőjön a térség GDP-hez való hozzájárulása – A már meglevő attrakciók és szolgáltatások bázisán világszínvonalú, egyedi egészségturisztikai szolgáltatásokat kell kialakítani • Sármelléki repülőtérben rejlő potenciál teremti meg ennek realitását

8 Irányok • A térség működését a vendégek gyógyulásának és a rekreálódásának lehetővé tételét szolgáló irányba kell átalakítani – Lassúság és nyugalom – Magas minőség és egyedi, innovatív szolgáltatások – Csúcstermék: bizonyítékokon alapuló orvoslás • Minden itt élő polgár tud tenni a turizmus jobb működéséért (utca- és udvarkép)

9 Helyzet • Ország lakosságának 0,5 %-a, GDP-jének 0,7 %-a • A kereskedelmi szálláshelyeken Magyarországon elköltött vendégéjszakák 7,1 %-a • 2013. január-augusztus: – 1,36 millió vendégéjszaka – 693 ezer belföldi, 666 ezer külföldi (245 ezer német, 161 ezer orosz, 80 ezer osztrák, 37 ezer cseh vendégéjszaka) • Magyar gyógyturizmus: – Hévíz 2., Zalakaros 8., Alsópáhok 24., Kehidakustány 46.

10 Többre lennénk képesek 10

11 Eddigiek • Fogászat & járóbeteg ellátás piaci rendszerének kiépülése • Ország első TDM-je, turisztikai kisvállalkozások + önkormányzatok összefogása (Gyenesdiás) • Orosz és távol-keleti vendégkör növekvő érdeklődése • 2004-2013: nem kapott a térség komoly fejlesztési lehetőséget (más térségek igen!) • Tervszinten készen álló fejlesztési projektek (újra/beindulásra várnak)

12 • A magyar egészség- turizmusban rejlő növekedési lehetőségek tudatos kihasználása, Közép-Európa rekreációs központjává válás • Külföldi versenytársak utolérése a turizmusipar területén • 2014-2028 között a vendégek számának megduplázása, a vendégéjszakák számának két és félszeresre növelése • Térség GDP-hez való hozzájárulásának 1 % fölé emelése 2020-ra Gazdasági célok

13 Kormányzati elköteleződés jelentősége • Érdemi kormányzati felelősség- vállalás és fejlesztési- üzemeltetési részvétel nélkül gyenge a növekedés lehetősége • Erős kormányzati elköteleződés esetén a turisztikai magánbefektetők is visszatérnek, felfedezik a térséget ill. a helyben levők bővítenek • Olyan közfinanszírozású fejlesztések megvalósítása kell, amik maguk után vonják a magánfejlesztések megindulását (pl. szállodaipar)

14 Kormány- térség szerződés • Kormányzat - okos egészségturizmus- politika – a versenyképes gyógyászati (terápiás és klinikai) tevékenységek térségi fejlesztése – gyógyászati tevékenységek adottságokon alapuló szervezett diverzifikációja (mit-hol) – a térség kül- és belföldi marketingje (hagyományos és új, keleti piacokon) – közlekedési infrastruktúra (pl. reptér) fejlesztése és működtetése – állami tulajdonú intézmények ösztönzése szolgáltatásaik fejlesztésére • Térségi önkormányzatok és vállalkozások: – Térségi egészségturisztikai kapacitások és szolgáltatások megerősítése – Turisztikai tevékenység térségi összehangolása – ne egymással versenyezzünk, hanem „Karlovy Varyval”!

15 Kulcskérdés Sármelléki Hévíz-Balaton Airport hosszú távon is biztonságos működésének biztosítása, logisztikai központtá fejlesztése

16 Mások már meglépték (Várna) 16

17 • Egészség: – gyógyvíz, rehabilitáció, alternatív gyógyászat, prevenció és szépészet – orvosi egyetem(ek) proaktív szerepvállalását igényli • Sport: – golf, kerékpár, lovaglás, túrázás, vitorlázás – vadászat, horgászat • Kultúra: – művészetek, Festetics-örökség, római múlt, Balaton-felvidék világörökségi helyszín, népművészet – országos kiállítóhely(ek) és programszervezők részvételét igényli • Zöld és gasztro: – táj, víz, erdők, madarak, vadak – bor – gomba – gesztenye, helyi termék, gasztronómia, kézművesség • Mind együtt: lakóhely (akár csak az év egy részében9 Tematikák

18 Célcsoportok • Egészségturizmus: – A fürdőhelyek és más egészségügyi szolgáltatók adottságaira alapozó gyógyulni vágyók – Külföldi és belföldi biztosítók betegei – Magánúton érkezők • Sportturizmus: – Egyénileg és csapatban érkezők – Rehabilitáció és edzés – együtt és külön – Amatőr és profi szinten egyaránt • Kulturális turizmus: – Hazai ifjúság (iskolai csoportok, családok) – Külföldi látogatók (kulturális kínálat külföldiek számára is befogadhatóvá tétele) – Fesztivál turizmus célközönsége • Zöld- és gasztroturizmus: – Rekreációs céllal érkezők (erdők, dombok, vizek) – Egyedi réteg: horgász – vadász – lovas -golf – Családi nyaralásra érkezők – Gasztronómiai élmény miatt érkezők (bor & kézműves élelmiszer) – Iskolás korúak, szociális célcsoportok • Itt letelepedni szándékozók – új lakosok (seniorbirtok, külföldiek)

19 Csúcstermék • A továbblépéshez új, egyedi és nemzetközileg is jegyzett termékek kellenek: – Balneológiai Kutatóközpont: bizonyítékokon alapuló orvoslás alapjainak megteremtése – Célzott rehabilitációs szolgáltatás- fejlesztés (fogászat mellett további, a kórházi rendszer bevonását is igénylő „történetek” felépítése) – Festetics Kastély kulturális világörökség-központtá fejlesztése (huszár, vadász, római és gyermektematika) – Hévízi-tótól a Zala torkolatáig, a Kis- Balatont magában foglaló öko- és sportturisztikai rendszer kiépítése (kerékpár, kajak, séta, csónak, ló) – Nemzetközi golfközpont kialakítása Zalacsányban

20 Fejlesztések • Élmény- és gyógyfürdők bővítése, egyedi arculatuk és speciális szolgáltatás- kínálatuk létrehozása a kiépülő K+F kapacitások bevonásával – egymáshoz illesztés • Balaton-parti strandfürdők bővítése, fedett fürdőrészek létesítése • Lovas turisztikai infrastruktúra közösségi elemeinek felépítése (lovascentrum) • Nagy befogadóképességű térségi multifunkciós központ (konferencia, sport, kulturális rendezvány, kiállítás) • Szociális és gyermekturizmus infrastruktúrájának fejlesztése, térségi identitáserősítés • Tematikus szolgáltatás-csomagok kialakítása, egészségturisztikai minőségbiztosítási rendszer • Zöld infrastruktúra fejlesztése…

21 Kiegészítés • Idegenforgalmi, vendéglátó- ipari és gyógyászati képzés megerősítése (Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg) • Megújuló energiák hasznosítása, kutatás- fejlesztés (Pannon Egyetem) • Leromlott város- és településrészek rehabilitációja, pontszerű befogadási problémák megoldása (Keszthely)

22 Eljutás ide • 84-es főút (Ausztria, Szlovákia, Csehország) – gyorsforgalmivá tétel • 74-es főút (M8 – Vasvár – Zalaegerszeg – Nagykanizsa) – bővítést igényel • 71-es Keszthely-M7 összeköttetés megerősítése • Nagykanizsa-Budapest gyorsvasút (felújítást igényel)

23 Belül • Alsóbbrendű utak felújítása – kényelmesen kerékpározhatók legyenek • Intelligens térségi közösségi közlekedési rendszer kialakítása (autóbusz+vonat) • Hivatásforgalmi kerékpárút- rendszer kiegészítése • Balatoni Bringakörút térségi leágazásainak megteremtése • Túrakerékpár, lovas valamint erdei séta- és kiránduló útvonalak kialakítása

24 Térségi kapcsolódás • Zalaegerszeg és Nagykanizsa – magas színvonalú egészségügyi ellátó-kapacitások, sportinfrastruktúra • Balatonfelvidék – Pannon táj, világörökségi várományos – Tapolcai tavasbarlang, gyógyászat • Sárvár-Bük-Balf – 84-es menti gyógyturisztikai klaszter • Lenti és Marcali – déli egészség-turisztikai kapcsolódás • Belső-Zala – bebarangolható pannon táj

25 Hatások • Térségi-társadalmi – strukturális gazdasági problémákat mutató Zalában vált ki kedvező tovagyűrűző hatásokat – fiatalok itthon tartása munkahely-teremtés révén • Országos – orvos-elvándorlás csökkentése – új piaci lehetőségek megnyitása a magyar orvostársadalom előtt – új irányokba fejlődő sportgazdaság rekreációs és rehabilitációs hátterének létrehozása

26 2014-2020 • Az egyes projektek előkészítés alatt állnak • Fejlesztési források – GINOP – TOP – KEHOP – IKOP – EMVA – EFOP – Határmenti és közvetlen brüsszeli források – Hazai források • A projektek becsült költsége 50- 100 milliárd Ft

27 Teendők 1.A komplex térségi fejlesztési program előzetes térségi jóváhagyása 2.A program előzetes kormányzati jóváhagyása 3.Kidolgozásért felelős kinevezése és a részletes program kidolgozása 4.Térségi gazdaságfejlesztési szervezet kialakítása (tervezés, koordináció, 2014- 2020 forrásalap működtetése) 5.Rövid és középtávú konkrét célok meghatározása, megvalósítása, monitorozása és visszacsatolás 27

28 Köszönöm a figyelmet! Dr. Csite András HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezető igazgató csiteandras@hetfa.hu